Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-23 / 301. szám

1977. december 83., péntek o Rendelet a szeszesital-értékesítés korlátozásáról Január 1-től a vendéglátó­ipari üzletekben — a szállo­dák éttermeinek kivételével — munkanapokon 9 óráig az egész országban tilos min­denfajta szeszárusítás. A vasút- és hajóállomások, autóbuszpályaudvarok biszt­róiban, büféiben ezentúl egyáltalában nem hozható forgalomba égetett szeszes ital. 1978. július 1-től meg­szüntetik a kisebb palackos italok gyártását és üzleti árusítását. Ezek a legfonto­sabb előírások a belkereske­delmi miniszter most kiadott rendeletében, amely a sze­szesital-értékesítést tovább korlátozza. A rendelet az eddigi sza­bályozásokon túlmenően szű­kíti a szeszes italt árusító üzletek körét, amennyiben előírja, hogy például a zöld­ség-gyümölcs üzletekből, a húsboltokból mindennemű szeszes italt száműzni kell. Egyes üzlettípusokban csök­kentik az árusítható italok fajtáját is. Eszerint például az édességboltokban, a ká­vé-, teaszaküzletekben aján­dékozás céljából kizárólag minőségi likőr, csemegebor, vermut, brandy, pezsgő áru­sítható, cukrászdában is ezek mérhetők ki: a vendéglátás önkiszolgáló éttermeiben csak sör, a tömegközlekedési esz­közök mozgószolgálatában — távolsági autóbuszon, a vo­natok kosaras árusainál és büféiben — csak palacko­zott sör árusítható. Szigorítás az is, hogy a nagyobb üzemek 200 méteres körzetén belül italbolt, kocs­ma, presszó, poharazó, ter­melői borkimérés nyitására nem adnak engedélyt. Szabá­lyozza a rendelet a mező- gazdasági kistermelők — akik természetesen csak saját borukat árusíthatják — érté­kesítési tevékenységét is. Miután a rendelet a rek­lámtól az értékesitésig, az italkimérés engedélyezéséig korszerűsítette és egységesí­tette a szeszesital-értékesí­Megkezdődött a vakáció az iskolákban Csütörtökön az ország több mint egymillió általános és csaknem 200 ezer középisko­lás tanulójának megkezdő­dött a téli szünet. A vakáció január 2-ig tart, az első ta­nítási nap január 3-a, kedd lesz. Ezen a napon kapják majd meg a tanulók a félévi bizonyítványt. Az idén is az ellenőrző könyvbe írják be a pedagógusok az érdemjegye­ket. A vakáció idején a koráb­bi évekhez hasonlóan a nap­közi otthonok várják a gye­rekeket, s oldott, játékos, ki­rándulásokkal tarkított prog­ramokat állítottak össze szá­mukra. Sok helyütt az úttö­rőcsapatok és a KlSZ-szer- vezetek is szerveztek progra­mokat tagjaiknak. Az ország szakmunkáskép­ző intézményeiben is csü­törtök az első szünnap. Szerdán 155 ezer szakmun­kástanuló rajzott ki az isko­lákból, hogy megkezdje a té­li vakációt. Mint már sok esztendeje, most is több ezer szakmunkástanuló — az összlétszámnak mintegy 10 százaléka — vesz részt szer­vezett üdültetésben a téli szünet idején. Az egészségi­leg rászoruló fiatalokat hegy­vidékre, gyógyüdültetésre küldték, másokat — akik nélkülözik a családi otthon melegét — vidéki, illetve bu­dapesti kollégiumokban fo­gadnak. Itt részükre színes, érdekes, szórakoztató prog­ramokat állítottak össze, hogy számukra minél emlékezete­sebbé tegyék a pihenés nap­jait, a karácsonyi ünnepeket. téssel kapcsolatos eddigi sza­bályozásokat, megerősíti a korábbi előírásokat is. En­nek megfelelően változatla­nul tilos a szeszes italok rek­lámozása, hirdetése. Ugyan­csak érvényes a fiatalkorúak kiszolgálásának tilalma, a szeszesital-kimérés szabályai, — például az, hogy a har­madik és negyedik osztályú üzletekben csak hitelesített poharak használhatók —, va­lamint az élelmiszerüzletek eladóterében, kirakatában tartható ital mennyiségére vonatkozó előírás. A belke­reskedelmi miniszter nyoma­tékosan felhívta az ellenőr­ző szerveket a rendelkezések megtartásának fokozott vizs­gálatára és az előírások meg­szegőinek szigorú felelősségre vonására. A kormány szeptemberi határozata több tárca felada­tává tette, hogy az alkoho­lizmus elleni küzdelem érde­kében intézkedéseket hozza­nak. Jóllehet a túlzott alko­holfogyasztás elleni küzde­lem nem elsősorban a keres­kedelem és a vendéglátás feladata, az ágazat a maga sajátos eszközeivel, az érté­kesítés korlátozásával nagy­ban segíti ezt a társadalmi akciót. A rendeletben foglalt előírásokat nemcsak a szabá­lyozásért felelős állami szer­vekkel, hanem a KISZ KB- val, a Magyar Nők Országos Tanácsával és más társadal­mi szervekkel is egyeztette. Egyetértésükkel a rendelet nem az alkoholfogyasztás el­len született — ahogyan a társadalom is csak a mér- téktelenség, a káros alkoho­Hasznos, figyelemre méltó kezdeményezést valósított meg tegnap a kondorosi Egyesült és a békéscsabai Lenin Termelőszövetkezet nőbizottsága. A két szövet­kezetben dolgozó nők már hosszabb ideje baráti kap­csolatot tartanak fenn, köl­csönösen évente megláto­gatták egymást és a szakmai tapasztalatokon túl sok, hosszú időre szóló személyes barátság is szövődött közöt­tük. Ügy gondolták, ezt az eddigi gyümölcsöző együtt­működést még hosszabbá te­hetnék, ha közösen megszer­veznének egy önkéntes vér­adónapot. Az ötletet mindkét részről egyhangú lelkesedés­sel fogadták, és tegnap már tetté vált. Békéscsabán a megyei Véradó Állomás elé két au­tóbusz kanyarodott, amelyek a két termelőszövetkezetből mintegy 100 véradót hozott. Az emberbarátokat Öz Fe­renc, a Vöröskereszt megyei titkára és dr. Rucz László, a vérellátó központ megyei fő­orvosa fogadta. A két szövet­kezet elnöke, Ladnyik Mi­hály és Hankó Mihály nem­csak a szervezésben jeleske­dett, hanem az elsők között feküdtek a műtőasztalra. A déli órákban befejeződött véradáson több mint 30 liter vért adtak az önkéntes vér­adók. Nagyszerű kezdeményezést valósított meg a két terme­lőszövetkezet nőbizottsága. A megyében elsőként rendeztek és vettek részt ilyen közös véradónapon és reméljük, hogy példájukat többen is követni fogják. Amint öz Ferenc elmondotta, me­gyénkben az 1977-es év — ami az önkéntes véradást il­leti — kiemelkedően jó volt. Az összes vérmennyiségnek csaknem 95 százalékát ön­kéntesek adták. Ez mintegy 10 százalékkal jobb az orszá­gos átlagnál, A vöröskeresz­tes aktívák hatékonyan tevé­kenykednek a vöröskeresztes kongresszus állásfoglalásának jegyében, amelynek célja, hogy minél több ember ad­jon életet mentő vért. A két termelőszövetkezet tagjai délután a Strand-étte­lizmus ellen veszi fel a küzdelmet —, hiszen a kul­turált italértékesítés, a bel­ső és a külső idegenforgalom fejlődésével összefüggésben, az étkezési és szórakozási igényekhez kapcsolódóan to­vábbra is alapfeladata a vendéglátásnak. A Belkereskedelmi Minisz­térium az adminisztratív in­tézkedéseken túlmenően szá­mos kereskedelempolitikai elgondolást is érvényesíteni kíván. Ezek egyik legfonto- sabbja, hogy a vendéglátó- helyeken fokozzák az ételfor­galmat, főleg a reggeli éte­lek és italok kínálatát. Ez­zel egyébként hosszú ideje megoldatlan társadalmi kö­telezettségét is rendezheti a vendéglátás. Forgalmi, gazdálkodási ér­dek, s egyben ellátási fel­adat továbbra is a kulturált italértékesítés. A követel­mény annyiban új, hogy egyrészt az alkoholmentes italok választékát, kínálatát, másrészt az alacsonyabb al­koholtartalmú italok értéke­sítését kell növelni. A mi­nisztérium szerint ehhez új — vagy csak „elfelejtett” — módszerekre van szükség. Kívánatosnak tartja például, hogy minden étteremben le­gyen ivóvíz az asztalokon: a vendéglátóüzletekben bizto­sítani kell, hogy szóda vagy ásványvíz akár deciliteren­ként is kapható legyen, s az éttermekben ne csak palac­kozott bort, hanem kimér­tet — kisfröccs vagy nagy- fröccs, netán hosszúlépés formájában — is árusítsanak. (MTI) remben találkoztak, ahol a kondorosi termelőszövetkezet NEB-vizsgálatok Békésen A békési Városi Tanács legutóbbi ülésén beszámoló hangzott el a városi Népi Ellenőrzési Bizottság 1977. évi munkájáról. A testület három ülést tartott, ahol részletesen elemezték a vizs­gálatok tapasztalatait. A hét napirendi pont megtárgyalá­sa után 40 határozatot hoz­tak. A 35 népi ellenőr munká­ját a témát jól ismerő szak­emberek segítették. A testü­leti ülésen ismertették az 1978. évi munkatervet. Ezek szerint ellenőrzik az átadott, illetve átvett pénzeszközök rendeltetés szerinti felhasz­nálását. A főálláson kívüli munkavállalás helyzetét is •megnézik. Elsősorban azt kutatják, hogy a vállalatok, intézmények eleget tesz­nek-e az 1/1976 számú MüM rendeletben foglaltaknak. A díjazások összhangban van­nak-e az elvégzett munká­val, hogyan alakulnak az ilyen foglalkoztatásból szár­mazó jövedelmek? Tagtoborzé A Magyar Autóklub Bé­kés megyei szervezete jól si­került tagtoborzó klubestet tartott Szeghalomban, mint­egy 70-80 résztvevővel, akik tájékoztatást kaptak az autóklub által nyújtott szolgáltatásokról és azok várható fejlődéséről. Az élénk érdeklődéssel le­zajlott rendezvényen megvá­lasztásra került az autó­klub szeghalmi csoportjá­nak új vezetője is, amelynek elnöke Kozák Sándor, a nagyközségi tanács elnöke lett. zenekara adott ajándékmű­sort a véradásban részt ve­vőknek. Röpülj páva köre és citera­Nyugdíjasok találkozója Szeghalmon Szeghalmon minden év vé­gén nyugdíjastalálkozót tar­tanak a községi tanácsnál, a Közalkalmazottak Szakszer­vezete tagjainak. Az idén december 28-án, szerdán délután, a nagyközségi ta­nács vb-termében kerül sor az ünnepélyes összejövetelre. Kozák Sándor tanácselnök az 1977-es év munkájáról tá­jékoztatja a volt dolgozókat. Ezt követően Gyűrű István- né, a szakszervezet titkára ajándékcsomagot nyújt át az idős embereknek. véradás a szeretet jegyében Hankó Mihály országgyűlési képviselő, a békéscsabai Le­nin Termelőszövetkezet elnöke az elsők között adott vért. Fotó: Béla Ottó Aki árat vet... I lavaly negyvennyolc esetben szabtak ki I _____I gazdasági bírságot bí­r ói ítélettel gazdálkodó egy­ségekre, döntő részben az árképzési kötöttségek durva megsértése miatt. Kétségte­len, a sokféle termelési, ke­reskedelmi tevékenység kö­zül semmi sem kap akkora figyelmet, mint az árvetés, s nyomában az árcédulák váltakozása, összességében az árszínvonal alakulása. Idén például a tartós fo­gyasztási cikkek árszínvo­nalának emelkedése a búto­rok, kerékpárok, motorke­rékpárok, fényképezőgépek drágulásából származott, s mert nem mindegy, milyen gyakorisággal vásárolt áruk ára változik, a vevők érzé­kenysége itt sokkal kevésbé volt tapasztalható, mint a ruházati cikkeknél vagy a bornál. Jövőre a fogyasztói árszín­vonal növekedésének terve­zett mértéke négy százalék, s mivel az egy lakosra jutó átlagos jövedelem gyarapo­dása 7—7,4 százalék lesz a számítások szerint, az egy lakosra elosztott reáljövede­lem 3—3,2 százalékkal emel­kedik. Az adatok egyben vá­laszt adnak arra a kérdésre, miért nem az áremelkedés ténye, hanem — a jövede­lem bővülésével összevetett — aránya a fontos. Az MSZMP Központi Bizottsá­ga 1977. december 1-i ülésé­ről kiadott közleményben azt olvashatjuk: „Az illeté­kes hatóságok továbbra is szigorúan ellenőrizzék a fo­gyasztói árak alakulását, akadályozzák meg az indo­kolatlan áremeléseket, és biztosítsák, hogy a fogyasz­tói árszínvonal emelkedése 1978-ban ne haladja meg a négy százalékot.” Fölhívjuk olvasóink figyelmét az idé­zet indokolatlan szavára; szó sincs tehát arról, hogy valamennyi áremelés mögött gyanús ügyleteket sejtsünk. A munka társadalmi ha­tékonysága javításának, az erőforrások ésszerű haszno­sításának lényeges feltétele a rugalmas árrendszer. Ja­nuár elsejétől például tizen­öt százalékkal emelkedik a villamos energia termelői ára, átlagosan 21—22 száza­lékkal növekszik a vasko­hászati termékek árszintje. Elkerülhetetlen lépés ez; a tartós világpiaci árarányvál­tozásokat a hazai áraknak tükrözniük kell, mert csak így hathatnak megfelelő mértékben a felhasználásra, azaz így ösztönözhetnek ta­karékosságra. A fogyasztás köréből tollhegyre kívánko­zó tény: 1977-ben hazánk a nyers kávé tonnáját olyan áron vásárolta, ami 338 szá­zaléka az 1970. évi beszer­zési költségnek. Ha lassan beletörődve, ha ismétlődően furcsáivá is, megszokjuk az^árak lépege- tését, s a hozzáértőbbek az­zal vigasztalják magukat, csak nehogy szaladni kezd­jenek a lépegetés helyett az árak, mint teszik ezt sok or­szágban. A lépegetés állami kikötés; a Minisztertanács 1972-ben hozott határozatot az árpolitikai célokról és teendőkről, bevallottan kompromisszumot teremtve a ráfordításokkal arányos árak fokozatos kialakítása és az életszínvonal-politikai cé­lok között. Ezért járt együtt a húsárak emelésével a fix összegű jövedelemkiegészí­tés, ezért szabja meg min­den esztendőben a népgaz­dasági terv a fogyasztói ár­színvonal növekedésének mértékét. Éppen azért, mert az árrendszer fokozatos és tervszerű módosítását párt­ós kormányhatározatok szo­rítják megfelelő mederbe, nagy a felelősségük azok­nak, akik egy-egy termelő­helyen, kereskedelmi cégnél az árvetés gazdái. Nemcsak rendkívül pontosan kell is­merniük az előírásokat, ha­nem rendelkezniük kell az­zal a képességgel is, mely éles határvonalat húz az in­dokolt és az indokolatlan bevételi többlet, a nyereség és a nyerészkedés közé. Javult az árfegyelem, ezt állapította meg a Tárcaközi Ár- és Termékforgalmazási Bizottság, amikor értékelte 1977. első félévének tapasz­talatait. Hat hónap alatt az árellenőrzések száma meg­haladta az országban az öt­venezret, s az esetek 15,5 százalékánál volt szükség szankcióra vagy intézkedés­re. Amit magas aránynak kell tartanunk, még akkor is, ha e 15,5 százalékból 3455 ügy csupán figyelmeztetéssel zárult, azaz inkább alaki hibákat, mintsem tényleges árvetési szabálytalanságokat fedett fel itt az ellenőrzés. Persze, a gazdasági bírsá­gok 1,5—2 millió forintos összege egyre inkább gon­dolkodóba ejti azokat, akik úgy vélték, az árvetés a leg­jobb módszer a gazdag ara­táshoz ... Holott lehet gaz­dagon, ám tisztességesen aratni! Bizonyítja az előbbi mon­datot, s persze, az eset ál­talánosítható érvényét sem titkolva: miniszteri értekez­leten összegezték a közel­múltban a nehézipari tárca vállalatainál végrehajtott ár­ellenőrzések tapasztalatait. Mint megállapíthatták, egészséges törekvések lát­hatók az árstabilitásra, így például az alapanyagok ár­emelkedésének túlnyomó ré­szét a vállalatok műszaki, szervezési intézkedésekkel ellensúlyozták, s kedvezően hatott a termelékenység nö­velésére is, mert így a ter­melékenységre jutó költsé­gek csökkentek. Aligha vé­letlen, hogy másfél év alatt a tárca vállalatainál az ár­fegyelem megsértése miatt mindössze két esetben kel­lett büntetni, amit — be­valljuk — nagy örömmel ír­nánk le más tárcák cégei­ről is. O módszer követhető, sőt, követendő, s ha általánosan követett lesz, az árvetők — bár tap­sot akikor sem kapnak — nyugodtan tehetik dolgukat. Mert ami indokolt drágulás, azt beletörődve elfogadja az ember, de csak akkor, ha biztos benne, az indokoltak mellé nem csapódik oda az, ami indokolhatatlan, ami nyerészkedést takar, ami nemcsak az árfegyelmet, ha­nem a társadalmi erkölcsöt is sérti. Lázár Gábor II gyulai vegyes kar Székesfehérvárott A napokban nagy sikerrel szerepelt a gyulai Erkel Fe­renc vegyes 'kar Rázga Jó­zsef karnagy vezetésével Székesfehérvárott, az Építők Pintér Károly Művelődési Házban nemrég lezajlott kó­rushangversenyen, amelyet Kodály Zoltán születésének 90. évfordulója alkalmából rendezett a vendéglátó vá­ros. A műsorban fellépett még a székesfehérvári Alba Re­gia vegyes kar, a Május 1. téri általános iskola ének­kara, valamint Kertész Ta­más, a Magyar Állami Ope­raház magánénekese. Az ünnepi hangverseny zárószámát — a Kodály Zol­tán emlékének szentelt kó­rusművet — az összevont kórusok közreműködésével maga a szerző, Karai József vezényelte. Előszilveszter öt klub fiatalsága jön össze december 29-én, csü­törtökön este 19 órai kez­dettel Békéscsabán, a Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőház- ban. A Pedagógus, a Ba­romfiipari, a Manzárd, a Fiatal utazók és a vendég­látó Tízek ifjúsági klub tag­jai közösen ünnepük majd előszilveszterükön az óév végét. A klubesten Mlinár Pál, Kolarovszki Mária, va­lamint a Rozmaring együt­tes lép fel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom