Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-28 / 304. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek 1 N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. DECEMBER 28., SZERDA Ara: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM Készülnek Tanácskozott a KPVDSZ a zárszámadások megyei bizottsága Három tsz egy járásból Mezőgazdasági üzemeinkben immár befejeződtek a szántóföldi munkálatok. Itt- ott kell már csak egy-két nagyobb kupac cukorrépát a feldolgozóhoz elszállítani, a maradék trágyát kiszórni, s a maradék táblákat felszántani. Az állattenyészitők mellett legtöbb dolguk ez idő tájt a könyvelőknek akad: a zárszámadást készítik. Így van ez az orosházi járásban is, ahol három tsz-be látogattunk el legutóbb. A pusztaföldvári közös gazdaság a maga 3 és fél ezer hektár as szántójával különösen négy növény termesztésében elért sikereiről nevezetes. A búza- és kukoricatermesztők versenyében évről évre szép helyezéseket érnek el. Az idén csaknem 1200 hektáron adott mintegy 54 mázsát átlagosan a búzájuk, s ez a tervezettet két mázsával haladta meg. A kukorica átlagtermése az 1100 hektár vetésterületen csak néhány kilogrammal hozott kevesebbet az előirányzottnál. Ezzel szemben a gazdaság hagyományos — de ma már gépi betakarítással büszkélkedő — ágazata, á kendertermesztés másfél millió forintos többletbevételhez juttatta a pusztaföldvári tsz-t. Végül a vártnál több pénzt remélhetnek a negyedik nörvénytől : a cukorrépától is‘, amelynek 15,6 százalékos cukortartalma prémiumra jogosítja a termesztőket. Nem lehet panasz az állattenyésztésre sem. Túlteljesítette tervét a rekonstrukció előtt álló, évi 3500 hízót kibocsátó sertéstartás. Egy év alatt 2400 literről 3 ezerre nőtt a 130 tehén átlagos tejhozama és jól vizsgázott első évében a 40 ezer pecsenyelibát feldolgozásra átadó baromfitenyésztés ágazata is. Mindent egybevetve, a pusztaföldvári termelőszövetkezet időarányosan teljesítette az ötödik ötéves tervében megfogalmazott feladatait. A pusztaföldvári tsz-hez hasonló nagyságú területen gazdálkodik az orosházi Dózsa Tsz is, amelyről közismert, hogy átlagot meghaladó szerepet vállal a járás székhelyének, Orosházának az ellátásában. A legutóbbi időkben az évek óta forgalmazott friss zöldség mellett megjelent a szövetkezet boltjaiban a hamar közkedveltté vált teljes tej is, amelyet a tsz tasakol. Évente mintegy 450—500 ezer liter tejet vásárolnak meg tőlük a fogyasztók. Az igényeket figyelembe véve fogott a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésébe a közös gazdaság. Az összesen 18 millió forintba kerülő új tehenészeti telepen a tervidőszak végére a jelenlegi 380-nal szemben már 550 tehén tejel majd. Az orosházi termelőszövetkezet a 110 millió forintos árbevételi tervét várhatóan több mint 20 százalékkal túlteljesíti az idén. Ebben az állattenyésztés és a növénytermesztés egyenlő arányban — 40—40 millió forint értékben — osztozik. Az előbbiben a szarvasmarhatartás mellett a jövőre már 4 millió tenyésztojást értékesítő baromfitartás érdemel külön említést, míg az utóbbiban az 1150 vagon kukoricát és a hektáronként 53 mázsa búzát adó két ágazat a figyelemre méltó. Két és félszeresen múlja felül az előbbi két tsz együttes területét a nagyszénási Október 6. Termelőszövetkezet, a megye egyik legnagyobb közös gazdasága. Ebben a gabonatermesztéséről és pulykatenyésztéséről nevezetes mezőgazdasági üzemben az idén 300 millió forintos árbevételre számítanak. Ebből 100 milliót az állattenyésztés ad — a százmilliónak a felét a hibrid- pulyka-nevelés hozza —, 70 millió forinttal járul a bevételekhez a közös növény- termesztése és igen jelentős a háztáji ágazat árutermelése, amely értékében meghaladja a 30 millió forintot. K. E. P. Tegnap, december 27-én délelőtt 10 órakor az SZMT székházában tartotta idei utolsó ülését a KPVDSZ Békés megyei bizottsága. Az elnökségben többek között helyet foglalt dr, Krekács György, a KPVDSZ központi vezetőségének főtitkára, írházi Lajosné, az SZMT titkára, Steigerwald György, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője és Sarkadi István, a MÉSZÖV elnöke. A megyei bizottság több napirendi pontja közül elsőként a szakszervezeti bizalmiak szervezeti helyzetét, azok oktatásának tapasztalatait vitatta meg. Az írásos előterjesztés hangsúlyozta: a bizalmiak tevékenysége az üzemi demokrácia szerves részét kell hogy képezze. Ennek tükrében elemezte a vizsgálat anyaga: a bizalmiak tájékozottsága alapfeltétel ahhoz, hogy munkahelyi feladataikat, a vállalat gazdasági tevékenységének egészéből reájuk háruló tennivalókat is jól értsék, azt helyesen tudják továbbadni, illetve a kis és nagy feladatokra egységesen tudjanak mozgósítani. A vitában szót kérők legtöbbje szóvá tette: még mindig sok helyen nem megoldott a bizalmiak tájékoztatása, több helyen vontatottan halad a jogkörök leadása. így aztán azon sem lehet csodálkozni, hogy helyenként a bizalmiak kevés eredményről tudnak számot adni. E témakör vitájában mondta el véleményét dr. Krekács György, a KPVDSZ központi vezetőségének főtitkára is. Többek között hangsúlyozta, hogy a szakszervezetnek mindig a gazdasági szervezethez kell alakítania egész tevékenységét. Itt hívta fel a figyelmet arra, hogy csak differenciáltan lehet és szabad feladatokkal ellátni a bizalmiakat és minden esetben úgy, hogy kapott megbízatásaik a vállalat, illetA különböző fűszereket, ízanyagokat tablettákba sűrítik a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyárának biokémiai kutató laboratóriumában (MTI-totó, E. Várkonyi Péter felvétele — KS) ve a szövetkezet sajátosságait tükrözzék. Mint mondotta: minden esetben türelmet és egyben felelősségérzetet kell tanúsítani a bizalmiakkal szemben. Végezetül hangsúlyozta: a bizalmihálózat jó működése, az üzemi demokrácia kialakítása, a munkaverseny, s ezen belül a brigádmozgalom léte nemcsak szakszervezeti kérdés, hanem társadalmunk alapkérdése is. Második napirendként az ifjúsági parlamenteken hozott határozatok- és a fiatalok által tett javaslatok végrehajtásának tapasztalatait, annak tanulságait összegezte szintén írásos jelentés alapján a KPVDSZ megyei bizottsága. Az említett írásos jelentés a megye állami és szövetkezeti kereskedelmében dolgozó fiatalok szak- képzettségének helyzetét, ezen belül a szakmunkástanulók körülményeit, a tanulófelelősök negatív és pozitív előjelű munkáját, továbbá az ifjúsági alapok képzését, a pályakezdő fiatalokkal való törődést, a bérezést, a kismamákra való odafigyelés fontosságát taglalta. A jól érvelő, sok ismeretét nyújtó jelentés kitűnő alapot teremtett ahhoz, hogy a megyei bizottság hosszan megvitas-. sa a kereskedelemben dolgozó fiatalok helyzetét, többek között azokat a gondokat, melyek az állami és szövetkezeti kereskedelem némely területén tapasztalhatók. A vita során azonban egyértelművé lett, hogy az utóbbi két évben a gazdasági vezetők legtöbbje nemcsak szavakban, hanem tettekkel is odafigyel a fiatalokra. Ezután került sor az 1976 —77. évi vállalati és SZOT- üdültetés helyzetéről, az üdültetésben részt vevő dolgozók támogatásának mértékéről szóló tájékoztató jelentés megtárgyalására. Majd az előző jelentések határozati javaslatainak elfogadásával egy időben jóváhagyta a megyei bizottság az 1978. első félévi ülésrendjét. A vitában elhangzott kérdésekre Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára adott választ. A megyei bizottság ülésének befejező aktusaként kitüntetések és! jutalmazások átadására került sor. Dr. Krekács György, a KPVDSZ központi vezetőségének főtitkára kedves kötelességéi nek eleget téve méltatta Lip- ták Andrásnak, a KPVDSZ Békés megyei bizottsága szervező titkárának több évtizedes munkásságát, ezen belül is szakszervezeti tevékenységét, majd átadta a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést. A kitüntetés átadásakor meleg szavakkal kívánt jó egészséget a nyugdíjba vonulö Lipták Andrásnak. A továbbiakban dr. Krekács György a kiemelkedő munkát végzett szakszervezeti aktíváknak adott át tárgy- és pénzjutalmat. A KPVDSZ megyei bizottságának ülése Láng Ferenc megyei bizottsági elnök zárszavával ért véget. Balkus Imre Gyulán, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság a szakemberutánpótlás segítésére hat szolgálati lakást épít a Ferencesek terén. A kivitelezést a sarkadi szakaszmérnökség építőbrigádja vállalta Fotó: Béla Ottó A jövőben is szükséges a társadalmi munka Beszélgetés S. Hegedűs Lászlóval, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárával — Az utóbbi hónapok belpolitikai eseményein elhangzott fogalmak között gyakran esett szó társadalmi munkáról. Tanácsüléseken, népfrontfórumokon, országgyűlési bizottsági üléseken számoltak a tervekben, szűkebb és tágabb céljaink valóra vál_ fásában az ország több ezer szocialista brigádjának és milliónyi lakójának önkéntes segítségével. Az egyik parlamenti tanácskozáson S. Hegedűs László országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára például a következőket mondotta: „A fejlettebb szocializmus mai szakaszában sem mondhatunk le a társadalmi munkáról. Sőt, az eddigieknél jobban kell élnünk az emberek önzetlen, a közösséget gyarapítandó tenniakarásá- val...” A HNF Országos Tanácsának Belgrád rakparti székházában S. Hegedűs László az előbb idézett gondolatot bontotta ki az MTI munkatársának: — A társadalmi munka értéke az utóbbi időben évente 15—20 százlaékkal gyarapodott Magyarországon. Hazánkban talán nincs is olyan település, ahol egy épület, vagy park bejáratára ne függeszthetnék ki joggal a táblát: „Épült az üzemek dolgozóinak és a lakosság összefogásának eredményeként.” Sőt, mára a társadalmi munka túlnőtt a községek, városok keretein, a benne rejlő erő, s a pénzben kifejezhető érték akkora, hogy előbb- utóbb már középtávú terveinkben is számolnunk kell az évente milliárdokban mérhető alkotó tevékenységgel. Az eddigi számítások szerint úgy tűnik, hogy a széles körű összefogásnak köszönhetően 1977-ben a tavalyinál többel gyarapodik az ország, pedig a társadalmi munka értéke már 1976-ban is meghaladta a 2,6 milliárd forintot, s ebből minden egyes lakosra 250 forint jut. — Nehéz lenne számba venni, hogy az óvodától, az öregek napközi otthonán át a házasságkötő teremig menynyi mindent építettek már a kisebb községekben, városokban. Az okokat elemezve elsősorban a szükségre kell utalnunk. Arra, hogy az erők célszerű, vagy célszerűnek vélt koncentrálása miatt a kisebb településeknek az átlagosnál kevesebb jut fejlesztésre. Nagyon-nagyon sok községünkben a vízmüvet, a csatornát, a járdát, az óvodát és folytathatnám tovább a felsorolást, 40—80, sőt 100 százalékban társadalmi munkában építik, mert ezekre a tanácsnak nincs pénze! Ezért a helyi párt-, állami és mozgalmi vezetés, valamint a lakosság között demokratikus együttműködés alakult ki. Már az elhatározásba, a tervezésbe bevonják az embereket, s amit építenek, azt mindenki a magáénak érzi. A társadalmi munka erősödését segíti, hogy a megyék évente versenyeket írnak ki, s a legsikeresebb települések százezreket kapnak. A jutalmat aztán közös döntéssel használhatják fel. — Az elmondottak szerint, a társadalmi munkára továbbra is, sőt az eddiginél jobban szükségünk f^in. — A jövő évi terv és költségvetés tárgyalásakor az egészségügyi, oktatási és a szociális szakemberek egyaránt számoltak azzal, hogy a társadalmi munka segítségével fejlődésünket tovább gyorsíthatjuk. Közösen kell tehát megteremtenünk a tanácsi és más mozgalmi vezetőkkel a társadalmi munka szélesítésének gazdasági és politikai feltételeit — mondotta befejezésül S. Hegedűs László. Megkezdődött az „Orosz tél” művészeti fesztivál Harmincöt országból több mint 20 ezer külföldi vendég érkezett Moszkvába a 14. alkalommal megrendezett „Orosz tél” művészeti fesztiválra, az orosz és a szovjet zeneművészet egyik legnagyobb szabású hagyományos seregszemléjére. A fesztivál megnyitó j aként Muradeli Október című operája hangzott el a Moszkvai Nagyszínház világhírű együttesének előadásában vasárnap este, a Kreml Kongresszusi Palotájában. A január 5-ig tartó fesztivál keretében „Az orosz arany- és ezüstművészet a XVIII—XX. században” címmel kiállítás nyílt a Kreml Múzeumában. Az Aeroflot légitársaság Vlagyimir és Szuzdal ősi orosz városokba, a Bajkál-tóhoz és a Kaukázus hegységbe indít különjáratokat.
