Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-20 / 298. szám
1977. december 20., kedd o Megyénkben készül A Röntgen- és Kórháztechnikai Vállalat orosházi ki- rendeltségén évente átlagosan 60—70 féle különböző egészségügyi intézményekben használatos berendezést készítenek. A gyártmányok nagy része itt indul és alakul végtermékké, de az országos vállalat több üzemegysége részére készítenek sok-sok féle alkatrészt is. A röntgenlaboratóriumok számára készülő filmszárítószekrény, egymezős filmnéző, légtisztító, léghűtőberendezések, s a röntgenbuszok elektromos vezérlőszerkezete csak néhány kiragadott példa az éppen most készülő igen fontos kórházi laboratóriumi berendezés közül. Utolsó igazítások az egymezős filmnézőn O A forgácsolórészleg munkája pontos, megbízható © Szerelés közben a szovjet exportra készülő röntgenbuszok elektromos vezérlőszerkezete A lakatosműhelyben vaslemezekből „szabnak — varrnak” Hibaigazítás festés után Veress Erzsi képriportja Egy brigád naplójából A Békéscsabai Forgácsolószerszám-gyárban 33 brigád dolgozik. A harmincháromból 3 ifjúsági brigád. Ez any- nyit jelent, hogy átlagos életkoruk a 30 évet nem haladja meg. Közülük egyik, a Kilián György háromszoros aranykoszorús brigád, akiknek tevékenységére a gyár vezetői hívták fel figyelmünket. A sok hármas szám után ismerkedjünk meg velük. — 1969-ben alakultunk — kezdi a beszélgetést Balogh Sándor, a brigád vezetője. — Kezdeti vállalásaink amolyan tapogatózó lépések voltak. Mint újonnan munkába lépett dolgozók, inkább a környezetünkkel barátkoztunk, s eleinte a sok újdonság mellett nem volt lehetőségünk pluszmunkát felmutatni. Mindannyian szakmunkások vagyunk, esztergályosok, marósok, köszörűsök, szerszámkészítő lakatosok, s szakmánkon belül igyekeztünk többet tenni. Így például soron kívül előre vettük a legsürgetőbb munkákat, túlórát vállaltunk. Közben a létszámunk 9 főről 14 főre növekedett. 1975- ben gyümölcsözött első ízben a jobb munkánk: megkaptuk az első aranykoszorús brigád címet. Ezt a következő két évben is kiérdemeltük. ♦ ' Brigádnaplójukat lapozgatva, a fényképek és kivágások között egy érdekes köszönőlevélre akadtam. Feladója az Áchim L. András Általános Iskola. „Ezúton köszönjük a. Kilián György brigádnak, hogy a tűzrendészet! szempontból nélkülözhetetlen vasrácsokat az iskola olajkályhái köré társadalmi munkában elkészítették és felszerelték ” — szól a levél. — Ez volt az első élő kapcsolatunk a gyáron kívül — folytatja a brigád vezetője. — Azóta többször vállaltunk túlórát, s az ebből keresett pénzt felajánlottuk az óvodák megsegítésére. Végeztünk társadalmi munkát a gyárban is. Szanazugi üdülőnk felújításában segédkeztünk. ♦ A Televízió híradójában is találkozhattunk nevükkel. 1976-ban és az idén megrendezték az országos Kilián György brigádtalálkozót. Az elsőt Debrecenben tartották, ahol részt vett névadójuk özvegye. Ök is ott voltak. Az idén a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár tartotta a második találkozót, Budapesten. Az augusztusi találkozón a brigádból ketten képviselték a gyárat. Csaknem 140 brigádvezető és tag vett részt a gyűlésen. Megismerkedtek más fiatalokkal, s azóta rendszeresen és kölcsönösen kicserélik tapasztalataikat, megismerkednek egymás munkájával. így látogatást tettek az Orosházi Üveggyárban, s lassan jártasak lesznek a vegyészeiben, sőt a híradástechnikában is. ♦ Az évek óta visszatérő belvíz talán megyénket sújtotta legjobban. Sok ház megrongálódott, vagy életveszélyessé vált. Így történt ez Juhász János bácsi esetében is, aki a gyár régi dolgozója, ma már nyugdíjas. A forgácsoló brigádjai, élén az ifjúsági brigádokkal, részt vállaltak a ház újjáépítésében. Csemus Ferenc brigádtag mondja: — A régi épületet lebontottuk, persze csak azután, hogy a másik felépült. Az új ház alapjainak egy részét mi készítettük, pontosabban betonoztuk, és részt vettünk a falazásban is. A kommunista műszakon kívül, mindannyian átlagosan négy óra társadalmi munkát végzünk havonta. ♦ A brigád szeretne a vállalat kiváló brigádja lenni. Az 1977-es évet még ezután értékelik. Ha most még nem is érnék el ezt a megtisztelő címet, előbb-utóbb biztosan kiérdemlik. (jávor) Űj sínen a békéscsabai szövetkezeti textilipar Féléves előkészítő munka, közös intéző bizottsági tevékenység egyengette azt az utat, amelyhez december 15-én eljutott a Békéscsabai Textilfeldolgozó és a Békés megyei Méretes Szabók és Szűcsök szövetkezetének tagsága. Ezen a napon mondta ki ugyanis a békéscsabai Vasutas Klub tanácskozótermét és előcsarnokát zsúfolásig megtöltő két szövetkezet kollektívája az egyesülést. Az egyhangú szavazás eredményeképpen 1978. január 1-től Csaba Ruházati Ipari Szövetkezet néven (a volt textilfeldolgozó és a méretesek árutermelő részlegének fúziójával) mintegy 800 tagú új szövetkezet működik majd békéscsabai központtal, s Békés, Vésztő, Vizesfás, csanádapácai telephelyekkel. Az árutermelésre profilozott új textiles szövetkezet ezzel az egyesüléssel megnyitotta a további dinamikus fejlődés lehetőségeit. Voltak és bizonyára ma is akadnak nébányan a tagok között olyanok, akik talán ragaszkodva régi, 'kipróbált munkahelyeikhez, vezetőikhez és általában a régi szokásokhoz — idegenkedve, a lényegét nem egészen értve fogadták a júniusi, egyesülést kimondó határozatokat. Kissé pozíciójukat, megszokott munkatempójukat, szervezési módszereiket is „féltve” nem láttak túl a „kerítéseken”. A közös intéző bizottság alapos és jó munkáját dicséri, hogy a december 15-i közgyűlésen, amely elfogadta az új alapszabályt, az egyesült szövetkezet új nevét, működése kezdetének időpontját és az 1978-as terveket, valamint megválasztotta új vezetőségét, felügyelő bizottságát, a tagság gondolataiban már nyoma sem volt a bizonytalanságnak. Ellenkezőleg: az egyhangú szavazások, az egységes akaratot fejezték ki. Ezt nyugtázhatták a felügyeleti szervektől megjelent képviselők is: Blahut Lajos, a városi tanács termelésellátás-felügyeleti osztályának vezetője és Kiszely Pál, a KISZÖV szövetkezetpolitikai osztályának a vezetője. Az elfogadott új alapszabályba már bedolgozták készítői a szövetkezeti demokrácia fejlesztésének új módjait: a munkahelyi tanácskozások stb. működtetésének biztosítását; a részközgyűlések számát és helyeit és mindazoknak a fórumoknak az életre hívását, amelyek a jövőben hathatósabbá teszik a szövetkezeti tagság széles körű bevonását a közös ügyek eldöntésébe. Maga az előkészítés is ebben a szellemben történt már. Erre bizonyíték, hogy a jelölő bizottság által előterjesztett listán két olyan változtatás is történt, amelyeket a tagság javasolt, a többi jelölttel való egyetértése mellett, így aztán a titkos szavazás egyhangú többséggel választotta meg a vezetőség és a felügyelő bizottság jelöltjeit. Az új szövetkezet elnöke Tóth Gyula, a felügyelő bizottság elnöke pedig Bazsó Imre lett. Az a néhány tagnál jelentkező korábbi hiedelem, hogy az egyesült szövetkezet első évei gyengébbek lesznek a múlt évek külön-külön elért mutatóinál, elégedettséggel foszlott szét, amikor Tóth Gyula ismertette a közgyűlés előtt a Csaba Ruházati Ipari Szövetkezet 1978» as tervét. Konfekciós részlegeik a belkereskedelem részére jövőre több mint 21 millió értékű terméket gyárának. Tőkés bérmunkában 33 milliós a terv, szocialista országokba történő exportálásra pedig csaknem 32 millió. Készárutermelésük -53 tonna összesen, a kelmetermelés pedig 80 tonnát tesz ki a terv szerint. Óriási a „felfutás”. Az összes termelés árbevétele 1978 végéig mintegy 115 millió. Létszám- és bértervük is reményt keltőnek ígérkezik: a mintegy 800 tagú kollektívának átlagbérszínvonalát 32 696 forintra tervezték. Ha a termelési terv maradéktalanul megvalósul, akkor működésük első évében 16 milliós, mérleg szerinti nyereséget produkálhat a Csaba szövetkezet kollektívája. V. D. Fejlesztik a gyepgazdálkodást Huszonöt—harmincezer hektárral növelik az öntözött rét- és legelőterületet, több műtrágyát juttatnak a gyepekre, és 50—70 százalékkal fokozzák a hozamokat 1980- ig — ezt irányozta elő a MÉM, a mezőgazdaság egyik viszonylag gyenge eredményeket mutató ágazatának, a gyepgazdálkodásnak fejlesztésére. A felmérés szerint jelenleg 1,3 millió hektár gyepterületet tartanak nyilván az országban. Ebből azonban mindössze 100 ezer hektár mondható kitűnő adottságúnak és több mint 250 ezer hektár nagyüzemi művelésre már alkalmatlan. Miután az állattenyésztők a kormányprogram nyomán a tavalyinál több húst és tejet adtak az idén, de a nagyobb takarmányszükségletet ehhez a természetes gyepekről korántsem tudták biztosítani, több helyen kényszer- megoldásként szántóföldi területet kellett lefoglalniuk takarmányok természtésére. Számítások szerint legalább 30 ezer hektárt lehetne áru- növény-termelésre felhasználni akkor, ha a meglevő gyepvidékeket sikerülne feljavítani, miután így .több szálastakarmányhoz jutnának. Megállapították, hogy az alacsony hozamokat részben a nem megfelelő öntözési színvonal okozza. Kevés a műtrágya is; hatóanyagban az összes mezőgazdasági területre felhasznált műtrágyának csupán • 2—3 százaléka jut a gyepterületekre.
