Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-26 / 22. szám

1978. január 26., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Érdemes megállni? A képen látható közlekedési tábla jelzése szerint egyirányú forgalom, várakozni tilos! De ha a mellette lévő könyvpavi­lonra értenénk ezt, akkor aligha lenne érdemes megszegni a tilalmat, vagyis várakozni, mert a könyveknek itt már hűlt helye, s az embert lehűti a látvány is. Enyhén szólva az iro­dalom iránti tisztelet megcsúfolása ez a pavilon, amit ott fe­lejtettek Békéscsabán a Munkácsy Mihály utcában az Ifjúsági Áruház előtt Fotó: Veress Erzsi Mi illeti meg az alkalmazottat? JOGÁSZUNK VÁLASZOL Varga Gyula csabacsüdi olvasónk a múlt év augusztus 1-től lett a csabacsüdi Lenin Termelőszövetkezet alkalma­zottja. Három hónap után megbetegedett. Ezután ké­réssel fordult a termelőszö­vetkezet vezetőségéhez, hogy természetbeni pótlékot kap­jon a szerződés alapján. A kérelmét azonban elutasítot­ták. Ugyanakkor munkadíjá- ból 20 százalékot visszatar­tottak. Levelében azt írja, hogy a környező termelőszö­vetkezetben év végén az al­kalmazottak is megkapták a korábban visszatartott mun­kadíj 20 százalékát. Érthetet­len számára az is, hogy nem kapta meg az illetményföldet. Vajon helyesen járt e el a termelőszövetkezet? Kérdésére a Körösök Vidé­ke Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetsége válaszolt. Mivel meghatározott időre, azaz három hónapra kötött szerződést, így illetményföld­re nem jogosult. A termelő- szövetkezet alapszabálya nem teszi lehetővé, hogy az alkal­mazottak illetményföld he­lyett természetbeni juttatás­ban részesüljenek. Tagok ese­tében az' alapszabály úgy rendelkezik, hogy nők 100, férfiak pedig 150 tízórás munkanap teljesítése után jogosultak háztáji földre. Ha a tagsági viszony évközben, Buszvárit kérnek Békés és Békéscsaba között van Borosgyán. Sokan járnak innen dolgozni Békéscsabára és Békésre. Nemcsak a bo- rosgyániak, de a sdkonykerti lakosok is itt szállnak fel a buszra. Naponta 15—20-an várakoznak a buszmegálló­nál. Ilyenkor télen és esős időben a várakozó utasok ki vannak téve az időjárás vi­szontagságainak. Az ő ne­vükben írt levelet szerkesz­tőségünkbe Szabó L&josné, sdkonykerti olvasónk. Azt kérik, hogy a tanács állítson fel buszvárót. Kérésük azért is indokolt, mert sok gyerek utazik innen nap mint nap az iskolába. június 1 után kezdődik, ház­táji föld nem jár. Ebben az esetben azonban az alapsza­bály lehetőséget ad a veze­tőségnek, hogy a ledolgozott napokkal időarányosan ter­mészetbeni pótlást adjanak. A munkadíj 20 százalékának visszatartására a terme­lőszövetkezettel kötött szer­ződés alapján ikerült sor. A visszatartott 20 szá­zalék a zárszámadás után az évi nyereség ará­nyában kerül kifizetésre. Tehát, ha a termelőszövetke­zet éves szinten tagjainak 100 százalékos munkadíjat fizet, akkor a panaszos is megkap­ja a visszatartott 20 százalé­kot. Ha viszont csak 95 szá­zalékot, akkor az alkalma­zottak 15 százalékra lesz­nek jogosultak. B pech A babona úgy tartja, hogy péntek 13 szerencsétlenséget hoz. Úgy látszik, néha ez be­igazolódik. F. Istvánné bé­késcsabai olvasónk január 13-án, pénteken Békéscsabán a használt ruhák boltjában vásárolt. S ha nem is történt szerencsétlenség, de a nap pechesnek bizonyult. Ahogy levelében írja, kiválasztott egy kabátot és amikor az ela­dót arra kérte, hogy blokkol­ja le, így válaszolt. „Jaj, ez az én férjem kabátja, amit félre tettem neki” — és nem blokkolta le. Igaz még hozzátette: „ne tessék hara­gudni”. De én haragszom, mert ilyesminek egy üzletben nem szabadna történnie még ak­kor sem, ha az történetesen a Használt Ruhák boltja, — fejezi be levelét olvasónk. Jó példa a buszon Gyakori utasa vagyok Bé­késcsaba és Gyula között közlekedő autóbuszjáratnak, — kezdi levelét Nédó Géza, majd így folytatja. Az utazás általában esemény nélkül röppen el. Nem így január 2-án, amikor útközben föl­szállt egy ellenőr. A busz ve­zetője nyomban bekapcsolta a mikrofont és bejelentette, hogy ellenőrizni fogják a je­gyeket. Minden kellemetlen­ség nélkül zajlott le az ese­mény. Ám azután is tovább üzemeltette a mikrofont. Elő­írás szerint jó előre bemondta a megállóhelyeket. Az udva­rias tájékoztatót öröm volt hallgatni. Vajon ha nem jön ellenőr, akkor is megteszi a gépkocsivezető? Ha a busz­vezetők minden alkalomkor így viselkednének, bizony­nyal kevesebb lenne a panasz. Ifj. Mészáros Lajos békési olvasónk szülei panasza miatt ragadott tollat. A következő­ket írja: „Szilveszter napján a korá reggeli órákban é-des- apámék kocája fialni kezdett Két malac holtan jött a vi­lágra. Édesapám felkereste az ügyeletes állatorvost, dr. Nógrádi Antalt. Az állat­orvos injekciót adott a kocá­nak, hogy elősegítse a továb­bi fiadzást, majd hivatkozott sürgős tennivalóira és elment, noha szüleim nagyon kérték, hogy maradjon. Az esti órák­ban édesapám ismét felkeres­Szerkesztői üzenetek Mester Gábor, Békéscsaba: A táppénzzel kapcsolatos pa­naszát elküldtük a Társada­lombiztosítási Igazgatósághoz. Hamarosan érdemleges vá­laszt kap. B. Antal, Gyula: Nem kell attól tartania, hogy a szolgá­lati lakásra vonatkozó bérleti jogviszonya megszűnik. Az ezzel kapcsolatos rendelkezés ugyanis kimondja, hogy a katonai szolgálat alatt a had­kötelesnek a szolgálati lakás­ra szóló bérleti jogviszonya érvényben marad. Jenei Katalin, Békés : Köz­érdekű bejelentését a békési tanács egészségügyi osztálya kivizsgálta. A Széchényi téri gyógyszertárat azért kellett megszüntetni, hogy a helyére tervezett új -üzlet és lakóház építését időben el lehessen kezdeni. A megyei gyógyszer- tár vállalat a Kossuth utcai gyógyszertárat három új he­lyiséggel bővítette és növelte a várakozóteret is. A gyógy­szertárak létesítését előírások szabályozzák. Ideiglenesen nem lehet gyógyszertárat nyitni. Romvári Béla, Békéscsaba: Panaszára Békés megyei ta­nács vb kereskedelmi osztá­lya válaszolt. A vendéglátó- ipari vállalatnál a bérfejlesz­tés évenkénti előirányzata másfél százalék. A béremelés mértékét differenciáltan álla­pítják meg. Zenészeknél azt is figyelembe veszik, ki mi­lyen hangszeren játszik. A munkaszerződés lehetőséget ad arra, hogy a vállalat a szükségnek megfelelően a ze­nészeket egyik vendéglőből a másikba irányítsa. Fekete István, Békéscsaba: Panaszát kivizsgálás végett elküldtük a békéscsabai ta­nács vb igazgatási osztályára. te az állatorvost, hogy jöjjön ki a beteg kocához. Az állat­orvos nemet mondott. Ellen­ben jó tanáccsal ellátta édes­apámat, még fecskendőt is adott. A 12 malacból hét el­pusztult.” A panaszt megvizsgálta a békési városi tanács vb ter- melésellátásfelügyeleti osztá­lya. Megállapították, hogy dr. Nógrádi Antal mulasz­tást követett el, amikor a másodszori hívás ellenére nem ment ki a beteg állat­hoz. Emiatt a tanács fegyel­mi eljárást kezdeményezett az állatorvos ellen. Flender Mária Békéscsaba: Vagy földjánadkra, vagy földmegváltásra jogosult. Levelében azonban nem ír­ta meg, hogy hol dolgozott, illetve ipari, vagy tsz-nyug- díjas. A földjáradékra ugyan­is a saját tulajdonában, vagy haszonélvezetében és a termelőszövetkezet hasz­nálatában levő föld után a tsz-tag, a tsz-tag házastársa (élettárs is), a tsz-tag özve­gye, az idős, és élethivatás­szerűen mezőgazdasági ter­meléssel foglalkozó kívül­álló földtulajdonos — ha a termelőszövetkezetben levő földje megélhetésének alap­jául szolgál, és az család­tagja földbeviteli kötelezett­sége alapján került a tsz használatába — jogosult. Ezenkívül megilleti a föld­járadék a kívülállót is, ha haszonélvezeti joga van, mégpedig a haszonélvezet fennállása alatt. Egyéb ese­tekben kívülállók földje megváltásra kerül. A terme­lőszövetkezet a földmegvál­tás összegét nem egyszerre, hanem öt év alatt, évi egyenlő részletekben fizeti ki. Amennyiben a termelő­szövetkezetnek meg van rá a lehetősége, rövidebb idejű törlesztésben is meg lehet állapodni. Ha a megváltási árral kapcsolatban vita me­rül fel, vagy a térítés ősz- szegével nem ért egyet, a bírósághoz forduljon pana­szával. De arra is meg van a törvényi lehetősége, hogy kérheti a kötelező megvál­tásra kerülő földjéből há­romezer, illetve hatezer négyzetméter földterület mentesítését. A mentesíthe­AZ ÖRÖKBEFOGADÁSRÓL Az örökbefogadásnak az a célja, hogy az örökbefoga­dó, valamint annak roko­nai és az örökbefogadott kö­zött családi kapcsolatot lé­tesítsen, és elsősorban az olyan kiskorúak családi ne­velését biztosítsa, akiknek szülei nem élnek, vagy aki­ket szüleik nem képesek megfelelően nevelni. Örökbeadható az a testileg, szellemileg ép és egészséges gyermek, akivel szülei nem törődnek, illetőleg akinek felnevelésére szülei alkal­matlanok. Állami gondozott gyermek örökbefogadásához nem szükséges a vér sze­rinti szülő hozzájárulása, de a gyermek állami gondo­zásba vételekor meg kell őt hallgatni. A gyámható­ságnak természetesen mér­legelnie kell a szülő nyilat­kozatát. Nem lehet cél ugyanis, hogy a gyermeket mindenáron elszakítsák szü­leitől, feltéve, ha azok szin­tén ragaszkodnak hozzá, és mindent el is követnek csa­ládi körülményeik rendezé­sére, a gyermekhez fűződő kapcsolatuk javítására és fenntartására. Az örökbefo­gadási eljárás során nem kell meghallgatni a szülőt, ha gyermeke örökbefogadá­sához az állami gondozást megelőzően úgy járult hozzá, hogy az örökbefogadó sze­mélyét vagy személyi ada­tait nem ismerte; az állami gondozásba vétel alkalmával őt az örökbefogadásiról már meghallgatta a gyámhatóság; a bíróság megszüntette a szülői felügyeletet; a szülő cselekvőképtelen, vagy isme­retlen helyen tartózkodik ; önhibájából legalább egy éven át nem érdeklődött gyermeke felől, s nem tar­totta vele a kapcsolatot. A szülő akarata ellenére is en­gedélyezheti a gyermek örökbefogadását a gyámha­tóság, ha az állami gondo­zásba vételre a szülő súlyos mulasztása szolgáltatott okot, ha önhibájából nem tartja a kapcsolatot állami gondo­zott gyermekével, továbbá ha igazolható, hogy nincs remény a gyermek vissza­kerülésére a családi környe­zetbe. Ésszel szemben nem szabad kezdeményezni an­nak á gyermeknek az örök- befogadását, akihez ragasz­kodnak és akivel törődnék tő terület szőlő és gyümölcs esetében, valamint arra ki­jelölt zártkerti területen nem haladhatja meg a há­romezer, egyébként pedig a hatezer négyzetmétert. A föl­det a megváltás alól csak belterületen és zárt kertben lehet mentesíteni. A mente­sítést a termelőszövetkezet vezetőségétől illetve a járá­si földhivataltól lehet kérni. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha van ilyen célra felhasználható föld­terület. Általában csak a sa­ját tulajdonában álló föld mentesíthető, a helyben la­kó tulajdonos azonban kül­területi földjét elcserélheti belterületi, vagy zártkerti földre. Többeknek: A napokban jelent meg az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszter, Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Miniszter és a Pénz­ügyminiszter 1/1978. (I. 14) ÉVM—MÉM—PM számú együttes rendelete, mely ki­egészítette az állami tulaj­donban álló házingatlanok elidegenítésének szabályáról szóló végrehajtási rendele­tet. Ennek alapján az állami tulajdonban levő házingatlan értékesítése esetén a vétel­árat a beköltözhető állapot figyelembevételével a helyi forgalmi értékének megfele­lően kell .kialakítani. Az in­gatlant lehetőleg .készpén­zért kell értékesíteni. Az előtörlesztés összege sem le­het kevesebb, mint amennyit az állam az ingatlan meg­szerzésére fordított. A tu­lajdonjog megszerzése ille­tékköteles. is szülei, és ha belátható időn belül várható a gyer­mek állami gondozásának megszüntetése. Az állami gondozott gyermeket az in­tézeti gyám, illetőleg a gyer­mek és ifjúságvédő intézet igazgatója adja örökbe. A gyermek érdekeit védi a jogszabály az örökbefo­gadás titkosságával. Ennek érvényesítése kétségtelenül helyes és szükséges a vér szerinti szülővel szemben is. Biztosítani kell, hogy ne zaklathassa sem a gyerme­ket, sem az örökbefogadó­kat. Éppen ezért az sem he­lyeselhető, ha az örökbefo­gadók a vér szerinti szülők után kutatnak, hiszen ezzel csak a gyermek helyzetét rontják. Tény viszont, hogy a gyermek származásának titka előbb-utóbb ráneheze­dik az örökbefogadókra, sőt ennek révén magára a gyer­mekre is. A titok nehezen őrizhető meg a rokonok, is­merősök körében. Előfordul­hat, hogy a gyermeket ide­genek tájékoztatják, vagy a véletlenül kezébe kerülő irat alapján maga szerez tu­domást származásáról. Ez mindenképp súlyos követ­kezményekkel járhat, s az örökbefogadás kudarchoz vezethet. Célszerű tehát, ha az örökbefogadók a meg­felelő időpontban maguk vi­lágosítják fel a gyermeket. Az érzelmileg és értelmileg életkorának megfelelően fej­lett gyermek — ha lelki megrázkódtatás árán is — általában tudomásul veszi a tapintatosan közölt ténye­ket. Azt, hogy az örökbefo­gadó mikor világosítja fel származásáról az örökbefo­gadott gyermekét, vagy egyáltalán felvilágosítja-e, egyedül rá tartozik. Az örökbefogadás révén az örökbefogadók szülői fel­ügyeleti jogokat és kötele­zettségeket kapnak, illető­leg vállalnak. Az örökbefo­gadott az örökbefogadókkal és azok rokonaival olyan jo­gi helyzetbe kerül, mintha vér szerinti gyermek volna, öröklési joga vagy tartási kötelezettsége azonos a vér szerinti gyermekével. Az örökbefogadott általában az örökbefogadó családi ne­vét viseli*A gyámhatóság az örökbefogadásról szóló hatá­rozatában az örökbefoga­dott utónevének megváltoz­tatását is engedélyezheti. Fiatalok társadalmi munkában Hegyes! Istvánné szeghalmi olvasónk leveléhez fényképet is mellékelt. A közelmúltban ugyanis a nagyközségben a MEDOSZ labdarúgói és a szakosztály vezetőségének kezdemé­nyezésére a fiatalok jelentős társadalmi munkát végeztek. Rendbe tették a régóta elha­nyagolt temető környékét és több utcát gaztalanítottak. Mintegy 20 ezer forint értékű munkát végeztek a fiatalok (Dr. Serédi) MIT MOND II JOGSZABÁLY? Szilveszteri malacok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom