Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-30 / 306. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 11 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. DECEMBER 30., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 306. SZÁM Ülést tartott a Minisztertanács Szovjet oktatási határozat üzem jövőre megerősödjön, a tervidőszak végére pedig kel­lően nyereséges, kiegyensú­lyozottan gazdálkodó termelő- egységgé váljon. Ehhez min­den tőlük telhetőt meg kell tenniük mind a dolgozóknak, mind a vezetőknek. Az előb­biek véleményét Topcza Er­zsébet csoportvezető foglalta össze, mondván: a jó mun­kához anyag és gép kell, meg kell teremteni hozzá a le­hetőséget és dolgozni kell. A gyűlés alkalmat adott arra is, hogy a vállalati kol­lektíva elbúcsúztassa Újhelyi Sándornét, akinek — érde­mei elismerésével történő — korkedvezményes nyugdíja­zását a munkaügyi miniszter engedélyezte. Az igazgatónak sok évi áldozatos munkájá­ért dr. Szabó Sándor, a me­gyei tanács általános elnök- helyettese mondott köszöne­tét, és átadta neki „A Köny- nyűipar Kiváló Dolgozója” kitüntetést. A vállalat fel­ügyeleti szerve igazgatóvá dr. Sümeghy Csabát nevezte ki. A fiatal igazgató bemu­tatkozott a dolgozóknak és rövid beszédet mondott. Következésképp: nagy, de korántsem megoldhatatlan feladatok állnak a vállalat egyébként igen ütőképes kol­lektívája előtt. Elsősorban az, hogy a legjobban kihasz­nálják nemrég kapott mo­dern gépeiket, többet törőd­jenek a célszerű gyártmány- fejlesztéssel, a technológiai fegyelemmel, s javítsák a — minden szintű — vezetői munkát. A fejlődésnek, mint a hozzászólók elmondották, már az idén megmutatkoztak a bár kezdeti, de határozott jelei. A cél most az, hogy az Orosházán, a Röntgen- és Kórháztechnikai Vállalat üzemének elektromosrészlegében a röntgenlaboratóriumokban használatos filmszárító szekrények kapcsolóegységeit szerelik az Április 4. Szocialista Brigád tagjai. Az üzem az éves tervfeladatait jóval az év vége előtt teljesítette Fotó: Veress Erzsi A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács munka- programot fogadott el a hosszú távú külgazdasági po­litika és a termelési szerke­zet fejlesztésének irányelvei­ről szóló központi bizottsági határozat végrehajtásáról. Havasi Ferenc, a Minisz­tertanács elnökhelyettese be­számolt a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság XIII. ülésszakáról. A kor­mány a jelentést jóváhagyó­lag tudomásul vette. Az egészségügyi miniszter jelentést tett a lakosság egészségügyi ellátásáról, va­lamint a fejlesztést szolgáló feladatok végrehajtásának helyzetéről. A Miniszterta­nács a jelentést jóváhagyta. A kormány megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi miniszter beszámolóját a munkások és a középfokú végzettségű szakemberek to­vábbképzéséről. A kormány megtárgyalta és elfogadta a saját, 1978. el­ső fél évére szóló munkater­vét, ellenőrzési ■ (tervét, bi­zottságai, továbbá a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1978. első félévi munkater­vét. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára csütörtökön el­látogatott a vasutasok szak- szervezetébe, ahol részt vett a kibővített elnökségi ülé­sen. A vendéget Koszorús Ferenc főtitkár tájékoztatta a szak- szervezet tevékenységéről, soron levő legfontosabb ten­nivalóiról, majd beszámolt a vasútnak a népgazdasági Valamennyi csütörtöki központi szovjet lap első ol­dalán közölte az SZKF Köz­ponti Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertaná­csának „Az általános isko­lai tanulók oktatásának és nevelésének további tökéle­tesítéséről és a munkára történő felkészítéséről” ho­zott határozatát. tervből adódó gazdasági fel­adatairól, a szakszervezetnek a termelést, a terv teljesíté­sét segítő teendőiről. Borbély Sándor felszólalá­sában, megerősítve a vas­utas szakszervezet feladata­it, tájékoztatta az elnökségi ülés részvevőit a népgazda­ság helyzetéről, terveiről és a szakszervezetek ezzel kap­csolatos legfontosabb tenni­valóiról. Borbély Sándor látogatása a vasutasok szakszervezetében Az elmúlt tíz évben — mutatott rá a határozat — megújult a közoktatás tar­talma, új tankönyveket és segédeszközöket adtak ki, emelkedett az iskolai okta­tás és nevelés színvonala. Ugyanakkor az általános iskolai oktató-nevelő mun­kában még lényeges hiá­nyosságok is tapasztalhatók. Az általánosan kötelező kö­zépfokú oktatás jelenlegi ál­lapotában a politechnikai oktatás, a munkára nevelés és a tanulók szakmák irán­ti érdeklődésének felkeltése nem felel meg a társadalmi termelés és a tudományos­technikai haladás növekvő követelményeinek. Sokan anélkül fejezik be az isko­lát, hogy kellő munkakép­zést kaptak volna és ez ne­hézségeket okoz a népgazda­ság bármely ágában az el­helyezkedéskor. A tantervek és a tanköny­vek felesleges adatokkal és másodrendű anyagokkal túlzsúfoltak, zavarják, hogy a tanulók elsajátítsák az önálló alkotómunka készsé­gét. Nem teljesen használ­ják ki a tanórák lehetősé­geit az oktatás, a nevelés, az ideológiai-erkölcsi nor­mák elsajátítására, az élet­re, a munkára való felkészí­tés új szervezeti formáinak kikísérletezésére. Nem min­dig következetesen valósul meg az oktatás és a neve­lés szerves egységének elve. Nem teljesen használják fel az iskolai kollektívák hatá­sát a tanulók nevelésére, társadalmi aktivitásuk fej­lesztésére. A határozat felhívja a Szovjetunió oktatási minisz­tériumának és az egyes szö­vetségi köztársaságok okta­tási minisztériumainak fi­gyelmét arra, hogy nem kel­lő mértékben gyakorolnak ellenőrzést az oktató-nevelő munka színvonala felett, nem támasztanak megfelelő követelményeket az oktatá­si intézmények vezetőivel, a tantestület tagjaival szem­ben. (MTI) Gyulai Hűtőipari Vállalat Megújulás és még nagyobb feladatok előtt Tegnap délután munkás- gyűlést tartottak a Gyulai Kötőipari Vállalat dolgozói és vezetői, illetékes megyei és helyi párt- és tanácsi ve­zetők részvételével. A mint­egy 40 személy jelenlétében lezajlott tanácskozáson dr. Tóth János, a Békés megyei Tanács ipari osztályának ve­zetője értékelte a vállalatnak az utóbbi néhány évben végzett munkáját, s jelölte meg a legfontosabb feladato­kat. Mint elmondotta, az üzem munkája 1972-ig ered­ményes volt, sőt, abban az évben kiemelkedően jól dol­goztak a kötőipariak. Ezután azonban fokozatos vissza­esés következett, amely 1976- ban érte el mélypontját: az üzem veszteségrendezésre szorult. Ennek számos oka van, fejtegette az előadó, többek közt például az, hogy a termelés nem tudott a di­vattól függő — némi túlzás­sal: naponta változó piaci igényekhez alkalmazkodni, sem gyártmányfejlesztésük, sem árképzésük, sem köz- gazdasági tájékozódásuk nem volt megfelelő, s az 1976-os négymilliós vesz­teséghez hozzájárult a szak­mai vezetés megoldatlansá­ga, az anyaghiány és a je­lentős állásidők is. A GANZ Villamossági