Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-11 / 291. szám

1977. december 11., vasárnap o Sok-sok próba, izgalom eredménye volt a. szombat délutáni siker a balettiskolások vizsgáján Békéscsabán, a Jókai Színházban. A műsorban táncoltak az Állami Operaház táncosai is, Pongor Ildikó és Erdélyi Sándor Fotó: Gál Edit MTESZ-krónika Téli szünet: December 22-tttl január 2-ig A jövő heti MTESZ-ren- dezvények sorában a Gép­ipari Tudományos Egyesület megyei csoportjának néhány programja érdemel figyelmet elsősorban. Kedden tesznek vizsgát a gépipari meósok (az egyesület szervezte az oktatást), s még ugyanezen a napon megkezdődnek a műszaki egyetemi és főiskolai előkészítő tanfolyam előadá­sai. A szervezet hagyomá­nyos, évzáró ünnepségét pénteken délután: a MEZŐ­GÉP mezőberényi gyárában rendezi meg: ekkor és itt a GTE számos aktívájának ju­talmazására is sor kerül. Az Energiagazdálkodási Tudo­mányos Egyesület a csabai Technika Házában szintén pénteken tart közgyűlést; ugyanezen a napon tisztújí­tó összejövetelt tart a Szer­vezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság. Rövid visszatekintés: az MTESZ megyei elnökségé­nek a napokban lezajlott ülésén a Magyar Elektro­technikai Egyesület megyei csoportja tartott beszámolót, majd az MTESZ megyei ok­tatási bizottsága összegezte, Kadosa Pál kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, a Szerzői Jogvédő Hivatal ve­zetőségének elnöke szom­baton a Zeneművészek Klub­jában jutalmakat adott át azoknak az együtteseknek és előadóművészeknek, akik ki­emelkedő sikereket értek el új magyar zeneművek be­mutatásával. Jutalomban részesült Elek Tihamér fuvolaművész, Fá­bián Márta cimbalommű­vész, Fellegi Ádám zongora- művész, Körmendi Klára zongoraművész, Lehel György karmester, Ligeti András hegedűművész, Ma- tuz István fuvolaművész, Mi­hály András zeneszerző-kar­mester, Mura Péter karmes­ter, Pászthy Júlia énekmű­vész, Perényi Eszter hegedű- művész, Reményi János kar­hogyan segítik a tudományos egyesületek megyénk műsza­ki gárdájának képzését, to­vábbképzését, szakmai gya­rapodását. Az elnökség vé­gül a jövő évi munkatervet vitatta meg. A közelmúltban értekezle­tet tartott a HNF megyei nő- és rétegpolitikai munka- bizottsága. Az elnöki meg­nyitóbeszéd elhangzása után Banadics Antalné városi tit­kár részletesen beszámolt Békéscsaba városi, kerületi és körzeti népfrontbizottsá­gainak tevékenységéről. Is­mertette, hogy a korábbi nőbizottságot átszervezték nő- és rétegpolitikai munka- bizottsággá, ami nemcsak tartalmában, hanem összeté­telében is változást hozott. A 25 aktivistából hét férfi. A körzetekben 15—20 tagú bizottságok működnek, de ezeken a helyeken az át­nagy, Tarjáni Ferenc kürt­művész és Eötvös Péter ze­neszerző-karmester. A kül­földi művészek közül Theo­dor Guschelbauer osztrák karmester kapott jutalmat. A Szerzői Jogvédő Hivatal vezetősége ezenkívül juta­lomban részesítette az Üj Budapest vonósnégyest, a debreceni Kodály-kórust ' és vezetőjét, Gulyás György karnagyot, az Üj Zenei Stú­dió tagjait, Vidovszky Lász­lót, Sáry Lászlót és Jeney Zoltánt, valamint a Mecsek fúvósötöst. A Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola hallgatói kö­zül Elekes Zsuzsa orgona­művész, Nagy Péter zongo­raművész és Tóth Ibolya karvezető, valamint a főis­kola fúvósötöse is jutalom­ban részesült. Az ország 4022 általános és 524 középiskolájában ta­nuló több mint egymillió általános és csaknem 200 000 középiskolásnak december 22-én, csütörtökön kezdődik meg a téli szünet. A vaká­ció január másodikéig tart, vagyis az első tanítási nap január 3-a, kedd lesz. A ko­rábbi évekhez hasonlóan a napközi otthonok a téli szünidőben is várják majd a gyerekeket. Az iskolákban már megkezdődtek az elő­készületek, hogy a diákok hasznosan tölthessék szabad idejüket. A pedagógusok el­sősorban arra törekszenek, hogy a gyerekek sokat pi­henjenek, játszanak, szóra­kozzanak és sportoljanak. Az általános iskolákban az úttörőcsapatok, a középisko­lákban pedig a KlSZ-szer- vezetek állítanak össze vál­tozatos szünidei programot. A téli szünetben a peda­gógusok előkészülnek a fél­évi osztályozó értekezletre, amelyek nyomán a máso­dik félév első tanítási nap­ján osztják ki a félévi bizo­nyítványt. Az idén is — va­lamennyi iskolatípusban — az ellenőrző könyvbe kerül­nek a félévi osztályzatok. A véglegesített rendtartás sze­rint nem kapnak félévi osz­tályzatot az idén sem az el­sősök és az ötödikesek. A rendtartás rögzíti: az első osztályban a tanév fo­lyamán és a tanév végén is, a tantervi követelmények alapján kell elbírálni a ta­nulókat, de a továbbhaladás szervezés még nem fejező­dött be. A titkári beszámoló külön is hangsúlyozta, hogy a férfiak bevonása kedvező­en hat a bizottság munká­jára, mert elősegíti a nőpo­litikái határozatok megvaló­sítását. A munkabizottság öt évre szóló programját és a ta­nácskozási tervet a HNF el­nökségi ülése már megvitat­ta és elfogadta. A körzetek­ben az éves tervek elkészí­tésekor figyelembe veszik a népfrontbizottságok munka- programját és évente leg­alább egy alkalommal az el­nökség beszámoltatja őket arról, hogyan dolgoztak az elmúlt időben. Kiemelt feladatnak szá­mít a nők tudatformálása, valamint a politikai és csa­ládi életre nevelés. A bi­zottság tovább szorgalmazza a szolgáltatások fejlesztését; az ifjúsági törvény határo­zatainak és a lakóterülete­ken jelentkező gondok meg­oldását segítő ajánlások vég­rehajtását. Az aktivisták fontos célnak tekintik a csa­szempontjából a környezet- ismeret, a gyakorlati fog­lalkozás, az ének, a zene és a testnevelés esetleges elég­telen osztályzatát figyelmen kívül kell hagyni. Az általános iskolában nem osztályozzák félévkor azokat a tantárgyakat sem, amelyeket először tanulnak a diákok. A téli szünetet követő időszakban intenzív szaka­szába érkezik a nyolcadiko­sok továbbtanulásának elő­készítése, ^ pályaválasztási tájékoztatás. Az idén a ta­valyinál mintegy kétezerrel több, 116 709 diák fejezi be a tanulást az általános is­kola nyolcadik osztályában. December második felé­ben — általában az egyes intézmények saját vizsgasza­bályzata szerint — megkez­dődik a vizsgaidőszak az egyetemeken és főiskolákon. A most folyó tanévben a felsőoktatási intézmények különböző tagozatain 108 649 hallgató sajátítja el a tudo­mányokat. A legtöbben, mintegy 65 ezren a nappali tagozaton tanulnak. A leve­lező fakultások hallgatóinak száma meghaladja a 34 ez­ret, s a tavalyinál több az esti tagozatos egyetemi és •főiskolai hallgató; több mint 9,5 ezren tanulnak ily módon, munka mellett. A nappali tagozatok első év­folyamain több mint 17 ezer „gólya” ad számot egyetemi vagy főiskolai pá­lyafutása során először tu­dásáról. Iád, iskola, társadalom kap­csolatának erősítését, a nagycsaládosok és az öregek életkörülményeinek javítá­sát és más társadalmi prob­lémák megoldására tett ja­vaslatok állandó napirenden tartását. A sok egyéb tennivaló fel­sorolása után a titkár be­fejezésül még egy feladátra ’ hívta fel a figyelmet. Az el­nökség segítse elő, hogy az MSZMP KB határozata megvalósuljon a népfront­mozgalomban . A beszámolót kérdések és hozzászólások követték. Több jól működő nőbizottság mun­káját ismertették a jelenle­vők, s végül arra a követ­keztetésre jutottak: ahol a pártszervezetek és a nép­front helyi szervezetei kö­zött szoros együttműködés alakult ki, ott sokkal ered­ményesebb, hatékonyabb a munka, és nagyobb a lakos­ság aktivitása is. A munkaértekezlet az 1978. évre szóló munkaprogram előkészítésével, valamint a javaslatok megvitatásával ért véget. Olaj — termikus módszerrel Az új magyar zeneművek bemutatásáért Értékelték a népfront nőpolitikái tevékenységét A nagy kőolajtermelő or­szágokat megelőzve a Nagy­kanizsán működő olaj- és gázipari laboratórium mun­katársai szabadalmi oltalom­mal védett eljárást dolgoztak ki az elsődleges művelés so­rán a föld mélyén maradó kőolaj termikus módszerrel való felszínre hozására. A Nagykanizsán folytatott ka­talizátoros termikus kísérle­tek laboratóriumi eredmé­nyeit a Demjén melletti kis teljesítményű olajlelőhelyen próbálták ki: a földben le­vő olaj hevítésével az ere­deti hozam hússzorosát hoz­ták felszínre. A nagykani­zsai laboratórium — a hazai üzemi próbák befejezése után — a további termikus kísérleteket az összoroszor- szági Kőolajipari Kutatóin­tézettel közösen végzi. Tegnap délelőtt került sor arra a háromfordulós KRESZ- vetélkedőre, amit a Volán 8-as Vállalat központi irodájá­ban rendeztek. A selejtezőkön még 1100 gépkocsivezető in­dult, a döntőbe 34-en kerültek. A három első helyezett — Kazai János 225 ponttal az első, gyulai autóbuszvezető, má­sodik Kocziha Mihály 202 ponttal, békéscsabai belszolgá- latos gépkocsivezető, míg harmadik Korcsok László orosházi tehergépkocsi-vezető — bejutott az országos tröszti verseny­be. Képünkön a versenyzők egy csoportja Kép, szöveg: Béla Vali Gyermekek a bársonyszékekben MBS intha ilyenkor, az év ^ jf| utolsó heteiben töb- É bet gondolnánk gyer­mekeinkre, kedves fiatalja­inkra, a számunkra annyira drága ifjú nemzedékre. Biz­tosan azért, mert amikor ajándékokkal terítjük a szik­rázó fenyőfák alját, a tél hidege is felforrósodik a szülői szeretet lángjaitól. Az öröm szeretete ez, mert tud­juk, minden gyermeknek jut valami szép, valami drága meglepetés karácsonykor. Mindez azonban csak egyé­ni töltése lenne a, szeretet kifejezésének, ha nem tud­nánk, nem éreznénk, hogy nemcsak a szülő öleli at a gyermekeket, hanem az egész társadalom. Így van lehetőség ajándékot venni, így van lehetőség szépen fel­öltözve iskolába menni, ze­nét és nyelveket tanulni, játszani és gyermeknek len­ni, játszani és emberré nö­vekedni, hógolyózni jó cipő­ben, verset mondani és szín­házi bársonyszékbe ülni. Talán túl nagy lendülettel fogtunk az íráshoz, amikor végül is hétköznapjaink ma már szinte természetes je­lenségéről akarunk említést tenni. Nem többről és nem kevesebbről, mint a gyere­kek, a fiatalok színházba já­rásáról. Valóban természetes már, hogy ők is ott ülnek a-szín­házi bársonyszékekben. Leg­alábbis egyre többen. Töb­ben, mint valaha is tehették ezt mai felnőttek. Anélkül, hogy rózsaszín önbámulattal lágyulnánk el ettől, mond­juk róla: ez költészet és tör­ténelem egyszerre. _A tárgyilagos, szenvedély­től mentes statisztikai ada­tok szerint a hetvenes évek­től kezdve rohamosan nö­vekedett a színházba járó gyermekek, fiatalok száma. Amíg az utolsó öt esztendő­ben összességében 13 száza­lékkal több nézőt fogadtak színházaink, addig 50 száza­lékkal több kicsinyt és if-' jút. 1976-ban Magyarország színházai 3360 ifjúsági elő­adást tartottak, s ezeken 1,7 millió néző tapsolt: az év összes látogatójának több mint egyharmada. A leg­szembetűnőbb a gyermekek nagy rajongása. Szociográfiai, művelődés­kutató tanulmány tudna csak pontos választ adni arra a kérdésre: mily okok vonul­nak e jelenség folyamatá­ban? Miért van ez így? Az Állami Ifjúsági Bizottság, az ifjúságpolitika állami letéte­ményese, éppen e napokban a gyermekek és fiatalok szín­házba járásának ügyével foglalkozva dicséri a színhá­zak ifjúságra is tekintő mű­sorpolitikáját és külön elis­meréssel szólt — néhány pesti színház mellett —- a kecskeméti, a békéscsabai, a pécsi színházak törekvései­ről. Aligha véletlen, hogy míg az ország összes színhá­zi bérletének 34 százaléka volt 1976-ban ifjúsági bér­let, a megyei színházaknál az ifjúsági bérletes arány 46 százalékos. És e törekvő színházak annál nagyobb el­ismerést érdemelnek, mert tudjuk, hogy a finanszírozá­si rendszer egyáltalán nem ösztönöz gyermek- és ifjú­sági darabok bemutatására. Az egyik ok tehát a szín­házi lehetőségek növekedése. A másik nyilvánvalóan, hogy hogy az Állami Ifjúsági Bi­zottság, a Kulturális Minisz­térium kedvezményes bérle­teket, színházjegyutalványo­kat ad a gyermekeknek és fiataloknak. S megannyi egymásbaszőtt ok,a van még annak, hogy az ifjú nemze­dék színházhódító lehetett és lett Magyarországon. Ügy- annyira, hogy az igények e téren is túlszárnyalják az eddig nyújtott lehetőségeket. Ültessünk hát még több gyermeket a színházi bár­sonyszékekbe! Legyen olyan a- finanszírozási rendszer, hogy legyen érdemes min­den színházban speciális gyermek- és ifjúsági elő­adást tartani, de arról se fe­ledkezzünk el, hogy a felnőt­teknek szánt klasszikus és modern darabok előadásain is helyük van a fiataloknak éppoly kedvezményekkel, mint a csak nekik szóló be­mutatókon. Nem ártana úgy formálni a szerzői jogdíj­rendszeren sem, hogy minél több gyermek- és ifjúsági darab születne. Miért ne kaphatnának külön meghí­vást ilyen feLadatra legneve­sebb íróink? Minderről szó esett az Állami Ifjúsági Bi­zottság már idézett ülésén. n éha túl sokszor emle­getjük gazdasági eredményeinket, ame­lyek természetesen első hely­re valók, mert minden jó­hoz és széphez anyagi alapo­zás szükséges. De végül is, miért ne tűnődjünk el oly dolgokon is, mint hogy gyer­mekeink, fiaink és lányaink egész serege lett színházba járó ember? Szebb életű, jobb ember. Soltész István Negyvennégymillió a kistermelőknek Békés megye takarékszö­vetkezetei 1975 óta, vagyis az utóbbi két évben 52 szá­zalékkal több termelési köl­csönt adtak a kisgazdasá­goknak, mint korábban. A termelési kölcsön összege 1977 november végéig 44 millió forint volt. Ebből 17 milliót takarmányvásárlásra, és mintegy 15 milliót sertés- tenyésztésre fordítottak a kistermelők. A kistermelés ez évi je­lentős fejlődése nem lett volna elképzelhető a kedvező kölcsöntámogatások nélkül. A megye néhány körzetében az átlagost is meghaladó volt a hitel folyósítása, és így a termelés növekedése. Legtöbb kölcsönt, 2 millió forintot Tótkomlóson fizet­tek ki. Részben ennek kö­szönhető, hogy egyetlen hó­nap alatt novemberben 11 millió forinttal lett nagyobb a betétállomány. A háztáji gazdaságok eredményes tevékenysége következtében nemcsak a hitel növekedett, hanem a betét is, és így ez utóbbi 740 millió forint lett. Ebben az évben november végéig a betétállomány 120 millió fo­rinttal haladta meg a tava­lyit. A takarékszövetkezetek­nek, melyeknek többsége — Szarvas város kivételével — a falvakban működik, 77 000 tagja van. Az idén a tagok száma 3000-rel nőtt. A termelési kölcsön új for­máját jelentette 1977-ben első ízben folyósított méhé­szeti hitel. Célja, a méhé­szet nagyobb méretű elter­jesztése. A kedvező feltéte­tekkel adott kölcsönök ka­matait a HUNGARONEK- TÁR Országos Méhészeti Vállalat fedezi. A kifizetett összeg azonban így is kevés, mindössze 740 ezer forint volt. A takarékszövetkezetek más irányú kölcsönei, az áru- vásárlási személyi szolgálta­tásai ugyancsak népszerűek. A kisiparosoknak, kiskeres­kedőknek műhelyek, üzle­tek építéséhez, felújításához, az áru- és anyagbeszerzéshez is adtak hitelt. Az összes kölcsön 1969 millió forint volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom