Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-14 / 12. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 'X N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. JANUÁR 14., SZOMBAT Ara: 80 fillér XXX11I. ÉVFOLYAM 12. SZÁM Hz egvesületi munka társadalmi úton jól segítene a mezőgazdasági termelést Tisztújító küldöttközgyűlés a MIÉ Békés megyei Szervezetében Bács megye után Békés megyében a legnépesebb a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete. Majdnem 1100 mezőgazdasági szakembert tömörít magába, hogy ezt a hatalmas szellemi értéket társadalmi úton működtesse a mező- gazdasági termelés fejlesztésében. Tegnap, december 13- án Békéscsabán, az ifjúsági ház tanácskozótermében ösz- szeült a megyei tisztújító küldöttközgyűlés, hogy értékelje az elmúlt négy esztendőben folytatott egyesületi munkát, megválassza öt évre a MAE Békés megyei szervezetének vezetőit. A küldötteket Horváth Pál, a Dél- Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetségének titkára, a MAE Békés megyei szervezetének elnöke köszöntötte. A tanácskozás rangját növelte megjelenésével dr. Soós Gábor MÉM-államtitkár, Csatári Béla, a párt megyei bizottságának titkára. Körösfalvi Pál, az MTESZ Békés megyei szervezetének elnöke és több vállalat, intézmény magas rangú képviselője. Az egyesületi munkáról Porkoláb Károly titkár számolt be. Bevezetőjében hangsúlyozta, a legutóbbi tisztújító közgyűlésen a következőkben jelölték meg az egyesületre váró feladatokat: „Szervezetünk is segítse a mező- gazdaság fejlesztési és termelési programjainak megvalósítását a pártkongresszusokon elfogadott határozatok alapján és az egyesület VI. országos közgyűlésének állás- foglalása szerint.” A MAE Békés megyei szervezete jelentős eredményeket ért el az elmúlt években. A mezőgazdasági szakemberek az egyesület közvetítésével egyre inkább megértik a tudományos eredmények felhasználásának jelentőségét napi munkájukban. Ezért terjedhetett el az utóbbi években sok olyan termelési és tenyésztési módszer, eljárás, mely nagymértékben hozzájárult a gazdálkodás hatékonyságának fokozásához. A nagy hozamú Dr. Soós Gábor előadás közben búza- és kukoricafajták elterjesztése, a termesztés és a betakarítás gépesítése, a talajerőgazdálkodás és a kemizálás összhatásában olyan eredményeket hozott, mellyel Békés megye mező- gazdasági tevékenysége az országos élvonalba került, sőt némely esetben kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját is. Ismeretes, hogy a MAE Békés megyei szervezetén belül különböző " szakosztályok, társaságok tevékenykednek. Ezek az elmúlt négy évben 371 rendezvényt szerveztek, vagyis jól hasznosult az egyesületi munkában levő társadalmi alap, az úgynevezett állami feladatok ellátásában. Jelentős eredményeket ért el a MAE Békés megyei szervezete a pártoló tagság szervezésében, a fiatal, a végzős szakemberek egyesületi munkába vonásával, az egyetemeken, főiskolákon tanuló Békés megyei hallgatók MAE-csoportjai nak szervezésében és az egyesületi tevékenység decentralizálásában. A küldöttközgyűlés a követEgymillió pár ENCI-cipő Az ötödik ötéves terv első két esztendeje alatt 2 millió 100 ezer pár cipő készült Endrődön, a cipészipari szövetkezetben. Ez az eredetileg tervezettnél mintegy 10 ezerrel több. Az elmúlt évben előállított egymillió 41 ezer pár cipőnek 85 százalékát szállították exportra, a tőkés piacokon eladott lábbelik értéke meghaladta a 70 millió forintot. A szocialista export értéke 1977-ben ennek több mint a kétszerese volt. Végeredményben a szövetkezet ezer dolgozója így tavaly 260 milliós értéket állított elő. Az előzőekben leírtakhoz hasonlóan alakulnak az arányok a tervek szerint 1978- ban is az ENCI-ben: az előirányzott 305 millió forintos termelési értékből mintegy 260 milliót szeretnének külföldön realizálni, ebből 86 millió forintot a dollár-elszámolású piacokon. kező évekre elfogadta a MAE munkaprogramját, melyben ismételten helyet kapott az egyesületi munka továbbszé- lesítése, a legújabb szakmai információk továbbítása, bemutatók, tapasztalatcserék szervezése, amelyek elősegítik a megye vezetése által meghatározott célkitűzések elérését. A titkári referátumot vita követte. Felszólalt dr. Kácsor András, az agrárgazdasági, Bukó György, az állattenyésztési, Boross László, a kertészeti, dr. Kovács Gábor, a növényvédelmi, dr. Igricz Lajos, az állatorvosi szakosztály képviseletében. Körösfalvi Pál, az MTESZ megyei elnöke az egyesület közéleti szereplésének jelentőségét méltatta, megköszönte az eddigi aktivitást és további színvonalas, jó munkát kért a megye mezőgazdasága előtt álló feladatok megvalósításához. Ezt követően dr. Soós Gábor, a MAE Országos Elnökségének tagja a szervezetben végzett kiemelkedő tudományos és gyakorlati munka elismeréséül aranykoszorús jelvény nyújtott át Labos Lászlónak (Kétsop- rony), Balogh Jánosnak és Fórján Mihálynak, az MSZMP Békés megyei bizottsága politikai munkatársainak, dr. Papp Jenőnek és dr. Hajtmann Pálnak és Papp Tibornak (Mezőhegyes), Hankó Mihálynak (Békéscsaba), dr. Mihályfalvi Istvánnak, Hajós Lajosnak és dr. Szőke Molnár Lajosnak (Szarvas), dr. Joó Jenőnek (Békéscsaba), Argyelán Jánosnak, a KISZ Békés megyei bizottsága politikai munkatársának, Macsányi Istvánnénak (Orosháza), Mesterházi Józsefnek (Békéscsaba, Állattenyésztési Felügyelőség), dr. Kácsor Andrásnak, a megyei tanács tanácsosának és Fülöp Imrének, a MAE Békés megyei szervezete Gödöllőn működő csoporttitkárának. A küldöttgyűlés a továbbiakban megválasztotta tisztségviselőit. Ennek eredményeként a MAE Békés megyei szervezetének elnöke újólag Horváth Pál lett. Al- elnökök: Murányi Miklós, Hankó Mihály és Papp Tibor. A titkári feladatok ellátására Porkoláb Károly kapott megbízatást. A tudományos egyesület elnökségébe választottak 12 mezőgazdasági szakembert. A továbbiakban dr. Soós Gábor államtitkár gratulált a megválasztott vezetőségnek, majd az ország mező- gazdasága előtt álló 1978. évi feladatokról, a termelés rejtett tartalékainak feltárási módszeréről, elemzéséről tartott nagy sikerű előadást. Szólt a termelésfej lesztésse! kapcsolatos kérdésekről, a beruházások iránt tapasztalható túlzott igényekről, az új növény- és állatfajták „követelésének” helytelenítéséről, mivel a meglevők potenciális termelőképességét nem az optimális színvonalon használják ki a mező- gazdasági üzemek. Külön elemezte a termelőalapok közül a föld racionális hasznosítását, a már említett biológiai alapok jobb igénybevételét és a műszaki bázisban rejlő tartalékok feltárásának fontosságát. Utalt arra, hogy a MAE Békés megyei szervezetének vezetése és tagsága már bebizonyította alkalmasságát a megnövekedett feladatok magas színvonalú teljesítésére. A MAE Országos Elnöksége továbbra is számít erre az aktivitásra. D. K. A küldöttközgyűlés részvevőinek egy csoportja Fotó: Martin Gábor Gyulán a Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat dolgozói hozzáláttak a gömbakácok koronájának kialakításához Fotó: Béla Ottó WMKtWMMOlWIWWIWWWMWWIWWmWWIIWIWWWWmiWIIW Megalakult a IX. országos Ifjú Gárda-szemlebizottság Megyénkben 1978-ban Pós- teleken rendezik meg a IX. országos Ifjú Gárda-szemlét. A szemlebizottság január 13- án, pénteken Frank Ferencnek, az MSZMP Békés megyei bizottsága első titkárának elnökletével tartotta meg alakuló ülését. Ezen jelen volt Kutika Károly vezérőrnagy, a honvédelmi nevelési bizottság tagja, Fejti György, a KISZ KB titkára, Szakács József, az Ifjú Gárda országos parancsnoka, Szabó Miklós, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkára, a honvédség, a munkásőrség, rendőrség, a nagyobb megyei üzemek, valamint a megyei tanácsi szervek, tömegszervezetek vezetői. Az országos szemlére augusztus 14-től 20-ig kerül sor Pósteleken, mintegy 900 ifjúgárdista részvételével. A keretprogram tervei között szerepel több, a nagyközönséget érdeklő rendezvény, így például a békéscsabai repülőtéren repülési bemutató is. Szintén január 13-án, tegnap délután rendkívüli kibővített parancsnoki értekezletet tartott az Ifjú Gárda megyei parancsnoksága. A megbeszélésen Fejti György, a KISZ KB titkára ismertette az országos szemle előkészítésével kapcsolatos feladatokat. Az elődöntőkre készülve Pénteken délelőtt találkoztak Békéscsabán, a Megyei Művelődési Központban a szocialista brigádok közművelődési vetélkedőjére benevezett brigádok képviselői, vállalati munkaverseny-fele- lősök és közművelődési előadók. A művelődési központ módszertani irányításával zajló vetélkedők gondjait, a felkészülés lehetőségeit állandó figyelemmel kísérik a meghirdető szervek. A mostani értekezlet célja is az volt, hogy a békéscsabai szocialista brigádok küldöttei beszámoljanak a folyamatos művelődési szakasz eredményeiről, a szóbeli versenyek előkészületeiről. Bodnár Károly, a Híradó- technikai Vállalat dolgozója elmondta, hogy brigádjuk szívesen készül a vetélkedőre, színházba, moziba járnak, közösen tanulják a politikai, zenei, képzőművészeti témakörök feladatait, ország-világjáró .túrákra mennek. Nemrégiben jártak például a miskolci műszaki egyetemen, ahol új ismerőseik, az ott dolgozó mérnökbrigrád tagjai elmagyarázták nekik a nemzetközi interkozmosz- program magyarországi feladatait, s bemutatták a Miskolcon készülő felszerelési tárgyakat. Szilágyi János a vasutas- brigádok gondjairól beszélt. A közművelődési vetélkedő népszerűségét mutatja, hogy ebben az évben 17 kollektíva jelentkezett a versenyre. A szakmai, irodalmi, politikai, filmtörténeti kérdések feldolgozásával jól haladnak. Többek között havonta megjelenő kiadványban tájékoztatják a brigádokat a tudnivalókról. Gondot az jelent számukra, hogy a megye legkülönbözőbb állomásain dolgozókkal hogyan bonyolítsák a verseny szóbeli elődöntőit? A felkészítésben, a rendezvények szervezésében a Vasutas Klubkönyvtár ad segítséget a brigádoknak. A BEKÖT, a Pamuttextil- művek brigádtagjai a folyamatos művelődési szakasz délutáni, esti programjainak és a műszakok idejének ütközéséről szóltak, ölyus Im- réné, a konzervgyár közművelődési előadója ismertette, hogy megkönnyíti a felkészülésüket a szocialista szerződés, amelyet a színházzal és a Moziüzemi Vállalattal kötöttek. Azt szeretnék viszont, ha az irodalmi és politikai előadásokra is olyan előadókat hívhatnának, akiket ismer és vár a brigád. A zenei témák megismerése jelenti talán a legnagyobb nehézséget, ezt mindnyájan így érzik. A művelődési központ hangversenyeire kevesen jönnek el, a komoly zenével nehezen barátkoznak azok a brigádtagak, akiknek nincs zenei ismeretük vagy képzettségük. Ebbe pedig nem lehet belenyugodni, jó szervezéssel, neves előadókkal, az ismeretterjesztés kibővítésével kellene a komoly zene szeretetére ösztönözni az embereket. A későbbiekben megbeszélték a résztvevők az elődöntők technikai és szervezési feladatait. B. Zs.
