Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-07 / 287. szám
1977. december 7., szerda Segítőtársuk a televízió Kohán Műhely alakul megyénkben Közel egymillió forintos értékű audiovizuális oktatási eszközök segítik tavaly óta az óvónőképzést Szarvason. Az iskolai zárt láncú televíziós rendszer korlátlan lehetőségeket biztosít a tanulásban az oktatóknak és az óvónőjelölteknek is. Az óvodai oktatás és neveléselméleti ismeretei mellé azonnal párosítják a gyakorlati tapasztalatot televíziós szemléltetéssel. Az óvónőképző intézet tantermeibe, előadótermeibe közvetíthetik a gyakorló óvodákban zajló életet, amelyet rejtett kamerák felvétele juttat el a képernyőre. Így a gyermeki viselkedés, az alkotó játék, az óvónők és la gyerekek kapcsolatának jellemződ nyomon követhetők, elemezhetők. Az óvónőjelöltek gyakorló foglalkozásain is csak a gyerekek vannak jelen, a csoporttársak és a tanárok a televízión át figyelik a foglalkozásokat. A felvételeket ugyanakkor képmagnóra rögzíthetik, így többször is elemezhetik a különböző játékszituációkat. A zárt láncú televíziós rendszer előnyeit az óvónőképző nemcsak saját növendékeinek oktatására használja, itt tanulják például a város nagycsoportos óvodásad és kisiskolásai a helyes közlekedési ismereteket is, a Közlekedj okosan című filmsorozat segítségével. Ez év tavaszán három képzőművész — Koszta Rozália, Mladonyiczky Béla és Takács Győző — az alkotómunkát, művészi kibontakozást segítő közösség, alkotóműhely létrehozására vonatkozó javaslattal fordulta megyei tanács művelődés- ügyi osztályához. Kifejtették, hogy Kohán György szellemi és művészi hagyatékának vállalásával, a nagy művész iránti tisztelet jegyében kívánják a megalakítandó alkotóműhelynek a Kohán Műhely hevet adni. A közös műhelymunka alapvető célkitűzése: a hagyományok vállalásával, ápolásával, folyamatos továbbképzéssel, egymás munkájának segítésével, jó közösségi munkával megfelelő feltételeket teremteni a színvonalas egyéni alkotómunkához, valamint a megye művészeti közéletének, alakosság művészeti szemléletének nevelése, alakítása. A Kohán Műhely munka- tervének, szabályzattervezeteinek megvitatására december 7-én, szerdán délután 15 órakor találkoznak az alkotóművészek és a közművelődés képviselői. A tévéstúdió technikai szobájában állandóan figyelemmel kísérik az adás zavartalanságát A szarvasi óvodásokat már a kamera jelenléte sem zavarja, kitartó figyelemmel oldják meg a feladataikat (MTI-fotó — Ilovszki Béla felvétele — KS) A TIT újjáalakulásának 25. évfordulójára készül Jövőre ünnepli újjáalakulásának 25. évfordulóját' a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Az évforduló kapcsán Kurucz Imre, a TIT főtitkára az MTI munkatársának elmondotta: — Negyedszázada alakult újjá a Természet- és Társadalomtudományi Ismeretterjesztő Társulat, amelyben először a Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tagjai jelentették a TIT bázisát. 1953 szeptemberétől megalakultak a TIT köz----p onti szakosztályai, majd később a megyei és városi szervezetei is. 1954-ben a TIT keretei között merőben új tartalommal kezdődött meg a szabadegyetemi oktatás. Oly nagy volt az érdeklődés, hogy a várt néhány száz jelentkező helyett több mint 6800-an iratkoztak: 'be. Az 1956—57-es tanévben a szabadegyetem nyelviskolája is megkezdte oktatását mintegy 3100 hallgató részvételével. A TIT tevékenységét hathatósan elősegítő állomás volt az 1958—59-es tanév, amikor a művelődéspolitikai határozat szellemében kezdtünk dolgozni. Ettől a tanévtől kezdve működnek munkás- és tsa-akadémiáink is. A társulatunk taglétszáma napjainkban meghaladja a 27 600-at. Arra törekszünk, hogy a tudományos ismeret- terjesztést állandóan továbbfejlesztve, lépést tartsunk a változó és növekvő társadalmi igényekkel. Nemzetközi kapcsolataink az egész vüágra kiterjedtek. Nem akarjuk magunkat ünnepelni. Csupán egy kibővített országos ülésen emlékezünk meg újjászervezésünk óta eltelt 25 évről, amelynek történetét saját kiadványban is megjelentetjük. Hegyesi Janos válogatott írásai A napokban jelent meg Békéscsabán, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának gondozásában, Ambrus Zoltán szerkesztői munkájával Hegyesi János válogatott írásainak kis kötete, „Miért jöttem el?" címmel. A kötet első részében „A nép” címmel Hegyesi János kilenc versét olvashatjuk, a második rész a szerző publicisztikai írásait tartalmazza 1935—1946-ig. A harmadik részben „Tisztelt nemzetgyűlés” címmel Hegyesi Jánosnak az Ideiglenes Nemzetgyűlésen elmondott beszédét, hozzászólását a Magyar- ország államformájáról szóló törvényjavaslathoz, Veres Péter köszöntését, és a vésztői országos földmunkáskongresszus 30. évfordulóján elhangzott szavait tartalmazza. A kötethez Fekete Gyula írt előszót. 2. Bár időnként eléggé elvé- kanyodó, ámde sajátosan gyöngéd szál fűzte elvált, újraházasodott, más család gondjait viselő apjához. De azért a mostohaapjával is jól kijött. A két apa között mindig érzett valami rejtett versengést az ő kisleányi szeretetéért. S már szerencsére egészen kicsi korában is volt annyi esze, hogy mind a két apa iránt megfelelő gyermeki vonzalmat mutassam Hadd tudja önmagát mind a kettő külön-külön a legmeghittebb bizalom birtokosának. A hatalom, a Legfőbb Nevelő úgyis mindig Anyu volt. Nemcsak általános jellemformáló irányelvekkel látta el mindig, hanem: egészen konkrét magatartási utasításokkal is. Mint például most: — Tanítsd meg Tibort is, hogyan kell viselkednie! Hiszen a saját szülei előkészítése természetesen őrá hárul. Legyetek kedvesek, egyszerűek, szeretetreméltóak... Neked ez a legnagyobb feladatod. Tibor beidomítása. A neheze úgyis az enyém. Az egészet összehozni, megszervezni. Még azt sem tudom, hogy hol a pokolban is kellene csinálni ... — Hool? Hogy hol? — Azt hiszed, mindegy? Molnár Zoltán: ELJEGYZÉS Apádat, vagyis apádékat például nemigen hívhatom ide. Azt hiszem, azt Apu nem szeretné... — Ugyan, ilyesmi... — Te még mindig azt hiszed, hogy csak az van, amit az emberek mondanak. Majd megtanulod, hogy arra is figyelni kell, amit esetleg titkon gondolhatnak. Vagy nem is gondolnak, eszükbe sem jut, de valamilyen módon mégis van, mert befolyásolja a közérzetüket, a hangulatukat. De egy nőnek — különösen ha anya — észnél kell lennie... Vagyis kitalálni, számításba venni, mi minden fordulhat meg az emberek fejében. Gitta, vagyis Anyu ritkán oktatta ilyen direkt módon egyetlen gyermekét, de ha egyszer-egyszer belekezdett, el-elragadta a szónoki hév. így ez a közös mosogatás, törülgetés is eléggé elhúzódott ... Mikor Apu hazajött, el nem tudta képzelni, hogyan lehetséges anya és leánya türelmes, csendes, hosszú együttműködése a konyhában. Halkan bement. Nem nyitotta ki a tévét, a rádiót; nem vett elő újságot. A könyvespolchoz lépett. Nem tudta, mi vár rá. Kati ugyan értetlenkedett még egy kicsit, de végül is hagyta magát teljesen meggyőzni. Valójában rögtön, vagyis nagyon hamar felismerte az anyja ötletéből kibontható terv hasznosíthatóságát. Mert ez nyilván igaz: együtt lesznek, nem térhetnek ki; és főképpen — egymás előtt — nem smucigos- kodh aitnak. — Akkor most megmondjuk Apunak? — Vacsora közben? Szó sem lehet róla. Kati nem értette. — Először is: nem Apuval, hanem apáddal kell kezdeni. Holnap délelőtt felhívom telefonon a munkahelyén. Apunak majd azt mondjuk, hogy az egész dolog apád ötlete volt. De nem... (az nem jó! Legyen inkább az ő ötlete? Vagy az sem jó... ám ha például... mondjuk... Szegény kislányomnak az az egyetlen kívánsága, hogy ... hogy a házasságkötés küszöbén mindazoknak az egyetértését érezhesse, akiket tisztel és szeret. A... hm ... a természetes apa és nevelőapa ... azaz fordítva... Ez a kettő különösen fontos. Egyiknek a testét, másiknak a jól nevelt, nemes lelkét köszönheti... Na, mit gondolsz? — Nemigen hiszi el rólam, hogy ilyen szentimentális vagyok. — Nem az a fontos, hogy elhiggye, hanem hogy ne tudja visszautasítani. Kati megállt, leoldotta magáról a kötényt és kislányo- san lóbálta: — Ahogy gondolod, anyukám. Te ehhez biztosan jobban értesz. (Folytatjuk) Gépi forgácsolók vetélkedője Battonyán . Lányok, lányok hajrá! — zúgott a biztatás szombat délelőtt a MOM battonyai üzemegységének műhelycsarnokában. A biztatás annak a harminckét „bátor” pályaválasztó diáklánynak szólt, akik a gépi forgácsoló szakmában szerzett elméleti és gyakorlati ismeretekből vetélkedtek. Mint megnyitó beszédében Angyalosi Endre — az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet csoportvezetője — hangsúlyozta: ezek a lányok nem a szóbeszéd és a mendemondák, hanem a kipróbált gyakorlat alapján döntenek