Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-04 / 3. szám
1978. január 4., szerda o IgUilDfcfiM Beiskolázási egviittmfíködés A Békés megyei Tanács V. B. munkaügyi és művelődésügyi osztályainak vezetői Hajdú-Bihar, Szolnok, valamint Csongrád megyék képviselőivel az elmúlt évben olyan megállapodást kötöttek, amely a beiskolázás területén lehetővé teszi a jobb együttműködést. Ezzel is javítani kívánják a megyék szakember-ellátottságát, a beiskolázás tudatosabbá, centralizáltabbá tételét és a képzés gazdaságosságát. A megállapodás lehetővé teszi, hogy a fiatalok azokban az iskolatípusokban is tanulhassanak, amelyekkel saját megyéjük nem rendelkezik, Az elérendő célok között szerepel — a nehezen beiskolázható pályák esetében — az iskolakapacitás kihasználásának biztosítása is. Az írásos anyag részletes felsorolásában tartalmazza, mely szakmákra, milyen időpontban, hány jelentkezőt tudnak fogadni az egyes megyék; valamint azt, hogy melyik kollégiumban helyezik el a tanulmányi idő alatt a tanulókat. A Szabadkígyós! Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző laboratóriumában a sütő- és konzervipari szakmát tanuló lányok nyersanyagvizsgálatokat és minőség- ellenőrzést végeznek Fotó: Martin Gábor Beszámoló a szakszervezeti munkáról A Közalkalmazottak Szak- szervezetének szeghalmi nagyközségi bizottsága az elmúlt év utolsó napjaiban tartotta meg taggyűlését, a járási hivatal tanácskozótermében. A megjelent 87 szak- szervezeti tag, amely az összlétszám 95 százaléka, meghallgatta Gyűrű Istvánné titkár beszámolóját a Közalkalmazottak Szakszervezete központi vezetőségének állás- foglalásáról, a hatósági munka javítását célzó intézkedésekkel kapcsolatban. Ismertette az alapszervezet szervezeti és működési szabályzatát és részletesen elemezte az 1978. évi költségvetés tervezetét. Ezt követően megvitatták az ez évi kirándulási elképzeléseket. Megegyeztek abban, hogy egyebek mellett, közös országjáráson vesznek részt Salgótarjánban és Zalaegerszegen. A hozzászólók az újítási mozgalom eredményeit taglalták és javaslatot tettek a hivatali munka egyszerűsítésére. Az egyetemi—főiskolai felvételik idei rendje Változások a mezőgazdasági adórendszerben Az idei kemény tél sem csökkentette a látogatók számát a gyulai Várfürdőben. Az autósoknak — akárcsak nyáron — most sem könnyű helyet találni a parkolóban Fotó: Gál Edit Megjelent a részletes tájékoztató Új formátumban és a korábbinál olcsóbb áron megjelent az egyetemeket, főiskolákat, a tanulási lehetőségeket és a követelményeket ismertető „Magyar felsőoktatási intézmények 1978” című könyv. A továbbtanulni szándékozókat részletesen tájékoztatja egyebek között az intézmények szervezeti felépítéséről, a jelentkezés és a felvételi rendjéről, a tanulmányi versenyek helyezettjeinek felvételi kedvezményeiről, a tandíjról, az ösztöndíjról és az egyéb állami juttatásokról, valamint a felvételi vizsgákra előkészítő tanfolyamokról. A felsőoktatási intézmények nappali tagozataira — a korábbi évekhez hasonlóan — felvételüket kérhetik a középiskolák utolsó éves tanulói, illetve azok az érettségizett, képesítőzött dolgozók, akik még nem töltötték be 35. életévüket. A középiskolai végzettséggel rendelkező szakmunkástanulók bármelyik felsőoktatási intézménybe jelentkezhetnek abban az évben, amelyben a szakmunkás-képesítést legkésőbb augusztus 31-ig megszerzik. A felvételhez rendszeresített nyomtatványt a középiskolák tanulóinak iskolájuk bocsátja rendelkezésre, más jelentkezők a megyei nyomtatványboltokban szerezhetik be. Az idén érettségizők, illetve a tavaly érettségizettek a középiskolán keresztül jelentkezhetnek továbbtanulásra, a korábban, illetve az esti vagy levelező tagozaton végzettek közvetlenül a felsőoktatási intézménybe küldhetik kérelmüket. A továbbtanulni szándékozók csak egy felsőoktatási intézménybe jelentkezhetnek, egyidejűleg azonban pályázhatnak művészeti főiskolára, a néphadsereg katonai főiskoláira, és külföldi egyetemre is. A műszaki felsőoktatásban az idén is tartanak szakma- csoportos felvételi vizsgákat, amelyek keretében a műszaki egyetemek és főiskolák az azonos vagy rokon- szakmai területeken együttműködnek a pályázók szóbeli felvételi vizsgáinak lebonyolításában és a felvételi döntések előkészítésében. Az idén a felsőoktatási intézmények minden tagozaton március 30-ig fogadják el a felvételi kérelmeket, a középiskolához az egyetemi-főiskolai jelentkezési lapot február 10—25 között kell benyújtani. A felvételi vizsgákat június 24. és július 15. között tartják, kivéve a matematika, a fizika és a biológia írásbeli vizsgákat. Ezekből a tárgyakból az írásbeli érettségi megfelel az írásbeli felvételinek is. A közös írásbeli időpontja május 22—23. A jelentkezők a korábbiakhoz hasonlóan középiskolai eredményeik alapján legfeljebb 10 pontot vihetnek magukkal és a felvételi vizsgán újabb 10 pontot szerezhetnek. Először jelentkezhetnek az idén hallgatók az államigazgatási főiskolára, ahol a tanulmányi idő három év. Ugyancsak először hirdették meg a szegedi József Attila Tudományegyetemen a főiskolai szintű fordító, illetve fordító-tolmács szakot orosz és angol nyelvből. Január 1-től módosultak a mezőgazdasági nagyüzemek adózásának és jövedelemfelhasználásának egyes szabályai. A változások a népgazdasági tervben rögzített beruházási színvonal tartását szolgálják, továbbá esetenként anyagilag is ösztönzik a termelés kiugróan erőteljes fejlesztését, és lehetővé teszik a korszerű eszközökkel dolgozó szakemberek személyi jövedelmének növelését. A mezőgazdaság állami' szektorában változást jelent, hogy a gazdaságok 1978-tól az általános nyereségadó 60 százaléka helyett csak 35 százalékát tarthatják vissza fejlesztésre. A termelőszövetkezetekben, figyelembe véve a gazdálkodási biztonság követelményeit, változik a tartalékalap-képzés kötelező mértéke, az eddigi négy százalék helyett az adózott nyereség nyolc százalékát kell a tartalékalapba helyezni. Az évente képződött tartalék- alap 25 százalékát továbbra is visszapótlási kötelezettség nélkül befizethetik a gazdaságok a téeszek kölcsönös támogatási alapjába; ezzel lehetővé válik az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott üzemek megsegítése. A termelőszövetkezeti bruttó jövedelemadó alóli mentesség határértékét az eddigi egy főre jutó évi 26 ezer forinttal szemben 1978-ban 28 ezer forintra emelték, ez a rendelkezés a téeszeknek csak kis körét érinti, 1976- ban mindössze 30—50 ilyen gazdaság volt az országban, A jövedelemnövekmény- adó, bár alapvető feladatát betöltötte, néhány szempontból az indokoltnál kisebb mértékben adott lehetőséget a hatékony termelésnövelésre, illetve a helyi gazdálkodási körülmények figyelembevételére. 