Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-31 / 26. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG D MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. JANUÁR 31., KEDD Ara: 80 íülér XXXIII. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Állásfoglalás Vasárnap jelent meg az MSZMP Központi Bizottsá­gának állásfoglalása a dol­gozók idei munkaverseny- kezdeményezéséről. Mint is­meretes, az elmúlt évben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított országos, sőt nemzetközi méretűvé vált munkaverseny a dolgo­zók százezreit mozgatta meg, és döntően hozzájárult az 1977. évi népgazdasági terv teljesítéséhez. A sikerek láttán a munkahelyi kollek­tívák, csatlakozva a láng gépgyári felhíváshoz, úgy határoztak, hogy az idén folytatják a versenyt. Ezt a kezdeményezést üdvözli a Központi Bizottság állásfog­lalása, támogatva azokat a kezdeményezéseket, ame­lyek ... „segítik a termelés hatékonyságának növelését, javítják a termékek minő­ségét, előmozdítják az ész­szerű takarékosságot, a gé­pek és berendezések jobb ki­használását, mérséklik a munkaidő-veszteségeket, erősítik a munkafegyelmet.” Az idézet valójában a munkaverseny-vállalások lé­nyegét tartalmazza. A ter­melés hatékonyságának nö­velését megyénkben is vala­mennyi munkahely kollek­tívája célul tűzte a közel­múltban tartott munkás­gyűléseken. A Gyulai Hús­kombinát például — szá­molva az új üzemre — a ta­valyinál lényegesen maga­sabb tervet tűzött maga elé, a Békéscsabai Baromfifel­dolgozó Vállalat, alapozva az elmúlt évben elkészült univerzális feldolgozóra, 11 százalékkal növeli termelé­sét, a magasabb műszaki színvonal eredményeként pedig fokozza a hatékonysá­got. A Békéscsabai Hűtőház az országosan elismert csa­bai minőség megtartására, illetve javítására tett válla­lást. Ezek a konkrét vállalások, de az igazsághoz tartozik, hogy gyakran találkozunk olyan felajánlásokkal is, amelyek megrekednek az ál­talánosság szintjén, jobb esetben pedig csak magának a csatlakozásnak a tényét jelentik be, de feladatot nem határoznak meg. Pedig az van bőven. A mezőgaz­daságban például hasznos lenne, ha a szocialista bri­gádok a kukorica termés­hozamának, a répa cukor- tartalmának további növelé­sét vállalnák, vagyis abban segítenének, amiben a leg­inkább szükséges. Az üze­mekben a minőség javításá­ra, a munkafegyelem meg­szilárdítására lehetne na­gyobb gondot fordítani, Sok­helyütt nem teremtették meg még a vállalások felté­teleit, hiába akar egy brigád például több terméket gyár­tani, ha nincs hozzá anyag, vagy három műszakban üze­meltetni egy drága gépet, ha a vállalat nem tudja azt folyamatosan munkával el­látni. A Központi Bizottság ál­lásfoglalása mindenki szá­mára feladatul jelöli a dol­gozók kezdeményezéseinek felkarolását, a munkaver­seny segítését. Hangsúlyozza azt is, hogy ennek döntő szerepe van abban, hogyan teljesítjük idei és V. ötéves tervünket, tömören abban : hogyan élünk holnap. Ez pe­dig senki számára nem le­het közömbös. Seleszt Ferenc fl SZOT Elnökségének ülése A magyar szakszervezetek nemzetközi kapcsolatai 1977- ben jelentős mértékben to­vábbfejlődtek, újabb kezde­ményezéséket tettek az egy­ségtörekvések előmozdítására — állapította meg hétfői ülésén a SZOT Elnöksége. Lényegében kiépülték a kap­csolatok Európa valamennyi szakszervezetével, beleértve azokat is, amelyek a miénk­től eltérő irányzatokhoz tar­toznak. Fokozták a fejlődő országok szakszervezeteinek politikai, erkölcsi, anyagi tá­mogatását. Mélyült és erősö­dött az osztályharcos szak- szervezetek összefogása. Nö­vekedett a szocialista orszá­gok szakszervezeteinek nem­zetközi befolyása, s a Szak- szervezeti Világszövetséghez tartozó többi szakszervezettel együtt — az SZVSZ IX. kongresszusára készülve — fokozták a világszövetség munkájának megújítását szolgáló tevékenységüket. Az elnökség ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a magyar szakszervezetek nemzetközi munkájában még mindig sok a formális elem, a külsőség, nem mindig hasznosítják a külföldi ta­pasztalatokat, nem kielégítő a munka tervszerűsége. Egyes szakmai szakszerveze­tek időnként erejüket meg­haladó nemzetközi feladato­kat vállalnak. Ebből adódik az egyik fontos teendő: a küldöttségek hatékonyabban használják fel az együttmű­ködés kiépítésére a különféle találkozókat, s tegyék terv­szerűbbé nemzetközi munká­jukat. A magyar szakszervezetek­nek továbbra is alapvető célja, hogy segítsék erősíteni a szakszervezeti világmozga­lomban kibontakozó pozitív tendenciákat. A nemzetközi munkásszolidaritás szellemé­ben támogatják továbbra is azt a harcot, amelyet a munkások és szervezeteik szerte a világon a társadalmi haladásért, a szocializmusért, a békéért, a dolgozók köz­vetlen létérdekeiért vívnak. A további napirendi pont során a SZOT Elnöksége ar­ról is határozott, hogy a kü­lönböző szintű szakszervezeti szervek — alulról felfelé me­nő rendszerben — ez év márciusától szeptember vé­géig terjedő időszakban tart­ják meg 1978. évi beszámo­lóikat. Ily módon a szakszer­vezeti bizalmiaktól a SZOT Elnökségéig valamennyi szerv beszámol végzett mun­kájáról. Az alapszervezetekben az elmúlt egy év tapasztalatait, a felsőbb szervekben a szak- szervezeti kongresszus óta végzett munkát összegezik, s meghatározzák a további fel­adatokat, kidolgozzák a szak- szervezeti demokrácia to­vábbfejlesztésének módsze­reit. A beszámoló tanácskozáso­kon a testületekben megüre­sedett helyeket kooperálással ki kell egészíteni, ahol pedig az eredetileg választott tiszt­ségviselőknek már több mint , egyharmada vált ki a testü­letből, titkos szavazással kell a testület tagjait megválasz­tani. Ezután a szakszervezeti tisztségviselők képzéséről, a tömegpolitikai oktatásról és annak fejlesztéséről tárgyalt az elnökség. A szakszervezeti tömegpo­litikai oktatás a tagság 19,4 százalékára terjed ki, segít­ve a munkásosztály politikai ismereteinek bővítését, s egyben lehetővé teszi az in­formációcserét is a szakszer­vezeti vezetés és a tagság között. Az elnökség megvitatta a szakszervezetek és a SZOT 1978. évi költségvetését és a SZOT vezető szerveinek idei első fél évi munkatervét is. Százhúsz elfogadott újítás egy év alatt Előtérben a műszaki színvonal emelése A Békéscsabai Baromfi- ipari Vállalatnál az újító­mozgalom — mint az előző években — 1977-ben is sike­resen zárult. A dolgozók 186 újítást nyújtottak be, mely­ből a vállalat 116-ot, más társvállalat 4-et elfogadott, hét pedig még elbírálás alatt áll. A már hasznosí­tott 98 újításból eredő éves gazdasági haszon 855 ezer forint. A kifizetett díj meg­haladta a 120 ezer forintot. A munka- & egészségvédel­met szolgáló újítások eszmei díját a vállalat az átlagos­nál magasabbra értékelte. Tavaly a legeredménye­sebb újító Buss Béla és Czvitkó Gyula volt. Ketten együtt két jelentős újítást adtak be. Az automata töl­tőgép átalakításával évi 176 ezer, a dobozzáró automata átalakításával 244 ezer fo­rint megtakarítást értek el, egyúttal pedig szükségtelen­né vált, hogy a vállalat im­portgépet vásároljon. Ugyan­csak igen elismerésre mél­tó Patócs Ibolya újítá­sa, mellyel lehetővé tette a dobozok automatikus tisztí­tását, s ez 7 személy meg­takarítást biztosít. Kocziha Mihály, Kosznai József és Felföldi Sándor megoldotta a készáru konvejorpályán való szállítását, aminek csaknem 80 ezer forint az éves gazdasági eredménye. Az újítómozgalmat előse­gítette a tröszt által kiírt vállalatok közötti újítási verseny, a minden évben megszervezett újítási hónap, a gyors ügyintézés és az újítók elismerése. Ennek kör szönhető, hogy egyre több szocialista brigád kapcsoló­dik a mozgalomba. Kedvet kaptak az újításra a fiata­lok és a nők is. A Kiváló újító jelvényt 1976-ban 2-en, 1977-ben 3-an kapták meg, az idén pedig négy várományos van. A vállalat az 1978. évi újí­tói feladattervet februárban adja ki. Ebben olyan célok elérését határozza majd meg, amelyek a műszaki fejlődést, valamint a mun­kakörülmények javítását és a munkavédelmet segítik elő. P. B. Kívülről már szép az új mezöberényi művelődési központ épülete. A belső szerelési mun­kák még néhány hétig elhúzódnak. Az átadás időpontja: 1978. április 4-e Fotó: Gál Edit Az Univerzál Áruház készruhaosztályán Fotó: Martin Gábor Áruházi körkép a téli vásár első napján Hétfőn az esős idő ellenére nagyvárosi forgalom volt Békéscsaba központjában. Férfiak, nők siettek az áru­házak felé, vagy jöttek on­nan Centrum és Univerzál feliratú tömött reklámszaty­rokkal. Az első nap forgal­mából következtetni lehet a téli vásár sikerére. — Tavaly csúcsforgal­munk volt az első napon — mondta Szlávik Lajos, a Centrum Áruház igazgatója. — Egymillió 200 ezer forint értékű árut adtunk el. Most sem kell majd szégyenkez­nünk, bár az Univerzál Áru­ház nagy vonzóerőt jelent. Az első két óránk forgalma 268 ezer forint, három ezer­rel több, mint tavaly. Na­gyobb az érdeklődés a kon­fekció és a kötöttáruk iránt, az utóbbiból 68 ezer forint értékben adtunk el, ez a mennyiség is több a tavalyi­nál. Sajnos, cipőből nem tudjuk kielégíteni az igénye­ket, kicsi a készletünk. A méterosztályon a vártnál ki­sebb a forgalom. Az első na­pon legalább egymillió fo­rint bevételre számítunk. Az eddigi tapasztalatok biztató­ak. Az ország egyik legmoder­nebb áruházában, a néhány hónapja megnyílt Univerzál- ban ez az első téli vásár. Itt hárommillió forintos forga­lomra számítanak az első napon. Hankó András igaz­gató elemezte az eddigi ta­pasztalatokat. — Nagy az érdeklődés a kötött divatcikkek, a méter­áruk, a készruhák és a téli kiegészítők, kesztyűk, sapkák iránt. A konfekciótermékek­ből délig 850 ezer forint ér­tékű áru kelt el. Sajnos, ná­lunk is gond a cipőosztály el­látottsága. Érdéklődés volna, de az áruhiány miatt itt nem számíthatunk a kellő forga­lomra. Délelőtt a cipőosztá­lyon 90 ezer, a kötöttosztá­lyon 780 ezer forintot forgal­maztunk. Az Ifjúsági Áruházban is nagy volt a nyüzsgés. Főként a pulóverek és a fehéme- műek vonzották a vásárló­kat. A turkáló előtt sokan válogattak a garbók, trikók, mellények között. Az áruház vezetője, Holecska Károly a következőket mondta : — Még ma is kaptunk árut. Most érkeztek például az NDK női és gyermek­kesztyűk. A vártnál jobbnak ígérkezik a forgalmunk. Kö­rülbelül 200 ezer forintra számítunk, persze még nincs összehasonlítási alap, hiszen nálunk is ez az első vásár. A készáruból elsősorban a bakfiskabátök, fiúöltönyök fogynak, de viszik a kesz­tyűket, sálakat, kendőket, in­geket is. Az első órák forgalma döntő. Ez alapján remélhető, hogy a téli vásár az idén sem lesz sikertelenebb az előző éveknél. G. K. Kiváló kukoricatermesztök megyénkben A Bábolnai Iparszerű Ku­koricatermelő Közös Válla­lat „Kukorica Iparszerűen” című lapjának legutóbbi számában közzétették a rendszer országos kukorica-, búza-, cukorrépa- és napra­forgótermesztési verseny eredményeit. A termesztési rendszer 200 taggazdasága közül 42 nagyüzem részesült az értékelés alapján elisme­résben. A 42 gazdaságból 7 Békés megyei került dobo­gós helyre. A kukoricatermesztők első csoportjában az orosházi Dózsa Tsz csaknem 84 má­zsás hektáronkénti termés­átlagával 3. helyezést ért el, a második csoportban 78 mázsát meghaladó átlagával a nagyszénási Október 6. Tsz első, 70,5 mázsás átlagával az orosházi Üj Élet Tsz a harmadik lett. Külön kate­góriában dicsekedhet a má­sodik hellyel az Orosházi Ál­lami Gazdaság, 76 mázsa kukoricát takarítva be hek- táranként. Az országos búzatermelési versenyben, a termesztési rendszer kereteiben, a Bé­késcsabai Állami Gazdaság 54,8 mázsás átlagterméssel vált ezüstérmessé. Cukorré­patermesztésben az első két helyen a dombegyházi Pető­fi Tsz, valamint a medgyes- bodzási Egyetértés Tsz sze­repel hektáronként 514, il­letve 450 mázsás átlagter­méssel. 's

Next

/
Oldalképek
Tartalom