Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-18 / 15. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. JANUÄR 18., SZERDA Ara: 80 fillér XXXlU. ÉVFOLYAM 15. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Több mint nyolcvanezer lakás épült tavaly Szovjet elismerés magyar brigádnak Az építőipari vállalatok je­lenleg mintegy 51 000 lakás építésén dolgoznak. Ezt a munkát még a múlt évben kezdték, hogy előkészítsék az átmenetet 1978-ra, s ennek révén 48 800 új otthon idei átadását. A múlt évi építési-szerelé­si munkákról most készült el az ÉVM gyorsjelentése, amely szerint — összehason­lítható árakon — a kivitele­ző építőipar termelése majd­nem 6 százalékkal haladta meg az előző évit. A legdi­namikusabban az ÉVM-vál- lalatok dolgozói bővítették a termelést: 7,3 százalékkal, amit a termelékenység 8,6 százalékos emelésével ala­poztak meg. A termelő be­ruházásokon dolgozó ÉVM- válalatok átlagosan 10 szá­zalékkal több építési felada­tot végeztek el, mint az elő­ző évben. Az átlagost meg­haladó ütemben növekedett a tanácsi építőipari vállala­tok és a termelőszövetkezeti közös vállalkozások termelé­se, s mérsékeltebben a KPM építőipari vállalatoké és az építőipari szövetkezeteké. Az ÉVM-vállalatok 36 682 új otthont adtak át a múlt évben, 489-cel többet az elő­ző évinél és 182-vel többet a tervezettnél. Elsősorban a megyei ÉVM-vállalatok je­leskedtek a terv túlteljesíté­sében, sőt jó néhány megyei vállalat még a fővárosi test­vérvállalatoknak is segítsé­get nyújtott, főként a lakóte­lepekhez kapcsolódó létesít­mények építésével. Budapes­ten rendkívül nagy erőfeszí­téseket tettek az ÉVM-vál- lalatok dolgozói, s nem raj­tuk múlott, hogy nem pótol­ták azt a tetemes késedel­met, ami főként a lakásbe­ruházások, az új építési te­rületek előkészítésében ke­letkezett. így a 43-as Építő­Nemzetközi tanácskozás a MEZŐGÉP-nél A Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat orosházi gyárában tegnap közös szimpóziumot tartottak a MEZŐGÉP Vál­lalat, a lengyel plocki kom­bájngyár, valamint az Agro- met-Motoimport Vállalat részvételével. A nemzetközi tapasztalatcserén részt vett Ryszard Lewczky, a Lengyel Népköztársaság magyaror­szági kereskedelmi képvise­letének vezetője, Roman Brodnyevics, az Agromet- Motoimport képviselője és Jozef Sztarakovszki, a ploc­ki kombájngyár műszaki igazgatója, valamint a len­gyel gyár sok szakembere. Magyar részről jelen volt Virág István, az AGRO- TRÖSZT kereskedelmi igaz­gatója, dr. Pataki Szilárd, a MEZŐGÉP Tröszt osztályve­zetője, Badár Bálint, a bé­késcsabai vállalat igazgató- helyettese és Kovács Mátyás kereskedelmi igazgató, vala­mint a gépeket üzemeltető gazdaságok és termelőszövet­kezetek vezetői és dolgozói. Badár Bálint megnyitója után elsőnek egy átfogó ér­tékelést hallhattak a részt­vevők a műszaki együttmű­ködésről, amely 1976-ban kezdődött a lengyel társvál­lalatokkal. A KGST-országok műszaki integrációjának ke­retében fejlesztették ki azt a kombájnt, amelyet a len­gyelek gyártanak és azt a kukoricabetakarífó adaptert,' melyet a magyar fél készít hozzá. Második napirendként a vevőszolgálati garanciális ér­tékelés hangzott el, amelyet részletesen elemeztek. A következőkben a lengyel Gigant Bizon kombájnokkal és a hozzá tartozó magyar adapterekkel elért kiemelke­dő eredményekről esett szó. Ennek során eredményt hir­dettek az 1977-ben kiírt, Ma­gyarországon működő mint­egy ötven gép és kezelője versenyéről. Győztese,a tót- komlósi Haladás Tsz kom- bájnosa, István Mátyás — szerelője Nádudvari György —, aki a kukoricabetakarítás ideje alatt 520 hektárról 42 ezer 120 mázsa szemes kuko­ricát gyűjtött be. Befejezésül a délutáni órákban a vendégek megte­kintették az orosházi gyárat, amely jelenleg éppen lengyel megrendelésre készít 850 adaptert. Tegnap délelőtt baráti ta­lálkozóra került sor Békés­csabán, a HNF megyei bi- zottságán.Nyikolaj Zabelkint, a Fáklya főszerkesztőjét, a Szovjetunió hősét és Tri- polsky Lászlót, a folyóirat felelős magyar szerkesztőjét köszöntötték a megyei és vá­rosi pártbizottság, a Haza­fias Népfront vezetői, mun­katársai, valamint a posta- hivatal képviselői. Vichnál Pál üdvözlő sza­vainak elhangzása után Nyári Sándor titkár röviden ismertette a tavalyi NOSZF- évforduló tiszteletére végzett munkát. Az ünnepségek, a kiállítások és az egyéb ren­dezvények megtartása mel­lett különösen fontos szere­pet játszott az a tevékeny­ség, amelyet a posta dolgo­zói, a pártszervek irányítá­sával a magyar nyelvű szov­jet lapok terjesztésében ki­fejtettek. Ezekből a kiadvá­nyokból a legtöbb Békés me­gyében fogyott el. Például a Fáklya jubileumi száma 130 ezer példányban jelent meg, és megyérjk városaiba, köz­ségeibe összesen 30 ezer ju­tott belőlük. Az igény ennél is nagyobb volt. A beszámoló után Ny. Za- belkin főszerkesztő megkö­szönte a baráti fogadtatást és elismerően szólt azokról az aktivistákról és postásokról, akik derekasan kiveszik ré­szüket a lapterjesztéssel kap­csolatos munkából. Megem­lítette, hogy Békés megye te­lepülésein szeretnének olyan APN-napot tartani, melyekre ipari Vállalat dolgozói — bár több új otthont adtak át, mint a Tiszántúlon a me­gyei ÉVM-vállalatok együtt­véve — mégis adósak ma­radtak mintegy 1800 lakás befejezésével. Az idén tehát különösen nagy erőfeszítése­ket kell tenni a tartozás pót­lásáért és az éves előirány­zat teljesítéséért egyaránt. Pótolniuk kell a múlt évi elmaradást a tanácsi válla­latoknak is, amelyek lakás­átadási tervüknek csupán 86,6 százalékát teljesítették. Ennél is nagyobb arányban, a múlt évi előirányzat mint­egy 25 százalékával adósak még az építőipari szövetke­zetek, 18 százalékkal pedig a termelőszövetkezetek építő­ipari közös vállalkozásai. Az építésügyi ágazat kivitelező szervezetei végeredményben tavaly 46 222 új otthont ad­tak át, holott a népgazdasá­gi terv 49 000-et írt elő szá­mukra. Magánkivitelezésben viszont a vártnál is több új otthon épült, s mindent együttvéve, országosan szá­mított 88 ezernél több új la­kással gazdagodtunk. A kivi­telező szervezeteknek az idén pótolniuk kell a múlt évi tartozást — befejezni mintegy 2800 lakás építését —, s természetesen az 1978. évi előirányzatot is teljesíte­ni kell, de az eddiginél szer­vezettebben, ütemesebben. Fontos cél, hogy az első fél évben legalább az éves terv 40—45 százalékát váltsák va­lóra. korábban már az ország kü­lönböző részein sor került. A találkozó Nyári Sándor titkár zárszavával ért véget. A vendégek délutáni prog­Egy év alatt negyedével növelték teljesítményüket a mezőgazdasági repülők, akik tavaly kereken 4 millió hek­tárt részesítettek növényvé­delemben, vegyszeres keze­lésben. Különösen kitettek magukért a gépállomány 40 százalékát kitevő helikopte­rek vezetői és szerelői; olyan munkákat is elvállaltak, amelyeket korábban csakis repülőgépekre bíztak. Kedden a MÉM növény- védelmi központjában meg­rendezett ünnepségen a szovjet KA—26 típusú heli­koptert tervező, Kamov ne­vét viselő szerkesztőiroda vezetői kitüntették a leg­jobb eredményt elérő heli­kopteres brigád tagjait. Az ■ oklevelet Viktor Proszvetov, ;; a tervezőiroda vezető konst- ’ ruktőre adta át Kocsis Győ- : ző helikoptervezetőnek, Tö­rök Gábor főszerelőnek és Láng Zoltán segédszerelő­nek. A magyarországi tapaszta­latokat rendszeresen közlik a Kamov tervezőintézettel, s az együttműködés eredmé­nyeként rendszeresen töké­letesítik a mezőgazdasági helikoptereket; részben ez teszi lehetővé a korábbinál szélesebb körű alkalmazá­sukat. ramja a HNF-titkárságon, majd a békéscsabai Kner Nyomdában folytatódott. —y—n Nyári Sándor titkár tájékoztatja Nyikolaj Zabelkin elvtár­sat, a Fáklya főszerkesztőjét és Tripolsky Lászlót, a folyó­irat felelős magyar szerkesztőjét a múlt évben végzett ba­rátsági munkáról Fotó: Martin Gábor Baráti találkozó a népfront megyei bizottságán Bélelt leány és fiú sertésvelúr kabátokat készítenek Nagy­szénáson, a Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vállalat helyi telepén. Az itt dolgozó asszonyok és lányok ügyes mun­káját dicsérik a csinos kabátok, melyek igen keresettek ha­zánkban Fotó: Veress Erzsi Demokratikus fórumokon vitatják meg a vállalati szociális terveket — A vállalatok általában tervszerűen, a feladatokat helyesen rangsorolva hajt­ják végre középtávú szociá­lis tervüket — állapították meg a SZOT és a Munka­ügyi Minisztérium illetékes osztályain. E tervek 1977. évi eredményeinek részletes értékelése a vállalatok fel­adata, a téma éppen ezért került napirendre. A válla­lati vezetőknek a kollektív szerződés végrehajtásáról szódó beszámolójával egyide­jűleg a szociális terv végre­hajtásáról is tájékoztatást kell adniuk, és azt meg kell vitatni a dolgozókkal. A tájékoztatás során lehe­tővé kell tenni, hogy a dol­gozók széles rétegei megis­merjék a munkakörülmé­nyek javítására tett intézke­déseket és azok eredménye­it, az oktatás, a közművelő­dés helyzetét, a szociális lé­tesítmények kapacitásbeli és minőségbeli változásait, az egyes szociális juttatások, kedvezmények alakulását. Egyebek között arról is rész­letesen szólni kell, hogy az egyes pénzügyi forrásokat, például a fejlesztési vagy a részesedési alapot milyen arányban érintik a szociális költségek, mennyi társadal­mi munkát vettek igénybe, milyen tapasztalatokat sze­reztek a más vállalatokkal vagy a tanáccsal közösen lé­tesített szociális intézmé­nyekben, és ki kell térni ar­ra, hogy hol, milyen mér­tékben és miért maradtak el a tervtől. A Munkaügyi Minisztéri­um és a SZOT illetékes osz­tályai felhívták a vállalato­kat, hogy az 1978. évi szo­ciális terv legyen szoros összhangban az üzemfejlesz­téssel, a szervezés korszerű­sítésével. Gondoskodjanak például arról, hogy a szociá­lis létesítmények az új üzemrészekkel egyidejűleg készüljenek el, a munkaerő- átcsoportosításokat kapcsol­ják össze a dolgozók megfe­lelő képzésével. Ugyanakkor a jóléti, a szociális, kultu­rális és sportlétesítmények fejlesztésénél, működtetésé­nél is érvényesüljenek a hatékonysági, a gazdaságos- sági követelmények. Folytat­ni kell a munkásosztály helyzetének javításáról szóló párthatározatból adódó fel­adatok végrehajtását. Egye­bek között tovább kell fej­leszteni a munkásellátási juttatásokat és szolgál­tatásokat, már a tervben is elő kell irányozni a kö­vetelményeknek legjobban megfelelő védőfelszerelések, védőruhák, munkaruhák be­szerzését, a nehéz fizikai munka könnyítését, a kultu­ráltabb munkásszállítást, a szabad és változó munkate­rületen dolgozók ellátását, a munkásszállások korszerűsí­tését, vagy adott esetben ép­pen azok felszámolását A szociális tervek fontos része, hogy a vállalat hány dolgozóját milyen módon akarja lakáshoz juttatni, és hogyan oldja meg főleg a többgyermekesek, a fizikai munkások üdültetését. A tervek kidolgozásakor azt is vizsgálják, hogy saját erő­ből vagy társulási formában hogyan létesíthenének vagy bővíthenének üzemek böl­csődét, óvodát, ezzel is se­gítve a gyermekgondozási szabadságon levő és dolgoz­ni kívánó anyákat abban, hogy munkahelyükre mie­lőbb visszatérhessenek. Kitüntetést alapított a mezökovácsházi tanács A mezőkovácsházi Nagy­községi Tanács rendeletet alkotott „Mezőkovácsháza nagyközségért” kitüntetés alapításáról. Ez évtől kez­dődően azok a személyek nyerhetik el ezt az elisme­rést, akik a település társa­dalmi, gazdasági fejlődése, az oktatás, közművelődés, a művészeti élet területén, va­lamint a lakosság érdeké­ben hosszabb ideig az átla­gosnál többet tesznek. A kitüntetést minden év­ben október 6-án, Mezőko­vácsháza felszabadulásának évfordulóján adják át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom