Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-25 / 303. szám
1977. december 25., vasárnap 6 Barátaink életéből A szovjet tudomány eredményei „A rejtélyek bolygója íz éve, hogy a „Vénusz—4” automatikus űrállomás simán behatolt a „kék bolygó” légkörébe. A csillagászok fantáziáját évszázadok óta izgató, rejtélyes „hajnalcsillag” feltárta titkainak egy részét. Azután újabb próbálkozások következtek. Vajon, ma már mindent tudunk erről az égitestről? Erről szól Vaszilij Moroznak, a fizikai és matematikai tudományok doktorának a cikke. A Vénusz közvetlen környezetének a kutatásai a negyedik szovjet automatikus bolygóközi űrállomás felbocsátásával indultak meg. Ezt még két berendezés követte, amelyek pontosan olyanok voltak, mint a Vénusz—4, annak ellenére, hogy a bizonyos műszaki jellemzőiket továbbfejlesztették. Végül a Vénusz—9 és a Vénusz—10 űrállomások következtek, ezek már minőségileg is új kategóriát képviseltek. A leszállóberendezések megvalósították a sima landolást a bolygó felületén és televíziós képet továbbítottak a Földre. A tudósok először a bolygó felületét pillantották meg. A teljes programban körülbelül 20 tudományos kísérlet szerepel. Az egyikben francia tudósok is részt vettek, s egyes eredmények értelmezésében értékes segítséget nyújtottak az amerikai szakemberek. Mit kerestek és mit találtak a tudósok ennek a több éves programnak a teljesítése során? A Vénusz a Föld testvérbolygója. Tömege négyötöde átmérője pedig egyötöde bolygónkénak. Bár közelebb van a Naphoz, alig kap több hőt a Naptól, mint a Föld. Ez azzal magyarázható, hogy sűrű felhőtakaró borítja. Az első kozmikus kutatások megkezdéséig a tudósok azt feltételezték, hogy a Vénusz éghajlata nem sokban különbözik a Földétől. Bebizonyosodott, hogy ez nem így van. 1957-től kezdve a rádióteleszkópok nagyon magas hő- mérsékleti értékeket mutattak ki ,a Vénusz felszínén. Ezek 250—300 Celsius-fok körül mozogtak. Az automatikus űrállomások még magasabb hőmérsékletet észleltek. Hogyan lehetséges az, hogy a Föld testvérbolygója’ ilyen forró? O ülönböző magyarázatok születtek a Vénusz felszínének és alacsonyabb légrétegeinek a felmelegedéséről. A szovjet Vé- nusz-kutatások elsődleges feladata volt a légkör alapvető összetevőinek meghatározása, a hőmérséklet és a légnyomás mérése. Ezután annak tisztázása vált esedékessé, hogy milyen mélyen hatolnak be a felhők által szétszórt napsugarak? Tulajdonképpen milyen ez a rejtélyes felhőtakaró, amelyen a legkisebb nyílás sem fedezhető fel? A légköri képződmények szoros kapcsolatban állnak a földtani folyamatokkal, ezért fontos volt tájékozódni a Vénusz geológiai jellemzőiről is. Ezeknek a kérdéseknek a megoldásában a szovjet Vé- nusz-kutatók sikereket értek el, bár korai lenne még végső következtetést levonni. Megállapították, hogy a Vénusz légköre széndioxid, amely elnyeli az infravörös sugarakat. Ez az oka a magas hőmérséklet kialakulásának. A felszín közelében 470-480 Celsius-fok és 100 atmoszféra légnyomás tapasztalható. Egy kis vízpára alaposan megnehezíti az infravörös sugarak áthatolását a bolygó felhőtakaróján. Ennek ellenére a felhők által szétszórt napsu99 garak mélyen bejutnak a légkörbe és jelentős részük eléri a felszínt. Ezzel magyarázható a légkör ilyen magas hőmérséklete. A jelenséget „üvegházi hatásnak” nevezik. Az „üvegházi hatás” a Vénuszon 500 Celsius-fok kialakulását is lehetővé teszi. A szovjet műholdak által szolgáltatott eredmények azt bizonyítják, hogy éppen az „üvegházi hatás” okozza a bolygó felszínének a felmelegedését. A magas hőmérséklet miatt csak a légkörben található víz, a felszínen nem. De a légkörben sem sok. Íme, így magyarázhatjuk meg a légkör sajátos tulajdonságait, amelyet csaknem teljes mértékben szénsavas gázok alkotnak. A Vénuszon ugyanúgy, mint a Földön: a bolygó belsejében levő gázok kiválasztódásával alakult ki a légkör. A kiválasztódás gyorsasága ugyancsak körülbelül egyforma volt a két égitesten. A Vénusz belseje azonban vízben igen szegény. A Földön a víz feloldotta a széndioxidot és utána az üledékes kőzetekben lekötötte. A Vénuszon ez nem történt meg. Ez az oka a két bolygó óriási légköri és hőmérsékleti eltéréseinek. Ö bolygóval kapcsolatban még sok rejtély vár megoldásra. A Vénusz-kutatás olyan érdekes tervei látnak napvilágot a sajtóban, mint például a légkörben lebegő kutató-léggömbök és a felszínt vizsgáló önjáró berendezések előállítása. A Vénusz fizikai feltételeinek a sajátosságait — mint a már említett magas hőmérsékletet és légnyomást — figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy óriási műszaki nehézségek közepette és pontos elemzést igényelve haladhat előre a kutatás. (APN — KS) Üreg ember, nem vén ember Érdekes kísérlet folyik — az NDK gerontológiai társaságának kezdeményezésére — Schwerin megyében, 12 városban és 40 üzemben megkezdődött az „öregedés iskolájának” harmadik tanéve. A hároméves tanfolyamok célja, hogy — milyen tapintatos körülírás! — „a megfelelő korosztályokat idejébeiv előkészítsék a nyugdíjas esztendőkre”. Orvosok, üzemi és tanácsi vezetők, jogászok, szociológusok tartanak előadásokat az ötvenes életéveinek végén, vagy a hatvanas éveinek elején járó hallgatóságnak. A feladat: felkészíteni ezeket az embereket az előttük álló esztendőkre, felvilágosítva őket, hogy az idő ugyan könyörtelenül halad, de aki okosan számol azzal, amivel számolni kell, sok mindent elkerülhet, amit általában az öregkor velejárójának tartanak. Az .alapelv az a tény, amit ki-ki a saját környezetében is tapasztalhat, nem a teljes pihenés, a tétlenség tesz jót az idős embereknek, hiszen nekik is szükségük van az „élet sójára”, a megfelelő módon, túlerőltetés nélkül végzett munkára, tevékenységre. Megállapították, hogy 60 éVes ereje a 30 éveshez képest átlagosan 16 százalékkal, az 50-60 életév között 7 százalékkal csökken. Ha azonban megfelelő munkahelyek állnak rendelkezésre, akkor nemcsak a nyugdíjas korig (ez az NDK-ban nőknél 60, a férfiaknál 65 év), hanem még azon túl is nyugodtan lehet dolgozgatni. Meg is teszik: az első 5 nyugdíjas esztendőben a férfiaknak több mint fele, a nőknek több mint egyharma" da folytatja foglalkozását. Az üzemek megfelelő munkakörülményeket is teremtenek ehhez. Az alapelv: az idős emberek számára ne csak afféle kisegítő munkaköröket tartsanak fenn, hanem lehetőleg minél többen tudják folytatni eredeti szakmájukat. A schwerini kísérlet részeként a kijelölt üzemekben folyik a nyugdíj előtt állók orvosi felülvizsgálata, megelőző, preventív gyógyüdül- tetése. A tapasztalatok szerint az NDK nyugdíjasainak egyötöde teljesen egészséges, 20 százaléka komoly betegségekkel küszködik, s hatvan százalékuknak olyan panaszai vannak, amelyeket megfelelő életmóddal, intelligenciával, tájékozottsággal könnyen el lehet kerülni, vagy elviselni. Az előzetes orvosi szűrések, kúrák az ilyen panaszokat is jelentős mértékben csökkentik. Az NDK-ban, mint az iparilag fejlett országokban általában, állandóan emelkedik az idős emberek száma. Jól mutatja ezt például a várható életkor, ami ma a nőknél 74, a férfiaknál pedig 69 esztendő. Ez az elmúlt negyedszázad alatt 5-5 esztendővel emelkedett. Ami a jelenlegi helyzetet illeti, az ország lakosságának 22 százaléka mór betöltötte 60., 17 százaléka pedig a 65. születésnapját is megünnepelte már. , Mindebben tükröződik egyebek mellett ez a széles körű orvosi gondoskodás és egészségügyi ellátás, amelyet ebben a szocialista országban is élveznek az emberek. A nyugdíjasok gondjaival való fokozott törődés a szocialista egészségügynek újabb jelentős, s bizonyára más országok számára is tanulsággal szolgáló vállalkozása. p. i. Gyáróriást építenek Radomirban A bulgáriai Radomirban befejezéséhez közeledik az ország legnagyobb gépgyárának építése. Az új üzem a tervek szerint 1980 végére kezdi meg működését (Szofiapress — KS) Halászat Vietnamban A vietnami nép fő gazdasági tevékenységei közé tartozik a halászat. A Phu Quoc szigetének lakói évente 40 ezer tonna halat halásznak (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Munkásművelődés Kassán A kassai Kelet-Szlovákiai Vasművek nemcsak termeléséről, hanem munkásai művelődésében kifejtett tevékenységéről is híres Csehszlovákla-szerte. A város közepén épült föl a vasművek művelődési háza, amelyben a dolgozók számtalan kulturális lehetőség között válogathatnak. A talán legnagyobb érdeklődés a fotószakkör munkáját kíséri. Képünkön: a gyár fotóamatőrei dokumentumfilmet forgatnak (Orbis — KS) flz idegenforgalomért Kubában Kuba természeti szépsége gyakori témája a népköltészetnek és a szépirodalomnak is. A szigetország ezért mindig sok idegent vonzott, 1959 előtt azonban főleg az amerikai milliomosok paradicsoma volt. A yenkik saját arcukra formálták a napsütéses kubai tengerpartot, s pénzüket az amerikai maffia által kiépített játék- kaszinókban hagyták. A forradalom győzelme után gyökeresen megváltozott a turizmus jellege: a kaszinókat bezárták és betiltották a kábítószer-kereskedelmet. A vezetés most megkülönböztetett figyelmet fordít a tömeges turizmus fejlesztésére. Az ország legfestőibb tájain gombamódra szaporodnak a szállodák. A mérsékelt árak Kubát a szerényebb jövedelmű emberek számára is elérhetővé teszik. Az idén már a magyar utazási irodák is több türistaesoport látogatását szervezték meg a szigetországba, és vendégcso- portokat fogadtak a többi szocialista országokból is.