leendő hivatásuk megválasztásáról. Ezután Novodomszki Pál, a PTI pszichológusa sorakoztatta fel azokat a tapasztalatokat és tudományos ismereteket, amelyek a lányok e szakmára való kiváló alkalmasságát bizonyítják. Erről győzték meg — az ezúttal kizárólag lányokból álló — tanulóközönséget maguk a pályaválasztási játék szereplői is. Jól ismerték a szakmában alkalmazott géptípusokat és szerszámokat, ügyesen rajzoltak munkadarabot szemlélet után és az esztergagép mellett is meg- állták a helyüket. Molnár Éva, az üzemegység KISZ-titkára elragadtatással beszélt a látottakról: „Igazán nem is gondoltam, hogy általános iskolás lányok kis gyakorlás után ilyen ügyesen fognak esztergálni.” A szép munkák készítői közül különösen dicséretesen szerepelt a mezőhegyesi Szabó Anna, szép rajzával is kitűnt a mezőkovácsházi Kovács Piroska. A battonyaiak közül Szabadai Erzsébet és Szabó Katalin szerepelt a legjobban. Imre Béla üzemegységvezető, a zsűri elnöke az eredményes szereplésért minden tanulónak oklevelet és jutalmat adott át. Azt kívánta a résztvevőknek, hogy minél többen válasszák hivatásuknak ezt a szakmát, s legyenek a fémek ügyes kezű „szobrászai”. A több mint kéthónapos eseménysorozat tapasztalatait dr. Kincses László, a Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatója összegezte. Hangsúlyozta a rendezvény helyi gazdasági és politikai jelentőségét. Elismerését fejezte ki a rendező szerveknek: a Magyar Úttörők Szövetsége Békés megyei tanácsának, a MOM battonyai üzemegységének, a mezőhegyesi 614. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetnek, s a felkészítő iskolák pedagógusainak. Kedves színfoltja volt a rendezvénynek a közreműködő szülők tevékenységének méltatása. Juhász Edit, Szabadai Erzsébet és Szabó Magdolna édesanyja kapott elismerő oklevelet. Bőke Gyula A Kiváló holttestek című film Nyikita Mihalkov rendező nyilatkozik így A szerelem rabja című filmjéről: „... A reális világ filmünkben az 1918-as év Oroszországa, amikor az osztályharc elérte csúcspontját az országban. Ebben az időben a burzsoá filmművészet majdnem olyan jelenség volt, akár egy vásári mutatványosbódé. A mozik olcsó szórakozást nyújtottak, és mint minden kommersz vállalkozásban, a fő dolog itt is az volt, hogy minél több pénzt keressen valaki. Hőseinkről beszélve: olyan embereket akartunk filmünkben bemutatni, akik igazán szerelmesek voltak a filmbe, akik művészetében valamilyen módon mégis visz- szatükröződött — mert nem tudott nem visszatükröződni — azoknak az éveknek az atmoszférája. Magában a némafilmben is megtalálhatók azok a határsávok, ahol csodálatos metamorfózisok mennek végbe, ahol a film a „szórakoztatógyárból” átalakul „filmfegyverré”. December 12-től 14-ig a 4 és 6 órakor kezdődő előadásokon vetíti A szerelem rabja című filmet a Szabadság mozi. Székely János neve nem ismerős mindenki előtt, bár i rodalmi, forgatókönyvírói munkássága világszerte si- , ért aratott. A Tanácsköz- írsaság napjaiban jelentek meg első versei Kassák, a főszereplője, Lino Ventura „Ma” című lapjában. Az ellenforradalom elől külföldre menekült, Bécs, Milánó, Berlin, Hollywood voltak útjának állomásai, filmforgatókönyvei pedig Oscar-díjat szereztek számára. Hazatérés közben, 1956-ban Berlinben éri a halál. Többször kiadott, kitűnő regényéből, a Kísértésből rendezett új magyar filmet Esztergályos Károly. A főszerepekben Hegedűs D. Gézát, Bodnár Erikát, Márkus Lászlót, Anna Nehrebeckát és Kiss Marit látjuk. December 12—13-án este 8 órától játssza a Kísértést a Szabadság mozi. Francesco Rosi elkötelezetten baloldali olasz rendező, filmjei a Mattei-ügy, a Kezek a város felett, közismertek. Ezúttal Kiváló holttestek címmel a hatalom szörnyetegeit leplezi le a filmvásznon. Hogyan keresi az igazságot egy rendőrfelügyelő, (aki hisz az igazságban, a törvényben) seregnyi gyilkosságot elkövető ismeretlen tettesek után kutatva. A szálak azonban a törvény- hozás és a katonai parancsnokság legfelsőbb köreibe vezetnek, a rendőrnyomozó így hát tehetetlen. A Brigád moziban december 15-től 18- ig látható a Kiváló holttestek című film. Egy nyári úttörőtáborban játszódik a Száz nap a gyermekkor után című szovjet ifjúsági film, amely kamaszszerelmekről szól, s a Szabadság mozi vetíti a filmet december 15-től 18-ig a 4 órakor kezdődő előadásokon.
