Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-22 / 19. szám
1111 I. 1978. január 22., vasárnap Furnér és paradicsom Lányok, asszonyok Csanádapácán A ruházati szövetkezet részlegében 35 nő dolgozik Fotó: Veress Erzsi — Gazdag falu hírében áll Csanádapáca. Valóban így igaz? Szatmári Sándor, a községi pártbizottság titkára tollát forgatva, kicsit tűnődik a válaszon. — Gazdag-e? Merem mondani, hogy az. Errefelé jO a föld, és ezt ki is használják a tszJben, no meg a háztájiban is. A falubeliek számára a föld, a tsz a megélhetés fö forrása. Amióta Apácán három tsz egyesülésével létrejött a Széchenyi, tavaly már a Kiváló Termelőszövetkezet címet is elnyerték. Gyarapszik a közös, és gyarapszik a falu lakossága is. Sorra épülnék az új házak — takarosak, célszerűek és gőgös-csúnyán terpeszikedők is akadnak. — Ha az ízléssel még van is baj, de egyértelmű már a felismerés, hogy az egyén tartós boldogulása csak a közösség gazdagodása útján lehetséges. Ezen az alapon — bízom hozzá — a nagyobb közéleti aktivitás is kiterebélyesedi'k meggyőző politikai munkánk során — magyarázza a párttitkár. — Mi a legnagyobb gondja jelenleg a falunak? — A nők foglalkoztatása — válaszolja töprengés nélkül. Nyilván nem először került szembe ezzel a kérdéssel. — A háztartás vezetése és a mezőgazdasági idénymunkák helyett egyre többen szeretnének állandó elfoglaltságot vállalni. Van néhány kisebb üzemünk, amely zömmel nőket foglalkoztat. A békéscsabai ruházati szövetkezet részlege, azután most létesített egy felsőrészkészítő részleget a Szegedi Cipőgyár. A Tápéi Háziipari Szövetkezet székfonója bedolgozókat toborzott nálunk. No, és természetesen itt van a tsz. Kooperációs üzemeiben és a kertészetben sok lány és asszony dolgozik, de mindez kevés. Ezért is határozta el a szövetkezet... No, de erről beszéljenek inkább ők maguk! A községi pártbizottságtól pár lépés a Széchenyi Tsz központja. Rozs Jánossal, az üzemi pártvezetőség megbízott" titkárával és Pacsika Mihály általános elnökhelyettessel folytatjuk a témát. — A szövetkezet 674 dolgozó tagot számlál — említ elöljáróban néhány adatot az elnökhelyettes — és közülük 253 a nő. Nagy területen foglalkozunk zöldséggel, termelünk burgonyát, paprikát, paradicsomot, zöldborsót, sárgarépát, dinnyét, zöldbabot. Nők zömmel a kertészetben, valamint a vas- és faipari üzemünkben dolgoznak. Csakhogy a kertészet februártól novemberig ad munkát. Van akinek jól jön a téli kényszerpihenő, de sokan állandó munkát szeretnének. — Pár év alatt el is érjük — bizakodik Rozs János. — Tervezzük többék között, hogy megszervezzük a zöldségfélék előkészítését a konzervgyárnak és ZÖLDÉRT- nék. Az idei elképzelések között szerepel már az úgynevezett paradicsomlé-vonal létrehozása. Ezek mind jó női munkalehetőségék. És tervünk egy csibenevelő is, amelyet elsősorban a női munkaerők foglalkoztatási céljából építünk. Persze, sokan jönnek így el a zöldség- termesztésből, ott viszont gépesítjük a munkát. A falu szélén szerénykedik a tsz faüzeme, amely 1957 óta működik és 21 lányt, s asszonyt foglalkoztat. Az egykori tsz-központ nagytermében pörkölt illata fogad. — Milyen volt az ebéd? — Jó, jó, csak kevés! — vágja rá az egyik fiatal- asszony. — Honnan kapják? — A vendéglőből szállítja a tsz. Nagy asztalféléken kézzel ragasztják egymás mellé a fumérlapökat, leendő bútorok külső borítását. Paulcsik Andrásné keze gyorsan jár. — Hét évet dolgoztam a tsz-ben, aztán sokáig otthon voltam, most meg ide járok. — Miért vállalt munkát? Kicsit húzódik a választól, de csak kimondja: — Hát, kell a pénz, no meg így nyugdíjra is számíthatok. És, tudja csuda, valahogy jobb is így a társaságban... Világos műhelyteremben 35 nő dolgozik a Békéscsabai Ruházati Szövetkezet apácai üzemében. Bébi-, gyermekes férfikabátokat szabnak, varrnak itt egy műszakban. Sziveri Andrásné betanított munkás: — Nem bírta már az én derekam a tsz-ben a kinti munkát, de azért rossz volna mindig otthon. A dolgot ugyan megtalálnám, de ahol két gyereket nevelnek, kell a kereset is. Paulcsik Andrásné: — Jobb így, társaságban... — Van otthon jószág? — Van. — Sok? Nevet. — Van szépen. Ha hazaérek, a jószág az első, utána jön a főzés — merthogy az uram nem szereti az üzemi kasztot. — Győzi? — Muszáj. — Szórakozni, nyaralni szoktak? — Nincs arra idő. A gyerekekkel otthon megtaláljuk a szórakozásunkat! Az utolsó mondat nem hangzik valami meggyőzően. Azt hiszem, inkább védekezésnek szánta. A falu, a tsz vezetői igyekeznek megteremteni a nők számára a munkaléhetősé- get, nem feledkezve meg egyéb körülményekről sem. Például: a községben minden arra jogosult gyermek szá- számára a _ munkalehetősé- és a tsz 2-3 év múlva új üzemi konyhát épít. Így gyarapodhat tovább Csanádapáca — ma még talán... De az igazság az, hogy a ma megoldást jelentő aprócska üzemek, bedolgozórészlegek holnap már kevésbé lesznek gazdaságosak. Koncentráció, megfelelő profillal — itt is ez a jövő egyedüli útja, amelyhez számos lehetőséget kínál a mezőgazdasági nagyüzem. Valójában így, és ezzel lesz tényleg gazdag ez a falu, lia — Szatmári Sándor szavaival élve — a nagyobb közéleti alktivtás, érdeklődés a nagyobb közösség ügyei iránt — és tegyük hozzá: az értelmesebb, a tartalmában gazdagabb élet iránt is — a mindennapok természetes velejárója lesz. Tóth Ibolya Tavalyelőtt, 1976-ban adták át rendeltetésének Gyomán az új napközi otthonos konyhát. Régi épületből alakították ki az étteremmel együtt, ahol naponta több csoportban közel hatszázan étkeznek, 270 óvodás számára pedig elszállítják a napi menüt. Képünkön: ebédel az 1. sz. általános iskola alsó tagozata. Napközis tanító nénijük: Katona Erzsébet Fotó: Gál Edit Túlteljesítette tervét a kereskedelem Mire, mennyit költöttünk? A kiskereskedelmi forgalom decemberben 12,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, s a karácsonyi nagyobb kereslet következtében meghaladta az előző hónapokét is. Az év utolsó hónapjában 25.5 milliárd forintot fordított a lakosság áruvásárlásra. Ezzel együtt — amint az a Belkereskedelmi Minisztérium múlt évi számadásából kitűnik — a kereskedelem 1,8 százalékkal túlteljesítette 1977. évi tervét. Ezt a vásárlóerő növekedése és az árukínálat javulása egyaránt elősegítette. A lakossági bevételek nagyobb emelkedését igazolja, hogy bár a 100 forint pénzbevételből a múlt évben valamivel keveseebbet, 77,81 forintot fordított áruvásárlásra, a forgalom mégis jobban növekedett a tervezettnél. Az előzetes adatok szerint a kereskedelem tavaly ösz- szesen 257,5 millió forintos forgalmat .bonyolított le, 10.5 százalékkal többet az előző évinél. A tervezettnél 4,6 milliárd forinttal több árut értékesített. Ezen belül az élelmiszerek és az élvezeti cikkek forgalma — bár magasabb volt a korábbinál — a tervtől némileg elmaradt, a ruházati kereskedelem értékesítése teljesen megegyezett a számításokkal, így elsősorban a ve- gyesiparcikk-forgalom ösz- szetétele az iparcikkek javára változott. Élelmiszerekre és élvezeti cikkekre, s a vendéglátásban együttesen 116,7 milliárd forintot költött a lakosság, amely 140,8 milliárd forintért vásárolt ruházati és vegyesiparcikkeket. A kereskedelmi árak a tervet megközelítően alakultak. Az adatokból kitűnik az is, hogy míg az állami kereskedelem 9,6 százalékkal, a szövetkezeti 12,3 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le. A szövetkezeti szektorban a növekedés valamennyi árucsoportban meghaladta az állami kereskedelmét, s különösen magas volt a különbség a ruházati és a vegyesipar- cikk-értékesítésben. Gondolatok a szocialista demokráciáról o M inden eredményünket, amit a felszabadulás óta elértünk, a szocialista demokratikus hatalomgyakorlás segítségével vált lehetővé. És mindig akkor léptünk előre, amikor a szocialista demokratizmus felszabadította a dolgozók aktivitását, a vezetést, mozgósítani tudta az emberek energiáját, tudását, kezdeményezését a legfontosabb feladatok megoldására. Fejlődésünk mindig akkor és ott lassult le, amikor a szocialista demokratizmus formálissá vált vagy pedig korlátozták. Ennélfogva a szocialista demokrácia elkerülhetett en szükségszerűség a mi társadalmunk életében, s ha követelményei lassabban valósulnak meg, akkor az tempóveszteséget jelent, amiből súlyos következmények származnak. Ha pedig célszerűen és következetesen valósítjuk meg, akkor meggyorsul egész fejlődésünk. E két lehetőségen kívül mást nem választhatunk. Miért? Mert a szocialista demokrácia új típusú néphatalmat jelent; a dolgozó nép hatalomgyakorlási módja a proletárforradalom első napjától kezdve. Természetesen a szocialista demokrácia nem valamiféle osztályokon felül álló, osztályoktól független demokrácia. A szocialista társadalomban a különböző társadalmi csoportok nem egyforma helyzetet foglalnak el a társadalmi életben, ezért a fennmaradt társadalmi osztályok és szociális rétegek különbözősége miatt nem egyforma aktivitással építik a társadalmat. Ennélfogva a szocialista demokrácia — munkásdemokrácia. Ezért elsősorban a munkás- osztály érdekei, nézetei, normái, szemléleti módja, igazságérzete és életfelfogása nyomja rá a bélyegét. Ebben fejeződik ki az, hogy a szocializmus vezető ereje a munkásosztály. Olyan politikai eszköze és hatalmi berendezése a szocialista demokrácia, amely a szocializmus építését segíti, és ami nemcsak a munkás- osztály történelmi érdeke, hanem az összes dolgozó osztálynak is. Ez ugyanakkor megfelel valamennyi osztály napi érdekeinek is. Ennek következtében a szocialista demokráciát az jellemzi, hogy tömegdemokrácia, ami azt jelenti, hogy részben közvetlen, a nép aktivitásán nyugvó uralom, amely a dolgozó tömegek közvetlen részvételével valósul meg, ugyanakkor közvetett is, mivel a döntések egy részét a választott képviseleti, és más vezető szervek hozzák. Az egész intézmény- rendszere arra irányul, hogy minél nagyobb tömegek vegyenek részt a hatalom gyakorlásában, hogy a kormányzás irányát-tartalmát közvetlenül vagy közvetve meghatározhassák, ellenőrizhessék. Mivel a dolgozók nem mindenben közvetlenül döntenek, hanem megbízottaik, képviselőik, vezetőik az ő nevükben irányítanak, a szocialista demokrácia tömegdemokratikus jellegét a vezetők és vezetettek kölcsönös alárendeltsége biztosítja. Ebből következik, hogy a beosztottak fegyelmezetten, a vezetés utasításainak megfelelően dolgoznak. Ez különben elemi feltétele minden társadalmi életnek. Ugyanakkor a vezetőknek a dolgozók akaratát kell érvényesíteniük, hiszen azok bizalmából vannak az adott posztokon. Teljesen kézenfekvő tehát, hogy a vezető addig lehet beosztásában, amíg megbízatását teljesíti, amíg a célt szolgálja. A szocialista demokrácia kiterjedésének olyan megnyilvánulási formái vannak kialakulában, mint a véleménynyilvánítás, a különböző indítványok, tervezetek megvitatása; a népi ellenőrzés nevezetesen kiterjed a gazdasági folyamatokra, a kultúrára, a szociális érdekkörökre, és így tovább. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók közvetlenül vagy megbízóik által a társadalom minden területén érvényesíthetik akaratukat, mindenre kiterjedő uralmukat. Mivel a szocialista demokrácia a legszélesebb szabadságjogokat biztosító népuralom, megszünteti azokat a különbségeket, mint a származási, faji, vallási, amelyek miatt a polgári demokráciákban a sújtják az embereket. De nemcsak a jogtalanság alól szabadít fel, hanem kimondja a munkára, a tanulásra, a pihenésre, az üdülésre való jogot, s ezzel az emberi szabadság kibontakozásának biztosítékát adja. És ugyanakkor magában foglalja a jog és a kötelesség egységét. Ez azt jelenti, hogy meghatározott kötelességek teljesítése arányában részesülhetnek és részesül a jogokban a dolgozó. Másként kifejezve: nincsen jog kötelességteljesítés nélkül, és kötelességteljesítés sincs megfelelő jogok biztosítása nélkül. Természetesen a szocialista demokrácia érvényesülése a konkrét történelmi helyzettől függ. G. H. Sahnazarov ezt írja erről.: „A szocialista demokrácia -nem született és nem is pattanhatott elő kész, befejezett formában, mint Minerva Jupiter fejéből. Mint a szocialista állam formája a létre jőve tel és a tökéletesedése több szakaszos útját járja be és a szocialista, a kommunista építés feladatainak megoldásával, a kizsákmányoló rendszer nyomasztó maradványainak az ember társadalmi viszonyaiból és tudatából való kiküszöbölésével, egyre érettebb formát ölt.” Ennélfogva a szocialista demokrácia változó, fejlődő uralmi rendszer, demokratizmusa lehet szűkebb vagy tá- gabb. A hatalomgyakorlás közben nem mindig érvényesül teljesen az adott időszak lehetőségeinek megfelelően. Ezért állandóan figyelemmel kell kísérni a szocialista demokrácia állapotát, hogy mennyiben elégíti ki a szocialista társadalom fejlődésének igényeit, és meghatározni tökéletesítésének módjait, amint ezt az 1977 decemberi országgyűlés is tette, amikor törvényt alkotott az állami vállalatokról, melynek harmadik fejezete azt is biztosítja, hogy a dolgozók — élve az üzemi demokrácia lehetőségeivel, amely a szocialista demokrácia része — közvetlenül vagy közvetett módon részt vegyenek a vállalat irányításában és ellenőrzésében. Ez is azon alapszik, hogy a történelem az emberek tevékenységének a terméke. És elengedhetetlen, hogy a mi társadalmunkban az irányítottak szavát ne ugyanúgy hallgassák meg és mérlegeljék, mint a vezetőkét. Hiszen az igazság lényegének pontos tükrözése nem függ a beosztástól vagy a rendfokozattól. M a, bizonyos történelmi távlatból már vitathatatlanná vált a kommunista párt társadalomirányító szerepe, miután a felszabadulást követően győzedelmeskedett a reakciós, s a nem szocialista erők fölött, és a proletárdiktatúra vált uralkodóvá Magyarországon. Ezt azért szükséges leszögezni, mert ez volt a feltétele annak, hogy megkezdődhessen a szocialista demokratikus hatalomgyakorlás hazánkban; a pártpolitikája biztosította, hogy a dolgozók képviselői a társadalom vezető posztjaira kerüljenek, a párt politikája teremtette meg azt a lehetőséget. hogy a dolgozók a közügyek intézésében közvetlenül is részt vehessenek. Cserei Pál
