Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-04 / 285. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. DECEMBER 4., VASÁRNAP Ára: 1,20 Ft XXXII. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM Következetes, egységes cselekvést Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1977. december 15-én, csütörtökön délelőtt 11 őrára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a Magyar Népköztársaság 1978. évi költségvetését, valamint az állami vállalatokról szóló törvény- javaslatot. (MTI) Magyar pártkiildöttség utazott az MPLA kongresszusára A GANZ Villamossági Művek Gyulai Relégyárában az idén 290 ezer, különféle jelfogót készítenek. A gyárban ezekhez a termékekhez ‘csaknem háromezer fajta alkatrészt gyártanak * Fotó: Veress Erzsi wwwtuiWMMMmaatmiwtwiwwttwwwwwwwMwimimwa» Sajtónapi ünnepségek D Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünnepléséről szóló tájékoztató mellett, az 1977. évi nép- gazdasági terv teljesítéséről, illetve az 1978. évi terv és állami költségvetés irányelveiről készített jelentést tárgyalta meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. december 1-i ülésén. Ha tömören kívánjuk jellemezni a tanácskozásról kiadott — s a lapokban, így lapunkban is szombaton megjelent — közleménynek a népgazdasági tervre és az állami költségvetésre vonatkozó részét, akkor azt kell leírnunk: a következetesség követelménye, az egységes cselekvés félreérthetetlenül megfogalmazott igénye csendül ki az állásfoglalásból. Aminek persze eddig sem voltunk híján. Ám az említettek magasabb foka elengedhetetlen feltétele a középtávú népgazdasági terv teljesítésének. összességüket tekintve, a népgazdaság 1977. évi eredményei összhangban vannak a tavaly decemberben jóváhagyott éves népgazdasági tervben foglaltakkal. Meggyorsult a nemzeti jövedelem, az ipari termelés növekedése — bizonyos területeken jól igazodva a munka társadalmi hatékonyságának javításához —, a mezőgazdaság a feszítettnek ítélt feladatokat nemcsak teljesíti, hanem több tekintetben valamelyest meghaladja. Az összkép tehát megfelelő. A részleteket szemügyre véve azonban — mutatott rá a Központi Bizottság ülése — ellentmondásos tényezőkkel is szembe kell néznünk. Egyebek között a külkereskedelmi forgalomban a kivitel összetételének alakulásával a beruházási tevékenység tervezettet jóval megháláló mértékével, a termelési és a termékszerkezet kívánatosnál lassúbb változásával. Megmaradva a mondat befejező részénél: igaz ugyan, hogy az ipar 1977-ben az 1976. évinél gyorsabban bővítette a termékkibocsátást, de sajnos, koránt sem kizárólag korszerű, keresett árukból, hanem — a gépiparban éppúgy, mint a könnyűiparban — olyanokból is, amik nehezen találnak vevőre határon belül és kívül, azaz nem versenyképesek, s akadnak olyanok is, amik eladhatatlanok. Hasonló a helyzet a beruházásoknál. A fejlesztések megélénkülése nem baj, sőt, a népgazdasági terv egyenesen kívánatosként számolt azzal. A gyakorlat azonban úgy tért el a programtól, hogy a többlet- befektetések már nem állnak arányban a népgazdaság jelenlegi teljesítőképességével, örvendetes, a mezőgazdasági üzemek túlnyomó többsége teljesíti, egy részük túlteljesíti terveit — elsősorban a növénytermesztés több területén —, ám az öröm sem feledtetheti a mind szembetűnőbb különbségeket az azonos termelési adottságú üzemek egy hektárra számított átlagterméseiben, akár a kenyérgabonákra, akár a kukoricára, burgonyára vetítjük. A népgazdaság 1977. évi fejlődése féreérthetetlenül kiolvasható a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményből. Minden részletében maradéktalanul megfelelt a követelményeknek, terveknek. A hatékonyság javítása nem egy vagy néhány teendő végrehajtása, hanem széles körű munka következménye, annak függvénye, hogy a helyesen megállapított célokhoz következetesen igyekezzünk. Nos, pontosan ebben, a következetességben, a feladatok egységes értelmezésében, s még inkább a cselekvés azonos irányának megteremtésében sok még a tennivaló. S éppen e gondolati, szemléleti tényező az, aminek kiemelkedő szerep jut a jövő esztendei tervfeladatok végrehajtásában éppúgy, mint az állami költségvetés-tervezettel egyező megvalósításában. A nemzeti jövedelem, az ipari termelés a mezőgazda- sági árukibocsátás növekedésének előirányzott számszerű adatait — s nem kevésbé az életszínvonal emelésével, az életkörülmények javításával összefüggő célok — nem mutatnak semmiféle irányváltást, fordulatot, összhangban állnak a népgazdaság középtávú tervével. Az viszont tény, hogy ismét szigorúbbá válnak a gazdálkodás körülményei — elég itt utalni az állami támogatások ésszerű és szükségszerű csökkentésére, nem csupán az építési, hanem a teljes beruházási költség húsz százalékának kötelező tartalékolására — 1978. januárjától, s a keményebb próba kiállásához egyetlen termelői közösségben sem elegendő az, amit az idén elértek, teljesítettek. Ez ugyan minden esztendőben leírható igazság — mert a fejlődés természetszerűen folyamatosan többet és többet kíván —, de most, a népgazdaság jelenlegi egyensúlyi helyzetében, a külgazdasági feltételeket figyelembe véve, nagy nyomatékot, különleges hangsúlyt kap. D alamennyi termelőhelyen készülnek a jövő évi tervek, s bár igaz, a Központi Bizottság útmutatásának megfelelően, mindenütt a hatékonyság javításának kell e programok középpontjában állnia, a hogyan cégenként más és más. A tervezés lényege, annak előtérbe helyezése, ami ott, az adott termelői közösségben a legfontosabb, s egyben a legtöbb eredményt ígérő. A kivitel bővítése, a versenyképes áruk arányának növelése, az eszközök kihasználásának javítása, a fajlagos költségek csökkentése csak addig tűnik általánosan fogalmazott feladatnak, amíg a cselekvéseknek e bonyolult szerkezeti vázára föl nem rakjuk a helyi valóság ereit, idegszálait, izomrostjait. Abban a pillanatban a feladat feladatunkká lesz, az érte viselt felelősség széles köre hirtelen szűkebbé válik, s hiába is várnánk másokra, nekünk kell megtennünk mindazt, ami egyszerre lehetőségünk és kötelességünk. Más szavakkal, a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményben olvashatókkal élve: „A népgazdasági terv teljesítése egységes szemléletet, kezdeményező magatartást, következetes és fegyelmezett végrehajtást igényel minden munkahelyen”. Az Angolai Népi Felszaba- dítási Mozgalom, az MPLA meghívására Aczél Györgynek a Politikai Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével MSZMP-küldöttség utazott Luandába az MPLA december 4—10. között sorra kerülő I. kongresszusára. A küldöttség tagja Berecz JáA közelmúltban tíz héten át jelent meg lapunkban a Békés megyei Közlekedés- biztonsági Tanács által meghirdetett KRESZ-totó. Tegnap, szombaton délelőtt a fordulók győztesei Békéscsabán, a MÁV művelődési házában mérték össze tudásukat amolyan „szuper-vetélkedőn. A megye minden részéből és a fővárosból érkezett versenyzők könnyűnek nem mondható, - 38 kérdéses, 100 pontot érő tesztlapot kaptak. A rendelkezésre álló idő mindössze 30 perc volt, s ezzel kellett okosan gazdálkodniuk. Amíg a vetélkedő részvevői a tesztlapokat töltötték ki, Kulcsár Ferenc, a KBT megyei titkára tájékoztatott a vetélkedősorozat tapasztalatairól. — A tíz fordulóra összesen 8637 megfejtés érkezett, ebből 2328 volt a helyes, a fordulók győztesei között csaknem 10 ezer forint értékű vásárlási utalványokat sorsoltunk ki. Néhány szót a tapasztalatokról: Sok volt a rutinszerűen kitöltött szelvény, gyakran felületesen olvasták el a kérdéseket, s emiatt a válaszokat elrontották. Igyekeztünk a vezetői nos, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője és Ár- gyelán Sándor, hazánk luan- dai nagykövete, aki a helyszínen csatlakozik a küldöttséghez. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. engedéllyel rendelkezőket, de a gyalogosokat is megmozgatni, bevonni a vetélkedőbe, s ez részben sikerült is. A közeli napokban megkezdjük a kérdésekre adott válaszok feldolgozását, értékelését. Az itt gyűjtött tapasztalatokat a jövőben megrendezésre kerülő hasonló versenyeken figyelembe vesszük — mondta a KBT titkára. A tegnapi döntőben volt hivatásos gépkocsivezető, adminisztrátor, szerelő, oktató, tanár és bolti eladó. Mint az értékelésnél kiderült: valamennyien kiválóan ismerik a közlekedés szabályait. Az első helyet a kettős holtverseny eldöntése után 100 ponttal Gajdos Emil, az ATI oktatója szerezte meg Tóth István előtt, aki ugyancsak maximális pontot ért el. A második helyezett a GFV gyomai telepének gépkocsi- vezetője. Harmadik lett Elek Lajos, a Körösi Állami Gazdaság szerelője. A győzteseknek a 700, az 500, illetve a 300 forint értékű vásárlási utalványt Kulcsár Ferenc, a KBT megyei titkára nyújtotta át. A magyar sajtó napja alkalmából hétfőn délelőtt fél 10 órakor Békéscsabán, az MSZMP megyei bizottságának székházában a Békés megyei Lapkiadó Vállalat ünnepséget rendez. Az ünnepségen Szeljak György, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának helyettes vezetője mond köszöntőt, majd emlékplakettel jutalmazzák a legjobb lapterjesztőket. Az ünnepség után a sajtó képviselői megkoszorúzzák a Békés megyei Népszava emA Nagy Október tiszteletére tett versenyvállalásihoz híven november 30-án teljesítette éves tervét a sarkadi Nagyközségi Tanács költségvetési üzeme. A dolgozók vállalták, hogy az új esztendőben tovább folytatják .a kimagasló eredményeket hozó szocialista munkaversenyt. Így készülnek a jubileumi év sikeres zárására. — Üzemünket 1968. január elsején hozta létre a nagyközségi tanács — mondja erről Veres István üzemvezető. — Mivel egyhónapos előnyt szereztünk most, a folyamatos munka mellett nagy gonddal, körültekintéssel készülhetünk fel a jubileumi év terveinek túlteljesítésére. Hogy milyen volt az első tíz esztendő? Izgalmakkal, feszített tervekkel, buktatókkal, örömökkel, jó eredményekkel „fűszerezett”. Alakuláskor feladatul kaptuk a Sarkad és környékén levő tanácsi épületek, oktatási intézmények karbantartását, felújítását. A közügyét szolgálni nehéz, de szép feladat, a mi kis kollektívánk erre vállalkozott. Ötvenötén kezdtük, átlag- életkorunk 53 év volt. Volt egy lófogatunk, s 50—60 éves öreg kovácsszerszámunk, fűrészgépünk. A beton- és a habarcskészítés nehéz fizikai munkáját kézzel csináltuk. Ma ismeretlen fogalom a kézi habarcskeverés nálunk csakúgy, mint más hasonló üzemeknél. Pedig most jobban bírjuk a munkát, az átlagéletkor mindössze 36 év. Lófogat helyett hattonnás ZIL tehergépkocsi áll rendelkezésre, a munkásokat Skoda gépkocsi szállítja háztól házig. Hamarosan megkapjuk az önrakodós tehergépkocsit. Megoldottuk a léktábláját a megyei pártbizottság falán. Délelőtt 11 órakor kezdődik ugyancsak Békéscsabán, a Rózsa Ferenc téren Rózsa Ferenc mellszobrának avatóünnepsége. Rajki László szobrászművész alkotásának leleplezésén Engedi G. Sándor, lapunk főszerkesztője mond ünnepi beszédet, s közreműködik Kárpáti Tibor, a Jókai Színház művésze és a Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola énekkara Sárhelyi Jenőné vezetésével. dolgozók hideg-meleg vízzel való mosakodásának lehetőségét is. Szalagfűrész és egyéb szerszám könnyíti a nehéz fizikai munkát. Egy évtized az emberiség történetében elenyészően kevés idő. A sarkadi költség- vetési üzem dolgozói azonban méltán büszkék a 10 év alatt elért eredményekre. Egyebek között megépítettek 10 kilométer járdát, 11 új iskolai tantermet adtak át rendeltetésének, egy tornatermet, két könyvtárat, 130 kisgyermeknek óvodát, 30 személyes bölcsődét építettek, illetve alakítottak ki meglevő épületből. Szabad- kígyóson és Gyulaváriban felépítettek 400—-400 adagos napközi konyhát, Sarkadon és Geszten — saját terveik alapján — építették meg a ravatalozót. Sarkadon a BEKÖT helyi üzemét építették fel, de Gyulán és másutt szintén több új, illetve felújított épület dicséri munkájukat. Jelenleg olajbányászoknak alapozzák a szociális épületet, s jól haladnak a sarkadi sportcsarnok építésével is. Hagyománnyá vált az üzemben, hogy negyedévenként brigádvezetői értekezleten beszélik meg a tennivalókat, értékelik az időközben végzett munkát. Így a dolgozók javaslatai — a brigádvezetők közvetítésével — eljutnak a legmagasabb fórumig, s a gyakorlatban megvalósulnak. Vállalták egyebek között — és teljesítették is —, hogy új munkát vagy karbantartást csak kifogástalan minőségben teljesítenek. Olyannyira megtartották, hogy eddig senkit nem kellett kizárni a minőségi premizálásból. A vetélkedő részvevőinek egy csoportja elmélyülve tanulmányozza a kérdéseket Fotó: Szekeres András Vetélkedőn a KRESZ-totó nyertesei Jubileumra készül a sarkadi költségvetési üzem
