Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-11 / 291. szám

rintos jutalomra dr. Csikász Józsefet tartották érdemes­nek. Valamennyi pályázó, akik helyezést nem értekei, igazgatói dicséretben és há­rom nap jutalomszabadság­ban részesültek. Az elhang­zott tudományos dolgozatok folyóiratokban és szaklapok­ban jelennek meg. A sikerre való tekintettel úgy hatá­roztak, hogy a tudományos ülésszakot jövőre újra meg­hirdetik szélesebb körben. Föld körüli pályán a Szojuz—26 Üjcxnc parancsnokkal és gyakorlott fedélzeti mérnök­kel szombaton hajnalban útnak indult a legújabb szovjet űrhajó, a Szojuz—26. Az új űrhajó feladata, hogy a még szeptember 29-én fel- bocsátott szovjet űrállomás­sal a korábbinál korszerűbb Szaljut—6-tal folytasson együttes kísérleteket. Az űrhajó parancsnoka Jurij Viktorovics Roma- nyenko alezredes, aki 1944- ben született. A légierő tiszti iskolájának elvégzése után egy ideig repülőoktató volt, majd 1970-ben került az űr­hajós egységbe, elvégezte a tanfolyamot, felkészült a pá­ros űrrepülésre. Kiváló ered­ményei egyik elismeréseként ő volt a Szojuz—Apollo kö­zös szovjet—amerikai űrkí­sérlet idején a tartalék sze­mélyzet parancsnoka. Georgij Mihajlovics Grecs- ko pedig a Szojuz—26 fe­délzeti mérnöke, a Szovjet­unió hőse már gyakorlott űrrepülő: 1975-ben ugyan­csak fedélzeti mérnökként a Szojuz—17 fedélzetén a Szaljut—4 űrállomásra re­pült s itt huzamos ideig dol­gozott. Az 1931-ben szüle­tett Grecsko a leningrádi műegyetem elvégzése után rövidesen az űrhajók terve­zésével foglalkozó tudomá­nyos intézetbe került mér­nökként és kiválóan ismeri a Szojuz típusú űrhajókat s a Szaljut űrállomásokat is, mert részt vett azok terve­zésében és szerkesztésében is. Romanyenko, a Szojuz— 26 parancsnoka jelenleg a Gagarin Repülő Főiskola le­velező hallgatója Mindkét űrhajós tagja a Szovjetunió Kommunista Párt j ának: Romanyenko 1965, Grecsko 1960 óta. A Szojuz—26 moszkvai idő szerint hajnali 4.19 órakor in­dult útjára. Az első jelentést a moszkvai rádió helyi idő szerint röviddel hét óra után sugározta s mindjárt hely­színi közvetítést is adott az új űrhajó rajtjáról. A rajt után a két űrhajós jelentet­te: valamennyi berendezés kifogástalanul működik, közérzetük jó. A Szojuz—26 ebben az időben már orbi- tális pályán kering földünk körül. Később pihenőre tértek az űrhajósok a Szojuz—26 fe­délzetén, miután végrehaj­tották a szükséges ellenőrző műveleteket és az űrhajót pontosan a megadott pályá­ra állították. Romanyenko és Grecsko moszkvai idő sze­rint déli 12 órától este 21 óráig kapott pihenőt az éj­szakai rajt után. Ebben az időszakban ugyanis az űrha­jó és a szovjet földi megfi­gyelő állomások között nincs közvetlen „rádióláthatóság”. A telemetriikus adatokat az Atlanti- és a Csendes-óceá­non két szovjet megfigyelő­hajó, a Gagarinról, illetve Komarovról elnevezett „űr­követő” hajó veszi fel s a kozmikus távközlési rend­szer segítségével közvetíti a földi megfigyelő és irányító központba. Érdekesség egyébként, hogy a Szojuz—26 űrhajó, éppúgy, mint minden más szovjet űrhajó hordozóraké­tájának üzemanyaga „közön­séges” — bár rendikívüli mértékben tisztított — ke­rozin, ugyanaz, mint a su­gárhajtású repülőgépeké. A 32. szovjet űrrepülés részvevői mintegy két órá­val a rajt előtt foglalták el helyüket az űrkabinban, hogy legyen idejük az utolsó ellenőrzésre. Az űrhajósok nemcsak jól ismerik „úti­eszközüket”, hanem javasla­taik alapján belsejében — főként a kényelmi szempon­tok miatt — kisebb átalakí­tásokat is végrehajtattak. Romanyenko és Grecsko már jóval a rajt előtt „be­lakták” az űrkabint és részt vettek abban a műveletben is, amikor azt elhelyezték a hordozórakéta orr-részében. KGST járműipari tanácskozás December 5. és 9. között Bu­dapesten, a Ganz-MÁVAG- ban ülésezett a KGST gépipari állandó bizottság 3. vasúti járműipari szekciója. A tanácskozáson részt vett valamennyi tagország. Tár­gyalások folytak a vasúti járműszabványok és szako­sítások kidolgozásáról, tudo­mányos kutatások és mű­szaki fejlesztések közös munkáiról, továbbá Diesel­motor részegység-szakosítá­sáról. Néhány téma az ülé­sen megvitatott jövő évi tervekből: a jövő vasúti jár­művei, zajkérdések, tapadó­erő-fokozás, 200 kilométeres sebességre alkalmas forgó­vázak kifejlesztése. TÉL A HEGYEKBEN Bozsán Péter felvétele — KS Tudományos ülésszak a békéscsabai kórházban December 8—10-én Békés­csabán, a kórház kultúrter­mében került sor a békés­csabai Városi Tanács egye­sített egészségügyi intézmé­nyeinek tudományos ülésé­re, melyen előadások hang­zottak el az 1977. évre meg­hirdetett nívópályázatra be­adott dolgozatokból. Az első napon öt, a má­sodikon négy előadás hang­zott el. Ezeket követően kérdé­sek, hozzászólások hangzot­tak el és viták a hallottak­ról. A kétnapos ülésszak ta­pasztalatait dr. Szentpéteri József főorvos, a tudomá­nyos ülésszak elnöke foglal­ta össze, majd dr. Sonkoly Kálmán igazgató-főorvos hirdette ki a nívópályázat eredményeit. Ezek szerint I. díjjal és 3000 forinttal jutal­mazták dr. Gyulai Miklós adjunktust. A magas szín­vonalra jellemző, hogy két II. díjat adtak ki felemelt, 2—2 ezer forint pénzjuta­lommal. Ezt dr. Borbola György és dr. Somlai Rózsa kapta. Ugyancsak két III. díj kiadására került sor 1000—1000 forint jutalom­mal, amiben dr. Kellermahn Márton és dr. Gömöri Ist­ván osztozott. A békéscsabai Városi Tanács egyesített egészségügyi intézmény tu­dományos bizottsága az igazgatósággal egyetértésben jutalmazta a hallgatóság ál­tal legjobbnak tartott elő­adást. Ezt és az 1000 forin­tos díjat ugyancsak dr. Gyu­lai Miklós érdemelte ki. Kü- löndíjat ajánlott fel a váro­si tanács. Erre és a 3000 fo­A SZOT és a KISZ Központi Bizottságának állásfoglalása a szocialista munkaverseny-mozgalom 1978. évi folytatására hogy 1978. évi munkaverseny-kezdeménye- zéseik, versenyvállalásaik az alábbi főbb feladatokra épüljenek: — Az 1978. évre előirányzott életszínvo­nal-növekedés anyagi megalapozását első­sorban a termelés, a gazdálkodás hatékony­ságának fokozásával és a termékek, szolgál­tatások minőségének javítását előmozdító munkaakciókkal segítsék. — A munkaverseny-mozgalom legyen ha­tásos támogatója az új gyártmányok és technológiák bevezetésének, a gazdaságos export növelésének. Ebben nagy szerepe van a szakmai tudás gyarapításának, a mun­kások és a műszaki dolgozók összefogásá­nak, az újítók és feltalálók tevékenységének. — A vállalások irányuljanak a munka­idővel, a munkaerővel, az energiával és az anyaggal — főképpen az importanyaggal — való ésszerű, takarékos gazdálkodásra, a ter­melőberendezések gondos karbantartására és jobb kihasználására. — Fokozott figyelmet érdemelnek a mun­kaszervezést fejlesztő kezdeményezések, a minőséget javító, a termelési és- munkaidő­veszteségeket csökkentő intézkedések, a gé­pek hatásfokát növelő újítások, a brigádok, üzemek közötti együttműködési megállapo­dások. — A vállalások segítsék a beruházások tervszerű, jó minőségű, szervezett megvaló­sítását. A szerződések teljesítése váljék be­csületbeli üggyé! — A dolgozók, a szocialista brigádok köz­vetlen környezetükben és vállalati mére­tekben is erősítsék a tulajdonosi gondolko­dást, magatartást. Növeljék a felelősségér­zetet a technológiai fegyelem betartásáért, a munkakörülmények javításáért, a munkafe­gyelem megszilárdításáért. Vállaljanak ak­tív szerepet a vállalati közéletben, az üzemi demokrácia fórumain. Szerte a világon és így a legfejlettebb tő­kés országokban is a gazdasági válság kö­vetkezményeként a termelőberendezések jelentős része kihasználatlan, több millió dolgozó van munka nélkül, növekszik a lét­bizonytalanság. Mi, szocialista körülmények között — számolva a világgazdaság kedve- zőtleif • hatásaival- — olyan tervet készítet­tünk 1978-ra, amely biztosítja a népgazda­ság dinamikus fejlődését, népünk életszín­vonalának további emelkedését. Felhívjuk a munkásokat, a mezőgazdasági dolgozókat, az értelmiségieket, az alkalma­zottakat, a fiatalokat a terv teljesítésére, a munkaverseny eddigi lendületének megőr­zésére és továbbfokozására. Ezzel is népünk anyagi és szellemi gazdagodását, mindany- nyiunk életének szebbé, boldogabbá tételét szolgáljuk. Olyan cél ez, amelyért szocialista emberhez méltóan lehet és kell munkálkod­ni szerte az országban. Budapest, 1977. december 10. Szakszervezetek Országos Tanácsa, KISZ Központi Bizottsága Dr. Csikász József nyerte el a városi tanács különdíját Fotó: Béla Ottó Befejezéséhez közeledik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tisz­teletére a csepeli munkások által kezdenté- nyezett szocialista munkaverseny. Hazánk dolgozói átérezték a nemzetközi munkás- mozgalom nagy ünnepének jelentőségét. Munkásosztályunk, termelőszövetkezeti pa­rasztságunk és értelmiségünk nagyszerű versenyvállalásainak teljesítésével, a mun­kában való helytállással juttatta ezt kifeje­zésre. Büszkék vagyunk arra, hogy a ma­gyar dolgozók kezdeményezése széles vissz­hangra talált a testvéri szocialista országok­ban és milliók mozgalmaként szorosan ösz- szekapcsolódott a proletár internacionaliz­mus, a magyar—szovjet barátság elmélyíté­sével. A jubileumi munkaverseny eredmé­nyesen segítette az 1977. évi népgazdasági terv teljesítését. A szakszervezeti, az ifjúsági mozgalom és a kormány kezdettől fogva felkarolta és tá­mogatta a dolgozók, a szocialista brigádok kezdeményezéseit. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa és a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága elismerését és nagyrabecsülését fejezi ki a dolgozóknak, a fiataloknak eredményes, áldozatkész mun­kájukért. Rövidesen hozzákezdünk az 1978. évi nép- gazdasági terv megvalósításához. A terv hazánk gazdasági erejének további gyarapí­tását irányozza elő, olyan fejlődést, amely megalapozza népünk életszínvonalának to­vábbi növelését. Célunk, hogy a nemzeti jö­vedelem mintegy 5 százalékkal, az ipari termelés 5,5—6 százalékkal, az építőipari te­vékenység 4—5 százalékkal, a mezőgazdasá­gi termékek előállítása pedig az idei magas színvonalhoz képest további 2—3 százalék­kal emelkedjék. Tervünk az egy keresőre jutó normálbér 7 százalékos, a reálbér 2,8— 3 százalékos, az egy lakosra jutó reáljövede­lem 3—3,2 százalékos növelése és egyes köz­ponti bérintézkedések végrehajtása. Felada­tunk 90 ezer lakás felépítése, a bölcsődei, óvodai és kórházi férőhelyek számának to­vábbi növelése, a lakossági szolgáltatások javítása. Ha a nemzeti jövedelem az elő­irányzottnál nagyobb mértékben növekszik, akkor további lehetőségeink lesznek az élet- körülmények fejlesztésére. Feladataink megoldása szükségessé teszi a munkások, a mezőgazdasági dolgozók, az ér­telmiségiek, a vezetők alkotókészségének, te­remtő erejének szélesebb körű kibontakozá­sát, a szocialista munkaverseny töretlen folytatását. A szocialista brigádok az elmúlt hetek­ben a népgazdaság minden ágazatában vál­lalásokat tettek a munkaverseny 1978. évi folytatására. A SZOT és a KISZ KB üdvözli a dolgozók kezdeményezéseit. Felhívják szervezeteiket, hogy a szocialista munkaver- seny-vállalásokat irányítsák a konkrét vál­lalati feladatok megvalósítására. Ajánljuk a gazdálkodó egységek, intézmé­nyek dolgozóinak, a szocialista brigádoknak, Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. DECEMBER 11., VASÁRNAP Ara: 1.20 forint XXXII. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM BÉKÉS MEGYEI

Next

/
Oldalképek
Tartalom