1978-tól azokban a tée- szekben, ahol az egy főre jutó jövedelem havi 2400 forint alatt van, s a jövedelemszínvonal 7 százalékkal — tehát az átlagosnál nagyobb mértékben — növelhető, adófizetési kötelezettség nélkül. Korábban az átlagos jövedelemszínvonalnál alacsonyabb keresetű tag vagy alkalmazott nyugdíjazása csökkentette az adómentes személyi jövedelemnövelés lehetőségét, ennek ellensúlyozására idén a szövetkezetek korrekciót alkalmazhatnak. Felszámolta az új rendelkezés azt a visszásságot is, hogy a korszerű technológiák, gépek kezelőinek személyi jövedelmét eddig csak a többi dolgozó adómentesen kifizethető jövedelmének terhére lehetett növelni. Az új adószabály külön kedvezményt nyújt a termelést dinamikusan, az adott évben 10 százaléknál nagyobb mértékben növelő téeszeknek. Ezek a gazdaságok meghatározott esetben az előző évi személyes jövedelem összegének 0,2 százalékát adómentesen kifizethetik a dolgozóknak, ha arra az adózott nyereség megfelelő fedezetet nyújt. Ily módon a kiugró mértékű termelésfejlesztésben anyagilag is érdekeltté teszik a közös gazdaságok kollektíváit. Kollektív bölcsességgel ülönösebben bizonygatni sem kell, hogy nincs két egyforma zárszámadás. Évenként változnak a szövetkezetek eredményei, mintahogyan változnak a gazdálkodás körülményei is. Ez utóbbi alatt nem csupán a leesett csapadék mennyiségét, a napfényes órák számát értjük, sokkal inkább azt a gazdaságpolitikai, közgazda- sági környezetet, amelyben a szövetkezetek gazdálkodnak. Tavaly az időjárás egyértelműen kedvezőbb volt, mint az azt megelőző évben. A párt igyekezett olyan gazdaságpolitikát kialakítani, amelyben jobban gyümölcsözhettek a szövetkezeti gazdák erőfeszítései. Egy sor kérdésben szemmel látható a fejlődés. Ezek között említhető az anyagi-műszaki bázis növekedése, az irányítás színvonalának és az anyagi ösztönzés rendszerének fejlődése, vagy az ellátó és felvásárló vállalatok szervezettebb munkája. Ugyanakkor a szövetkezetek gazdálkodásának eredményességét továbbra is kedvezőtlenül érintik a világgazdasági, világpiaci változások. Az állam sok-sok erőfeszítése ellenére sem sikerülhet egyes, a gazdálkodásban felhasznált anyagok árait azonos szinten tartani. Magyarán és röviden: jelentősen növekedtek a gazdálkodás költségei. A mostani zárszámadás a jó terméseredmények ellenére sem lesz — vagy lehet — megszokott, úgyneyezett „rutin” évzáró. Mert bár a közgyűlés „forgatókönyve” azonos az előző évivel, a szövetkezeti élet, a gazdálkodás kérdéseinek súlya egyre inkább növekszik. A közgyűlésen ugyanis nem csupán hátratekintenek a szövetkezeti gazdák az elmúlt évre, hanem előre is. Sőt elsősorban előre. A tavalyi gazdálkodás tapasztalatait is ebben az esztendőben kell hasznosítani. Nem kisebb kérdésekben kell állást foglalniuk, mint: hogyan tudják jobban hasznosítani az anyagi és az élőmunka-ráfordításokat; a termelés tényezőinek jobb ösz- szehangolása ; a munka szervezettségének javítása ; a termelési szerkezetnek az adottságokhoz való igazítása; az állóeszközök jobb kihasználása. Tehát a gazdálkodás, a termelés fejlesztése az idén sem lesz köny- nyebb, mint az előző években. A termelőszövetkezeti pártszervezetek egész esztendőben együtt éltek, dolgoztak a szövetkezeti gazdákkal. A párt általános és gazdaságpolitikája ismeretében mutatták az utat a gazdálkodás nehézségei közepette. Most a zárszámadások előkészítésé és lebonyolítása időszakában ugyancsak bokros teendőik vannak a pártszervezeteknek. A mérlegek, beszámolók készítése a szövetkezeti tisztség- viselők és a szakemberek feladata, de az már félreérthetetlenül pártpolitikai feladat, hogy a zárszámadások légköre olyan legyen, amely biztosítékot nyújt az idei esztendő nem könnyű feladatainak teljesítésére. A termelőszövetkezeti pártszervezetek vezetőségei az elmúlt években sok-sok politikai tapasztalatot szereztek a tagság között végzett politikai munkában. A legtöhb alapszervezetben kialakultak a zárszámadás előkészítésének módszerei is. De éppen a gazdálkodás bonyolultságának növekedése, a szövetkezeti demokrácia fejlődése követeli, hogy a pártszervezetek száműzzenek a politikai munkából minden formális elemet, s fordítsanak nagyobb gondot a politikai mondanivalójuk gazdagítására. Valóban nem könnyű a szövetkezetek mai mérete, taglétszáma mellett biztosítani a közgyűlés munkajellegét — de lehet. Ha a szövetkezetek vezetőségei minden problémát a közgyűlésen akarnak megtárgyalni a tagokkal, akkor megoldhatatlan feladatra vállalkoznak. A zárszámadást akkor értelmezzük helyesen, ha azt nem szűkítjük le a közgyűlésre. A politizálás és a vita fórumainak kell tekinteni a közgyűlést megelőző ágazati, üzemegységi vagy brigádértekezleteket is. A szövetkezetek fejlődésének jelenlegi fokán a demokrácia gyakorlásának leghatékonyabb fórumai a munkahelyi megbeszélések. Itt bátrabban mondanak véleményt a tagok, véleményeik, javaslataik nem vesznek az általánosságba, hanem nagyon konkrétak, személyre szólóak. A pártszervezetek azzal segíthetik az alkotó légkör, a kollektív bölcsesség kibontakozását, ha a kommunisták élen járnak a gazdálkodás, a szövetkezeti élet gondjainak megvitatásában. Helyes, ha az egyes munkahelyek dolgozói egy- egy társukat bízzák meg azzal, hogy a közgyűlésen szólaljon fel, mondjon nevükben is véleményt, tegyen javaslatokat. Szövetkezetük elmúlt évi gazdálkodását a kommunisták a közgyűlést megelőzően taggyűlésen vitatják meg és hagyják jóvá. A szövetkezetek kollektíváival szemben rendkívül nagy a pártszervezetek felelőssége, ugyanis a tsz-tagok zömmel elfogadják a pártszervezet véleményét. Nem mintha ez „kötelező” lenne, de sok éves tapasztalatból tudják, a párt politikája a tsz-tagság érdekeit szolgálja. Ezt pedig a helyi pártszervezet képviseli. Tehát a taggyűlés véleménye, értékelése megadja a hangját a közgyűlésnek is. Két olyan, látszólag formai, lényegében azonban tartalmi hiba ismétlődik évek óta a párttaggyűléseken, amelyek megszüntetése elengedhetetlen. Az egyik: a taggyűlést a közgyűlés előtti napon tartják. A másik, a termelőszövetkezet elnöke a közgyűlési beszámolót olvassa fel a taggyűlésen. A pártszervezetek vezetőségeinek nem szabad megalkudnia azzal a gyakorlattal, hogy későn kapnak tájékoztatást a szövetkezet eredményeiről. A kommunistáknak ugyanis nem csupán megismerni kell szövetkezetük gazdálkodását, hanem állást kell foglalniuk, értékelniük kell a gazdasági vezetés munkáját. De szerepük ezzel nem fejeződik be. Ahhoz is időt kell adni a kommunistáknak, hogy a taggyűlés határozatait megismertessék a tsz-tagokkal. Arra sincs szükség, hogy a taggyűlésen aprólékos dolgokról is beszámoljon a termelőszövetkezet elnöke és arra sem, hogy a számadatok tömkelegében elvesszen a lényeg, tisztázatlanul maradjanak azok az emberi viszonyok, amelyek megszabják egy-egy szövetkezet eredményes gazdálkodását. A pártszervezetek vezetőségei követeljék meg a gazdasági vezetőktől, hogy olyan fontos kérdésekről adjanak tájékoztatót, mint a tagság és a vezetőség kapcsolata, a szövetkezeti demokrácia érvényesülése — a vezetőség és a szövetkezeti bizottságok munkájának értékelése —az egyéni, a csoport- és a társadalmi érdekek összhangjának érvényesülése, a jövedelemfelhasználás, a gazdálkodás fejlesztésének kérdései. Ö zárszámadás a termelőszövetkezeti élet fontos eseménye. A tagság lezárja az előző esztendőt, határoz a jövedelem felhasználásáról, s meghatározza az új esztendő gazdálkodásának főbb irányát. Nagy-nagy jelentősége mellett ugyanakkor valóban ünnepi esemény is. Kár lenne tehát ezt a fontos színfoltot száműzni a közgyűlésekről. De akkor lehet ok a gondtalan ünneplésre, ha a szürke hétköznapokon megteremtik ennek a feltételeit, a szövetkezeti gazdák. Mihők Sándor
