Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-20 / 17. szám

NÉPÚJSÁG 1978. Január 20., péntek o Tanács- és vb-iilésekröl jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) nálható összeg. Az utak, hi­dak felújítására több mint négymillió forint áll rendel­kezésre. A parkosításra pe­dig 200 ezer forintot fordí­tanak. Kulturális téren az alsófokú zeneoktatás tovább­fejlesztését szorgalmazzák. Beruházásokra ebben az évben 20,8 millió forint jut, amelyből elsősorban a folya­matban levő építkezések költségeit fedezik. Folytatják a 40 célcsoportos lakás, a nyolctantermes általános is­kola, az MHSZ-székház épí­tését. Az elképzelések sze­rint a tornaterem még eb­ben az évben elkészül. Elő­készítik az építendő OTP-és a szövetkezeti lakások terü­letét. A lakosság, az üzemek, intézmények kollektívái, dol­gozói hárommillió forinttal járulnak hozzá a nagyközség fejlesztéséhez. TÓTKOMLÓS A tótkomlósi Nagyközségi Tanács tegnap délutáni ülé­sén is a fő napirend az idei költségvetési és fejlesztési alap előirányzatainak megvi­tatása volt. A testület a költ­ségvetést 16 millió 832 ezer forint, a fejlesztési alapot pedig kilencmillió 249 ezer forintos kiadással hagyta jó­vá. A költségvetési keretből fedezi a tanács többek kö­zött a közterületek tisztán­tartását, a parkok karban­tartását, egyéb kommunális feladatok ellátását, továbbá szociális és egészségügyi, kulturális kiadásokat.' A gaz­dasági ágazatban többek kö­zött mintegy félmillió forin­tot terveztek az ÁFÉSZ be­ruházásában idén épülő üzemanyagtöltő állomás tér­burkolására, és 900 ezer fo­rintot belvízelvezetésre. A községfejlesztési alap összegéből célcsoportos beru­házásra egymillió forintot fordítanak; a telepszerű több szintes lakásokhoz terü­letelőkészítésre — szanálás­ra és az alapközművek csat­lakoztatásának kiépítésére — költik az idén ezt az össze­get. Ugyancsak a fejlesztési alapból 100 ezer forintot irá­nyoztak elő járdaépítésre, 200 ezret a villanyhálózat fejlesztésére és 150 ezret a vízműhálózat bővítésére. Korszerűsítik az idén a szennyvízcsatornát is — erre 300 ezer forintot terveztek. A további tervek között sze­repel a nagykopáncsi vízmű fejlesztése és óvodabővítés. A művelődési ház és könyv­tár építésére a fejlesztési alap összegéből mintegy két­millió 300 ezer forintot köl­tenek. A tanácsülés a költségve­tés és fejlesztési alap tervei­nek jóváhagyása után beszá­molót hallgatott meg a szo­ciális követelményeknek nem megfelelő telep felszá­molását segítő tanácsi bizott­ság munkájáról. Pedagógus­továbbképzések A Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztály Pedagógus Továbbképzési Intézete irányításával a megyét hét körzetre osztva háromnapos továbbképzések folynak, amelyek ideje alatt az iskolák felső tagozatai­ban szünetel a tanítás. Békés után tegnap, janu­ár 19-én Békéscsabán is megkezdődtek a továbbkép­zési programok, amelyek el­ső napján szakmai-módszer­tani előadásokat hallgattak az általános iskolák felső tagozataiban tanító pedagó­gusok, valamint részt vettek bemutató tanításokon is. A mai nap folyamán elméleti, módszertani, pedagógiai és pszichológiai tárgyú előadá­sok szerepelnek a tovább­képzés programjában, hol­nap, 2I-én, szombaton pedig politikai, gazdaságpolitikai és az úttörőmozgalomhoz kapcsolódó előadások hang­zanak majd el. B jövő héten befejeződik a cukorgyártás Mezőhegyesen Lapunkban már beszá­moltunk arról, hogy a Sar- kadi Cukorgyár sikeresen befejezte a cukorgyártási szezont. Megyénk másik cu­korgyárában, a mezőhegyesi- ben még éjjel-nappal dol­goznak. A tárolókban szom­batig elegendő a répa, de a gyár — a különböző túl- munkálatok miatt — csak hétfőn, vagy kedden áll le. Így mintegy 140 napos lesz az idei kampány. A tavalyi jobb répater­més a cukorgyár eredmé­nyeiben is megmutatkozik. Várhatóan 39 ezer 500 vagon répát dolgoznak fel, mint­egy 3000 vagonnal többet, mint tavaly. Jobb volt a ré­pa cukortartalma is. A csaknem véglegesnek mond­ható átlag szerint 15,63 szá­zalékos volt a tavalyi 13,93 százalékkal szemben. A cukorgyártás befejezése után sem csendesül el tel­jesen a gyár. A szerelők, karbantartók _ veszik keze­lésbe a folyamatos üzem alatt elhasználódott gépeket és kezdenek hozzá a javítá­sokhoz, cserékhez. Társadalmi ellenürök vizsgálatai Az SZMT közgazdasági osztálya a napokban elké­szítette a kereskedelmi-tár­sadalmi ellenőrök első ne­gyedévi vizsgálatainak szempontjait. Ezek szerint megnézik: milyen az ellátás az alapvető élelmiszerekből, háztartási cikkekből, építő­anyagokból, kerti szerszá­mokból, vetőmagból és nö­vényvédő szerekből. Nagy figyelmet fordítanak a zöld­ség és a gyümölcs árusítá­sának körülményeire, külö­nös tekintettel a tárolásra, a minőségre, a választékra és a fogyasztói árak feltünteté­sére. Újra napirendre tűzik a kenyér és a péksütemény csomagolására hozott rende­let betartásának ellenőrzé­sét Ugyanakkor arra is vá­laszt keresnek: milyen a tej és tejtermékek ldnálata és ünnepnapokon van-e ele­gendő tej és kenyér a ki­jelölt vendéglátóipari üzle­tekben. Széles körű vizsgá­latra kerül sor a tartósított, félkész ételek, mirelitkészít­mények, édesipari termékek körében. Ezenkívül a szava­tossági idők és az egészség- ügyi szabályok betartását is figyelemmel kísérik. A békéscsabai Kner Nyomda kultúrtermében nemrég népi hímzéseket bemutató kiállítás nyüt, amelyet január 26-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. A munkákat Kiss József- né népművész irányításával a konzervgyár kézimunkaszak­körének tagjai készítették Fotó: Martin Gábor Kiállítások Békésen és Gyulán Az Országos Műemléki Felügyelőség és a Békés me­gyei Múzeumok Igazgatósá­ga közös kiállítása nyílik ma, pénteken délután 2 óra­kor Békésen, a Jantyik Má­tyás Múzeumban. „A népi műemlékek, együttesek” cí­mű fotókiállításon helyreál­lított népi műemlékeinket látják majd az érdeklődők. Dr. Barcza Géza, az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség osztályvezetője nyitja meg a kiállítást. Gyulán, a Dürer-teremben ugyancsak ma délután 5 órától Ruzicskay György festőművész műveiből ösz- szeállított tárlat nyílik, ahol az ünnepi beszédet Nagy Já­nos, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese mondja. A kiállítás három grafikai so­rozatot mutat be a nézők­nek: „A szellemkereső”, „A világosság felé” és „A fan­tasztikus utazás” címűeket, de pasztell- és olajképeket, valamint a művész biofesté­szeti alkotásait is láthatjuk március 13-ig, hétfő kivételé­vel mindennap 9-től 17 órá­ig­KRESZ-oktatás Eleken Az elmúlt napokban Ele­ken a helyi Lenin Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet gépjármű-előadója, Radnóti Ádám szervezésében há­romnapos KRESZ-oktatást rendeztek. A gyulai járási vàrœi rendőrkapitányság és a közúti biztonsági tanács képviseletében Kálmán Já­nos rendőr főhadnagy ok­tatta a megjelent mintegy 110 gépjárművezetőt és fo­gatolt. Az előadásokon el­méleti tudnivalók hangzot­tak el, amelyeket képekkel illusztráltak. A motorizáció egyre nagyobb térhódításá­val fokozott jelentősége van annak, hogy valamennyi közúton közlekedő minél hatékonyabban elsajátítsa a közlekedés legfontosabb is­mereteit, szabályait. Ezt követeli meg a sajnálatosan egyre nagyobb számú köz­úti baleset is. Ezt felismer­ve szervezték meg a jól megrendezett oktatást, amit szeretnének a jövőben rend­szeressé tenni a termelőszö­vetkezetben. Új év — nagyobb feladatok Vésztőn A vésztői költségvetési üzem ebben az évben a ta­nácsi megrendelések mellett nagy gondot fordít a község-- ben levő üzemek, szövetke­zetek, valamint a lakosság építőipari, karbantartási igé- nyeniek a kielégítésére. Azt tervezik, hogy a termelési ér­ték eléri a 11,5 millió forin­tot, amely másfél millió fo­rintos növekedésnek felel meg. Az elképzelések teljesítésé­hez szükség van építőipari gépek beszerzésére. A fej­lesztési alapból mintegy 150 ezer forintot költenek gyors- felvonó, szállítószalag és egyéb berendezések vásárlá­sára. Feladatuk sokrétű, hi­szen a nagyközségi tanács megbízásából lakásokat javí­tanak, festenek, rendbe hoz­zák a bölcsődét, az óvodá­kat, az öregek napközi ott­honát, az ifjúsági házat. Folytatják a tornaterem épí­tését, felújítják a tanácsihá­zát. Szolgáltatást a közüle- teknek és a lakosságnak ösz- szesen 675 ezer forint érték­ben végeznek. A szociális otthon és a für­dő építésénél is közreműköd­nek, s felújítják Körösújfa­luban a tanácsi szolgálati la­kásokat. Igyekeznék eleget tenni más gazdálkodó szer­vek, intézmények megrende­léseinek is. Többek között a MÁV-nak szociális épülete­ket javítanak, bővítik az ivó- vízhálózatot. A gabonaforgal­mi és feldolgozó vállalat­nak Okányban és Vésztőn raktárakat újítanak fel, mal­mot tataroznak. Átfonja életünket valóság nem Picasso- festmény, nem a ter- I mészet átfogalmazása merész torzításokkal. Lenin is arra figyelmeztet ben­nünket, hogy a szocializmus nem kész rendszer, amely- lyel az emberiséget boldo­gítják. A szocializmus a munkásosztály harca, a munkásosztályé, amelyik fő célja nevében ma az egyik célt követi, holnap a mási­kat és mindennap közelebb kerül a fő célhoz, a szocia­lizmushoz, a kommunizmus­hoz. Mindez valóban azt je­lenti, hogy a szocializmus építése nem erkölcsi külde­tés, hanem a valóság min­dennapos számbavétele és a valóságos helyzetből kiindu­ló kemény munkálkodás. Szakadatlan javítása fel­adatrendszerünknek, tevé­kenységünknek, a végrehaj­tásnak. Érthető tehát, hogy az ilyen őszinte valósággyökerű munka szoros tartozéka a tevékenység állandó ellen­őrzése, a valóság szembesí­tése a valósággal. Nem az öncélú moralizá- lás vezette a kormányt, ami­kor rendeleteket és határo­zatot fogadott el az állami ellenőrzés továbbfejlesztésé­ről, a szövetkezeti belső el­lenőrzésről és a népi ellen­őrzés munkájának javításá­ról. Mennyiben érintik ezek a rendeletek, jogszabályok a mindennap emberét? Látszólag az államigazga­tási munka egy belső tarto­mányának szabályozásáról, javításáról van szó akkor, amikor a rendeletek előír­ják, hogy legyen összehan­goltabb az ellenőrzés; össz­pontosítson a legfontosabb kérdésekre; legyenek gyako­ribbak az átfogó vizsgála­tok, és szűnjenek meg az egymást keresztező ellenőr­zések. Látszólag az állam- igazgatás belső ügyéről van szó, amikor a jogszabályok megkövetelik a személyes felelősség következetesebb érvényesítését, mert hiszen nyilvánvalóan a vezetők fe­lelősségéről van szó. Mindez azonban csak lát­szólag van így. Elsősorban azért, mert az államigazga­tási tevékenység átfonja egész életünket. Még meg sem születtünk, s már ré­gen eltemettek bennünket, de az igazgatás már és még mindig kísér bennünket a maga szabályaival, amely átfogja az egész állampolgá­ri életet. Ha tehát arról be­szélünk, hogy az állami munka javítására, korszerű­sítésére hozott határozatok végrehajtását szigorúbban és következetesebben kell el­lenőrizni és a hibát vétő fe­lelősöket felelősségre kell vonni, akkor nincs sem ke­vesebbről, se többről szó, mint arról, hogy legyen könnyebb, zaklatásmentes az életünk, ne kelljen felesle­ges ügyekben létni-futni, és ne érjen bennünket jogta­lanság, igazságtalanság, méltánytalanság a legap­róbb ügyekben sem. Ha csak erre gondolunk, máris kitűnik, hogy az ellenőrzés továbbfejlesztéséről hozott kormányrendelkezések szo­rosan kötődnek állampolgá­ri hétköznapi életünkhöz, mindennapjainkhoz. Ne értse félre senki a ha­tározatok lényegét. A szo­cialista ellenőrzés nem fü­leskedés, nem leselkedés, nem bosszúállás, tehát nem­csak az a dolga, hogy fel­derítsen hibákat, hanem mindenekelőtt az, hogy gyorsan és következetesen javítsák ki az elkövetett hi­bákat. Vagyis maga az el­lenőrzés is szakértelemmel, hozzáértéssel mutassa meg a hibák kijavításának út­jait. Az ellenőrzés Uyen ér­telmezése nemcsak feltétele­zi, hanem egyenesen köve­teli a dolgozók személyes részvételét az ellenőrzésben. Erre a részvételre rendelke­zésre állnak a szocialista demokrácia különféle intéz­ményei az üzemi, a tanácsi életben. A tömegszervezeti munka, a lakóhelyi demok­rácia száz és száz fóruma. Amikor tehát az ellenőr­zésről hozott határozatok emberi oldalairól szólunk, akkor arra is gondolunk, hogy ez az ellenőrzés csak akkor hatékony, ha intéz­ményesen biztosítja a dol­gozók tömeges részvételét. Erre a részvételre — ami az ellenőrzést érinti — nem­csak a népi ellenőrzés töb­bé kevésbé hivatalos intéz­ményrendszere alkalmas te­hát, hanem a közélet vala­mennyi fóruma. S amikor a határozatok előírják, hogy különös gonddal kell törőd­ni a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok inté­zésével, akkor szinte jog­szabállyal parancsolják az államigazgatás intézmény- rendszerének, hogy töreked­jen minél több állampolgárt bevonni a munkába. |udjuk, hogy nem jött még el a közéleti aranykor. Vagyis messze vagyunk attól az időtől, amikor minden ál­lampolgár teljes öntudattal vesz részt a közügyek inté­zésében. Messze van az az aranykor, amikor — Ovidi- usz szavaival élve — nem fenyítésből és törvényből, hanem önként folyt becsü­letből, erényből — élünk, dolgozunk és cselekszünk a köz javára. De az aranykor felé tartunk. S anélkül, hogy nagy szavakat monda­nánk és használnánk, min­denképpen arra kell gondol-r nunk, hogy az ellenőrzés to­vábbfejlesztéséről hozott kormányintézkedések vala­mennyi állampolgár közéleti javára szolgálnak. Soltész István Békés megyei felszólalás az MHSZ országos értekezletén Szerdán Budapesten, a Ma­gyar Néphadsereg Központi Klubjában, a Magyar Hon­védelmi Szövetség országos agitációs és propagandaérte­kezletet rendezett, amelyen részt vettek az MHSZ me­gyei titkárai, az agitációs és propagandamunkával foglal­kozó szakemberek, aktivis­ták. A Békés megyeiek hat­tagú delegációját Ivicz Imre alezredes, az MHSZ megyei titkára vezette. Az elnökségben ott voltak a szövetség vezetői, az MSZMP KB és fegyveres testületek képviselői. A ' résztvevőket Kiss Lajos ve­zérőrnagy, az MHSZ főtitká­ra köszöntötte, majd Bódi János ezredes, főtitkárhelyet­tes mondott vitaindító beszé­det a szövetségben folyó agi­tációs és propagandamunka tapasztalatairól, feladatairól. A referátumot vita követte. Szót kapott megyénk képvi­seletében Móricz József, az MHSZ orosházn, járási-váro­si titkára is. Beszédének be­vezetőjében hangsúlyozta, hogy az idén jelentős ünne­pekre készül hazánk lakos­sága. Hatvan évvel ezelőtt, 1918. november 24-én a már­tírok ezreinek példáján és a kommunisták harcaiban ko- vácsolódott egységgé a Kom­munisták Magyarországi Pártja. Ugyancsak 60 évvel ezelőtt alakult meg a Szov­jetunió Vörös ' Hadserege. Három évtizede lesz márci­us 1-én, hogy zászlót bontott az MHSZ jogelődje, a Ma­gyar Szabadságharcos Szö­vetség. Ismertette az értekezlet résztvevőivel szűkebb hazá­jának, Orosháza járásnak és városnak az MHSZ-ben fo­lyó politikai felvilágosító honvédelmi nevelő munkáját. Részletesen elemezte az ered­ményeket, nem hallgatva el a gondokat sem, és beszélt azokról a tennivalókról, amelyeket a különböző klu­bokban kell elvégezni a ha­tékonyabb munka érdekében. Az MHSZ célja olyan fiata­lokat nevelni a haza szolgá­latára, a’kikre nyugodt lelki- ismerettel lehet számítani hazánk védelmében. Ezért érdemes sokat tenni, jó mód­szerekkel, akár többletmun­kával is, mert megéri. Az értekezlet Kiss Lajos vezérőrnagy öszefoglalójával, zárszavával ért véget:

Next

/
Oldalképek
Tartalom