Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-04 / 285. szám

1977. december 4., vasárnap NÉPÚJSÁG I/mcLmaciaÄ A(thK Ajándékaink Hamar bemutatkozott az idei tél. Nemrég még javá­ban virgonckodott a november, aztán egyik éjszaka havat hoztak a felhők, s reggel lompos fehérségre éb­redt a világ. Apró gyerekeink örömmel hancúroztak a hidegben, a nagyobb srácok viszont jogos kétkedés­sel nézték a fák zúzmaráit: hátha csak mutatóba ér­kezett a fagy, s a padlásokról, kamrákból előszedett szánkókat újra visszatehetik porosodni a következő évig. Jó volna, ha végre igazi téllel ajándékozna meg a természet. Olyan idővel, hogy a gyerekek ne csak a fridzsiderek faláról ismerjék a jéggé fagyott nedvessé­get. Olvastam valahol, hogy a csillagjósok véleménye szerint a megbolondult időjárás „csak” pár száz évig tart, utána a nyár újra nyár lesz, a tél pedig tél. Köny- nyű az ég hunyorgó fényű vándorainak, hiszen oda­fenn milliószámra mérik az éveket, bennünket viszont jóval kevesebbel ajándékozott meg a nagy adakozó. Nem féltem persze a besavanyodástól a mai fiatal­ságot sem. Igaz, ritkábban látni manapság a természet­tel együtt élő, a világ szépségeinek örülni tudó gyer­kőcöket. Puha komfort pótolja a hómarta fahasábok­ból felcsapó lángok sistergő melegét, s a kirakatok műanyag ajándékai győzedelmeskedtek a kézzel fab­rikált játékok mesevilágba repítő varázsán. Emlékszem gyerekkorom gyomai teleire, amikor a községháza mögött vízzel locsoltuk a fagyos hótakarót, s a jégpáncéllá dermedt ródlipályán olyan veszélyes parádékat rendeztünk, amilyen manapság csak a tele­vízió bob-versenyein látható. A meredek lejtőről a Holt-Körös jegére vágtattak a zsivajgó szánkások, s az ügyesebbek elcsúsztak a távoli Sóhajok hídjáig is. A csizmákon kemény patkók hirdették csikókedvünket, és olyan széles ívben lehetett velük a jégen „kanyarítani”, hogy megirigyelhette volna bármely korcsolyabajnok. Vasakkal, jancsiszegekkel kivert bakancsainkban úgy néztünk ki, hogy hozzánk képest a Himalája megmá- szói lenge balett-táncosoknak tűntek. Nem sírom visz- sza az elszállt ifjúságot, de egy kis szomorúsággal né­zem, hogy a vaskorszakot a műanyagok kora váltotta fel, s ez nemcsak a lábbeli talpára értendő. Természe­tes tehát, hogy a decemberi ajándékok közt is nagyon sok a hivalkodó portéka. Télapó-ünnepségekre készülnek legkisebb csemeté­ink. Az ilyenkor szokásos csokoládé csizmák és piros mikulások mellett borzadva láttam egy nylon tasakba csomagolt, jólfésült virgácsot, luxusszaloncukorral, ne­gédes pántlikával díszítve. Ó, hová lettek a rakoncát­lan gyereket jelképesen elnadrágoló frissen vágott fűz­favesszők, amelyek sokáig őrizték az őszi avar illatát? És vajon hány gyerek cipőjébe kerül még dió, alma, mogyoró, s ha kerül is, örömöt okoz-e nekik? A ka­rácsonyi játékkínálat pénztárcát izzasztó rengetegét is a gyorsan megunható masinák kicsinyített másai ural­ják. S a felnőttek ajándékai se sokkal különbek. Beat- zenész ismerősömet százezer forintos erősítőberende­zéssel lepte meg a kedves papája, szomszédunkban egy gáláns férj pedig 40 ezer forintért vásárolt bundát az éppen soron levő feleségének. Ajándék lónak ne nézd a fogát — tartja a régi mon­dás, engem mégis birizgál, vajon miből telik ezeknek az embereknek ilyen bőkezűségre. De, mint mondani szokás, ez már egy másik történet. Andódy Tibor Filatéliai hfrek A Magyar Posta 1978. évi bélyegterve: 69 értéket ad ki a posta a tartalékkal együtt, ebből 5 a blokk és 1 a bé­lyegnapi blokk, (ennek név­értéke 10 Ft). A tervben csak az ifjúsági bélyeg szerepel felárral, de jövőre a MABÉ- OSZ rendezi a SZOCFILEX nemzetközi kiállítást és a költségek fedezésére szükség lesz a feláras bélyeg kiadá­sára. Az első negyedévben három sorozat és egy blokk jelenik meg. A Magyar hu­szárok sorozat 6 értékből áll és névértéke 14 Ft. A törté­nelmi Vitorláshajók sor 7 ér­ték 16 Ft névértékben. A repülés nagyjait bemutató sor 7 érték 16 Ft névérték­ben és egy darab 20 forintos blokk. A második negyedév első bélyege az ifjúsági bé­lyeg, 3 Ft+1,50, témája: 60 éves a magyar kommunista ifjúsági mózgalom. A bélyeg április 1-én jelenik meg, a hatvani országos ifjúsági ki­állítás megnyitásának nap­ján, szelvénnyel. Kiadja a posta a Virág sort 1—1 Ft névértékben. Májusban 3 fo­rintos szelvényes bélyeg kö­szönti kis ívben a SZOCFI­LEX kiállítást. Ha bejutunk a világbajnokságra, akkor 8 bélyeg és 1 blokk jelenik meg 16, illetve 20 Ft névértékben. A CEPEX nemzetközi kiállí­tásról 3 forintos szelvényes kis ívben emlékezik meg a posta. Mejelenik még egy űrkutatási blokk, mely a légipostagyűjtők nemzetközi 'kongresszusát is köszönti. A harmadik negyedévben egy bélyeg névértéke 2 Ft. A 30 éves úttörővasutat, kettő: névértékűk 1—1 Ft, a ku­bai Világifjúsági Találkozót köszönti. Hármas kis ívben 3 forintos bélyeg jelenik meg a „Prága 78” világkiállítás­ról. Az űrkutatási bélyegso­rozat 7 bélyege (16 Ft) klasz- szikus fantasztikus regénye­ket mutat be. Egyforintos bélyeg emlékeztet majd a szocialista országok postai szövetsége 20. évfordulójára. A bélyegnapi sorozat 4 bé­lyege és a blokk római mo­zaikok képével jelenik meg. Negyedik negyedévben adja ki a posta a Krúdy Gyula és a két munkásmozgalmi bé­lyeget, valamint a Képző- és Iparművészeti Főiskola ala­pításának 200. évfordulóját köszöntő bélyeget, végül no­vemberben 5 kerámiát mu­tat be a posta Kovács Mar­git műveiből. Van ezenkívül 5 bélyeg és egy blokk tarta­lékban, ha valami esemény indokolja kiadásukat. Vas Tibor Macskakiállítás A második országos macskakiállítást a napokban a Ganz-MÁVAG-kuItúrházban rendezte meg a díszmacskatenyésztők és macskabarátok szakosztálya. A kiállítás sztárjait, a per­zsa-, sziámi és európai házimacskákat több ezer látogató tekintette meg (MTI-fotó, Manek Attila felvétele — KS) Ferihegy hátországa Repülni - nemcsak szép... Ferihegy „szeme” az irányítótorony, innen segítik a gépek fel- és leszállását (KS-fotó — Németh Ernő felvétele) Ferihegy hátországa külö­nös világ. Az utas, akit az út végién Moszkva vagy Párizs vár, mit sem lát ebből a világ­ból, ahol részleteire bom­lik, órakész feladattá, telje­sítendő tervvé válik a repü­lés; javítandó munkadarab­bá, ügyes kezek eszközévé, radarszemek játékává maga a repülőgép. Az újságíró is iritkán pil­lanthat be ide, akkor is csak kísérettel. Két napig egy reptéri sárga Wartburg szol­gál nekem, a kísérőtiszt, ke­zében az adó-vevővel, tisztes távolságból vigyáz rám. * Moys Péter, az irányítási osztály vezetője az „APP- ROAGH”-iba vezet. Angol szó, (közelítést jelent. Az „APPROACH” tenyérnyi szoba, a fal mentén körben műszerek, az asztalon kap­csolótábla. Ketten épp hogy elférnek itt. Moys Péter ké­sőbb egy termet mutat, ép­pen átalakítják. Reptéri lá­togatásom során aztán még sokszor találkoztam építke­zéssel, újítással, vagy leg­alábbis azok tervével. Feri­hegy a változás korát éli. „Hamarosan elkészül az új radarszoba. Nagy szükségünk van rá!” módja kísérőm. Az „APPROACH”-ban félhomály és csönd fogad. A radarernyő fölvillanó zöldje, a lámpák pirosa, a számok szabályos ugrása je­lez időnként a szemnek; an­gol nyelvű rádiózás, meg- megcsörrenő telefon riaszt bennünket. Moys Péter visz- szafogott hangon magyaráz: ez a közelkörzeti irányító, innen vezérlik a Ferihegy körzetébe lépő gépeket a le­szállás megkezdéséig. (A tá­volkörzeti irányító, hazánk új, legnagyobb polgári ra­darközpontja Kőrishegyen van és már készül a másik is, Püspökladánynál.) Osztott táblácskán számok ugrálnak: gépeket és ma­gasságot jelölnek. A képer­nyőre bekúszik egy három­szög, tapogatózva halad föl­felé. Nehéz elhinni, hogy va­lahol egy gép több száz kilo­méteres sebességgel rohan felénk. A rádióban pergő párbeszéd: angol vezény­szavak koordinátákról, idő­járásról, szélerősségről és szélirányról. A pilóta ada­tokat mond, a diszpécser jegyzetel és a háromszög el­tűnik a képernyőről A gép megkezdi a leszállást. Ez már az irányítótorony dolga. A diszpécserek: Sári Ottó és Fazekas András, hozzá­szoktak a csöndhöz, ha meg­szólalnak is inkább hajóz­nak: értékelik az időjárási helyzetet, a gép útját. De nincs sok idejük a beszélge­tésre, ismét föltűnik a há­romszög, megint jön egy re­pülőgép. IKözben Moys Pé­ter megjegyzi róluk: „Ne­héz, felelősségteljes a mun­kájuk, vannak pillanatok, amikor a diszpécser vállán nyugszik a repülés. Itt min­den kimondott szónak súlya van.” Moys Péter a szakértő sze- retetével magyaráz, nem ál­lom meg a kérdést: „Re­pült?” „Soha, a szemem mi­att De mindenáron a repü­lésben akartam dolgozni. Tudja, úgy van ez nálunk, mint Moldova vasutasainál a mozdony füstjével: akit a légcsavarszél egyszer meg­csapott ... Tudom. Éreztem már a légcsavarszél ízét. ■5^ A MALÉV szerelőhelyisé­ge egyetlen hangár. A szem­re hatalmasnak tűnő csarnok ma Ferihegy legnagyobb gondja. „Ezt már a hábo­rúban is bombázták” mond­ta valaki a csarnok korára utalva. Ami pedig a nagysá­got illeti: az épületből min­den gépnek kilóg a „svancza”... „A repülőtér átépítésének legfontosabb része, a kifu­tópályán kívül, az új hang­ár felépítése lesz — mond­ja Szukics Gyula, a MALÉV javítási és fejlesztési főmér­nöke. — Ha elkészül, jut végre hely a gépeknek, mű­szaki eszközöknek, szerelő­ink pedig megfelelő környe­zetben, jó feltételek között dolgozhatnak.” Ferihegy fejlesztésének el­ső üteme 1982-ig tart. Itt szerepel a hangárépítés terve is .Addig a szerelők dolgoz­nak, mint eddig: nyitott hangáraj tónál vagy kinn a szabadban. Télen a fagy, nyáron a hőség ragasztja kezüket az alumíniumhoz.” Az átlagfizetés nem több, mint másutt, a munka nehe­zebb és ráadásul Ferihegy messze esik a várostól — mondja Tóth József osztály- vezető. — Itt csak az mia­rad meg, aki kötődik a re­püléshez. Szerencsére van néhány ilyen emberünk.” Jártak keservesebb idők is. Volt úgy, hogy napjában negyven ember lépett át az akkor újonnan alakult repü­lőszervhez, az RNÁ-hoz (ma a MÉM Repülőgépes Szolgá­lata). A MALÉV új vezérkara 1975-ben, többek között, a régi, jó szakembergárda visszakozását tűzte célul, s tudatosan kezdett munkál­kodni a fiatal szakemberek nevelésében. Fazekas József vezérigazgató-helyettes sze­mélyesen egyengeti a szak­ember-utánpótlás útját, ö adta ki az „egységes ma­gyar repülésért” jelszót; példáját többen követték, s ennek eredménye, hogy re­pülőszerveinknél kezd kiala­kulni egy, elsősorban a sport- repülésből táplálkozó, új, erőteljes szakembergárda. * Ferihegy öt betűje, a MALÉV mellé 1973-ban újabb három betű: az LRI társult, megalakult a Légi- forgalmi és Repülőtéri Igaz­gatóság. Az utasok éts az áru- szállítás maradt a vállalat­nak, az LRI vette át a repü­lőtér fenntartásának, üze­meltetésének gondját. Az Igaizgatóság őrködik a re­pülés biztonságán is. Csallóközi Miklós valaha viitorlázórepiilő volt, ma az LRI főpilótája. Falán gond­dal készült hatalmas táblá­zat, a pilóták elméleti és gyakorlati továbbképzésének rendje. „Pilótáink remek szakemberek, de kevesen vannak, a legfőbb gondunk az, hogy jól gazdálkodjunk az erőkkel. Ha ideje engedi, a főpilóta is gépbe ül. Furcsa elgondol­ni : a szuperszónikus gépek világában mi maradhat meg a repülés romantikájából? „A romantika az, hogy a gép technikailag ejti ámulat­ba az embert — mondja. Bekötöm magam, megfogom a botkormányt és ugyanazt az örömet érzem, amit egy­kor a vitorlázórepülés köz­ben.” Oláh István lokátor-mű­szerész nehéz beszédű ember- Másoktól tudom: a legjobb szakemberek egyike „Azt kérdezte, érzek-e felelőssé­get? ... Sokáig semmit nem éreztem, aztán egyszer, itt a fejünk fölött megtörtént a baj. Azóta minden javítás­hoz úgy fogok, mintha azon a gép»en az enyémek utazná­nak .. Oláh István szavai repü- lés-útravalómat juttatják eszembe, pilótabarát írta, ajánlásul Müller Péter A madárember című köny­véhez. „Repülni nemcsak szép ..., sokkal több!” Erre tanítanak a Ferihegyi találkozások is. Major Árvácska

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom