Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-28 / 304. szám
JEGYZET . 1977. december 88., szerda Hz egymilliomodik fiirdővendég Gyulán Csak 35 éves korig! Szociálpolitikai kedvezmények tanácsi bérlakásba költözőknek bejegyzések köre „Felmondás a dolgozó részéről” bejegyzéssel bővül. Eddig „Áthelyezve”, „Kilépett” vagy „Munkaviszonya megszűnt” bejegyzések voltak csak lehetségesek. Ezen túl tehát egyértelműen kiderül, hogy a munkaviszony a munkaadó vagy a dolgozó kezdeményezésére szűnt-e meg, s" alkalmazni kell-e a dolgozó egy éven belüli többszöri kilépése esetén kötelező munkaközvetítést. Üj rendelkezés az is, hogy az eddigi hat nap helyett a jövőben 15 napig lehet foglalkoztatni a dolgozót munkakönyv nélkül, feltéve, hogy munkakönyvét kértek, és az igényléskor kapott szelvényt felmutatják. Ha nem a munkakönyv kiállításának helyén, hanem más helységben vállal valaki munkát, úgy nem kell elutaznia a munkakönyvért, hanem kérésére azt a hatóságok vállalatához megküldik. A vállalatok a jövőben hat hónap helyett egy évig őrzik meg a dolgozók által valamilyen okból hátrahagyott munkakönyvét, az eddigiektől eltérően azonban ezekről a munkakönyvekről nem kell jelentést tenniük a Munkaügyi Minisztériumnak, csupán a szokásos jegyzőkönyvet kell róluk felvenni. A hátrahagyott munkakönyvét egy év, a jegyzőkönyvet pedig két év után semmisítik meg. Kérek egy fürdő jegyet! Csörög a telefon. — Itt Farkas Sándor, a Gyulai Várfürdő vezetője. Azért hívtalak, mert az eddig eladott jegyek alapján úgy tűnik, holnap meglesz az egymilliomodik fürdővendég. Gyula, Várfürdő előtere reggel 8 óra, az ünnep másnapja. Farkas Sándor már hét órakor megérkezett a fürdőbe. Kezében egy papírdarabkát szorongat, rajta annak a fürdőjegynek a száma, amely az egymillió- módikat jelenti. Még ünnepi a hangulat, csak néhá- nyan érkeznek. Van időnk egy kávét meginni a szomszéd büfében. — Csak négy-öt hiányzók már — mondja Farkas Sándor —, azt hiszem a busz következő járatával meg is érkezik. A busz vezetője, Ráfi János is beugrik egy kávéra, miután leállt a fürdő előtt. — Nagyon ünnepi a hangulat, csak hárman jöttek. Sebaj, most már csak ki- böjtöljük azt az egy-két vendéget, akármikor jön is. Egy idős házaspár érkezik, vidékiek lehetnek, nagy batyu a kezükben. A fürdő vezetője izgatott. Figyeljük, aki most jön, az lesz az egymilliomodik vendég. Csak néhány percet kell várni. Az óra 8.27 órát mutat. Nyílik az ajtó, két görbebotra támaszkodva egy idősebb férfi lép be. — ö az — suttogja mellő kérelmére, szociális helyzetére figyelemmel — legfeljebb kétévi időtartamra részletfizetési kedvezményt engedélyezhet. E kötelezettség mindkét házastársat terheli. A gyakorlatban előfordult, hogy a vállalt gyermek az előírt határidőben nem született ugyan meg, de a feleség a határidő lejártakor már terhes állapotban volt és a gyermek rá egy-két hónapQn belül megszületett. Meghosszabbltható A szociálpolitikai kedvezményekről szóló 71/1975. (XII. 28.) PM—ÉVM (Pénzügyi Közlöny 40. szám) rendelet 15. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a jogszalettem az izgalomtól elfúló hangon a fürdő vezetője. Az idős férfi mit sem sejtve baktat a pénztárhoz. — Kérek egy jegyet. — A pénztáros gépiesen tépi ki a tömbből az egymilliomodik jegyet. Ekkor lép oda Farkas Sándor. — Üdvözlöm és sok szerencsét kívánok — mondja a meglepett férfinak. — Engedje meg, hogy köszönteem abból az alkalomból, hogy ön az idén az egymilliomodik látogató a Várfürdőben. A férfi meglepetten néz fel, botját a falhoz támasztja, és megrázza a fürdővezető kezét. A jókívánságok mellett egy évre szóló bérletet kap a fürdőbe és két könyvet. — Araczki Lázár vagyok Jugoszláviából, Szabadkáról — mondja faggatásomra ;—, az idén 157 napot töltöttem a Várfürdőben. 1969 óta rendszeres látogatója vagyak. Egy autóbaleset következtében súlyosan megsérült mindkét lábam és Jugoszláviában a gyulai gyógyvizet ajánlották. Nem bántam meg. Nézze — mondja, és leteszi a két botot —, hogy járok. Amikor idejöttem, még bottal is alig tudtam vánszorogni. Nyugdíjas vagyok, 39 évig vonatvezető voltam Jugoszláviában. A 76. évemet taposom és nagyon örülök, hogy hallgattam a barátaimra, akik /Gyulát ajánlották gyógyulni. Rendkívül boldog vagyok, hogy én lettem az egymilliomodik. Igénybe veszem a vendégszeretetüket ezután is. A tanácsi lakás bérlőjét szociálpolitikai kedvezmény illeti meg az általa eltartott, vele közös háztartásban élő gyermekek és családtagok után. Ily módon a lakáshasználatbavételi díj módosul: a kedvezmény mértéke egy gyermek után 20 százalék, a továbbiakban gyermekenként 25 százalék. A kedvezmény mértéke a lakáshasználatbavételi díj 80 százalékát nem haladhatja meg. Két gyermek ulán bat év A 2/1971. (II. 8.) Kormány számú rendelet kimondja, hogy: „Fiatal házaspár részére — kérelmére a kedvezményt két gyermekig meg kell előlegezni, ennek időtartama egy gyermek után három év, két gyermek után hat év. Előlegezésre a házaspár akkor jogosult, ha a kedvezmény megállapításakor a házastársak egyike sem töltötte be a harmincötödik életévét” A bérbeadó a házaspár által vállalt határidő lejárta előtt harminc nappal köteles a bérlőt az előírt igazolási kötelezettségének teljesítésére figyelmeztetni, felszólítani. A gyermek megszületését azonnal, de legkésőbb a megelőlegezés időtartamának lejártát követő 30 napon belül a személyazonossági igazolvány, továbbá a születési anyakönyvi kivonat bemutatásával kell a bérbeadónál igazolni. (Hasonlóan kell eljárni, ha a házaspár gyermeket fogad örökbe. Az örökbefogadást a gyámhatóság jogerős örökbefogadási határozatának bemutatásával kell igazolni.) Köteles megfizetni Az említett rendelet kimondja, hogy a tanácsi bérlakást kiutaló, illetőleg a lakásbérleti jogviszony folytatását elismerő határozat jogerőre emelkedésétől számított három, illetőleg hat éven belül meg nem született gyermek után, a megelőlegezett kedvezmény összegét a házaspár köteles a jogszabály rendelkezése szerint megfizetni. A határidő lejártát követő napon, de általában harminc napon belül egy összegben kell a bérbeadó részére megfizetni. Indokolt esetben a lakásügyi hatóság — a bérbályban meghatározott három, illetőleg hat év lejárta a terhesség időszakára meghosszabbodik, ha a fiatal házaspár a terhességet a lejárást követő harminc nap alatt hatósági, gyógy-, rendelőintézeti vagy körzeti orvosi bizonyítvánnyal igazolja. A határidőt tehát a terhesség időszakára meg kell hosszabbítani, majd amikor a fiatal házaspár a gyermek megszületését a korábbiakban említett okmányok alapján igazolta, a kedvezmény címén megelőlegezett összeg visszatérítésére előírt kötelezettséget törölni kell. Ha azonban a határidő lejártának időpontjában a terhességi állapot sem állott fenn, úgy a jogszabály értelmében nincs lehetőség a gyermek későbbi megszületésére való hivatkozással a megelőlegezett kedvezmény megfizetésének elengedésére. Gyömöri Gyula A napokban rendezte a békéscsabai ifjúsági és úttörőház kisdobos és úttörő karácsonyi ünnepélyét. Képünkön a könyvbarát szakkör tagjai ünnepi verseket mondanak Fotó: Gál Edit lanuár 1-től Egyszerűbb munkakönyvkezelés és -nyilvántartás A fürdő vezetősége nevében szeretettel átnyújtom a bérletet és a könyvajándékot Fotó, szöveg: Béla Ottó A munkaügyi miniszter rendelete értelmében 1978. január 1-től néhány új módszert vezetnek be a munkakönyvek kiállításában, kezelésében és nyilvántartásában. Az átlagkereset helyett ezentúl a jövőben a dolgozó személyi alapbérét, vagyis havi- vagy órabérét kell a könyvbe bejegyezni, hogy Új munkahelyén ebhez igazodó bért kaphasson, s ezzel is hozzájáruljanak, hogy a vándormadarak ne keressenek többet, mint az azonos munkakörben régóta ott dolgozó törzsgárdata- gok. Az indokolatlan mun- kahelyváltoztatások csökkentését szolgálja az az intézkedés is, hogy a munka- viszony megszűnését jelző Párbeszédeim Amikor otthon vagyok, a napi eseménysorba tartozik az ismétlődő telefoncsengés. Es ez természetes, hiszen ahol nincs telefon, ott nem csenghet. S amikor meghallom a csengést, felpattanok ültömből, hogy mihamarább a készülékhez érjek. Ha meg talpon vagyok, akkor úgy nekilódulok, mintha hirtelen ott termett volna mögöttem egy fogát vicsorgató oroszlán. Ennek persze több oka van. Arra is gondolok ilyenkor, hátha valamelyik szerkesztőségből hívnak, hogy írjak valamilyen témáról glosszát, tárcát vagy a jó ég tudja mit, mert azon a napon éppen az én mondandóm hiányzik a lapból. Meg aztán, hátha a hitvesem telefonál valamelyik boltból, hogy vigyek utána ötven vagy száz forintot, mert kevés lett a pénze, és ott vár a kasszánál. A pénzt a szekrényben, a vasalt ágynemű közt találom. (Bár ekkora bizalom hallatán talán már a gőg kerítene hatalmába.) Vagy esetleg valamelyik jó barátom azt közli velem, hogy az aznapi ülésen megválasztottak a nemes valutakezelő intézet ügyintézőjének. Mert ugyebár, aki optimista, az mindig várhat valami meglepetést. A pesszimista mit várhat? Semmit. Az mindig morog, elégedetlenkedik. Végül is érdemtelen a meglepetésekre. Tehát, amikor lefékezek a telefonnál, felkapom a kagylót, és gondolkodás nélkül mondom: „Tessék!” Sajnos minden optimizmusom ellenére olykor nagyon prózai dolgokat hallok vissza, és esküszöm, hogy a következőképpen zajlanak le a párbeszédek köztem és azok közt, akik a lakásomat tárcsázzák föl: — Tessék! — Hűtőház? — Nem kérem. — Tessék! — Büfé? — Nem kérem. De olykor nincs időm megszólalni, mert a hívófél már mondja is a magáét, miután felemeltem a kagylót. — Cicuskám! Add azt a hülye főnöködet. Mivel nem vagyok eunuch, hangomat hallva a hívófél rögtön észbe kap és lecsapja a kagylót. Van aztán, aki hitetlenkedik, hogy nem az jelentkezett a vonalban, akit hívott és megkérdezi, lennék-e szíves megmondani neki a telefonszámomat. És mondom. Erre a szívélyes hang megremeg: „Hát az a hülye tökfej ugyanezt a számot adta meg nekem!” Hirtelen csendesebbre vált a hangja: „Elnézést uram, ez annak az ökörnek szólt, aki a saját telefonszámát sem tudja.” De hát az optimizmusom nem hiábavaló. A minap mégis ért oly-an meglepetés, amiről eddig még nem is álmodtam. Ez a telefonáló hagyott annyi időt, hogy mondjam: „Tessék!” — Generál? — Nem kérem. — Akkor mi az istennek veszi fel a kagylót! Rátenyerelhetett hirtelen a készülék villájára, mert a következő pillanatban már búgó hangot hallottam, miközben levettem a fülemről a kagylót és bámulni kezdtem azt, mintha magyarázatot vártam volna attól. Igaz, nem tudom ma sem, hogy a hívófél a Generálnál mit akart javíttatni. (Cserei)
