Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-22 / 19. szám

1978. január 22., vasárnap «Hîiuraid k L Barátaink életéből Magyarok a Szovjetunióban LakcfmBk: Uszty-llimszk Uszty-llimszk az érkezőket valósággal lebilincseli. Jobb ikdfejezést aligha találhat­nánk arra az érzésre, amely panorámája láttán keletke­zik bennünk. A sokemeletes épületek festői rendezetlen­ségben magasodnak a kör­nyező dombokon. Tágas, ké­nyelmes, hideg-melegvizes, villanytűzhellyel felszerelt lakásokat rejtenek maguk­rületének 98 százalékát bo­rítja. Éppen ezért a legfontosabb építkezés a faipari komp­lexum. A beruházásban a Szovjetunióval együtt Bulgá­ria, Magyarország, NDK, Lengyelország és Románia is részt vesz. A kombinát első ütemének 1979 első fél évében kell megkezdenie a termelést, a Imre egy új versenymozga­lomról, a testvérbrigádok versengéséről beszélt, amely itt született Uszty-Ilimszk- ben. A verseny idején a két brigád tagjainak felét köl­csönösen kicseréli egymás között. A magyar építők több mint egy éve dolgoznak Uszty- Ilimszkben. 292-en érkeztek, gyakorlatilag mindannyian a Jövőre megkezdheti a termelést a faipari komplexum A magyar fiatalok ennek az épí­tésén dolgoznak (Fotó: APN—KS — A. Zdin felvétele) ban. Az udvarokon jól be­rendezett játszóterek várják a gyermekeket. A város fölé magasodnak a stadion hatal­mas világítótornyai. Az üz­letekben élénk a forgalom. Még sok-sók példáját sorol­hatnám a lakosság megálla- podottságán'ak, jólétének. Ez a benyomás alakult ki Raul Ranhel, Eduardo Co­rea, Alfredo Alonso, a Druzs- ba nemzetközi brigád kubai diákokból lett tagjaiban is. „Nem vártuk, hogy ilyen rö­vid idő után, itt a messzi tá­voli tajgában ilyen mély gyökeret ereszt a civilizáció” — fogalmazták meg benyo­másaikat. Hasonló véle­ményt hallhattunk Uszty- llimszk más látogatóitól is. Itt valóban megtanulja az ember becsülni az időt. Sz. F. Zsesztyelev járási párttit­kár Uszty-llimszk jelenéről beszélve elmondta, hogy két expedíció dolgozik a környé­ken. Az egyik vasércet, a má­sik kőszenet keres. Nem ki­zárt, hogy a mélyben olajat és gázt is találnak. De a legfőbb kincs, az erdő, amely a járás összes földte­teljes kapacitást pedig (évi 550 ezer tonna cellulózéval) 1980-ban éri el. A kombinát épületei az Angara jobb partján emel­kednek. A vízerőmű gátján keresztül „átszökött” a vá­ros a túlsó partra. Újváros­nak hívják, pedig maga Uszty-llimszk is csak mind­össze négy éve emelkedett városi rangra. A kombinátban a vasszer­kezetek különböző színűek. A szerelők a szerelvények színéről — kék, sárga, piros, barna — tudják, hogy me­lyik országból érkeztek. Az NDK-ból 40 ezer tonna, Ro­mániából 11 ezer tonna acél- szerkezet érkezett. Bulgária szállítja a válaszfalakat és a tetőszerkezeteket, Magyaror­szág a nyílászáró szerkezete­ket és a könnyű raktárakat. Az egyik munkaterületen megismerkedtünk magyar munkások brigádjával. A bri­gádvezető Kis Imre, aki ács volt a Kecskeméti Építőipari Vállalatnál. Brigádja három alkalommal hódította el a Vörös Vándorzászlót. Kis faipari komplexum területén dolgoznak. Építettek egy ét­termet, garázst, betonozási munkáikat végeztek, sőt he­lyi rekordot értek el, egy nap alatt 270 köbméter be­tont építettek be. Jelenleg sokan térnek visz- sza szabadságról. Hazájuk­ban nagy érdeklődéssel hall­gatták őket szibériai élmé­nyeikről és tapasztalataikról. Különösen nagy feltűnést keltett a közlésük, hogy itt a hőmérő —42 fokig is le­száll. Azt viszont kevesen tudják, hogy nem is olyan régen, 1969-ben, Uszty- llimszk közelében —63 fok hideget mértek. Ha figye­lembe vesszük, hogy nyáron a hőmérő +42 fokig is emel­kedik, akkor az ingadozást közel 100 fokosnak tekinthet­jük. Ha valaki hozzászokik a szibériai hideghez és hőség­hez, az ingoványos területhez és a szúnyogokhoz, akkor el­mondhatja, hogy most már semmiféle időjárási viszon­tagságtól nem fél. J. Vaszilkov APN—KS Érdekességek Lengyelországból Varsói műegyetem A varsói műegyetem, a legnagyobb lengyel felsőok­tatási intézmény idén 22,5 ezer fiatalt és felnőttet ké­pez, több mint 15,4 ezren a nappali tagozatra járnak. Lengyelország egyetemein és főiskoláin 1977/78-ban nappali, esti vagy levelező tagozaton majdnem 480 ezer hallgató tanul, ebből több mint 175 ezer a dolgozó. Küldemény az nlimpiára A szovjet piacon évek óta nagy keresletnek örvendő lengyel kozmetikai készítmé­nyeket most újabb elismerés érte. A „Ciech-Pollena” len­gyel cég szállítja a kozmeti­kai cikkeket a Moszkvában megrendezésre kerülő olim­piai játékokra. Az erről szó­ló egyezményt Moszkvában a „Chemia ’77” kiállítócsarno­kában írták. alá. Az okmány szerint az olimpiai falu lako­sai különleges összeállítású kozmetikai csomagokat kap­nak. A szerződés megengedi továbbá, hogy a Pollena négy éven keresztül a moszk­vai olimpiai játékok emblé­máját használja készítményei jelölésére. Turisták 1977 első nyolc hónapjában több mint 7,2 millió külföldi turista látgatója volt Len­gyelországnak, több mint 6,5 ■millió a szocialista országok­ból. Legtöbben az NDK-ból érkeztek, majd Csehszlová­kia, Magyarország, a Szov­jetunió és Bulgária követke­zik a sorban. Az NSZK-ból több mint 20 ezer turista lá­togatott el Lengyelországba, de nagy érdeklődés mutat­kozott az ország iránt a své­dek, amerikaiak, angolok és osztrákok részéről is. 6,8 millió lengyel járt a szocialista országokban — legtöbben az NDK-ban, Csehszlovákiában, a Szovjet­unióban, Magyarországon és Bulgáriában. A többi ország­ba közel 400 ezer személy utazott, legtöbben, 75 ezer az NSZK-ba. 119 hajó a tengeren 26 évi fejlődés után a lengyel tengerhajózási vál­lalat Európa legtekintélye­sebb vállalata. 119 hajója járja a tengereket és óceáno­kat, teherbírásuk meghalad­ja a 3,2 millió tonnát. Eddi­gi története során a lengyel tengerhajózási vállalat ne- gyedmiiliárd tonnát megha­ladó árumennyiséget szállí­tott. (Interpress—KS) i Nagy lendülettel folyik Csehszlovákia gazdag műemlékeinek újjáépítése, az ország mind többet áldoz műemlékvédelemre. Napjainkban Pozsonyban kezdődött jelentős át­alakítás: egykori szépségében állítják helyre a város központját, ahol épületek, szobrok, díszudvarok, szökőkutak, utcák és terek szépülnek meg a szakértő kezek munkája nyo­mán. Kép: A „Jó pásztorhoz” elnevezésű ház, amely a rokokó stílus jegyeit viseli magán (Fotó: ORBIS — KS) A zene szeretetére tanítják a gyerekeket Az erfurti zeneiskola az NDK 88 zeneiskolájának egyike: a kiemelkedő te­hetségű és a zéne iránt ér­deklődő gyermekeket az is­kolán kívül is foglalkoztat­ják. A kulturális tudat, a művészet szérétete nem ala­kulhat ki elég korán — vall­ják —, ezért hozták létre ezeket az iskolákat, ahol jelenleg 38 000 gyermek ta­nul, ebből 5000 még nincs iskolás korban. Az erfurti pedagógusok több mint hétszáz 7—19 éves tanulót oktatnak a szimfonikus zenekar hang­szereire, de van, aki népi hangszeren tanul. Ezenkí­vül működik az iskolában gyermektánc-osztály, egy leány kamarakórus, egy gi­táros csoport, egy tánczene- együttes és egy ifjúsági szimfonikus zenekar is. A gyerekek képzése mellett az iskola pedagógusai a fel­nőttek továbbképzésével, így az óvónők zenei-esztéti­kai nevelésével is törődnek. . Hogyan is lehet tehetsé­gekre bukkanni? Karl-Heinz Friebel igaz­gató és zenekritikus ezt mondja: „A tehetségek fel­kutatását nem engedjük 'át teljesen a szülőknek. Rend­szeresen együttműködünk az óvodákkal, hetente ok­tatjuk a gyermekeket, s a legtehetségesebbeket fél év Pannóniái niai, macedón márvány Új olajlelőhelyet nyitot­tak meg Jugoszláviában, a mokrini vidéken. A Pannó- niai-medencében, az ország északi részén, a kutatók az utóbbi nyolc év alatt 30 olaj- és gázlelőhelyet tártak fel. Ennék eredményekép­pen Jugoszlávia 45 millió tonna „fekete aranyhoz” és 14 milliárd köbméter föld­gázhoz jutott. A borszki rézolvasztó kombináthoz tartozó kőfej­tőben, ahol éppen csak megkezdődtek a feltáró munkák, a számítások sze­rint egy év alatt 250 ezer tonna rezet lehet kitermel­ni. A tartalékot 7 millió ton­nára becsülik. Rézlelőhelye­ket fedeztek fel nemrégiben Majdanpéken is. Kitűnő minőségű már­ványlelőhelyre akadtak a macedón falu, Merzen-Orao- vec közelében. Előzetes szá­mítások szerint mintegy százezer köbméter fehér­szürke, szürke-rózsaszín, ró­zsaszín és sötét rózsaszín márványtömb alkotja a lfÁC7l ci+zaf" (BUDAPRESS — TANJUG) után hangszerjátékból le­vizsgáztatjuk. Szívesen ren­dezünk előadói délutánokat legifjabb tanulóinkkal a négy-hatévesek számára. Egyik-másik kis hallgatónak kedve támad, hogy egy hangszert kézbe vegyen, sőt talán arra is, hogy ő maga is zenetanuló legyen. Kü­lön figyelünk a munkás- és paraszt Családból szárma­zó gyermekekre, tanítvá­nyaink több mint fele ezek­ből a családokból szárma­zik.” A „próbaév” végén. döntés születik: megkezdhető-e az öt-hét évre terjedő képzés a zeneiskola alapfokozatán. A .második iskola” ma­gas követelményeket állít a tanuló elé. Mozart, Schu­mann, Beethoven, Brahms mellett az iskolai „iroda­lomhoz” tartozik Sosztako- vics, Hacsaturján is. A thüringiai komponisták megbízásából rendszeresen írnak müveket az ifjúsági szimfonikus zenekar számá­ra. A XVIII. vagy XIX. században alig volt ifjúsá­gi, vagy gyermekzenekar, ezért kevés zenekari iroda­lom áll rendelkezésre. A megye komponistáival együttműködve próbálják lépésről-lépésre pótolni a hiányt. A hétéves oktatási idő alatt a tanulók több mint 14 százaléka jut el a zene hivatásszerű tanulmányozá­sához, készül fel a záró­vizsgára. A zeneoktatás korai meg­kezdése és hosszú távú ter­vezése az erfurti iskolában már eddig is sok sikert ho­zott: az iskola tanulói gyak­ran nyernek díjakat ünne­pi játékokon vagy népmű­vészeti versenyeken. Werner Voight (PANORÁMA—DDR—KS) MMMHMHMtMMMMUimHMWHMMmMMHMMMI Kubai képek Nemrégiben ünnepelte dicsőséges forradalmának évfor­dulóját „Amerika szabad földje”, a szocialista Kuba. Az elmúlt 19 év alatt a távoli testvéri ország jelentős sikere­ket ért el a szocialista társadalom építésében. Képeink ezek közül az eredmények közül villantanak fel kettőt: Havanna gyors ütemben építkezik: a főváros melletti új városrész szép látványa bármely világváros ékessége le­hetne Jelentős szerepet játszik az ország életében a mezőgazda­ság. Képünkön: szüretelik az ananászt a kubai parasztok (MTI-fotó, Papp Jenő felvételei — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom