Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-22 / 300. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NE PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. DECEMBER 22„ CSÜTÖRTÖK Ára: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM Folytatás magasabb szinten A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordu­lója tiszteletére indított szo­cialista munkaverseny gaz­dag eredményei pontosan megmutatták a munkaverse­nyek, a szocialista brigádok felajánlásainak jelentőségét. A jubileumi munkaver­seny felajánlásainak túlnyo­mó része ráadásul nem is egyszeri eredményt hozott, hanem tartósan alkalmazha­tó műszak-szervezési intéz­kedések, munkafogások, megoldások alapjául szolgált. Sokfelé a munkaverseny a tartós és régóta hiányolt gyümölcsöző együttműködést alakította ki olyan vállala­tok, ágazatok között is, ahol „hivatalból” már régóta — sikertelenül — igyekeztek a kooperációt tökéletesítem. A héten az új versenyre hi­vó szó Angyalföldön, a Láng Gépgyár munkásai kö­rében hangzott el. A folyta­tásra buzdító felhívás a leg­megfelelőbb időpontban lá­tott napvilágot: ismeretessé váltak a népgazdaság jövő évi tervének irányelvei, és ennek nyomán a vállalatok, ágazatok már pontosan tisz­tázhatják 1978. évi feladatai­kat: kiegészítve, kiigazítva korábbi elképzeléseiket. A vállalati kollektívák tehát már a végleges tervek tuda­tában készülhetnek fel az új versenyszakaszra, mérle­gelhetik, hogy az adott vál­lalati terv, mely céljainak teljesítéséhez szükséges hoz­záadni a munkaköri köteles­ségen felüli tudást és akara­tot. A verseny ma már nehe­zebb. Egyre kevesebb az olyan munkahely, ahol a jobb eredmények eléréséhez elégséges lenne pusztán a nagyobb mennyiség: a több darab, tonna, méter. Minde­nütt az egész gazdálkodás minőségének javítása a leg­fontosabb feladat: az újdon­ságok gyors bevezetése, a költségek leszorítása, a ter­mékek műszaki színvonalá­nak emelése, az idő jobb ki­használása stb. Ezekben az években a gazdaságfejlesztés célja: „felsőbb osztályba” ke­rülni. (A közepesen fejlett országok sávjából a magasab­ban fejlettek alsóbb régiójá­ba.) Nyilvánvaló, hogy — miként a sportban — a gaz­daságban is, a „felsőbb osz­tályban” másképpen kell ver­senyezni. A folytatás tehát, egyre inkább, egyre több he­lyen a „versenyt, de maga­sabb szinten” követelményét írja elő. Ahol a következő na­pokban, hetekben elfogadják majd az angyalföldi munká­sok „kihívását” — erről a kö­vetelményről el ne feledkez­zenek. A munkaverseny, a felajánlások sikere, minde­nütt, csakis ezzel együtt vál­hat teljessé és időszerűvé. A belső tartalékok feltárá­sának gyorsasága, az egyé­nek, brigádok kezdeményező­készsége, lelkesedése ponto­san sohasem tervezhető. Szá­míthatnak a tervezők persze erre az erőforrásra is, de csak a tervek túlteljesítésének le­hetőségeként. A túlteljesítés mértékét a munkaversenyben részt vevő százezrek lendü­lete, munkaszeretete, akarata szabja meg. Gerencsér Ferenc Jó kezdeményezés, sok javaslat, ötlet N6i vezetők értekezlete a Hazafias Népfrontnál A Hazafias Népfront Bé­kés megyei bizottsága de­cember 21-én tanácskozásra hívta össze a megye válla­latainak, üzemeinek, hivata­lainak női vezetőt. A téma: a nők közéleti szereplése és az ezzel kapcsolatos tapasz­talatok. A tanácskozáson a megyei pártbizottság képviseletében részt vett Nagy Imréné és Mdkrán János. Országgyűlé­si képviselők, vállalati igaz­gatók, tanácselnök-helyettes, vb-titkár, OTP-fiókvezető, tsz mezőgazdász és még jó néhány szakma, munkahely képviselői vettek részt, olyan nők, akik több éve állnak helyt vezető beosztásban, emellett társadalmi tevé­kenységükkel is példát mu­tatnak. A jelenlevőket Szegfű Ist­ván, a Hazafias Népfront megyei titkárhelyettese üd­vözölte. Beszélt az újszerű kezdeményezésről, hogy a nők közéleti szerepléséről éppen azokkal tanácskoznak, akik ebben élnek, dolgoznak s mondják el tapasztalatai­kat, hogyan valósul meg munkaterületükön a párt nő- * politikai határozatának vég­rehajtása, milyen gondokkal, problémákkal küzdenek. Be­szélt a Hazafias Népfront tevékenységéről, s számada­tokkal támasztotta alá, hogy mennyire változott az utób­bi években a nők részvétele a közéletben. A tanácskozáson élénk vi­ta alakult ki, sok érdekes, hasznos javaslat született. Többen elmondták, hogyan jutottak a pályára, milyen segítséget kaptak munkahe­lyüktől és a családtól. Se- bessi Lászlóné országgyűlési képviselő hozzászólásában rámutatott arra, mennyire fontos, hogy először a csa­ládon belül teremtsék meg az egyenjogúságot, s közö­sen viseljék a terheket a család felnőtt tagjai. Köz­életi tevékenység a család segítő, jóindulata nélkül egy hő számára nem lehetséges. Különösen tapasztalható ez a pedagógiai pályán. De ugyanígy fontos a munkahe­lyi párt- és gazdasági veze­tés megértő támogatása is. Nagy Józsefné, a szarvasi ÁFÉSZ elnöke a tanulás fontosságát hangsúlyozta, s azt, hogy elsősorban a csa­ládon belül együtt-egymást segítve kell ezt kezdeni. A munkahelyeken feltétlen gondolni kell a gyermek­gondozási segélyt igénybe vevő nődolgozókra, s szer­vezetten szükséges segíteni a tanulásukat, hogy a 3, 6, esetleg 9 év kiesését pótolni tudják. A technika rohamo­san fejlődik, s a gyes-en levők nem tudják követni ezt a fejlődést, ha nincs ben­nük törekvés a szakmai is­meretek bővítésére. Dr. Szegvári Péterné orosházi városi tanács vb-titkár ja­vasolta, hogy a Hazafias Népfront a mostanihoz ha­sonló fórumon férfi vezetők­kel is tanácskozzon a párt nőpolitikájáról. Kuti Má- tyásné, a békéscsabai ifjú­sági ház munkatársa hozzá­szólásában a hivatástudatról, a nők szakmai és politikai képzésének szükségességéről beszélt. Ehhez csatlakozott Moravszki Pálné, az Élelmi­szer-, Vegyiáru Nagykereske­delmi Vállalat Békés megyei fiókjának igazgatója, aki ar­ról szólt, hogy a vezető funkcióban levő nőknek kü­lönösen oda kell figyelniük beosztottjaik képzésére, fej­lődésére. Balati Istvánná, a bucsai Üj Barázda Tsz üzemgazdásza a szövetkezeti nődolgozók gondjairól szólt. A tanácskozáson felszólalt Mokrán János is, aki többek között hangsúlyozta, hogy a nők részvétele a közéletben fontos társadalompolitikai kérdés. K. J. Á Csepel Autógyárban termékszerkezet-változás keretében idén kezdték el a „Lapplander” terepjárók sorozatgyártását. A svéd Volvo céggel kooperációban készített, összkerékhaj­tású gépkocsikból 1977-ben 365 darab hagyja el a gyárat, 1978-ban pedig már ezer darabot gyártanak svéd exportra (MTI-fotó, Branstetter Sándor felvétele — KS) Megfiatalodik a pesti Rákóczi út. Nyolc építőipari vállalat dolgozói befejezték a Rákóczi út „szinttengelyének” mun­kálatait. A házakat különleges festékkel vonják be, amely állítólag 20 évre biztosítja a színállóságot (MTI-fotó — Bisztray Károly — KS) Tanácskozás Szeghalmon az 1979. évi sárréti napokrél „Vallani akarunk a Sárrét­ről — a Sárrét népének, úgy, hogy az ország más részein is felfigyeljenek ránk. Nem­csak a múlt elhagyott, ki­zsákmányolt vidékéről, né­péről, hanem napjaink iz­galmas, lelkesítő hétköznap­jairól, napról napra gazda­godó, szépülő, új életünkről is szólni akarunk.” Így fo­galmazták meg annak idején, 1966-ban a célt a szeghal­miak, amikor felvetődött a sárréti napok rendezvényso­rozatának gondolata. És en­nek jegyében került sor 1968- ban az első kulturális és mű­vészeti programokból álló rendezvényre. Hat évvel később, a III. sárréti napok eseményeinek szervezésébe már bekapcso­lódott Hajdú-Bihar megye is. Nem is lehetett másképp, hisz e vidék hagyományai, kulturális értékei nem vá­laszthatók el földrajzi hatá­rokkal. Időközben bővült a program is, különböző tudo­mányos jellegű tanácskozá­soknak, népzenei fórumnak is helyt adott Szeghalom, Püspökladány és Berettyóúj­falu. A növekvő program, a sok esemény viszont akarat­lanul is magával hozta a rendezvénysorozat elhúzódá­sát, széttagolódását. Nem alakult ki központi profil, s emiatt csökkent a rendez­vény hatása. Egyebek közt ezekről esett szó azon a tanácskozáson, amelyet tegnap délelőtt Szeg­halmon rendeztek Békés és Hajdú-Bihar megyei párt- és tanácsi vezetők részvételével. Ott volt a megbeszélésen Szöllősi Gyula, a Hajdú-Bi­har megyei tanács elnökhe­lyettese, Szeljak György, a Békés megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyettese, Nagy János, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese, va­lamint Szeghalom járási, köz­ségi vezetői. Megállapodtak abban, hogy az elkövetkező, IV. sárréti napokat is közö­sen rendezik, és az 1979 ta­vaszán — ezt követően négy- évenként — sorra kerülő rendezvénysorozat részleteit Szeghalom, Püspökladány és ■Berettyóújfalu képviselőiből alakult kilenctagú bizottság dolgozza ki a jövő év már­cius 31-ig. Az alapvető cél természetesen nem változik, továbbra is törekednek arra, hogy országos jellegű legyen az esemény, s azon a tudo­mány, a kultúra és a sport egyaránt reprezentálja majd a sárréti tájon élő és dolgo­zó emberek értékeit. F. I. Jövőre tovább erősödik a BAGE Tegnap, december 21-én délelőtt a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egye­sülés tanácsa ülést tartott. Legfontosabb napirendi ponban az egyesülésben részt vevő üzemek 1977. évi várható eredményeiről és a jövő év terveiről és fel­adatairól esett szó. Az Ag­ráripari Egyesülés 22 gazda­sági egysége jó évet zárt. Erre az évre a gazdaságok eredetileg 13-14 százalékos termelésnövekedést tervez­tek, amit az előzetes számí­tások szerint 16-17 százalék­ra teljesítettek. Rékordter- mést takarítottak be búzá­ból : 49,6 mázsát hektáron­ként, a kukorica-termésátlag pedig várhatóan %6 mázsára tehető. Jövőre a gazdaságok újabb 7-8 százalékos termelési ér­téknövekedést irányoztak elő. Tervezik a gépesített zöldségterület, illetve a ku­korica és a vetőmagok ve­tésterületének növelését. A hűtőház és a konzervgyár kapacitásának kihasználásá­ra a zöldborsó, a zöldbab és a paradicsom termesztési technológiáját számítógéppel dolgozzák ki. A BAGE te­rületén csökkentik a szója, és szinten tartják a búza vetésterületét, a rét-, legelő- gazdálkodásban pedig a ho­zamok növelését irányozták elő. A tanácskozáson részt ve­vők előadást hallgathattak meg az Agráripari Egyesülés taggazdaságainak az együtt­működésből származó érde­keltségi rendszeréről, majd jóváhagyták a szervezeti és működési munkaügyi sza­bályzatot. A résztvevők elfogadták az Agráripari Egyesülés be­ruházásainak tervezetét. így az agrokémiai telepek léte­sítését, a kondorosi 1340 fé­rőhelyes szakosított tehené­szeti telep, az újkígyósi pa­lántanevelő telep létrehozá­sát is. Nagygyűlés a kubai VIT-re való felkészülésről Az 1978-as Kubai Világif­júsági Találkozóra való fel­készülésről tanácskoztak a MTESZ tagegyesületeinek képviselői szerdán, a tech­nika házában rendezett nagygyűlésen. A tanácsko­zást Barabás János, a KISZ KB titkára, a VIT-iroda ve­zetője nyitotta meg, majd Kovács Sándor, a MTESZ főtitkára szólt a VIT-tel kapcsolatban a társadalmi szervezetre háruló feladatok­ról. A MTESZ 33 egyesületé­ben, a 150 ezer tag közül mintegy 30—40 ezer a fia­tal; számukra dolgozta ki a szövetség a MTESZ VIT- programját. Eszerint a tár­sadalmi szervezet aktívan bekapcsolódik a VIT-re való felkészülésbe, a találkozó szellemében az egyesületek olyan programúkat szervez­nek, amelyek a szakmai is­meretek gyarapítását és a VIT-en részt vevő országok megismerését egyaránt szol­gálják. A program szerint a MTESZ külön propaganda- anyagot állít majd össze a VIT-re, ebben Magyaror­szág életéről, iparáról, me­zőgazdaságáról, kultúrájáról ad majd tájékoztatást Ha­vannában a találkozón részt vevő más országok fiataljai­nak. Nemzeti kiállítást is rendez majd a kubai fővá­rosban a MTESZ, ezen a műszaki, természettudomá­nyi eredményekről nyújt in­formációt. A szerdai gyűlésen ezek­nek a programoknak a gya­korlati végrehajtásáról ta­nácskoztak az egyesületek képviselő fiatalok. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom