Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-23 / 301. szám

o 1977. december 23., péntek Mai tv-ajánlatunk: 16.35: MAGYAR ROVIDFILMEK A KÉPERNYŐN A mozik műsorából mutat be három rövidíilmet ezen a délutánon a televízió. A Végtelen szürke csata­tér című, Magyar József rendezésében közlekedésünk színhelyét, az utcát és az or­szágutat mutatja be, ahol a hétköznapok mindennapos apró drámái, „csatái” ját­szódnak le. Aggtelekre vezet „A kővé vált cseppek birodalma”, amelyet Kis József rende­zett. A cseppkőbarlang leg­szebb képződményeit mutat­ja be. A sümegi székesegyház fal- és mennyezetképeit Franz Anton Maulbertsch osztrák festő készítette, aki méltán nevelhető a XVIII. század egyik legjelentősebb művésznek. Sümegen ké­szült A rokokó Sixtus-ká- polnája című rövidfilm, Préda Tibor rendezésében. Megkezdődött a szünidő az orosházi iskolákban is. A gye­rekek szívesen járnak sakkozni a művelődési központ eme­letére, a szakszervezeti könyvtárba Fotó: Gál Edit Szép eredmények egy régi iskolában öreg épületben tanul kö­zel 500 gyerek a Békéscsabai 7-es számú Általános Iskolá­ban. Az iskolán bőven van javítani, építenivaló, de a gyerekek és pedagógusaik minden úttörő- és tanulmá­nyi versenyben megállják a helyüket. Szívesen vesznek részt a közös kirándulásokon, például az őszi „pósteleki ko­cogásra” százötven gyerek ment el. Emlékezetes volt a „Riadó ’77” elnevezésű or­szágos játékot megelőző ki­rándulásuk Póstelekre, ami­kor orosz ételek készítéséből rendeztek főzőversenyt, a Szovjetunió életét tárgyaló szellemi, ügyességi és sport- vetélkedőkön versengtek a gyerekek. A békéscsabai városi rendőrkapitányság KISZ- szervezete sokat segített az iskolának, hogy a diákok alaposan elsajátítsák a közle­kedési " tudnivalókat is. KRESZ-oktatást rendeztek a gyerekeknek, ebben az év­ben pedig tesztlapokkal vizs­gáztatták őket a helyes ke­rékpáros közlekedésről. Az iskolának nincs tornaterme, de a rendőrségi tornatermet gyakran kölcsönkapják spor-r toláshoz és játékhoz. Munkácsy Mihály nevét viseli a 7-es számú iskola 2040-es úttörőcsapata. Na­gyon sok a tanyasi. kisgye­rek az iskolában, az ő hely­zetüket könnyítette meg a békéscsabai kollégium meg­nyitása. Nyugodtabban, kipi- hentebben járnak iskolába, tanulnak és rendszeresen részt vesznek az irodalom­barát, a képzőművész, a bio­lógiai, a kémiai és a honvé­delmi-lövész szakkörök mun­kájában. Az ő dicsőségük is volt, hogy az iskolai „Riadó ’77” játék győztese a 6. a. osztály lett. Az őrsi kisdobos- és úttörőfoglalkozásokat nemegyszer rendezik a gye­rekek az iskolán kívül: a múzeumban, a könyvtárban, vagy egy-egy vállalkozó ked­vű család otthonában. Több éve találkoznak a gyerekek az Univerzál Kis­ker KISZ-eseivel is, az év­nyitókon, évzárókon, farsan­gi és egyéb ünnepségeken. Legutóbb az iskolások adtak Télapó-műsort az „univerzá- los ' szülők gyerekeinek. Se­gítenek a kisker-dolgozók a pályaválasztásban is, mert el­viszik a gyerekeket a mun­kahelyükre, megismertetik őket a kereskedők tenniva­lóival. A kötöttárugyár „Sza­muely” brigádja is baráti kapcsolatban áll a 7-es szá­mú iskola gyerekeivel, nem­régiben például egészség- ügyi csomaggal ajándékozták meg a tanyasi kollégium kis­diákjait. Bizonyos, hogy a karácso­nyi szünetben sem feledkez­nek meg egymásról a 7-es számú iskola tanárai és di­ákjai, s a pihenés után a tanulásban és a közösségi életben is folytatják az ered­ményes munkát. B. Zs. Pályaválasztási döntés előtt Csupán néhány hét vá­lasztja el az általános isko­lák nyolcadikos és a közép­iskolák negyedikes tanulóit a felelősségteljes döntéstől: merre tovább? Hol szándé­koznak tanulmányaikat foly­tatni? A sikeres döntéshez természetesen rendkívül sok ismeret szükséges. Ezeket eddig többnyire tudatos, tervszerű, folyamatos pálya- választási előkészítő munka során szerezték meg a fia­talok. Az iskolák egyre na­gyobb erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy meg­nyugtató módon születhes­sen meg a döntés. A tan­órákon és azokon kívüli fog­lalkozásokon igyekeztek mi­nél jobban megismertetni a tanulókat választandó isko­lájuk, szakmájuk jellemzői­ről. A szülői értekezleteken a résztvevők ez irányú is­mereteiket több alkalommal bővíthették. E fórumon az iskolák és aa üzemek kép­viselői is lehetőséget kap­tak a beiskolázási tájékoz­tatásra. A komplex pályaválasztá­si kiállítások megtekintése, kiadványok tanulmányozása, üzemek, iskolák meglátoga­tása, pályaválasztási tartal­mú játékok, vetélkedők, fil­mek stb. is nagymértékben segítették a sokoldalú isme­retszerzést. Természetesen a pályaelőkészítésben jól ér­vényesült a szülői ház együttműködése az iskolá­val, s az önálló kezdemé­nyezések is egyre gyakorib­bak voltak (pl.: egyéni üzemlátogatás a gyermek­kel). A pályaválasztási mun­ka közügy, mindannyiunk fontos feladata. Ezen elvek gyakorlati megvalósítása mind jobban előtérbe került megyénk állami, társadalmi szerveinek, vállalatainak, üzemeinek, termelőszövetke­zeteinek munkaerőgazdálko­dási tevékenysége során. Támogatásuk, eredményes közreműködésük jelentős se­gítséget nyújtott a döntés előtt álló fiatalok, szülők számára. A mozgalmi fel­adatok teljesítéséhez mind gyakrabban kapcsolódtak az elmúlt időszakban az élet­pályára történő felkészülés különböző módjai, így ezen a területen is számottevő eredmények születtek. A gondos felkészítés elle­nére akadnak még néhá- nyan, akik bizonytalanságot mutatnak a választást ille­tően. Természetesen a je­lentkezési lapok kitöltéséig még hátralevő időben van lehetőség az ismeretek ki­16. — Egy kanárimadár hi­ányzik innen — mondta az apjának — vagy lehet, hogy ebben a szobában még az is rendetlenségnek számítana? De apának nem volt ér-? zéke az ilyesmihez. — Még az hiányozna La­josnak! Amikor elmegy na­pokra evezni, megdöglene a kanári. Kati felhagyott a lakás bí­rálatával. Elhatározta, hogy amíg a kávé megfő, ő rátér a tárgyra. — Szóval Apa! megmond­tam Anyunak, hogy nélkü­led pedig nincs eljegyzés. Most csak ezért... azt akar­tam, hogy tudd. Komoly és határozott volt; szinte hősies. Guszti nem tudta mire vélni. — Hogy, kislányom? Vagy­is ezen vitatkoztatok? Anyád talán nem akarta, hogy én... Kati rájött, hogy nem egé­szen tökéletesen kezdte. A világért sem akart most az anyja meg az apja között összeütközést. — Nem dehogyis, ő nem mondta azt, hogy nem... csak szóval én előre megmond­tam, hogy eszébe se juthas­son... — Azt gondolod, Katikám, hogy esetleg eszébe juthatott volna...? — Nem gondolom. Nem gondolok semmit. De hogy ez semmiképpen se lehessen kétséges. — Értem. Eszerint eljegy­zés lesz. — Nem mondta Lajos bá­csi? — Neki kellett volna meg­mondani? — Nem, dehogy. Csak azt gondoltam, hogy ti mindent elmeséltek egymásnak. Hát általában nincs titkunk egymás előtt. Ez szinte ünnepélyesen hangzott; bár éppen egy olyan pillanatban, amikor kiderült, hogy Lajos bácsi mégsem mondott el mindent a barátjának. Bár igaz, hogy nincs titok, vagy mindent el­mondani, — ez a kettő nem pontosan ugyanaz. De jött is Lajos bácsi a ká­véval. Kissé esetlen, darabos moz­dulatokkal rakta le, tolta elé- bük, kínálta őket cukorral, de olyan megfontoltan és pontos, biztos szertartásos­sággal, hogy Katinak nevet- hetnékje támadt. Lajos bácsi meg mintha kitalálta volna ezt a rejtett nevetési ingert, rámosoly- gott: — Elmondtad, Katikám? — Félig. — Na mondd el egészen! Ha nem zavarok. Mert ha igen, akkor várj, amíg kivi­szem. — Ugyan, Lajos bácsi! Felvette a kávéját, s az ap­jához fordult: — Szóval Lajos bácsinál fogjuk tartani az eljegyzést, a csónakházban. Mit szólsz? Apa egy icipicit csudálko- zott, de aztán egészen jónak . találta az ötletet. Arra gon­dolt, hogy akárhol is volna az az eljegyzés, az ő helyze­te, mint elvált apáé, minden­képpen eleve tartalmaz egy kis feszélyező tényezőt. De éppen a csónakházban ez a minimumra csökken, sőt a helyzet még át is billen va­lahogy az ő oldalára, mert ott ő van leginkább otthon az összes esetleges jelenlevő közül, Gittát magát is bele­értve. — Katikám, ha neked megfelel, én ennek csak örülök. Én Lajosnál otthon vagyok. Kicsit önkéntelenül meg is veregette a Lajos bácsi la­pockáját, szeretettel, termé­szetes mozdulattal. Kati agyán átvillant egy pillanatra, hogy vajon Anyu meggondolta-e ezt elég alaposan.' Számolt-e ez­zel, hogy ott inkább Apa lesz otthon. És vajon mennyire jön itt egyáltalán számításba az otthoni pálya előnye? Mint a sportban? Vagy itt nem jelent semmit? Anyu persze mindenütt feltalálja magát. ö meg odabújt Lajos bá­csihoz, s a másik lapockáját kislányosan, hízelgőén meg­simogatta. Maga sem tudta, hogy a mozdulata önkénte- len-e, vagy tudatos; talán így akarta kiegyenlíteni a baráti lapockaveregetést. La­jos bácsi ugye mindenképpen fontos személy lesz az egész dologban. — Azt hiszem, ennek az eljegyzésnek Lajos bácsi lesz a lehető legjobb házi­gazdája. Egy kissé túlzottnak is érezve a szeretet megnyilvá­nulásait, Lajos bácsi gyakor­lati dolgokra próbált rátérni: — Gondolom, főzök egy kis birkapörköltet. Vagy ha­lászlé jobb lenne? — Ezt én nem is tudom... hát... Apa tényleg eléggé tanács­talannak látszott. Kati gyor­san a segítségére sietett. — Azt hiszem, az ilyene­ket majd inkább Anyuval kellene megbeszélni, Lajos bácsi. (Folytatjuk) egészítésére, kritikus érté­kelésére, melyben az osz­tályfőnök, a szaktanárok, a pályaválasztási felelős neve­lő segítségét célszerű kérni. Ha ezek az erőfeszítések nem hozzák meg a várt eredményt, akkor ajánlatos a pályaválasztási intézethez fordulni útmutatásért Kü­lönösen az egészségügyi gon­dokkal küzdő tanulók ese­tében kell körültekintően el­járni, mivel |a károsodás miatt nagyobb segítséget igényelnek. Megyénk jövő évi beisko­lázási tudnivalóit részlete­sen megismerhetik az érdek­lődők a pályaválasztási tá­jékoztatóból, melyet minden érintett tanuló és szülő már kézhez kapott. Békés megye általános is­koláiban várhatóan 4980 ta­nuló fejezi be tanulmánya­it az 1977—78-as tanévben. Szakmunkásképző intézete­ink 2150 tanulót szándékoz­nak felvenni az 1978—79-es tanévre. A Szakmunkás pá­lyákra irányulók számára jó lehetőséget biztosítanak a következő szakmák: ács-áll­ványozó, kőműves, épület­burkoló, kötő-hurkoló, kötő­hurkoló ipari konfekcióé, szövő, férfi szabó, női sza­bó, hegesztő, gépi forgácso­ló, szerkezetlakatos, gépla­katos, mezőgazdasági gép­szerelő, növénytermesztő gé­pész, kertész, konzervgyártó, állattenyésztő, baromfihús­feldolgozó, húsfeldolgozó, hús- és hentesáru-eladó, fel­szolgáló, szakács, cukrász. Az illetékes szervek meg­egyezése alapján három me­gye szakmunkásképzőiben biztosítottak keretszámot megyénk fiataljainak. Csong­rádi megye: öntő, építőgép­szerelő, szerszámkészítő, távközléstechnikai hálózat- szerelő, erdőművelő-fakiter- melő, vadász-vadtenyésztő, dísznövénykertész; Hajdú- Bihar megye: felvonószere­lő, gumijavító, bőrdíszmű­ves, vasbetonkészítő, tejter­mékgyártó; Szolnok megye: bádogos, üvegező szakmák­ra fogad tanulókat. A következő tanévre szak- középiskoláink 1150, gimná­ziumaink pedig 900 tanuló jelentkezését várják. Bizo­nyára többen pályáznak majd ezúttal is az egész­ségügyi, a közgazdasági, az autószerelő szakközépisko­lákba, valamint egyes gim­náziumok tagozatos osztá­lyaiba. Több tanulóra szá­mítanak viszont á megvál­tozott profilú szakközépis­kolák: géplakatos, esztergá­lyos, nyomdaipari (magas­nyomó gépmester, montőr), növénytermesztő gépész, ál­lattartó telepi gépész, ba­romfitenyésztő, valamint a 'cipőipari, az útépítési és fenntartási szakközépisko­lák, továbbá néhány gimná­zium általános tagozatú osz­tályai. Megjegyezzük, hogy az előzőekben említett há­rom megye néhány szakkö­zépiskolájába megyénkből is várnak tanulókat. A megyei illetékes szer­vek a beiskolázási nehézsé­gek enyhítése céljából bizo- . nyos szabályozást vezettek be, miszerint a középisko­láik az elutasított tanulók jelentkezési lapjait határ­időhöz kötötten küldik to­vább a második helyen megjelölt iskolához. Ezzel jelentősen csökkenthetők lesznek a felvételi kudarcok, s valószínű az, hogy a ta­nulók megfelelő helyre ke­rülnek. A kisegítő iskolát eredményesen befejező tanu­lók számára jó szakmatanu­lási lehetőség van megyénk­ben is. A Békéscsabai Kise­gítő Továbbképző Iskola lá­nyok és fiúk által egyaránt választható szakmák köré­ben betanított munkák vég­zésére ad képesítést. Ebben a tanévben Békés megye szakközépiskolái 790, gimnáziumai 980 tanulót bo­csátanak útjukra. Az ország különböző felsőfokú intéz­ményeiben történő tovább­tanulási lehetőségeken túl megyénk szakmunkásképző intézeteiben is szerezhetnek képesítést a középiskolát eredményesen befejező ta­nulók. Egyre nagyobb az igény az ilyen végzettségű szakemberek iránt, ugyanis növekszik a magasabb isko­lai végzettséghez kötött szakmák száma. Ezek mind­egyike jó távlatokkal ren­delkezik, s a továbbképzési, továbbtanulási lehetőségek is biztosítottak. Megemlít­jük, hogy a lányok is meg­találják számításaikat, ha erre a területre pályáznak! A következő tanévben ugyanis minden jelentkezőt fel tudnak venni a szak­munkásképző intézetek. A felvételi kérelem benyújtá­sának utolsó határideje 1978. augusztus 30. Tehát az elő­forduló sikertelen főiskolai, egyetemi felvételi után is lehet jelentkezni. Természe­tesen minél előbb célszerű beküldeni a jelentkezési la­pot a szakmunkásképző in­tézetbe. Elsősorban a követ­kező szakmákra várják a középiskolát végzett tanu­lókat: autószerelő, gépjár­mű-villamossági műszerész, irányítástechnikai műsze­rész, erősáramú berendezés- szerelő, villamosjármű-sze- relő, elektronikai műszerész, mechanikai műszerész, iro­dagép-műszerész, távközlés­technikai műszerész, vil­lanyszerelő, háztartási gép­szerelő, csőhálózat- és be­rendezésszerelő, gépi forgá­csoló, géplakatos, könyvkötő, női fodrász. Néhány tanulót vesznek csak fel kozmeti­kus, órás, fogműves, orto­péd műszerész, vésnök szak­mákra. Középiskolai végzettség megszerzése után lehetőség van munka mellett tanfo­lyami képzés keretében is képesítést szerezni. Így az általános ápolói, assziszten­si, gyógyszertári assziszten­si, a kereskedelemben eladói tanfolyami képzésben ve­hetnek részt megyénkben az érdeklődők. Bízunk abban, hogy a több irányú, s egyre szer­vezettebb, hatékonyabb elő­készítés következtében a ta­nulmányaikat eredményesen befejező fiatalok adottsága­iknak, képességeiknek meg­felelő pályát választanak, tehát sikeresen döntenek néhány hét múlva. Selmeczi László Karácsony a gyulai művelődési központban Gyulán, az Erkel Művelő­dési Központ előtt már ide­jekorán felállították a „min­denki karácsonyfáját”. Hogy miért éppen ide került, azt Kovács Lajosnétól, a műve­lődési ház művészeti vezető­jétől érdeklődtük meg. — Immár sok éves hagyo­mány, hogy a művelődési központban rendezzük meg a városi fenyőünnepséget. Az idei kicsit rendhagyó lesz. Most elmarad a rajz- és sakkverseny, ugyanakkor a közkedvelté vált filmvetítés­re most is sor kerül. Remél­jük, sok száz kis látogatónk örömmel fogadja majd a színházteremben megrende­zésre kerülő ünnepi műso­runkat, amelyen fellép a Körös táncegyüttes úttörő tánccsoportja és az ifjúsági és úttörőház bábcsoportja is. Régóta készülnek a karácso­nyi fellépésre a II. sz. ál­talános iskola nyolcadikosai is Télapó hívogató című ver­ses-dalos összeállításukkal. Fellép a műsorban Kovács Lajos, a Jókai Színház mű­vésze is, aki meserészlete­ket és gyermekverseket ad elő, valamint szerepel még az I. sz. általános iskola ka­marakórusa. A szünidőre külön kötött foglalkozást nem terveztünk, de a játszani, sakkozni, pi­henni vágyó kis és nagy diákokat mindennap szíve­sen fogadjuk a művelődési központban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom