Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-10 / 290. szám
1977. december 10., szombat o A vállalatvezetők többsége ma is óvatosan fogalmaz, ha a gyáron belüli munkaerő-tartalékokról faggatják őket. Sőt, egy részük a kérdező tudomására hozza, náluk tartalék nincs, s ha igen, az is jelentéktelen. Pedig a munkaerőhelyzetről készült országos felmérések szerint 20 százalékos munkaerő-megtakarítást érhetnének el a vállalatok jobb szervezéssel, nagyobb vezetési figyelemmel. Célszerű tehát az egyoldalúan — részben kényelmességből, részben érdekeltség és hozzáértés hiánya miatt — nem létezőnek kikiáltott tartalékokról úgy beszélni, mint létezőről. Ez vált ugyanis az új munkahelyek, a műszakszámok növelésének egyedüli reális forrásává. Hol van. am n ncs? Békés megyét sokáig né^ pességkibocsátó, vagyis munkaerőt adó megyeként tartották számon. A legutóbbi időkig... Ma már azonban csak néhány helyen, az iparilag fejlett területek von- záskörletén kívül találhatunk „felesleges” munkaerőt. S itt sem az idők végezetéig, hiszen Mezökovácsházán és Szeghalmon épült és épülő új ipari létesítmények gyorsan felveszik a túlnyomó- részt háztartásokban tevékenykedő női munkaerőt. Békés megye sem sokáig élvezheti tehát az országostól eltérő helyzet előnyeit, ha egyáltalán előnynek lehet nevezni azt, hogy a vállalatok egy része eddig éppen ezért kevesebb figyelmet fordított a belső munkanélküliség megszüntetésére. Kevesebb a munkavállaló Egyébként a megyét számos, az országossal megegyező, de ennél is több eltérő vonás jellemzi. Így várhatóan 1980-ig tovább nő a munkaképes koron felüliek és aluliak aránya. Az általános iskolákból kikerülők száma 21 százalékkal lesz kevesebb az V. ötéves terv éveiben, mint az előző tervidőszakban volt. Ezt hosszabb távon is figyelembe kell venniük a munkaerő-ellátással foglalkozó irányító szerveknek és vállalatoknak. A mezőgazdaságból is egyre kevesebben, évente mintegy ötszázan vándorolnak át más területekre. Békésben a foglalkoztatottak 36 százaléka dolgozik ebben az ágazatban. Mezőkovácsháza és Szeghalom vonzáskörzetében ez az arány 50 százalékos, indokolatlanul magas. Ebből is látható, miért lehetséges a két körzet ipari fejlesztése új munkahelyek létrehozásával. A munkaerő természetes utánpótlását a különböző iskolákból kikerülő, a tervidő- szakban~mintegy 25 ezer fiatal jelenti. A nyugdíjba vonulók és elvándorlók száma azonban ennél nagyobb. Nem marad tehát más, mint a megyei és vállalati, üzemi belső tartalékok feltárása és mozgósítása. A megye sajátos iparszerkezete a gondok egyik forrása. Az átlagosnál nagyobb az élelmiszeripar, a könnyűipar és a szövetkezeti ipar aránya. A könnyűiparra a magas műszakszám, az élelmiszeriparra alacsony bérezés, a szövetkezeti iparra széttagoltság jellemző. Rengeteg a telephely Békés megyében az ipari telephelyek száma 382. Ebből 280 a száz főnél kevesebb munkást foglalkoztató. Többségük alacsony hatékonysággal, korszerűtlenül termel és egyben a munkaerőt is szétaprózzák. Mindössze nyolc gyár dolgozói létszáma haladja meg az ezret. Sokan — az iparban foglalkoztatottak 31 százaléka — dolgoznak más megyei székhelyű vállalatok telephelyein. Ezekben a munkások az alacsony bérezés és a rossz szociális ellátás miatt hátrányosabb helyzetben vannak, mint a vállalatok központjainak .dolgozói. Legsürgetőbb feladat marad azonban továbbra is a szétaprózottság megszüntetése, az optimális üzemméretek kialakítása, a gyártmányok helyes megválasztása. A közelmúlt egyesülései bizonyítják, járható útról van szó. Ilyen összevonások történtek az Orosházi Kazán javító és Építőipari Szövetkezet, a Szarvasi Szirén és Háziipari Szövetkezet, a Gyulai Fa-, Fém Bútoripari Szövetkezet és az Eleki Vegyesipari Vállalat esetében. Az önálló kis szövetkezetek, üzemek egy része évről évre veszteséges, és így állandó támogatásra szorulnak. (ÉPSZER Vállalat). Az összevonáskor, beolvadáskor azonban nemegyszer ütköznek a csoport-, az egyéni és a közösségi érdekek. A gazdaságossági szempontokat azonban nem lehet megkerülni, mert az együttjár a fejlődés lelassulásával. Átlagos müszakszám: 1,3 Az ipar és a termékszerkezet átalakításával változik a szakmai összetétel. Elengedhetetlen tehát a felnőtt és az iparitanuló-intézeteknél folyó képzés ehhez való igazítása. A megyei tanácsnál a vállalatoktól, üzemektől érkezett információk döntik el, milyen iparrtanuló-osztályok indítása szükséges. A szakmunkás- képzés csak így lehet része a munkaerőgondok megoldásának, a hatékonyság növelésének. S mit tesznek ezért és a munkaerőhiány enyhítéséért az üzemek ott, ahol kevés a munkaerő? Fejtörést ugyanis a betöltetlen munkahelyek, az álló és ezért kihasználatlan gépek okoznak. Az átlagos műszakszám alig haladja meg az 1,3-et. Több a munkahely, mint a munkás. Nem egy gazdasági vezetőtől hallottuk, nem eléggé érdekelt a feleslegesen betöltötött munkahelyek felszámolásában, s egyáltalán miért éppen ő kezdje a rendcsinálást. Az eddigi bérezési forma sem késztette a vezetőket szigorú változtatásra. Néhány munkaterületen a megyében a jövő év elejétől bevezetik a bértömeg-gazdálkodást, így többek közt a nyomda-, a textil- és az üvegiparban. Igaz, ezt nem fogadta minden vállalatvezető örömmel. Elképzelhető azonban, hogy ezután nagyobb figyelmet fordítanak a belső üzemszervezésre, a munkaerő-gazdálkodásra, ott is, ahol ezt eddig elhanyagolták. Aki keres, az talál Persze, a munkaerővel való foglalkozás nem lehet csak szűkén vett vállalati érdek és feladat. A megyei tanács az iparágak vezetőivel egyeztetve határozta meg, mely vállalatok növelhetik dolgozóik számát és melyek nem. Az év elején bevezetett intézkedés sem talált mindenütt megértésre. Ez is egy módja azonban a vállalati érdekkel szemben a népgazdasági érdek érvényre juttatásának. Ezt bizonyítja, hogy sokkal több vállalat akart hirdetések útján létszámot növelni, mint amennyinél indokolt lett volna. Honnan vegyék hát akkor a munkaerőt a vállalatok? A válasz kézenfekvő: ott kell megtalálni, ahol hiányzik; a gyáron belül. S egyre inkább lejár az óvatos fogalmazások ideje is. Üjabb munkahelyek létrehozása, az előbb már említett néhány területet kivéve, csak munkahely-megszüntetéssel képzelhető el. A gazdaságossági szempontok pedig azt követelik, hogy a munkahelyek számát a rendelkezésre álló munkaerőhöz igazítsuk. Kepenyes János A közelmúltban Békéscsabán, a ZÖLDÉRT Vállalat kétegyházi úti húsfeldolgozó üzemében jártunk. Az új üzem egyik csarnokában kaptuk lencsevégre a csontozó brigádot. Kezük alól kerül ki naponként az a sok mázsa hús, amely a szomszédos üzemrészben alakul át híres csabai kolbásszá Kép, szöveg: Balkus Imre Lyukkártyás vezérlőberendezéssel ellátott varrógépeken készülnek a kedves kis bébiholmjk hímzései a Békéscsabai Kötöttárugyárban. Egy ember irányításával egyszerre több gép is dolgozik, s percek alatt formálódnak a mesevilág állatfigurái a keretbe foglalt anyagon Fotó: Veress Erzsi Eredményes évet zár a Békés megyei Takácsi Tervezd Vállalat A Békés megyei Tanács Tervező Vállalata november végén teljesítette az éves árbevételi tervét. A tervezők munkája nyomán december végéig mintegy 900 millió forint értékű beruházás műszaki előkészítése valósul meg, ami 100 millióval több a tavalyinál. A növekvő megrendelések teljesítését elősegítette, hogy a vállalat részben áttért a számítógépes költségvetés készítésére. Jelentősen hozzájárultak ehhez a szocialista brigádok is, amelyek a csepeli felhívás nyomán átlagosan a tervük nyolcszáA Mezőhegyesi Állami Gazdaságban befejeződött a kukorica, , hibrid kukorica, cukorrépa betakarítása. A cukorrépa termésátlaga 391 mázsa hektáronként, a kukorica pedig az előzetes számítások szerint 70 mázsát adott. A gazdaságban 1000 hektárnyi mélyszántás van hátra még, ez kedvező időjárás esetén 3—4 napi feladatot ró a dolgozókra és gépekre. Sajnos a december 1-től beállt kedvezőtlen időjárás nagyon hátráltatta az őszi munkákat Mezőhegyesen is. Az állattenyésztés tervét a gazdaság túlteljesíti. A tehe- nenkénti tejtermelés várhatóan 4050 liter lesz ebben az évben, így mintegy 10 millió liter tejet ad át a népgazdaságnak és 78 500 hízó sertést értékesít. Saját húsüzemükben 13 500 hízót dolgoznak fel. Mindent egybevéve a várható eredmény mintegy 90 millió forinttal, azaz 13 százalékkal több a tervezettnél, a termelési érték pedig csaknem egymilliárdot ér el, s ezzel 20 százalékos növekedéssel büszkélkedhet az ÁG. A következő év tervezési munkálatai elkezdődtek. A termelési tervek készen állnak. Az állami gazdaságokra vonatkozó népgazdasági zalékos túlteljesítését vállalták és meg is valósították. Kedvezően hatott az egyéni darabbérről a csoportbérezésre való áttérés. A vállalat a műteremvezetők jogkörét kiszélesítette azzal, hogy az egy-egy egységre lebontott bérkerettel — a szakszervezeti bizalmiakkal egyetértésben — önállóan rendelkezzenek, ami a pontos munkára és a teljesítmény növelésére sarkallja a dolgozókat. Javultak a munkakörülmények is. A vállalat korszerűsítette a világítást, új eszközökkel, berendezésekkel tette kellemesebbé a környezetet. elvárásokat figyelembe véve a termelési érték 6 százalékos növelését irányozták elő az 1977-es eredményekhez viszonyítva a mezőhegyesi gazdaságban. Hazánk vállalatai, szövetkezetei minden esztendőben sok tízmillió forintot költenek munka- és védőfelszerelésekre. Ezeknek a cikkeknek egy részét 1968-tól a Tótkomlósi Vegyesipari Szövetkezet készíti. Évente 18 millió forint értékű védő bőrcsizmát, bőrkesztyűt, fémszegmentes bőr- és gumitalpú cipőt, olaj- és hőálló műhelycipőt, antisztatikus munkavédelmi lábbelit gyártanak. Az utóbbi áramvezető termék, s olyan üzemben — például műanyagüzem, tv-gyárak — viselik, ahol jelentős a levegő elektromos feltöltöttsége. Jövőre egy új termék sorozatgyártását kezdik meg: vasöntők részére alupigmen- tált csizmákat készítenek. E tennék nemcsak a szövetkezetben, de hazánkban is újnak számít. Korábban az említett munkahelyekre az NSZK-ból, valutáért imporAz idén elkészült többek között 826 lakás kiviteli tervdokumentációja, Békéscsabán a Lencsési úti lakótelep beépítési terve és beruházási programja, Erzsé- bethelyen egy 8 tantermes iskolának, a Békéscsabai Konzervgyár tésztaüzeme bővítésének, a Kner Nyomda északi ipartelepi új üzemének, a baromfifeldolgozó vállalat szociális létesítményének, Gyulán egy 40 személyes bölcsődének, Szeghalmon a Volán 8-as számú Vállalat új telepének, valamint a harisnyagyárnak és a megyében több más létesítménynek a kiviteli terve. A vállalat a munkakörülmények további javítását határozta el. Jövőre új üzemi épületet létesít, ahová majd a fénymásoló, a sokszorosító és a dokumentáló segédüzem kerül és teljesen áttér a számítógépes költségvetés készítésére. Az 1978. évi vállalati terv az ideihez hasonló lesz. Az egész évi munka már most biztosítva van. tálták ezeket a lábbeliket. A magyar kutatók kísérletezték ki a hőszigetelt lábbeliket, melyek fémfedést kapnak, így a sugárzó hőt sem engedik át. A próbaviselések alapján a tapasztalatok kedvezőbbek, mint az importterméknél volt, 1978- ban már 5 ezer pár alupig- mentált csizmát készítenek. Amennyiben a hazai igényeket e termékből kielégíti a szövetkezet, szó van arról, hogy a KGST-országokba is szállítanak e csizmákból. A tervek szerint a vegyesipari szövetkezet a különféle munkavédelmi felszerelésekből jövőre 21 millió forintnak megfelelő mennyiséget gyárt. A termelést csak a műszaki fejlesztéssel tudják fokozni, ugyanis a szövetkezet létszámhiánnyal küzd, s ezért az igényeknek csak töredékét tudja kielégíteni. Tízmillió liter tej Mezőhegyesről Bőrkesztyűk és szigetelt csizmák
