Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-04 / 285. szám

1977. december 4., vasárnap o Műterem-látogatás Megyei tanácstag beszámolója Medgyesbodzáson A medgyesbodzási Közsé­gi Közös Tanács legutóbbi, az elmúlt héten megtartott ülésén Bacsa János tanácsel­nök a végrehajtó bizottság tevékenységéről adott tájé­koztatást a testület tagjai­nak, majd dr. Sebők Pál, a megyei tanács tagja számolt be munkájáról. A megyei tanácstag a nagyközségi kö­zös tanács tagjain keresztül tájékoztatta Medgyesbodzás és Pusztaottlaka választó­polgárait a Békés megyei Tanács és annak termelési és ellátási bizottsága tevé­kenységéről. A községről szólva a me­gyei tanácstag elmondta többek között, hogy a két település a szétszórtság, te­rületi megosztottság ellenére dinamikusan fejlődik. To­vább javultak a kulturális és sportlehetőségek, az isko­latéren bitumenes kispálya épült. Jó gazdasági eredmé­nyekkel dicsekedhet a med­gyésbodzás-pusztaottlakai Egyetértés Termelőszövetke­zet. Bronzkoszorús tanácsi szocialista brigád Pénteken kora este békéscsabai műtermében látta vendégül Párzsa János Békés város több vezetőjét. Ott volt a baráti beszélgetésen Balogh László országgyűlési képviselő, a bé­kési Egyetértés Tsz elnöke, Mészáros Sándor, a tsz párttitká­ra és Puskás László, a városi tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője is. A festő néhány új alkotását mutatta be és beszélt terveiről Fotó: Gál Edit Síkosak megyénk útjai, néhány nehezen járható Az elmúlt kétnapos hava­zás némi nehézséget, fenn­akadást okozott megyénk közútjain a közlekedésben. A KPM Békés megyei ügyele­tétől lapzárta előtt a követ­kező információt kaptuk: Békés megye főútjai, a 44- es, a 46-os, a 47-es, valamint a 443-as út teljes hosszában járható. Pénteken éjjel va­lamennyit háromszor sózták, így átmenetileg sem képződ­tek rajtuk hóakadályok. Mindezek ellenére több he­lyen kisebb szűkületek ke­letkeztek. A legjelentősebb a 44-es úton, Békéscsaba—Ve- szely-csárda közötti, a Gyu­lavári hídtól az országhatá­rig terjedő szakasz, valamint a 47-es út Békéscsaba—Bé­kés közötti szakasza. Néhány alsóbbrendű úton gondok voltak, így Szarvas— Orosháza, Gyula—Sarkad— Zsadány—Komádi, Gyoma— Dévaványa, Körösladány— Dévaványa—Ecsegfalva és Mezőkovácsháza—Mezőhe­gyes közötti szakaszon. A fel­sorolt utak most már — néhány helyen nehezen — járhatók. Több kisebb forgalmú al­sóbbrendű út sózását nem tudták elvégezni, mivel a forgalmasabb utak lekötöt­ték a gépeket. A Battonya— Dombegyház—Lökösháza —Gyula, valamint Dombegy- ház—Kunágota—Medgyes- egyháza—Orosháza szaka­Üttörttzenekar alakult Gádoroson A nagyközségi tanács és a helyi művelődési ház anyagi támogatásával, illetve közre­működésével úttörőzenekar alakult Gádoroson. A fiata­lok novemberben már a községi ünnepségen is sze­repeltek és nagy (közönségsi­kert arattak. A 30 tagú ze­nekarból korábban csak 20 pajtásnak jutott hangszer, mivel nem volt több pénzük a beszerzésre. Az Országos Úttörőelnökségtől Csillebér­cen kaptak kilenc használt hangszert és ezzel megoldó­dott az együttes legfőbb gondja. szón átfúvások voltak. Az említett utak — többségében egy nyomon — járhatók. A vasárnap útra kelők rendkívüli síkos burkolattal számoljanak, hókása, néhol letaposott hó nehezíti a köz­lekedést. Szombaton egész nap 15 sószóró és 15 hóeke dolgozott a megye útjain. A hosszabb útra indulók érdeklődhetnek a Békés me­gyei központi ügyeletén, Bé­késcsabán, a 12-966-os tele­fonon, a sarkadi üzemmér­nökségen a 124-es, a gyomai üzemmérnökségen az 55-ös és az orosházi üzemmérnök­ségen a 40-es telefonon. Itt felvilágosítást adnak a me­gye és az ország útjaira vo­natkozóan. A közelmúltban értékelte a Közalkalmazottak Szak- szervezetének szeghalmi bi­zottsága a nagyközségi ta­nács Május 1. Szocialista Brigádjának idei munkáját. A versenybizottság megálla­pította, hogy a kollektíva vállalásait teljesítette. A tanácsülések lebonyolí­tását úgy is segítették, hogy az előterjesztéseket gyor­san, időben eljuttatták a ta­nácstagokhoz. Gondoskodtak a nagyközség fejlődését be­mutató propagandaanyagról, s havonta egyszer filmvetí­tést rendeztek. Ugyanakkor kivették a részüket a tele­pülés építéséből, szépítésé­ből is. összesen 732 óra tár­sadalmi munkát végeztek, csaknem 68 ezer forint ér­tékben, túlteljesítve ezzel vállalásukat. Baráti találko­zókat szerveztek és bővítet­ték a kapcsolatukat az SZMT-vel, a megyei ta­nács osztályaival. Részt vet­tek az Edzett Ifjúságért mozgalomban. Szakmai és politikai oktatásra kilencen jártak. Bekapcsolódtak a kulturális munkába is. Kö­zösen látogatták a Jókai Színház előadásait Békés­csabán és Szeghalmon. Köz­reműködtek a művelődési házban megtartott TIT-elő- ad ásóik lebonyolításában, amelyeket természetesen a brigádtagok is meghallgat­tak. Számon tartották a község életéről megjelenő újságcikkeket, fotókat és azokat albumban helyezték el. Mindezeket figyelembe véve az újabb előrelépés el­ismeréseként a brigád meg­kapta a bronz fokozatot és a vele járó oklevelet. Szakszervezeti propagandisták képzése A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának kulturá­lis, agitációs és propaganda- osztálya jövő héten szerdá­ra és csütörtökre tovább­képzésre hívta össze a szak- szervezeti tanfolyamokat ve­zető propagandistákat December hetedikén a „Társadalmunk időszerű kérdései” címmel indított tanfolyam propagandistái a szocialista demokrácia fej­lesztéséről, a mai magyar társadalom osztályszerkeze­téről, a munkásosztály hely­zetéről és társadalmi szere­péről hallhatnak előadást. December nyolcadikén, csütörtökön a „Munkahelyi élet időszerű kérdéseiével foglalkozó tanfolyam propa­gandistáinak felkészítésén a szakszervezeti bizalmiak fel­adatairól, a dolgozók tulaj­donosi jogairól és munka- vállalói kötelezettségeiről, valamint a munkahelyi szakmai képzésről lesz szó. Mindkét napon az SZMT békéscsabai székházában rendezi meg a továbbkép­zést. II biztosítási munkaverseny legjobbjai Az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatósága és a MÉSZÖV elnöksége együtte­sen hirdette meg a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tisztele­tére kezdeményezett biztosí­tási munkaversenyt. A négy hónapig tartó szervező mun­ka kiemelkedő eredményt hozott. December 2-án, pénteken délután az ÁB megyei veze­tői bensőséges ünnepségen fogadták a biztosítási ver­senyben legjobb, eredményt elért szövetkezeti pénzintéze­tek képviselőit. A résztvevő­ket Szabó András, az Állami Biztosító Békés megyei Igaz­gatóságának vezetője kö­szöntötte. Rövid értékelés után gratulált a Tótkomlós és Vidéke Körzeti Takarék- szövetkezet dolgozóinak, akik négy hónap alatt több mint 120 ezer forinttal növelték a CASCO, 142-vel pedig a me­zőgazdasági biztosítási állo­mányt. Ezzel az eredmény­nyel az oklevél és a 6 ezer forint pénzjutalom mellett átvehették a díszes serleget is. A verseny második helye­zettje az Endréd és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet kollektívája lett, amely CASCO-állományát 36 ezer 600 forinttal, mezőgazdasági biztosítási állományát 325- tel növelte. Munkájukat ok­levéllel és 4 ezer forinttal ismerte el az Állami Biztosí­tó. Harmadik lett 29 ezer fo­rintos CASCO- és a 129 me­zőgazdasági biztosítási állo­mánynöveléssel a Füzes­gyarmati Takarékszövetke­zet. őket az oklevélen túl 3 ezer forinttal jutalmazta a biztosító. Kép, szöveg: Balkus Imre A biztosítási munkaverseny­ben legjobb eredményt elért három takarékszövetkezet vezetője. Sávolt Mihályné, a tótkomlósi takarékszövetkezet elnöke át­veszi az első helyezést tanúsító oklevelet és serleget Harminc éves az államosított magyar bankrendszer Harminc évvel ezelőtt, 1947. december 4-én hirdették ki az Országos Törvénytárban a nagybankok magyar tu­lajdonban levő részvényeinek állami tulajdonban levő részvényeinek állami tulajdonba vételéről szóló törvényt, s ezzel életbe lépett a nagybankok államosítása. Bank- rendszerünk három évtizedes fejlődéséről és további fel­adatairól nyilatkozott Somogyi Lajosnak, az MTI munka­társának Pulai Miklós, az MNB elnökhelyettese. A korábban sok bankból álló bankrendszerből rövid­del az államosítás után né­hány nagy, meghatározott rendeltetésű bank jött létre — mondotta, s ezzel kiala­kult a magyar bankrend­szernek lényegében ma is meglevő váza. A gazdasági feladatokhoz igazodva azon­ban többször is változott a 30 év alatt az egyes ban­kok feladatköre és szerepe. A legutóbbi jelentősebb mó­dosulás 1971-ben volt, ami­kor gazdaságirányítási rend­szerünk változásának meg­felelően egyes bankfunkció­kat is újonnan osztottak el. A Magyar Beruházási Bank helyett Állami Fejlesztési Bank jött létre, ami nem­csak névváltozást jelentett, hanem a bank — jelentős új feladatként — rátért az ál­lami beruházások finanszíro­zására, kiemelten kezelve e nagy fontosságú beruházások pénzügyi előkészítését, lebo­nyolítását és ellenőrzését. Az Országos Takarék- pénztár ma már nemcsak a lakosság bankja, hanem egyidejűleg a tanácsi bank szerep>ét is ellátja, vezeti számláikat és finanszírozza beruházásaikat. A korábban alapított Magyar Külkeres­kedelmi Bank a külkereske­delem sajátos devizafinan­szírozási feladatait látja el. A Magyar Nemzeti Bank fel­adatai kiegészültek a válla­lati beruházások hitelezésé­vel. Ily módon egy helyre összpontosult a beruházások és a folyó gazdálkodás fi­nanszírozása. — Ritkán esik szó a Ma­gyar Nemzeti Bank jegy­banki feladatairól. Hogyan lehetne ezeket röviden, időszerűen összefoglalni? Az MNB jegybanki minő­ségben részt vesz a gazda­ságpolitika kialakításában, a népgazdasági tervek kidolgo­zásában. Feladatai közé tar­tozik a fejlődő gazdaság pénzzel való ellátása, miköz­ben ügyelnie kell arra, hogy valóban indokolt mértékű pénz kerüljön forgalomba. Biztosítania kell a hitelelhe­lyezésekhez szükséges forrá­sokat, a gazdasági fejlődés­sel összhangban védenie kell a forint értékállandóságát, megállapítani a forint értékét külföldi valutákban. A jegybanki feladat ellátá­sa nem könnyű és nem is mindig népszerű. — Hogyan alakult a bank kapcsolata legfontosabb ügyfeleivel, a vállalatok­kal és szövetkezetekkel a harminc év alatt? A kapcsolatok jellege és tartalma mindenekelőtt attól függ, hogy milyen a gazda­ságirányítási rendszer. Ami­kor a vállalatok gazdasági és pénzügyi önállósága kisebb volt, amikor termelési és ér­tékesítési feladataikat a minisztériumok határozták meg, akkor kisebb volt a pénzügyi befolyásolás lehe­tősége is. A gazdaságirányítás mai rendszerében azonban a hi­telezés a közgazdasági befo­lyásolásnak egyik fontos esz­köze. A bank nem önkénye­sen alakítja ki a hitelezés feltételeit és a hitelcélokat, hanem azokat a népgazdasá­gi tervvel és állami költség- vetéssel összhangban dolgoz­za ki, tárgyalja meg a hi­telpolitikai tanácsban és ter­jeszti a kormány elé. A kor­mány hitelpolitikai elvei alapján alakulnak ki az ügy­letek, amelyeknek lebonyo­lításánál a vállalatok és a bank kapcsolata már üzleti, szerződéses alapon jön létre. — A közvéleményt nagyon érdekli a bank nemzetkö­zi pénzügyi tevékenysége. Hogyan jellemezné a bank külföldi hitelműveleteit? Nemzetközi pénzügyi kap­csolataink rendkívül szerte­ágazók. A legszorosabb az együttműködésünk a KGST- országok bankjaival és a KGST közös bankjaival. Az együttműködés hozzájárul a kétoldalú kapcsolatok rend­szeres fejlődéséhez és nem kis szerepük van a KGST integrációs programjának végrehajtásában, termelési kooperációk kialakításában, kölcsönösen előnyös közös fejlesztések megoldásában, a fejlődő országokkal való kapcsolatok bővítésében. Széles körű üzleti tevé­kenységet folytatunk a kapi­talista országok bankjaival is. A Magyar Nemzeti Bank és a vele szorosan együtt­működve dolgozó Magyar Külkereskedelmi Bank a nemzetközi pénzpiacon mint hitelt nyújtó és mint hitelt felvevő egyaránt ismert, hi­teleket elsősorban exportunk bővítése érdekében nyújtunk, főként a fejlődő országok­nak. — Melyek a bank legfon­tosabb további céljai? A legidőszerűbb feladat az V. ötéves terv sikeres teljesí­tésének előmozdítása. A kor­mány a napókban hagyta jó­vá a hitelpolitika jövő év­ben követendő irányvonalát. Ennek végrehajtásában a bank egészének és az egyes bankszerveknek konkrét te­endőik vannak. Objektív, mélyreható elemzést kell vé­gezni az eltelt két évről, és a tapasztalatokat figyelembe véve, azokat a megoldásokat kell a gyakorlati hitelezés­ben alkalmazni, amelyekkel legjobban szolgáljuk a gaz­daság egyensúlyának szilár­dítását és termelési szerke­zetének korszerű átalakítá­sát. Javítani kell munkánkban a nyújtott beruházási hite­lek felhasználásának ellenőr­zését, vizsgálni például az exportfejlesztési célokra nyújtott hitelek eredménye­it. A következő évtől kezdve egyre nagyobb számban lép­nek a termelésbe azok a kapacitások, amelyekhez az­zal a céllal nyújtottunk ked­vezményes hitelt, hogy meg­gyorsítsák exportunk és konvertibilis devizabevétele­ink növekedését. Az eddigi eredmények kielégítőek, az ígért exporttöbbletek összes­ségükben teljesültek. Ugyancsak fontos feladat a felkészülés a következő öt­éves tervidőszakra. Ez egy­részt komoly tervezési mun­kát, másrészt a szabályzók tapasztalatainak vizsgálatát és továbbfejlesztését jelenti. Napirendre tűzzük a pénz- forgalom, a hitel-, a deviza- gazdálkodás szabályainak, a gazdálkodásra gyakorolt ha­tásának az elemzését, a ta­pasztalatok alapján feltárjuk erényeit, fogyatékosságait, és a VI. ötéves terv követelmé­nyeivel összhangban a szük­séges módosításokat elvé­gezzük. Egyik legfontosabb teendőnk az lesz, hogy kidol­gozzuk a Központi Bizott­ságnak a hosszú távú külgaz­dasági politikának és a ter­melési szerkezet fejlesztésé­nek irányelveiről szóló ha­tározatából adódó konkrét feladatainkat — fejezte be nvjintkozatát az MNB elnök- helyettese.

Next

/
Oldalképek
Tartalom