Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-04 / 285. szám
1977. december 4., vasárnap o Műterem-látogatás Megyei tanácstag beszámolója Medgyesbodzáson A medgyesbodzási Községi Közös Tanács legutóbbi, az elmúlt héten megtartott ülésén Bacsa János tanácselnök a végrehajtó bizottság tevékenységéről adott tájékoztatást a testület tagjainak, majd dr. Sebők Pál, a megyei tanács tagja számolt be munkájáról. A megyei tanácstag a nagyközségi közös tanács tagjain keresztül tájékoztatta Medgyesbodzás és Pusztaottlaka választópolgárait a Békés megyei Tanács és annak termelési és ellátási bizottsága tevékenységéről. A községről szólva a megyei tanácstag elmondta többek között, hogy a két település a szétszórtság, területi megosztottság ellenére dinamikusan fejlődik. Tovább javultak a kulturális és sportlehetőségek, az iskolatéren bitumenes kispálya épült. Jó gazdasági eredményekkel dicsekedhet a medgyésbodzás-pusztaottlakai Egyetértés Termelőszövetkezet. Bronzkoszorús tanácsi szocialista brigád Pénteken kora este békéscsabai műtermében látta vendégül Párzsa János Békés város több vezetőjét. Ott volt a baráti beszélgetésen Balogh László országgyűlési képviselő, a békési Egyetértés Tsz elnöke, Mészáros Sándor, a tsz párttitkára és Puskás László, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője is. A festő néhány új alkotását mutatta be és beszélt terveiről Fotó: Gál Edit Síkosak megyénk útjai, néhány nehezen járható Az elmúlt kétnapos havazás némi nehézséget, fennakadást okozott megyénk közútjain a közlekedésben. A KPM Békés megyei ügyeletétől lapzárta előtt a következő információt kaptuk: Békés megye főútjai, a 44- es, a 46-os, a 47-es, valamint a 443-as út teljes hosszában járható. Pénteken éjjel valamennyit háromszor sózták, így átmenetileg sem képződtek rajtuk hóakadályok. Mindezek ellenére több helyen kisebb szűkületek keletkeztek. A legjelentősebb a 44-es úton, Békéscsaba—Ve- szely-csárda közötti, a Gyulavári hídtól az országhatárig terjedő szakasz, valamint a 47-es út Békéscsaba—Békés közötti szakasza. Néhány alsóbbrendű úton gondok voltak, így Szarvas— Orosháza, Gyula—Sarkad— Zsadány—Komádi, Gyoma— Dévaványa, Körösladány— Dévaványa—Ecsegfalva és Mezőkovácsháza—Mezőhegyes közötti szakaszon. A felsorolt utak most már — néhány helyen nehezen — járhatók. Több kisebb forgalmú alsóbbrendű út sózását nem tudták elvégezni, mivel a forgalmasabb utak lekötötték a gépeket. A Battonya— Dombegyház—Lökösháza —Gyula, valamint Dombegy- ház—Kunágota—Medgyes- egyháza—Orosháza szakaÜttörttzenekar alakult Gádoroson A nagyközségi tanács és a helyi művelődési ház anyagi támogatásával, illetve közreműködésével úttörőzenekar alakult Gádoroson. A fiatalok novemberben már a községi ünnepségen is szerepeltek és nagy (közönségsikert arattak. A 30 tagú zenekarból korábban csak 20 pajtásnak jutott hangszer, mivel nem volt több pénzük a beszerzésre. Az Országos Úttörőelnökségtől Csillebércen kaptak kilenc használt hangszert és ezzel megoldódott az együttes legfőbb gondja. szón átfúvások voltak. Az említett utak — többségében egy nyomon — járhatók. A vasárnap útra kelők rendkívüli síkos burkolattal számoljanak, hókása, néhol letaposott hó nehezíti a közlekedést. Szombaton egész nap 15 sószóró és 15 hóeke dolgozott a megye útjain. A hosszabb útra indulók érdeklődhetnek a Békés megyei központi ügyeletén, Békéscsabán, a 12-966-os telefonon, a sarkadi üzemmérnökségen a 124-es, a gyomai üzemmérnökségen az 55-ös és az orosházi üzemmérnökségen a 40-es telefonon. Itt felvilágosítást adnak a megye és az ország útjaira vonatkozóan. A közelmúltban értékelte a Közalkalmazottak Szak- szervezetének szeghalmi bizottsága a nagyközségi tanács Május 1. Szocialista Brigádjának idei munkáját. A versenybizottság megállapította, hogy a kollektíva vállalásait teljesítette. A tanácsülések lebonyolítását úgy is segítették, hogy az előterjesztéseket gyorsan, időben eljuttatták a tanácstagokhoz. Gondoskodtak a nagyközség fejlődését bemutató propagandaanyagról, s havonta egyszer filmvetítést rendeztek. Ugyanakkor kivették a részüket a település építéséből, szépítéséből is. összesen 732 óra társadalmi munkát végeztek, csaknem 68 ezer forint értékben, túlteljesítve ezzel vállalásukat. Baráti találkozókat szerveztek és bővítették a kapcsolatukat az SZMT-vel, a megyei tanács osztályaival. Részt vettek az Edzett Ifjúságért mozgalomban. Szakmai és politikai oktatásra kilencen jártak. Bekapcsolódtak a kulturális munkába is. Közösen látogatták a Jókai Színház előadásait Békéscsabán és Szeghalmon. Közreműködtek a művelődési házban megtartott TIT-elő- ad ásóik lebonyolításában, amelyeket természetesen a brigádtagok is meghallgattak. Számon tartották a község életéről megjelenő újságcikkeket, fotókat és azokat albumban helyezték el. Mindezeket figyelembe véve az újabb előrelépés elismeréseként a brigád megkapta a bronz fokozatot és a vele járó oklevelet. Szakszervezeti propagandisták képzése A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának kulturális, agitációs és propaganda- osztálya jövő héten szerdára és csütörtökre továbbképzésre hívta össze a szak- szervezeti tanfolyamokat vezető propagandistákat December hetedikén a „Társadalmunk időszerű kérdései” címmel indított tanfolyam propagandistái a szocialista demokrácia fejlesztéséről, a mai magyar társadalom osztályszerkezetéről, a munkásosztály helyzetéről és társadalmi szerepéről hallhatnak előadást. December nyolcadikén, csütörtökön a „Munkahelyi élet időszerű kérdéseiével foglalkozó tanfolyam propagandistáinak felkészítésén a szakszervezeti bizalmiak feladatairól, a dolgozók tulajdonosi jogairól és munka- vállalói kötelezettségeiről, valamint a munkahelyi szakmai képzésről lesz szó. Mindkét napon az SZMT békéscsabai székházában rendezi meg a továbbképzést. II biztosítási munkaverseny legjobbjai Az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatósága és a MÉSZÖV elnöksége együttesen hirdette meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kezdeményezett biztosítási munkaversenyt. A négy hónapig tartó szervező munka kiemelkedő eredményt hozott. December 2-án, pénteken délután az ÁB megyei vezetői bensőséges ünnepségen fogadták a biztosítási versenyben legjobb, eredményt elért szövetkezeti pénzintézetek képviselőit. A résztvevőket Szabó András, az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságának vezetője köszöntötte. Rövid értékelés után gratulált a Tótkomlós és Vidéke Körzeti Takarék- szövetkezet dolgozóinak, akik négy hónap alatt több mint 120 ezer forinttal növelték a CASCO, 142-vel pedig a mezőgazdasági biztosítási állományt. Ezzel az eredménynyel az oklevél és a 6 ezer forint pénzjutalom mellett átvehették a díszes serleget is. A verseny második helyezettje az Endréd és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet kollektívája lett, amely CASCO-állományát 36 ezer 600 forinttal, mezőgazdasági biztosítási állományát 325- tel növelte. Munkájukat oklevéllel és 4 ezer forinttal ismerte el az Állami Biztosító. Harmadik lett 29 ezer forintos CASCO- és a 129 mezőgazdasági biztosítási állománynöveléssel a Füzesgyarmati Takarékszövetkezet. őket az oklevélen túl 3 ezer forinttal jutalmazta a biztosító. Kép, szöveg: Balkus Imre A biztosítási munkaversenyben legjobb eredményt elért három takarékszövetkezet vezetője. Sávolt Mihályné, a tótkomlósi takarékszövetkezet elnöke átveszi az első helyezést tanúsító oklevelet és serleget Harminc éves az államosított magyar bankrendszer Harminc évvel ezelőtt, 1947. december 4-én hirdették ki az Országos Törvénytárban a nagybankok magyar tulajdonban levő részvényeinek állami tulajdonban levő részvényeinek állami tulajdonba vételéről szóló törvényt, s ezzel életbe lépett a nagybankok államosítása. Bank- rendszerünk három évtizedes fejlődéséről és további feladatairól nyilatkozott Somogyi Lajosnak, az MTI munkatársának Pulai Miklós, az MNB elnökhelyettese. A korábban sok bankból álló bankrendszerből röviddel az államosítás után néhány nagy, meghatározott rendeltetésű bank jött létre — mondotta, s ezzel kialakult a magyar bankrendszernek lényegében ma is meglevő váza. A gazdasági feladatokhoz igazodva azonban többször is változott a 30 év alatt az egyes bankok feladatköre és szerepe. A legutóbbi jelentősebb módosulás 1971-ben volt, amikor gazdaságirányítási rendszerünk változásának megfelelően egyes bankfunkciókat is újonnan osztottak el. A Magyar Beruházási Bank helyett Állami Fejlesztési Bank jött létre, ami nemcsak névváltozást jelentett, hanem a bank — jelentős új feladatként — rátért az állami beruházások finanszírozására, kiemelten kezelve e nagy fontosságú beruházások pénzügyi előkészítését, lebonyolítását és ellenőrzését. Az Országos Takarék- pénztár ma már nemcsak a lakosság bankja, hanem egyidejűleg a tanácsi bank szerep>ét is ellátja, vezeti számláikat és finanszírozza beruházásaikat. A korábban alapított Magyar Külkereskedelmi Bank a külkereskedelem sajátos devizafinanszírozási feladatait látja el. A Magyar Nemzeti Bank feladatai kiegészültek a vállalati beruházások hitelezésével. Ily módon egy helyre összpontosult a beruházások és a folyó gazdálkodás finanszírozása. — Ritkán esik szó a Magyar Nemzeti Bank jegybanki feladatairól. Hogyan lehetne ezeket röviden, időszerűen összefoglalni? Az MNB jegybanki minőségben részt vesz a gazdaságpolitika kialakításában, a népgazdasági tervek kidolgozásában. Feladatai közé tartozik a fejlődő gazdaság pénzzel való ellátása, miközben ügyelnie kell arra, hogy valóban indokolt mértékű pénz kerüljön forgalomba. Biztosítania kell a hitelelhelyezésekhez szükséges forrásokat, a gazdasági fejlődéssel összhangban védenie kell a forint értékállandóságát, megállapítani a forint értékét külföldi valutákban. A jegybanki feladat ellátása nem könnyű és nem is mindig népszerű. — Hogyan alakult a bank kapcsolata legfontosabb ügyfeleivel, a vállalatokkal és szövetkezetekkel a harminc év alatt? A kapcsolatok jellege és tartalma mindenekelőtt attól függ, hogy milyen a gazdaságirányítási rendszer. Amikor a vállalatok gazdasági és pénzügyi önállósága kisebb volt, amikor termelési és értékesítési feladataikat a minisztériumok határozták meg, akkor kisebb volt a pénzügyi befolyásolás lehetősége is. A gazdaságirányítás mai rendszerében azonban a hitelezés a közgazdasági befolyásolásnak egyik fontos eszköze. A bank nem önkényesen alakítja ki a hitelezés feltételeit és a hitelcélokat, hanem azokat a népgazdasági tervvel és állami költség- vetéssel összhangban dolgozza ki, tárgyalja meg a hitelpolitikai tanácsban és terjeszti a kormány elé. A kormány hitelpolitikai elvei alapján alakulnak ki az ügyletek, amelyeknek lebonyolításánál a vállalatok és a bank kapcsolata már üzleti, szerződéses alapon jön létre. — A közvéleményt nagyon érdekli a bank nemzetközi pénzügyi tevékenysége. Hogyan jellemezné a bank külföldi hitelműveleteit? Nemzetközi pénzügyi kapcsolataink rendkívül szerteágazók. A legszorosabb az együttműködésünk a KGST- országok bankjaival és a KGST közös bankjaival. Az együttműködés hozzájárul a kétoldalú kapcsolatok rendszeres fejlődéséhez és nem kis szerepük van a KGST integrációs programjának végrehajtásában, termelési kooperációk kialakításában, kölcsönösen előnyös közös fejlesztések megoldásában, a fejlődő országokkal való kapcsolatok bővítésében. Széles körű üzleti tevékenységet folytatunk a kapitalista országok bankjaival is. A Magyar Nemzeti Bank és a vele szorosan együttműködve dolgozó Magyar Külkereskedelmi Bank a nemzetközi pénzpiacon mint hitelt nyújtó és mint hitelt felvevő egyaránt ismert, hiteleket elsősorban exportunk bővítése érdekében nyújtunk, főként a fejlődő országoknak. — Melyek a bank legfontosabb további céljai? A legidőszerűbb feladat az V. ötéves terv sikeres teljesítésének előmozdítása. A kormány a napókban hagyta jóvá a hitelpolitika jövő évben követendő irányvonalát. Ennek végrehajtásában a bank egészének és az egyes bankszerveknek konkrét teendőik vannak. Objektív, mélyreható elemzést kell végezni az eltelt két évről, és a tapasztalatokat figyelembe véve, azokat a megoldásokat kell a gyakorlati hitelezésben alkalmazni, amelyekkel legjobban szolgáljuk a gazdaság egyensúlyának szilárdítását és termelési szerkezetének korszerű átalakítását. Javítani kell munkánkban a nyújtott beruházási hitelek felhasználásának ellenőrzését, vizsgálni például az exportfejlesztési célokra nyújtott hitelek eredményeit. A következő évtől kezdve egyre nagyobb számban lépnek a termelésbe azok a kapacitások, amelyekhez azzal a céllal nyújtottunk kedvezményes hitelt, hogy meggyorsítsák exportunk és konvertibilis devizabevételeink növekedését. Az eddigi eredmények kielégítőek, az ígért exporttöbbletek összességükben teljesültek. Ugyancsak fontos feladat a felkészülés a következő ötéves tervidőszakra. Ez egyrészt komoly tervezési munkát, másrészt a szabályzók tapasztalatainak vizsgálatát és továbbfejlesztését jelenti. Napirendre tűzzük a pénz- forgalom, a hitel-, a deviza- gazdálkodás szabályainak, a gazdálkodásra gyakorolt hatásának az elemzését, a tapasztalatok alapján feltárjuk erényeit, fogyatékosságait, és a VI. ötéves terv követelményeivel összhangban a szükséges módosításokat elvégezzük. Egyik legfontosabb teendőnk az lesz, hogy kidolgozzuk a Központi Bizottságnak a hosszú távú külgazdasági politikának és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveiről szóló határozatából adódó konkrét feladatainkat — fejezte be nvjintkozatát az MNB elnök- helyettese.