Művek Relégyárában, Gyulán négy gyártmánycsaládhoz tartozó jelfogót készítenek. Legnagyobb hányadukat a vasútbiztosító berendezéseknél alkalmazzák, de másutt, így például a híradástechnikában is. A nagy pontosságot igénylő munkán többnyire lányok, asszonyok dolgoznak Fotó: Veress Erzsi Egymilliárd forint értékű beruházás valésult meg A Békés megyei Beruházá­si Vállalat 1977-ben — vál­tozatlan létszámmal — több mint 1 milliárd forint érté­kű beruházás megvalósítását bonyolította le, ami az 1976. évihez képest 20 százalékos növekedést jelent. A kima­gasló eredményt elősegítette, hogy a tevékenysége Békés­csabán, Orosházán, Békésen és Szarvason főként lakás- és kommunális építkezésre koncentrálódott, valamint az is, hogy ezeken az építkezé­seken korszerűbb technoló­giát alkalmaztak. Ennek alapján a vállalat árbevétele 15 százalékkal, a nyeresége pedig 25 százalékkal haladta meg a tavalyit. A jelentősebb megvalósult beruházások közé tartozik egyebek közt 612 állami és 1055 OTP-társaslakás, Bé­késcsabán egy 60 személyes bölcsőde, Békéscsabán 2, Gyulán és Nagyszénáson 1-1 óvoda, Füzesgyarmaton 4 általános iskolai tanterem, Békéscsabán és Orosházán pedig 1-1 132 személyes di­ákotthon. A megyében (több helyen) a vízművek napi tel­jesítményét 11 300 köbméter­rel növelték. Békéscsabán elkészült a napi 14 ezer köb­méter teljesítményű mecha­nikai szennyvíztisztító telep, valamint az Újkígyós—Bé­késcsaba közötti 60 centimé­ter átmérőjű vezeték, ame­lyen naponta 32 ezer köb­méter ivóvizet lehet a város hálózatába juttatni. Mintegy 7 kilométer szennyvízelveze­Év vége a Mezöhegyesi A Mezöhegyesi Cukorgyár­ban a cukorrépa feldolgozá­sát előreláthatóan január 19- ére fejezik be. Addig még mintegy 6800 vagon répa vár feldolgozásra. A cukorgyárba beérkezett répa cukortartalma jobb az előző évinél, míg tavaly 13,71 százalék volt, ebben az év­Cukorgyárban ben 15 százalék. A cukor­répa tárolhatósága is sokkal kedvezőbb a tavalyi évinél. A több mint 42 ezer vagon répát a Volán Vállalaton kí­vül több termelő gazdaság szállítóeszközeivel fuvarozták a gyár udvarára. Eddig a gyárban mintegy 3800 vagon cukrot állítottak elő. tő csatorna épült. Elkezdő­dött a városi kórház bővíté­se. A vállalat tervezőrészlege főként óvodák, bölcsődék, ki­sebb lakóépületek és más lé­tesítmények tervdokumentá­cióját készítette el, melyek­nek kiviteli értéke együtte­sen mintegy 120 millió fo­rintot tett ki. A vállalat jövő évi fel­adatterve az ideihez hason­lóan 1 milliárd forint értékű beruházás megvalósításának a lebonyolítása, illetve ki­sebb arányban tervezés is. Ennek keretében egyebek kö­zött elkészül majd 580 ál­lami és 750 OTP-társasház, egy-egy bölcsőde Békéscsa­bán, Orosházán és Békésen, egy-egy óvoda Békéscsabán és Orosházán, nyolc-nyolc általános iskolai tanterem Orosházán és Békésen, egészségügyi gyermekotthon Békéscsabán, ahol a kórház is tovább épül. Orosházán (kútfúrással) napi 2000 köb­méterrel növelik az ivóviz- termelést, Békéscsabán pedig a szennyvízcsatornát másfél kilométerrel bővítik. A munka eredményességét elősegítik a szocialista bri­gádok, amelyek vállalásaik­ban a megyei célkitűzések jobb megvalósítását tűzték célul. Arra törekednek, hogy terület-előkészítéssel, a mű­szaki. tervek biztosításával és a közművesítés meggyorsítá­sával időben teremtődjenek meg az építkezési munkák feltételei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom