Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-22 / 300. szám
1977. december 22., csütörtök o Szakmunkástanfolyam, egyetemi előkészítő Gyulán, a TIT-ben Megyénkben is szaporodnak a több emeletes házak, amelyekbe már lifteket is szereltek az építők. Természetesen ezek javításáról is gondoskodni kell, ezért a TIT gyulai járási-városi szervezete felvonókarbantartó-szerelő szakmunkástanfo- lyamot szervez. 1978 februárjában kezdődik a képzés, amely minden szombaton reggel 8 órától, délután 4 óráig tart majd. Műszaki, fizika-, .mechanikai ismereteket, villamossági alapfogalmakat tanulnak a hallgatók, Budapesten vizsgáznak és szakmunkás-bizonyítványt kapnak az év végén. Az egyetemre, -főiskolára jelentkező fiataloknak is segítséget szeretne nyújtani a TIT Gyulán. Szakmai, módszertani útmutatással, konzultációkkal, előkészítő tanfolyam szervezésével könnyít a felvételi vizsgák nehézségein. Január 10-ig jelentkezhetnek a fiatalok az egyetemi előkészítőre, amelynek első találkozója január közepén lesz, majd az ajánlott tankönyvek „klasszikus módszerű” tanulása, s a májusig tartó konzultációsorozat készíti fel a továbbtanulókat biológia, matematika és fizika tantárgyakból. napirenden: Békéscsaba tömegközlekedése E hét szerdáján Vantara Jánosnak, a városi tanács elnökhelyettesének vezetésével a megyei és városi tanács illetékesei, valamint a Volán Vállalat vezetői tanácskoztak Békéscsabán a megye- székhely és környéke tömeg- közlekedésének fejlesztéséről. A felmérések szerint naponta 40 ezer utast szállít a 8- as Volán Békéscsabán. Megállapították, hogy a város 33 helyi járatú autóbuszával viszonylag zökkenőmentesen tudják lebonyolítani a forgalmat. A csúcsforgalmi időt kivéve a járatok kihasználtsága 38,7 százalékos, ez az országos átlagot jóval meghaladja. Más városokhoz hasonlóan Békéscsabán is a munkakezdés előtti és a délutáni 16—18 óra közötti időszak okoz csupán fennakadást. Ennek megoldására a lépcsőzetes munkakezdés bevezetését javasolják. A továbbiakban egyenként sorra vették a számozott autóbuszok kihasználtságát^ s arra a következtetésre ju-. töttak, hogy a 8 és a 17/A.' jelű buszok zsúfoltságán enyhíteni kell. Ezt úgy kívánják megoldani, hogy a jelenlegi 17/A járatokat nagyobb, csuklós buszokra cserélik ki. Ezenkívül módosítják a 10es 13-as busz menetidejét, pontosabban azzal szeretnék azt rövidíteni, hogy a kötöttárugyári megállót átteszik a Tanácsköztársaság úti ABC- áruházzal szembe. Végezetül szó volt arról is, hogy a távolsági autóbuszok útvonalát elterelik a Tanács- köztársaság útjáról, s a városon át a Bartók Béla úton fognak közlekedni. J. P. Ki tud többet a A közelmúltban ülést tartott a HNF Gyula városi elnöksége. Ezen elsőként Ba- nadics Márton elnök tájékoztatást adott az elnökség ez évi munkájáról, majd megvitatták és elfogadták a HNF városi bizottságának jövő évi programját és tanácskozási tervét. A jövő évi program sem szűkölködik tennivalókban. Olyan feladatokat határoztak meg, amellyel tovább erősítik a kapcsolatot a városkörzeti i bizottságok és a lakosság között. Hangsúlyozottan foglalkoznak a nők és fiatalok közéletiségével, de nem feNagysikerű fenyőfaünnepélyt rendezett Nagyszénáson az általános iskola a művelődési ház színháztermében. Képünkön a 2. osztályosok szerepelnek. Tanító nénijük Kormányos ; Tiborné Fotó: Gál Edit A Békéscsabai Vegyesipari Vállalat KISZ-esei már az ünnepi könyvhéten is városszerte sikerrel árusítottak. A karácsonyi forgalomból is részt vállalnak, Békéscsabán, az Ifjúsági Áruház mellett felvert sátrukban kínálják az új könyveket. A nagy hideg sem akadály... Fotó: Gál Edit Magyar Tanácsköztársaságról? ledkeznek meg az idős korúak, nyugdíjasok problémáiról sem. A szocialista demokratizmus további kibontakoztatására szélesítik a különböző közéleti fórumok rendszerét. Fontosnak tartják az ország- gyűlési képviselők és tanácstagok kapcsolatainak javítását a választópolgárokkal. A politikai munka mellett semmivel sem kisebb szerep jut a jövő évi népgazdasági tervfeladatok sikeres végrehajtásának elősegítésére. Tovább támogatják a szocialista munkaversenyt, nem feledkeznek meg a háztáji és kisgazdaságok, kerttulaj- donosok termelésének támogatásáról. A HNF VI. kongresszus állásfoglalásának szellemében törekszenek a Szovjetunió és a többi szocialista országok eredményeinek széles körű megisfl tárgyalóteremből: Ittas vezetésért Az alkohol az országutakon is szedi áldozatait. Ebben az évben is többször fordult elő olyan baleset, amely az italozás miatt következett be. A rendőrség nagy gondot fordít az ilyen jellegű bűncselekmények megelőzésére. Jelentős a felvilágosító tevékenység is. Ennek ellenére egyes járművezetők olykor figyelmen kívül hagyják, hogy az italozás milyen következményekkel jár. A napokban a Battonyai Járásbíróság tárgyalás mellőzésével végzést hozott Kovács István mezőhegyesi lakos ügyében, mert ittasan mertetésével. A tervekben szerepel, hogy jövőre mongol, szovjet, cseh vendégek részvételével barátsági napokat szerveznek. Jövőre ünnepeljük a Kommunisták Magyarországi Pártjának 60., 1979-ben pedig a Tanács- köztársaság 60. évfordulóját. A méltó megemlékezés érdekében széles körben ismertetik haladó hagyományainkat, és a felszabadulás óta a szocializmus építésében elért eredményeinket. Tovább szorgalmazzák a felnőttoktatást, és pályázatot hirdetnek meg az úttörők körében „Ki tud többet a Magyar Tanácsköztársaságról” címmel. Az elnökség kiegészítésekkel elfogadta a bizottság jövő évi programját és tanácskozási tervét. Az elnökségi ülés után a népfrontbizottság is megtárgyalta és elfogadta a programtervezetet. pénzbüntetés vezette személygépkocsiját. Szeptember 20-án Mezőhegyesen a vendéglőben másfél deci konyakot fogyasztott el, majd Mezőkovácsházára ment. A szolgálatot teljesítő rendőr jár őr igazoltatta, s vérvételre állította elő. Megállapították, hogy a 29 éves fiatalember közepes fokú alkoholos befolyásoltsági állapotban vezette személygépkocsiját. A bíróság közlekedési vétség miatt 3500 forint pénz- büntetésre ítélte. Mellékbüntetésként 10 hónapra eltiltotta a gépjárművezetéstől. Az ítélet jogerős. Bz üzletek ünnepi nyitva tartása 1977. december 24-én, szombaton az élelmiszerüzletek 16 óráig, az iparcikküzletek és áruházak 15 óráig, a vendéglátóipari üzletek 17 óráig tartanak nyitva. Településenként azonban egy-egy melegkonyhás éttermet, valamint a szállodával rendelkező éttermeket és az Utasellátó Vállalat éttermeit 22 óráig nyitva kell tartani. 1977. december 25-én, vasárnap minden nyílt árusítású üzlet, valamint csarnok és piac egész napon át zárva tart. A vendéglátóipari üzletek szombati nyitva tartási rend szerint tartanak nyitva. December 26-án, hétfőn minden nyílt árusítású üzlet, valamint csarnok és piac egész napon át zárva tart. A vendéglátóipari üzletek vasárnapi nyitva tartási rend szerint tartanak nyitva. Nők a közéletben Ö nök politikai, gazdasági és szociális helyzetét 1971-ben értékelte az MSZMP Központi Bizottsága, és átfogó határozatokat hozott. Ezt követően tartották meg 1971-ben a Magyar Nők Országos Tanácsának I. kongresszusát. A tanácskozáson széles körű vita folyt a magyar nőknek a társadalomban elfoglalt helyzetéről, szociális gondjairól, egyenjogúságukról, a rájuk háruló feladatokról és azok megvalósításának lehetőségeiről. 1977 márciusában a MNOT II. kongresszusán értékelték az utóbbi hét esztendőben elért eredményeket, s megvitatták napjaink nőpolitikái gondjait. E politika lényegét, szocializmust építő társadalmunkban félszavakból is értjük. Azt például, hogy a női egyenjogúság nem egyszerűen törvényalkotás kérdése, a jogi egyenlőségé, hanem a nő társadalmi és politikai jogait jelenti gazdasági függetlenségét s egyenjogúságát a munkában és a családban egyaránt. Mindezek teljesüléséhez hazánkban adottak az objektív feltételek. Az a tény, hogy a munkaképes nők több mint 70 százaléka munkavállaló, illetve, hogy a munka- vállalók 44 százaléka nő, hogy a választott testületekben növekedett számarányuk, a közélet fórumain aktivitásuk bizonyítja, hogy képesek és készek is társadalmi kötelezettségeik vállalására. Természetesen, ahogyan a társadalmi fejlődés minden területén meg kell küzde- nünk azért, hogy a lehetőség valósággá váljon, a cél, a program — ha tetszik, a határozat — teljesüljön, ez törvényszerűen vonatkozik a tényleges és teljes női egyenjogúság megvalósításáért folytatott munkára is. E munka során azonban akarva-akaratlanul fellépnek a szubjektív tényezők. S míg a nők társadalmi egyenlőségét a munkalehetőségek, vagy a gyermekgondozási segély objektiven és törvényesen biztosítja, addig ugyanezek a tényezők ma még erősítik a szubjektivizmust. Ki ne tudna példát mondani az egyenlőtlen bérezésre, vagy a kisgyermekes anyák egyes munkahelyeken való negatív értelemben vett megkülönböztetésére? Oka ennek jó néhány helyen a rossz beidegződés, de oka a nem ritkán tapasztalt ellenszenv is a „női munkával” szemben. Hogy az ilyenfajta szubjektivizmus háttérbe szoruljon, azért nem a nőknek, hanem magának a társadalomnak kell tennie. A nők ugyanis napról napra bizonyítanak. Bizonyítanak a tanácsi hivatalokban, ahová ha benyitunk, leginkább női ügyintéző kérdezi meg tőlünk, mi járatban vagyunk. Ha telefonon keresünk egy- egy tanácsi tisztségviselőt, osztályvezetőt, többször jelentkezik a vonal túlsó végén női hang, mint ahányszor számítanánk rá. A tanácsüléseken is mintha következetesebbek, határozot- tabbak lennének a női tanácstagok hozzászólásai, állásfoglalásai. A helyi tanácstestületeknek negyede, a megyei és fővárosi tanácstagoknak harminc százaléka nő. Ennél is örvendetesebb arányokat találunk a szakigazgatási szervekben. A tanács- apparátus teljes létszámának ma már csaknem fele nő. És nem kevés a „gyengébb nemből” a vb-titkár sem. De nemcsak a tanácsoknál találunk nagy számban nőket. A népfront választott testületéiben 34 százalékos a nők aránya. E testületek mellett mintegy kétezer nőbizottság tevékenykedik. A több mint ezer egyéb munkabizottság is — érdeklődési körüknek megfelelően — teret ad a nők közéleti tevékenységéhez. Szervező és felvilágosító munkájukkal hozzájárulnak a népfrontpolitika lényegének teljesedéséhez, szocialista céljaink szolgálatában a politikai cselekvési egység erősítéséhez, s egyidejűleg a szocialista demokrácia gazdagításához. 461 lakóterületi nőklub és 650 szakkör léte bizonyítja a nők társadalmi aktivitását. A szakszervezeti mozgalom is elképzelhetetlen ma már nők nélkül. A SZOT-ban 35, a szakmai szakszervezetek központi vezetőségében több mint 40, az üzemi szak- szervezeti bizottságokban több mint 50 százalékban vannak képviselve. Bármerre megyünk az iparban, nőkkel találkozunk. A szocialista brigádok több mint egyharmada nőnemű. A felsorolásból a párt sem maradhat ki, ahová napról napra jelentkeznek a kommunista nők, ahol egyre többen lesznek alapszervezetek titkárai, vezetőségi tagjai. A nők megállják a helyüket tisztségükben is, munkájukban is, családjukban is. És ez utóbbi sem mellékes. Mert itt a munka oroszlánrésze hárul rájuk — bármilyen gazdasági vagy társadalmi funkciót is töltenek be. Pártunk célja ugyanis nemcsak az, hogy gazdasági, politikai feladatainkat maradéktalanul teljesítsük, hanem az is, hogy egészséges családok, nyugodt, kiegyensúlyozott emberek legyenek a célok teljesítői. Hogy ez így is legyen, az a nőkön, anyákon, feleségeken múlik. Olyanokon, akik maguk is kiegyensúlyozott, harmonikus életet élnek. Ehhez azonban egy egész társadalom akarata, igyekezte, segítsége szükséges. Megértés a kisebb és nagyobb közösségekben a nők kettős feladatához, politikai, társadalmi, egyéni felelősségéhez. Nem lenne azonban teljes a nők közéletiségéről alkotott kép, ha elhallgatnánk, hogy míg általánosan folyamatos fejlődésről beszélhetünk, addig hiányosságokkal is találkozunk. A falvakban élő nőknek ugyanis még mindig nem jut elegendő szerep a közéletben. Ezen csak a helyi társadalmi és politikai szervek, szervezetek tudnak segíteni. És nem holnap, hanem már ma kell elkezdeniük a munkát. Nőknek, férfiaknak egyaránt. □ ártunk programnyilatkozata megszabta a továbblépés irányát. Van még mit tenni/ mert a gazdasági, társadalmi változások az életformát is változtatják. összhangba kell hoznunk a társadalmi, a közösségi és egyéni érdekeket. Ilyen nagy feladatok megvalósításában nem lehet maradi módon felfogni a társadalmi vagy családi munkamegosztást nők és férfiak között, mint ahogy a társadalom sem férfiakra és nőkre oszlik elsősorban. Mérő Miklós A szolnoki stúdió műsora a Petőfi adón: Alföldi tanyákon Ma, 12.33 órakor kezdődik az a 22 perces riportműsor, amelyet a szolnoki stúdió munkatársai (Gulyás Ferenc és Zentai Zoltán, szerkesztő: Dalocsa István) alföldi tanyákon készítettek. A tanya létével és az ott élő emberek sorsával jó néhány generáció foglalkozott és sok jó szándékú vagy kevésbé átgondolt elképzelést ítélt kudarcra. A tanya nemcsak történelmi örökség, melynek léte szükségszerűség. Megszűnése, átalakulása hosszú folyamat. A tanyák sorsát még nem döntötték el. De napjainkban egyre inkább az értelem veszi át helyét, a körülöttük fel-fel- csapó érzelmi megnyilvánulásoknak. Ezt a gondolatot próbálja a műsor bizonyítani Bács-Kis- kun, Békés és Szolnok megyék tanyavilágából.
