Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-04 / 285. szám

1977. december 4., vasárnap o A vállalati szervezés fejlesztése Békésen a MEZŐGÉP 2. számú gyárának szerelőcsarnokában szállításra várnak a csehszlo­vák kistraktorokhoz készített utánfutók. A különböző munkagépekkel felszerelhető kerti traktorok iránt igen nagy az érdeklődés hazánkban, azonban az alapgép-behozatal erősen kor­látozott. A jövő évben 5 ezerrel több utánfutót készítenek majd Békésen, mint az idén Fotó: Veress Erzsi MUHMHIHIWUVWUHMUMMUWIVWHMIIWWMWHHUUWHMMWWHW Hatvanöt nap a 2-es öblösüveghutában Az Orosházi Üveggyár 2-es öblösüveghutájában novem­ber 19-én hajnali 4 órakor megnyitották a kemencekád oldalát és lassan leengedték a mintegy 250 tonna folyé­kony üvegmasszát. Közben az automata gépeken egy ide­ig még gyártották az üveget. Aztán kioltották a tüzet és elkezdték a kemence bontását. Ütemterv szerint. Somogyi Lajos, az MTI munkatársa írja: A tapasztalatok egyértel­műen bizonyítják, hogy a munkaerő ésszerű kihaszná­lása csakúgy, mint a terme­lés zavartalansága vagy a beruházások sikeres lebonyo­lítása főként a vállalati szer­vezéstől függ. Ezért kíséri a kormányzat is nagy figye­lemmel a szervezési munka helyzetét, s elemzi hibáit, amelyek főként a vállalati önállóság bővülésével váltak felismerhetővé, szinte tapint- hatóvá. Az is kitűnt, hogy csak hosszan tartó, állhatatos munkával lehet a hibákat visszaszorítani. A Minisztertanács pénteki ülésén azt állapíthatta meg, hogy bizonyos előrelépés már történt a vállalati szervezés korszerűsítésében. A munka javítását azonban tovább kell fokozni, mert annak üte­me nem kielégítő. Főként a vállalatokra vonatkozik ez, de sok még a megoldatlan feladat a szervező intézetek­ben, sőt az irányító szervek­nél is. Számottevő teendők vannak a szervező szakem­berek képzésében, a szerve­zéstechnikai eszközök meg­teremtésében, és nem utol­sósorban sokat kell még ten­ni az emberek szemléleté­nek megváltoztatásáért. A vállalatok egy része úgy véli, hogy szervezeti­működési szabályzat kidol­gozásával lényegében el is végezte feladatát, jó néhány helyen még hozzá sem kezd­tek az elavult szervezési módszerek, munkavégzési feltételek és körülmények elemzéséhez, még kevésbé azok javításához, korszerűsí­téséhez. Hazánkban is egyre több számítógépet alkalmaz­nak, ezek a szervezés kor­szerűsítéséhez is jó lehetősé­geket teremtenek, amit azonban a vállalatok egy ré­sze nem használ ki kielégí­tő mértékben. Pedig magá­nak a számítástechnikának az alkalmazása is nagymér­tékű alapozó, előkészítő szervezést igényel. Mivel ez sok helyütt elmarad, a számí­tástechnikai berendezések al­kalmazása sem érheti el az elvárható szintet. A szerve­zés legfőbb hibái közé so­rolható az is, hogy hazánk­ban a munkásoknak még ma is — mintegy 20 százaléka foglalkozik anyagmozgatás­sal, belső szállítással, vagyis arányaiban kétszer annyian, mint az iparilag fejlett or­szágokban. Csak kezdeti eredményeket értek el a munkavégzés mű­szaki-gazdasági mutatóinak, egyebek között az anyag-, létszám- és munkanormák­nak tudományos kialakításá­ban, célszerű alkalmazásá­ban, jóllehet a mérhető mun­kanormákkal dolgozók ará­nyának romlása 1975-ben megszűnt, s azóta már némi javulás is tapasztalható. A beruházások, rekonstrukciók kivitelezésével összefüggő szervező munkában is van már javulás, kedvezőtlenebb a helyzet az előkészítő szer­vezésben, és a beruházást követően az összehangolt fo­lyamatszervezés kialakításá­ban. Néhány szervező intézet­ben kedvező változások ta­pasztalhatók, általánosságban azonban e területen sem ki­elégítő a helyzet. Az intéze­tek — különösen amelyek több számítógéppel is ren­delkeznek — meglehetősen kevés energiát fordítanak a munkahelyek, munkamód­szerek, a munkahely környe­zeti tényezőinek elemzésére, ésszerűsítésére, az alapvető, a kisegítő és a kiszolgáló fo­lyamatok racionális össze­hangolására. Szívesebben vállalnak rutinszerű és fo­lyamatosan visszatérő töme­ges adatfeldolgozási, nyil­vántartási, vagyis alapvetően nem szervezési jellegű, le jól fizető munkákat. A hibák kijavításában, a fejlődés gyorsításában tehát jelentős feladataik vannak az ágazati minisztereknek, akik az utóbbi időben több in­tézkedést tettek, ezeknek azonban csak egy része bi­zonyult hatékonynak, mert nem mindenütt tudták bizto­sítani az intézkedések követ­kezetes végrehajtását. A kormány elvárja a vál­lalatoktól, hogy jobb szerve­ző munkával alapozzák meg fejlesztési, beruházási tevé­kenységeiket, lényegesen ja­vítsák a szervező munka tervszerűségét. A vállalatok­nak az eddigieknél jóval töb­bet kell tenniük a szervezői szakapparátus megerősítésé­ért, nagyobb energiát kell fordítaniok a belső irányítási rendszer korszerűsítésére, a munkafolyamatok összehan­golására, a munkavégzés módszereinek, a munkahely kialakításának tervszerű fej­lesztésére. A kormány határozata ér­telmében a jövőben a Mun­kaügyi Minisztérium egy megalakuló tárcaközi bizott­ság közreműködésével gon­doskodik arról, hogy megte­remtődjön a vállalati szer­vező munka és a gazdaság- politikai célok közötti össz­hang. Segíti majd a több ágazatot érintő normaadat­rendszerek kidolgozását, a bevált hazai és külföldi szer­vezési módszerek, tapaszta­latok elterjesztését, s gon- loskodik arról, hogy a veze­tők szervezett formában jut­hassanak hozzá a szükséges ismeretekhez. Ülést tartott a megyei tervgazdálkodási bizottság Pénteken délelőtt Békés­csabán Csepregi Pálnak, a megyei tanács elnökhelyet­tesének elnökletével ülést tartott a megyei tanács terv- gazdasági bizottsága. A napirenden szerepelt a Békés megyei Tanács 1978. évi költségvetési és fejlesz­tési terve. A bizottság a je­lentés alapján javaslatot tesz majd a megyei tanács­nak a jövő évi beruházá­sokra. A második napirendi pont keretében „A munkás- osztály helyzete Békés me­gyében” című anyagot vitat­ta meg a bizottság. A két napirendi pontot december 13-án terjesztik tárgyalásra a megyei tanács­ülés elé. MTESZ-hírek Az MTESZ megyei tag­egyesületeiben ezekben a na­pokban folyik a hosszú tá­vú, mintegy tizenöt évre szóló cselekvési program ki­dolgozása annak az egysé­ges, minden csoportra, egye­sületre vonatkozó elképze­lésnek az alapján, amelyről október 27-i számunkban bő­vebben is tájékoztattuk ol­vasóinkat. Az egyik legaktí­vabb megyei csoport, a GTE nemrég megfogalmazott ha­sonló programja leszögezi: legfontosabb feladatuk a legfőbb termelőerő, a szak­emberek - fejlődésének segí­tése. A másik, nem kevésbé fontos feladatnak a társa­dalmi termelés meggyorsítá­sát tartják a gépipariak. Ez ténykedésük célja és tartalma az elkövetkező években. Nem választható el ettől a forma sem, ami ebben az esetben az egye­sületi munka megjavítását, hatékonysága növelését je­lenti. Ezért — hangsúlyoz­zák a gépipari műszaki ak­tívák — javítani kell a szer­vezettséget, a fegyelmet, az öntevékenységet és az akti­vitást. Fontos az egységes cselekvés is — szögezik le végül —, hiszen, ha a tag­ság állítja össze az egyesü­leti programot, ki-iki többet tesz a végrehajtásért is. Nem áll meg az élet a többi tagegyesületben sem. A jövő héten, hétfőn dél­után a Szervezési és Veze­tési Tudományos Társaság tart megbeszélést, csütörtö­kön délelőtt pedig, a csabai Technika Házában a Tex­tilipari Műszaki Tudomá­nyos Egyesület Országos Ok­tatási' Bizottsága tanácsko­zik. Az MTESZ megyei el­nöksége ugyanezen a napon, délután beszéli meg a so­ron levő teendőket. Villanyszerelők, műszeré­szek, lakatosok, géplakato­sok, kőművesek és robbantó szakemberek dolgoznak. Az utóbbiak a csarnok beton­lapját robbantják, hogy föld- munkagépek segítségével pincét alakíthassanak ki. Eddig ugyanis az adagoló­csatornán kikerülő folyékony üveget kádakba gyűjtötték, megszilárdulás után pedig targoncával hordták ki. Évente több száz tonnát. A jövőben a forró, folyékony üveg majd a pincében egy szállítóberendezésre kerül. Nem kell ember a kihordás­hoz és ami talán még fonto­sabb: nem forrósítja a huta levegőjét. A rekonstrukció, amely 40 —50 millió forintba kerül, 65 nap alatt fejeződik be. Utána négy évig szinte meg­állás nélkül termelhet a hu­ta öt automata gépe, amely együttesen naponta 600—650 ezer forint értékű konzerves üveget és palackot állít elő. Nagyrészt exportra. ♦ Hogy miért november 19- én kezdődött a munka? Azért, mert az előző felújí­tás óta éppen lejárt az idő. A gépek, berendezések el­használódtak. De azt is szá­mításba vették, hogy ilyen­kor ősszel és télen kevesebb konzerves üvegre és palack­ra van szükség. Ennek a feladatnak a vég­rehajtása alaposan igénybe veszi a munkásokat, techni­kusokat, mérnököket. Külö­nösen a pince, a kemence, a betonalap és a vasszerkezet építőit. Ám ők nagy gyakor­lati tapasztalattal rendelkez­nek, mert nem először csi­nálják. a gyár pedig gon­doskodik arról, hogy kedve­ző feltételeket teremtsen a munkájukhoz. — A legfontosabb — mond­ja Hosszú Attila üzemvezető­helyettes — a minőség. Ak­kor biztos, hogy négy évig nem lesz különösebb fenn­akadás a termelésben. Persze az ütemterv tartása sem mellékes. A jövő év ja­nuár 22-én már be kell gyúj­tani a kemencét, február 1- én pedig teljes erővel foly­tatódik majd az üveggyártás. A négy termelő — a Vihar­sarok, a Ligeti Károly, a Szamuely Tibor és a Tán­csics Mihály — brigád, amely most ugyancsak a felújításban vesz részt, ak­kor ismét az automata gé­pek mellé áll. ♦ Viszkok Pál, a Vállalat Kiváló Brigádja címmel ki­tüntetett 14 tagú Viharsarok Szocialista Brigád vezetője fiatal ember, mint amilye­nek a társai is. — Jó, hogy találkozunk — kezdi. — Éppen keresünk egy Viharsarok elnevezésű brigádot testvérbrigádnak. Talán a konzervgyárból vagy valamelyik tsz-ből. Ha megírja, biztosan előbb lesz. Miért ne? És érdemes is elnyerni egy olyan rangos címet viselő brigád barátsá­gát, amelynek — ahogy Bar- tyik Mihály művezetőtől megtudom — 110 százalék az éves termelési átlaga és ki­magasló a sportban, különö­sen a lövészetben. Egyébként ilyen termelési eredmény mellett nincs pa­nasz a keresetre. A felújítás 65 napja alatt az éves átla­got kapják, ami ugyancsak elfogadható, de azért jobban örülnek a teljesítmény utáni bérnek. Arra időnként vala­mennyit még rá lehet „húz­ni”. Ezért is igyekeznek, hogy mielőbb készüljenek el a gépek felújításával. Leg­alábbis miattuk ne legyen egy percnyi eltolódás sem. Ha pedig úgy jön ki a lé­pés, hogy egy-két napot nyerhetnek, annál jobb. — Tapasztalatunk van, a többi munkaszervezés és szorgalom kérdése — véle­kedik Viszkok Pál. ♦ Zábrák Ferenc, a Ligeti Károly aranykoszorús szo­cialista brigád vezetője jog­gal büszke arra, hogy a gyáregységben évek óta a 2- es számú öblösüveghuta a legjobb. Ö erről így beszél: — Becsületet szereztünk, amit igyekszünk meg is tar­tani. Bár még nem tapasztal­tuk, de el tudom képzelni, hogy milyen lehet valamiféle megtűrtnek lenni, akinek csak úgy elnéznek a feje fö­lött. Lazítást sem önma­gunknak, sem másoknak nem engedünk meg. Mindenkinek megvan a feladata, s amikor termelünk, az automata gép diktálja a tempót... Csak egyet lehet érteni ve­le. Mint ahogy Cser- nyánszki Jánossal, a szak- szervezeti bizalmival, aki a normakarbantartással kap­csolatban mond egy-két szót. — Bizonyos, hogy senki nem örül neki. De nagy gya­korlatra teszünk szert, ész- szerűsítünk, újítunk, a telje­sítményszázalék nő, nem le­het kifogást emelni a norma- karbantartás miatt. — Ezzel, mint szakszerve­zeti bizalminak egyet is kell értenie — jegyzem meg. — Előzőleg a szándékot megbeszélik velem is. Elő­fordult már, hogy átmeneti­leg nem tartottam reálisnak. El is tolódott egy időre. Ha pedig végrehajtják a norma- karbantartást, nem könnyű megértetni mindenkivel, hogy az szükséges volt. Mert pénzről van szó... Néha egy darabig csökken a kereset és bizony felborul a családi mérleg. De rákapcsolunk és hamar helyreállítjuk az egyensúlyt. Legutóbb Zábrák Ferencet és Polesek Lászlót javasol­ta jutalmazásra példamutató munkájukért. Kaptak jutal­mat, de kapott Csemyánszki János is. Az ő jutalmazási javaslatát a műhelybizottság hitelesítette. ♦ A 2-es öblösüveghutában a munka nem szünetel sem karácsonykor, sem szilvesz­terkor és újévkor. A vasár­napok is munkanapok lesz­nek 1978. január 22-ig. Akár derűs az égbolt, akár hóvi­har dühöng és dermesztő a fagy. Hatvanöt napig nincs megállás. Pásztor Béla A békési Start Sportszergyártó és Fémipari Szövetkezetben évente több százezer olvadóbiz­tosítékot gyártanak a hazai felhasználóknak. Az üzemrészben mintegy száz nő dolgozik az igen aprólékos munkán Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom