Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-24 / 20. szám

1978. január 24., kedd Épül a szeghalmi harisnyagyár ............. éve olajbányász Gyors gépek varrják be a harisnyákat Lónyai László Lapunkban már többször beszámoltunk arról, hogy a Budapesti Harisnyagyár Szeghalmon gyáregységet lé­tesít. A munka tulajdonkép­pen az elhatározással egy- időben megkezdődött, és mintegy 40-en ideiglenes épületekben kezdtek dolgoz­ni. Ezek az elég rossz állapot­ban levő házak adnak he­lyet még mindig a 160 dol­gozó egy részének, de jó né- hányan már a szeghalmi SZÖVÉPlTÖ által felhúzott új csarnokbah kaptak mun­kát. Itt működik egy fran­cia gyártmányú, kőrögzítő­gép és itt dolgoznak a varró­gépek. Több hely azonban ebben a csarnokban sincs, ezért meglehetősen zsúfolt körülmények között dolgoz­nak a lányok, asszonyok, ugyanis csaknem kizárólag női munkaerőt foglalkoztat a Budapesti Harisnyagyár szeghalmi gyáregysége. A munkakörülmények te­hát nem a legjobbak, ezért különösen elismerésre méltó, hogy az elmúlt évi tervüket így is túlteljesítették. Tizen­ötmillió pár zoknit, haris­nyát csomagoltak, varrtak két-három műszakban. A közkedvelt combfix haris­nyákból például a belföldi igények 90 százalékát Szeg­halomról elégítik ki. A további fejlődésnek most már kizárólag a helyhiány az akadálya, ezért nagy je­lentőségű az a vállalás, me­lyet a 2400 négyzetméteres csarnok építője, az ÉPSZER tett. Vállalásuk szerint az eredetileg 1978. december 31-i átadási határidő helyett a csarnok felét — 1200 négy­zetmétert — már szeptem­berben átadják, így ott meg­indulhat a munka. Ha ez sikerül, akkor az idén már 21 millió pár ha­risnya készül Szeghalmon és további 150—200-an jutnak munkához a gyárban. Ez A MOHOSZ Békés me­gyei Intéző Bizottsága (IB.) tavaly 680 ezer forint érté­kű halat telepített a Körö­sökbe, a holtágakba és a ta­vakba. Az idén 710 ezer fo­rintot fordít haltelepítésre, Viszonylag a legtöbb — 309 ezer forint értékű — hal a csárdaszállási Biristyók, va­lamint a gyomai Sirató és a Danzug holtágakba kerül, melyeknek együttesen 43 és fél ezer hektár a területe. Ezeknek a vize átemelő azonban még csak a kezdet, mert a létszám 1979-re mint­egy 500-zal ivó és a 2400 négyzetméteres csarnokban mindenütt megkezdődhet a termelés. Ezzel egy időben folytatódik az üzemtelepítés második lépcsője is és még egy 240Q négyzetméteres munkacsarnok épül, melyet a terv szerint 1980. december 31-én adnak át rendelteté­sének. Ezután, 1981-ben mintegy 900-an dolgoznak majd a szeghalmi harisnya- gyárban. Mindezekről szó volt azon a munkásgyűlésen, melyen summázták az 1977-es ered­ményeket és felvázolták a jövő tennivalóit Csatlakoz­tak a dolgozók a láng gép­gyáriak felhívásához is munkafelajánlásaikkal. Szóba került a munkásgyűlésen a szakemberkérdés is. Mivel rendszerrel cserélhető és partjaira szívesen járnak ki a horgászok. A Szarvasi Hal­kísérleti Intézet — az IB-vel való megállapodás alapján — folyamatosan vizsgálja a három holtág vizének a mi­nőségét, élővilágát, halállo­mányát, ami biztosítékot nyújt arra, hogy megmarad­jon a kellő egyensúly és túl- telepítés ne történjék. A többi vízbe, mégpedig 307 hektár folyóba, 81 hek­tár holtágba és tóba 401 ezer Szeghalmon ennek az ipar­ágnak nincs hagyománya, így más vidékről kell szak­embereket hozni. Letelepíté­sükre a Budapesti Harisnya­gyár 7 lakást vásárolt a nagyközségben és ebből 5-be már az idén beköltözhetnek a szakemberek. Akiknek nem jut szolgálati lakás, azokat munkáskölcsönnel segíti a vállalat, lakásvásárlás ese­tén. De nemcsak termelésirá­nyító szakemberek, hanem betanított és szakmunkások is kellenek a harisnyagyár­ban, ezért a környező köz­ségekben megkezdték a mun­kaerő-toborzást. Az iskolák­ban előadásokat tartanak a pályaválasztás előtt állók­nak és bemutatják nekik, milyen munka vár rájuk, ha a harisnyagyárba mennek dolgozni. forint értékű halat telepíte­nek. Ezekben a holtágakban és tavakban vízcsere lehető­ség nincs. A horgászok körében leg­kedveltebb hal a ponty, ezért ebből kerül a legtöbb a vizekbe. Nagyrészt két- nyaras, mintegy 20 százalék­ban pedig háromnyaras. Az utóbbi elsősorban azokba a vizekbe, ahol a halfejlő­dés lassúbb. Megfelelő arányban telepítenek előne­velt csukát, süllőt, compót és feketesügért is. A ragado­zó halaknak eltérő az ívási ideje, így tehát a horgászok­nak mindig van fogási lehe­tőségük. Érdemes megemlíteni, hogy előnevelt féketesügérből — Békés megyében első alka­lommal — mindössze 3 ezer kerül a Danzugba és a Biris- tyókba. A feketesügér min­denevő, ragadozó, 4—6 kiló­ra (félméteresre) is megnő. Kitűnő sporthal. Az IB. nagy gondot fordít a halvédelemre. Télen a be­fagyott holtágak jegén hek­táronként 2-szer 5 méteres léket vágnak, ahol csónak­motorral naponta oxigént juttatnak a vízbe. Ezt a fel­adatot a halgazdálkodási szakbizottság irányítja. Ha­sonlóan tavasszal a halak gyógyszeres takarmánnyal való etetését is. Halasításra a horgászok ál­tal befizetett területi jegyek árának a 60 százalékát for­dítja az IB. A tilalmi idő, a méret- és a darabszám-korlá- tozás, a két bottal való hor­gászás, a környezetvédelem mind-mind olyan előírás, amely a költségeket viselő horgászok javát szolgálja. Hogy ne üljenek napokig hiába a parton vagy a csó­nakban, hanem rövid idő alatt is akadjon hal a hor­gukra. P. B. Amíg az olajbányászoknál főíúrómester lesz valaki, több lépcsőfokon kell felkapasz­kodnia. Előbb 3 év a segéd­munkásidő, ami után szak­munkásvizsgát lehet tenni. A további munka és magatar­tás határozza meg, hogyan haladhat tovább. Sorrendben a kulcsos, kapcsolós, segéd­fúrómesteri, fúrómesiteri és íőfúrómesteri rang 'követke­zik. Az utóbbit már csak az igen nagy szaktudással és gyakorlati tapasztalattal ren­delkezők érik el. A főfúrómester és fúróto­rony parancsnoka. Elsősor­ban ő felel a meghatározott feladatok végrehajtásáért, az éjjel-nappal folyó munka megszervezéséért, a dolgozók biztonságáért és a megfelelő körülmények kialakításáért. Csontos Sándor, a Nagyal­földi Kutató- és Feltáró Üzem főfúrómestere nem pontosan a ranglétrán haladt felfelé. Amikor 1945-ben Beregbö- szörményben 'beállt olajbá­nyásznak, még gyorsabb volt az előléptetés. Előbb lett se­gédfúrómester és csak aztán tett szakmunkásvizsgát. Ezt követően 1951-ben fúrómes- terré, majd 1962-ben fő- fúrómesterré lépett elő. Közben sokát vándorolt, melynek során egy-egy állo­más volt Hajdúböszörmény, Mezőkeresztes, Kiskőrös, Szolnok, Bihamagybajom, Tótkomlós, Battonya, Puszta- földvár. Eljutott Algyőié is. Az első nagy élménye az volt, amikor 1946-ban, Be- regböszörményben fúrás köz­ben gázra bukkantak. Ké­sőbb Mezőkeresztesen Olaját és gázt, Bihamagyfoajamban pedig oilajat tártak fel. A legszívesebben azonban a pusztaföldvári fúrásokra gondol vissza. A kezdeti jó eredmény alapján már sej­teni lehetett, hogy hosszabb ideig ezen a vidéken marad­nak és végre családostól le­telepedhetnék. De nemcsak kellemes él­ményekben volt része. Az al­győi 168-as kút 'kitörésének az elfojtásában ő is részt vett. Jól emlékezik 1969 de­cemberére, amikor még a karácsonyt is ott töltötte. A kitörésvédelmi brigád tagja­ként társaival együtt az­beszt öltözékben, vízsugarak védelme alatt ment bele a tűzbe. Az 'bizony nem volt gyerekjáték. Persze az sem, amikor 1977-ben a saját fú­róberendezésónéi óriási ro­bajai kitört a gáz. Csak azért, mert az egyik fúró­mestere nem tartotta be az előírásokat. Ilyen helyzetben robbanás következhet be, ami embe­rek életébe kerülhet és elég­het a berendezés is. A ki­törést azonban sikerült fél nap alatt lefojtani úgy, hogy semmi különösebb baj nem történt. De az esemény az ottievők idegeit eléggé meg­viselte. És bár közvetlenül nem Csontos Sándor okozta a veszélyt, ha akkor baleset következik be, bizony az er­kölcsi felelősség őt is ter­helte volna. % Most Endrőd északi terüle­tén dolgozik a brigád, amely II. Rákóczi Ferenc nevét vi­seli. Oda vezet az utunk. ' A széles pusztaságban messzi­ről feltűnik a magasba emel­kedő fútótorony. A hatalmas motorok, berendezések, a vascsövek százai közelről valóságos gyár benyomását keltik. Kissé nyomasztólag hatnák az emberre a sok-sok tonnányi súlyú vasszerkeze­tek, amelyek mellett szinte eltörpülnek az olajbányá­szok. Télen óriási sátorral vonják be a berendezéseket, hogy elviselhetőbbek legye­nek a munkakörülmények. Csak a torony emelkedik a magasba. Az olajbányászoknak min­den mozdulatukra ügyelni­ük kéll. Fejvédő sisak nél­kül nem tartózkodhat itt sen­ki. Csontos Sándor a munka­védelemre különös gondot fordít, amit így indokol: — Hogy nézhetnék annak az asszonynak a szemébe, akinek a férjére nem vi­gyáztam? Naponta általában reggel fél 5-től délután fél 5-ig tar­tózkodik a fúróberendezés- néd. Am megjegyzi: — Csak, ha minden jól megy. — És ha nem megy jól? — Akkor néha napokig kint maradok. — Mi a véleménye a be­rendezésnél dolgozó brigád­ról? — Közepesen megfelelő. A 32 emberből 18 tartozik a törzsgárdához, a többiek kö­zött vannak olyanok, akik csak átmenetileg maradnak. Egyeseket a tisztességes munkára kellene nevelni, de ahhoz nincs idő. — Mik a kilátások az it­teni fúrásnál? — Érdemes kutatni. Olaj­ra vagy gázra, esetleg mind­kettőre számítunk. Persze nem olyan ered­ményre, mint amilyet — mondjuk — Baku kömyé- kér érnek el. Erről jut eszébe, hogy egyszer 1963- ban kétheti tanulmányút ke­retében járt már ott. Sok ér­dekességet látott. Tanult is a szovjet Olajbányászoktól, amit hasznosítani tud a mun­kájában. A méretek lenyűgözőek voltak, amit tréfásan így próbál szemléletessé tenni : — Ha akkor azt mondják nekem, hogy addig nem jö­hetek haza, amíg a fúrótor­nyokat meg nem számolom, akkor talán még mindig 'kint lennék. » % A keresete — mint általá­ban az olajbányászoké — jócskán meghaladja a más iparágban dolgozókét. Mégis kérdezem : — Mit tudott 33 év alatt „összehozni”? — A feleségemmel felne­veltünk négy gyereket. A legkisebb még tanul, autó­szerelő lesz. A lányom férj­hez ment, Szolnokon lakik, a két nagyobbik fiam Orosházán dolgozik. Az egyik marós és autó-, motorszerelő, a másik szobafestő és mázoló. Van már két unokám is. Aztán itt van ez a 3 szobás szolgálati lakás berendezve. No, és vet­tem Rákóczitelepen egy 400 négyszögöles telket konyha- kertnek. Megszólal a felesége is: — Amikor Beregböször- ményben összekerültünk, jó­formán semmink sem volt. Onnan három olajbányász­családdal egy platós kocsin költöztünk át Hajdúböször­ménybe. Éppen karácsony előtt. Korán jött a gépkocsi, az elkészült nyers diós kalá­csot már nem tudtuk meg­sütni, csak az új helyünkön. A család mindig követte Csontos Sándort és a gyere­kek valamennyien más-más helyen születtek, mégpedig Beregböszönményben, Mező- keresztesen, Kiskőrösön és a legkisebb Tótkomlóson. Sorra-rendre kapta a ki­tüntetéseket. Először sztaha­novista lett, majd többször Kiváló Dolgozó és a Nehéz­ipar Kiváló Dolgozója. Végül a Munka Érdemrend ezüst fokozatát is a mellére tűzték. Az egészségével 1974-ig semmi baj nem volt. Akkor azonban egy nap úgy érezte, hogy a szíve nincs rendben. SzívkórháZba került. Meg­gyógyult. A felesége mint már nem­egyszer, most is féltőn kor­holja: — Sokszor unszoltalak, hogy pihenj, menj üdülni. Előfor­dult, -hogy egy-egy évben még a tel jes szabadságodat sem vetted ki. Csontos Sándor mentege- tődzik : — Talán nem könnyű meg­érteni, de én csak akkor ér­zem jól magam, ha látom, hogy jól megy a -munka a fúróberendezésnél. Két és fél év múlva, 55 éves korában megy nyugdíj­ba. Addig lesz munka Békés megyében. Sőt azután is. Nem költözik tehát többé a család. Szép nyugdíjra számíthat. Ketten megélnek belőle. A -gyerekeket is mindig meg tudják majd vendégelni. Csak jöjjenek haza minél többször. Az unokákkal együtt. Ö főleg kertészkedni fog. Dologtalanul nem tudna élni. Kell a friss levegő is. Azért néha-néha elmegy majd a fúróberendezéshez. Oda, ahol azok a munkatár­sai dolgoznak, akikkel sok küzdelmes, de sikerekben gazdag évet töltött együtt. Pásztor Béla Körösladányban készül a cipőkrém Ebben az évben befejezik a munkát Budapesten a Véső utcában a KHV egyik gyáregységében. Itt készülnek jelenleg a TIP folyékony mosószer család­jai, különböző cipőkrémek, padlóápolószerek, kézvédő­krémek, nap- és hajolajok. A termelés megszűnése után a BIP családot Zalaegersze­gen gyártják tovább, a töb­bi terméket a körösladányi Metakémia vagy ahogy régi nevén talán jobban is­merik, a fa-, vas-, vegyiszö­vetkezet veszi át. A gyártás áttelepítéséről már két éve megindultak a tárgyalások és még mindig nem fejeződtek be. Igaz, már csak néhány hitelkére­lem elbírálása, engedély jó­váhagyása van hátra és mindez nem akadályozza az előkészületeket. A budapesti gyár saját költségén kiképzi a szövetkezet dolgozóit az új termékek előállítására és át­adja a gépeket is. A szövet­kezetnek a munkaerőt és az épületet -kell biztosítania. Ez mintegy 16 millió forintba kerül, de megéri, mert vár­hatóan 45 milló forintos éves árbevételt jelent az új profil. Ez annyi, mint a szövetkezet elmúlt évi egész termelési értéke. Várhatóan gyümölcsöző lesz a szövet­kezet további kapcsolata is a Kozmetikai és Háztartás- vegyipari Vállalattal, mert a KHV megígérte, hogy a ter­mékek továbbfejlesztésében is megad minden segítséget. Miközben folynak az új termékek gyártásának elő­készületei, profiltisztítást is végrehajtott a szövetkezet. December 31-én megszüntet­te a faipari részlegét és most csak vegyi és vasipari tevékenységet folytatnak. A vasasok a BÜTORÉRT-nek készítenek modern vonalú irodai öltözőszekrényeket, kooperációs termékeket gyártanak a Csepel Autó­gyár 4-es számú Gyárának, akkutöltőket és hegesztőtra­fókat szerelnek. A jövőben azonban elsősorban nem ezt a tevékenységet, hanem a vegyipari gyártást kívánják fejleszteni és ha lehetővé válik, további új termékek gyártását szeretnék Körös­ladányban megkezdeni. tHWWWMMWMMmWWMWWWWWWWWWMMVWWWWWVamVMWW A Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság hatezer hektáros igali erdészetében 35 ezer köbméter fát termelnek ki évente. Ennek egy részét a gazdaság barcsi fafeldolgozó üze­mébe, valamint a mohácsi és szombathelyi farostlemez-gyárakba szállítják. Hétezer köb­méter papírfát adnak e4 külföldre (MTI-fotó, Bajkor József felvételei — KS) WWMWWWWVWWWWWtWWWMWWtWWWMWWWWMWVVWWWWHVWW1 Hétszáztízezer forintot fordítanak haltelepítésre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom