Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-16 / 295. szám
1911. december 16., péntek Ko 11 égi u m avató- ünnepség Szarvason Szerdán, december 14-én délután rendezték meg Szarvason, a DATE Mező- gazdasági Főiskolai Kara Tessedik Sámuel kollégiumának névadó- és avatóünnepségét. Az ünnepségen rész vett többek között dr. Vitai István, a MÉM és Balaton Gyula, az Oktatásügyi Minisztérium képviselője. Az ünnepi megnyitót dr. Matos Károly főiskolai igazgató tartotta. Dr. Vitai István oklevélátadása után a kollégium névadójára, Tessedik Sámuelre emlékezett dr. Tóth Lajos tanszékvezető. A KISZ KB zászlaját Végvári Imre adta át Meszes Balázs kollégiumi titkárnak. Az ünnepség záróakkordjaként került sor a Tessedik Sámuelt ábrázoló szobor leleplezésére, valamint Ruzics- kay György Munkácsy-díjas festőművész, a Magyar Nép- köztársaság Érdemes Művésze ■ „Tessedik Sámuel élete” című kiállításának megnyitására. Dr. Matos Károly főiskolai igazgató megnyitó beszédét tartja Fotó: Veress Erzsi Kulturális élet a Kner Nyomdában A békéscsabai Kner Nyomdában 10 tagú kulturális bizottság gondoskodik a dolgozók művelődéséről, a változatos programok tervezéséről. Az elmúlt év kulturális eseményeiről érdeklődtünk a napokban s megtudtuk, hogy talán legnagyobb sikere azoknak a kirándulásoknak volt, amelyeket a nyári ünnepi játékokra indítottak. Három alkalommal Szegedre, háromszor pedig Gyulára látogattak a dolgozók, így mintegy 180-an vehettek részt a szabadtéri játékok előadásain. Jövőre a Szentendrei Teátrum előadásait szeretnék megnézni. A Jókai Színház előadásaira 20 bérletet vásároltak, de ha az érdeklődés úgy kívánja, 60—80 jegyet is vesznek. A zenei rendezvények igen népszerűek, különösen a népzenét kedvelik a dolgozók. A februárban megrendezett népdalesten, amelyen fővárosi művészek léptek fel, mintegy 60-an voltak. A Magyar Állami Népi Együttes előadására 100 jegyet vásárolt az üzem. A könnyűzenei hangversenyekre is rendszeresen ellátogatnak. A KISZ-fiatalok társadalmi munkában vállalják egy-egy együttes plakátjának, illetve lemezborítójának elkészítését. Legutóbb az Apostol együttes adott ezért „hála- hangversenyt”. A komoly zene iránti érdeklődés felkeltését a jövőben úgy akarják segíteni, hogy a vállalati szocialista brigádvetélkedő keretében ilyen témában is versenyeznek majd a dolgozók. A fertődi kastélyba szervezett utak ugyancsak ezt a célt szolgálják majd. Az irodalom megkedvelte- tését az itt megrendezésre kerülő író-olvasó találkozók szolgálják. Legutóbb Csák Gyulával, az írószövetség titkárával beszélgettek az érdeklődők. • Ezt az előadást az új KISZ-klubban szervezték meg, amelyen csaknem hetvenen vettek részt. Jövőre Jókai Annát és Moldova Györgyöt szeretnék meghívni. Kilenc kiállítást rendeztek 1977-ben, amelyek szervezésében a szocialista brigádok nyújtottak segítséget. Legutóbb a November 7. Szocialista Brigád közreműködésével Sülé Istvánnak nyílt tárlata. Örömmel tájékoztatták lapunkat arról, hogy az idén nyomdászfiatalok , is beneveztek a munkásfiatalok vers- és prózamondó versenyére s közülük ketten bejutottak a megyei döntőbe is. A Kner Nyomdában két klub működik, a nyugdíjasok minden hónap első csütörtökjén találkoznak, előadásokat hallgatnak, vagy filmvetítéseken vesznek részt. A közelmúltban a karácsonyi népszokásokról hallhattak előadást. Az ifjúsági klub is gazdag programot biztosít tagjainak. Az elmúlt évben az Egyiptomról, Koreáról és Indiáról szóló útibeszámolók mellett nagy sikere volt dr. Kulin György csillagászati előadásának. A fiatalok hetente kétszer találkoznak. N. Á. A siker feltétele: őszinte, bizalmas légkör Beszélgetés a családi életre nevelésről 1973-ban született meg a Minisztertanács határozata, amelynek értelmében az általános és középiskolákban az 1974—75-ös tanévtől megkezdődött a tanulók szervezett felkészítése a családi életre. Az „Irányelvekében a következőképp fogalmazták meg a célokat: „A családi életre nevelés csak az életre készülés egészével összhangban valósulhat meg. Célja, hogy a szocialista humanizmus szellemében felkészítse a felnövekvő nemzedéket a harmonikus, boldog családi életre, a házastársi és szülői feladatokra, a gyermekek örömmel és tudatosan történő vállalására és felelős nevelésére, s mindezek érdekében — többek között — az egészséges és felelősségteljes szexuális magatartásra." A megváltozott életmód és erkölcsi normák, s oktatásunk egész embert, szocialista személyiséget formáló célkitűzése időszerűvé tette ezt a lépést. Az oktatásügyi szakemberek a tömegkommunikációs eszközök segítségét is igénybe vették (tévé, rádió, sajtó), hogy előre tájékoztassák a közvéleményt az iskolai nevelés új feladatairól. A gondos előkészítés ellenére a családi életre nevelés iskolai tantervbe illesztése először a közvélemény elítélő magatartásába ütközött. Szerepet játszott ebben a még mindig élő álszemérem, az örökölt erkölcsi előítéletek a nemiség kérdésének nyílt tárgyalásával és a nemek egyenlő erkölcsi, társadalmi helyzetének gondolatával szemben. Az iskolák vezetői, a tantestületek nagy próbatétel előtt álltak. Egyrészt a szülők idegenkedésével, másrészt — egy metodika és ismeretanyag szempontjából — újszerű feladattal kellett megbirkózniuk. A kezdő lépések óta majdnem négy esztendő telt el. A családi életre nevelésben szerzett tapasztalatokról a békési Szegedi Kiss István Gimnázium és Szakközépiskola igazgatójával, Leiner ■ Gyulával és Pap Istvánná negyedikes osztályfőnökkel beszélgettünk. 10. — Vigyázni kellett magadra? — Kellett? Még most is kell. Valaki elkap és... De nekem feleség nem kellett másik... megőrzőm annak az egy valamikorinak az emlékét. Ez annyira elképesztően hangzott, hogy Kati belebor- zongott. — ... nő meg különben... van elég. Éppúgy, mint férfi. Keresni se kell. Csak éppen olyan nincs még egy. Ez valahogy őrült, ez a Lajos bácsi. Bár szerencsére. Ha nem volna őrült, már szóval így a maga módján, nem is hívna ide minket eljegyzést tartani. Meg még főz is, te jó isten! — Vagyis akkor... csak olyan pillanatnyi... Hát, ebben a paradicsomban... — Nem, Katikám... Valamikor mi itt töltöttük a mézesheteket, ahogy mondják. Én ide soha azóta más nőt nem hoztam. Van elég hely Pesten. A lakásomon is. — Azt mondják, ott vendéget nem fogadsz. — Vendéget nem. — Vagy éppen azért, hogy ne zavarjanak? — Nem éppen azért. Csak így alakult. — Furcsa vagy, Lajos bácsi. — Minden ember furcsa. Te is, kislányom. Még nem tudhatod. Saját magát nagyon nehezen ismeri meg az ember. — Ó, én már mindent tudok magamról... Elhiszed? Lajos bácsi nevetett. Széttárta a karját. — Ha akarod, elhiszem. Mogyoróvesszőket vágott a telek sarkában; bicskával szép kúpos-hegyesre faragta. — Kevés a nyársam, hátha több nyársra lesz szükség. Kati tudta, hogy nem lesz szükség nyársra egyáltalán. Lehet, hogy bizalmas dolgai említése még Lajos bácsit is zavarba hozta? Faragással leplezi. * * • A fészer egyik sarkában, két kampóra fektetve hevertek az öreg,- szalonnazsírral jól átitatott végű nyársak. Odarakta közéjük az újakat is. A fűszertartó a falba volt beépítve, kinyitotta a két kis kulcsra-nyíló ajtót, ellenőrizte, hogy van-e elég mindenből. — No, mire lesz még szükségünk? — Én nem tudom, Lajos bácsi. — Hát akkor amit nem tudunk, az nem lesz. Kati csak vállat vont. — Akinek valami nem tetszik, az utána majd elmegy vacsorázni. Itt az lesz, ami lesz. — Zsíroskenyér. — Ha zsíroskenyér, hát zsíroskenyér. Most valahogy, itt Lajos bácsinál, a természet nagy csendjében, minden olyan egyszerűnek tetszett, s mintha minden töprengés eleve felesleges volna. Leszaladt a partra, cipője orrával beletúrt az aprószemű kavicsba. Lajos bácsi még matatott valamit a csónakházban. Kati elképzelte, hogy ha most megházasodnának Tiborral, aztán itt töltenék a mézesheteket, utána ő meghalna gyermekágyi lázban vagy miben is? Tibor egész életében őt gyászolná, soha többé meg nem nősülne, s nem hozna ide nőt sem, soha. Tibor? Először is az csavarná az ujjára, aki akarja. Bár bánatos volna, vagyis inkább bosszús. Egy darabig nagyon is bosszankodna, az bizonyos. Hogy amikor már olyan szépen elrendeződött az élete, egyszer csak fuccs! — nincs feleség. Ilyen szemre és ágyba való jópofa kis feleség. Kezdhetne mindent élőiről, mennyi ve- sződség... szóval nagyon kellemetlen lenne. De a bánata azért csak addig tartana, amíg egy másik nő, aki úgy látja, hogy megéri neki, fel nem karolná. Nem volna nehéz. De hiszen azt mondtad, nagyon szép. — Szép, persze. Vadregényes. De hogy egyebet ne mondjak, budi van. A bokrok mögött, ugye; nagyon diszkréten elhelyezve; -de mégsem egy vízöblítéses városi vécé. Tibor elgondolkozott. Katinak legalábbis határozottan az volt a benyomása róla, hogy gondolkozik. Aztán meghökkentő kijelentést hallatott. — Én még sohasem láttam ilyen izé ... budit. — Most majd fogsz látni! — mondta Kati határozottan, sőt szinte diadalmasan. — Sőt! Apukád és anyukád is látni fognak. Budit! (Folytatjuk) — Hogyan oldották meg a békési gimnáziumban a tantestület felkészítését az új osztályfőnöki feladatokra? — fordultunk Leiner Gyula igazgatóhoz. — Amikor a tantervmódosítás életbe lépett, az Országos Pedagógiai Intézet által kiadott segédkönyv és útmutató felhasználásával nevelési értekezleteken foglalkoztunk a családi életre nevelésből adódó tennivalókkal. Ugyanakkor az osztályfőnöki munkaközösségben külön is tárgyaltak a feldolgozási módokról. A nemi élet, a serdülés és a higiénia problémáiról szóló órákhoz városunk orvosaitól kaptunk módszertani segítséget. A szülőknek szintén orvos tartott előkészítő tájékoztatást. Vannak témák — ilyen például második osztályban a szexuális hibák és rendellenességek kérdése —, amelyekről iskolaorvosunk tart külön a fiúknak és külön a lányoknak előadást. Természetesen az osztályfőnökök szerepe ilyenkor is nélkülözhetetlen, mert előzetesen tá- jétkoztatják a tanulókat, hogy azok időben eljuttathassák kérdéseikét, problémáikat az órát tartó orvoshoz. — Milyen volt a fogadtatás a szülőknél, s hogyan reagáltak a gyerekek? — kérdeztük Pap Istvánnétól. — A szülők többsége szinte fellélegzett, örültek, hogy ebben a kényes témában segítségükre leszünk. A baj csak ott van, hogy ezzel — a hosszú évek tapasztalatai ezt bizonyítják — teljesen ránk hárították a felelősséget, pedig nevelőmunkánk igazán csak a családdal szorosan együttműködve lehetne eredményes. A gyerekek természetesebben fogták fel, mint a felnőttek. Nem is értették, miért volt körülötte akkora felhajtás. Egy kiesd izgultak, mert nem tud- tá’k, hogyan fogunk hozzá, aztán már felkészülten, a problémákat őszintén feltárva vettek részt közös munkánkban. Érdekes viták alakultak ki a család funkcióját, a gyermek és szülő kapcsolatát, vagy a párválasztást tárgyaló óráimon. A mai gyerekek már a gondolatát is. elutasítják, hogy házasság után a szülőknél maradjanak. Igyekszenek minél hamarabb önállóvá válni. — Vajon, ez a hosszú lejáratú szülői támogatás elutasítása is lenne? Hiszen a szülői gondoskodás, sajnos, egyre gyakrabban az anyagiak biztosítására szűkül le, amiről aztán igen nehezen tudnak lemondani ifjaink — szakítottuk félbe a tanárnőt. — Ez nagyon is így van — helyeselt az igazgató. — Ki[] rándulásokra, utazásra j (ahová egyre inkább egyedül ‘engedik el a gyerekeket) el- ; képesztő összegeket adnak a [szülők. És érthető, hogy nem ; csodálkozunk, amikor egyre í többször hangzik el — mintegy segítségre várva — néhány elkeseredett édesanya szájából; „Tehetetlen vagyok a gyerekkel szemben!” Sok nevelési problémánk ered abból, hogy a családok nem találják meg az arányokat. Nem beszélgetnek, foglalkoznak eleget gyermekeikkel, inkább a puszta anyagiak biztosítására szorítkoznak. — Mit tart a legfontosabb feltételnek a családi életre nevelés iskolai feldolgozásánál? — Először is a tanár és a diák között kialakult őszinte, bizalmas kapcsolatot. A legnagyobb súllyal a tanár személyes példaadása, harmonikus családi élete, jó munkaerkölcse esik latba. Másodsorban, fontosnak tartom a módszer jó megválasztását. A legcélravezetőbbnek a beszélgető módszert találtam. De vannak témák, amelyek megkövetelik az írásos formát, s a tanár részéről az ismeretanyag diszkrét kezelését. A gyerekek szívesen nyilatkoznak. Tévedés azt hinni, hogy csak a szexuális kérdések érdeklik őket. Ez csak kezdetben van így, aztán inkább a családalapítás gondolatával foglalkoznak. Itt szeretném megemlíteni, hogy a kezdeti segítség után néhány ifjúsági lap, különösen az Ifjúsági Magazin inkább árt az iskolában folyó nevelésnek, mert mesterségesen túlhajszolja az ifjúság szexuális érdeklődését, s a kérdés fontosságát. — Kapnak-e elegendő módszertani segítséget? — Ebben a kérdésben nincs semmi fejlődés — tárja szét lemondóan a kezeit Pap Istvánná. — Valahogy úgy vannak vele, hogy elindult a verkli és kész. Lekerülhet a napirendről. Pedig szükség volna mind jobb magnószalagokra, jól összeválogatott szakirodalomra, s új és új utak keresésére. Akkor talán előbbre léphetnénk. .. A kedvező kép, amit a békési gimnázium hivatásszerető pedagógusnőjétől és az intézmény igazgatójától hallottunk, ne tévesszen meg senkit. Közel sem ilyen egyszerű a helyzet. Beszéltünk más középiskolák diákjaival is, akik arról panaszkodtak, hogy vagy agyonhallgatják a „témát”, vagy pedig túlbuzgósággal örökké vájkálnak benne. Érthető, hogy abban az osztályban, ahol a gyerekek szülőkről írt vallomásait az osztályfőnök felolvasta a szülői értekezleten, a diákokban megrendült a bizalom és szabályosan menekülnek a családi életről szóló kérdések elől. Pedig a pedagógusok, osztályfőnökök nevelőmunkájának legalább annyira fontos feladata a harmonikus, boldog családi életre képes fiatalok nevelése, mint a naprakész tudású szakemberek képzése. B. Sajti Emese Tévéajánlatunk: 18.45 A pártmunkás A nyolcvan éve született Sallai Imrére, a magyar munkásmozgalom kimagasló alakjára emlékszik ez a tv- műsor. Tárgyi és írásos dokumentumok, a kortársak emlékezése eleveníti fel Sallai alakját. Sallai már diák korában bekapcsolódott a Galilei Körbe, az első világháború idején az antimilita- rista mozgalomba. Megalakulásától kezdve tagja volt a KMP-nek. A Tanácsköztársaság idején Korvin Ottó helyetteseként dolgozott. A fehérterror üldözése elől emigrációba kényszerült, előbb Bécsben, majd a Szovjetunióban végzett sokoldalú pártmunkát. 1931-ben hazatért, s alig egy év múlva beválasztották a Központi Bizottság titkárságába. 1932. július 15-én a Központi Bizottság titkárságának tagjaival együtt letartóztatták és a statáriális bíróság — a nemzetközi . tömegtiltakozás ellenére — halálra ítélte.
