Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-20 / 298. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA > 1977. DECEMBER 20., KEDD Ára: 80 fillér XXXn. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM Kádár János találkozott Luis Gorvalánnal A Gyomai Háziipari Szövetkezet ebben a* évben 180 ezer pu­lóvert exportál a Szovjetunióba és egy ötezer darabos minta- kollekciót küldtek ki az NDK-ba. Tőkés országokba 7 millió forintért szállítanak kötöttárut és 750 ezer darab gyomai ter­mék a hazai üzletekben kerül forgalomba Fotó: Lónyai László Az aranyvasárnapi forgalom felülmúlta az ezüstvasárnapit törvény működésének előírása, illet­ve annak a hagyományos formációnak a megerősítése, hogy a vállalatnál egysze­mélyi vezetés érvényesül, egyéni felelősséggel, s a ve­zető az állam megbízásából gyakorolja jogait és teljesíti kötelességeit. Érdemes emlékeztetni ar­ra: már a törvénytervezet széles körű társadalmi és szakmai megvitatásakor, az országgyűlési bizottságok ülésén, s most, a törvényja­vaslat tárgyalásakor is sok jogos észrevétel hangzott el a vállalati gazdálkodás bel­ső érdekeltségi rendszeréről, a tröszti szervezetekről, va­lamint az üzemi demokrá­cia szerves beépüléséről a vállalati tevékenységbe. Az elfogadott törvény kitér e feladat- és kérdéscsoportok­ra is, így a többi között a dolgozók részvételére az üzemek irányításában, az úgynevezett nagyvállalatok érdekeltségi rendszerének fejlesztésére. Kétségtelen azonban, a teendők kereteit nyújtja, s törvényi jellegé­nél fogva nem bocsátkozhat részletekbe, s végképp nem merülhet bele helyi sajátos­ságok meghatározásába. Kü­lön rendelkezésekre bízza például annak kijelölését, egy-egy állami vállalat kö­zössége milyen kérdések megítélésében vegyen részt közvetlenül, s miben képvi­seleti úton, de ugyanakkor kimondja: a kollektívának a végzett munkát is értékelni kell, s ezzel összefüggésben véleményt mondania is joga és kötelezettsége az igazgató tevékenységéről. Figyelmet érdemel a tör­vénynek az a része — kü­lön fejezete — amely a köz­üzemi vállalatok helyzetéről, szolgáltatási feladataik ellá­tásáról rendelkezik, utat en­gedve e terület sajátosságai­nak, a lakosság mindennap­jaiban betöltött lényeges szerepének. E cégek eseté-» ben a törvény előbbre so­rolja a rendeltetésnek meg­felelő munkát, mint a nye­reséget, s ugyanakkor — vagy éppen ezért — a tár­sadalmi érdekeknek megfe­lelően rögzíti azt is, hogy ezeknél a vállalatoknál a fejlesztési terveket közpon­tilag határozták meg. z ilyen és a korábban említett, kétségtelenül kiragadott részletek­kel csupán megkíséreltük, érzékeltetni: az állami vál­lalatokról szóló törvény, mi­közben elősegíti a tulajdono­si szemlélet érvényesülését és elmélyítését helyben, egy-egy gazdasági egység­ben, a központi irányítás feladatait úgy határozza meg, hogy az a fő folyama­tok kézben tartója lehessen, majd e kettőt közelíti ösz­tönözve, hogy az össztársa­dalmi érdekek fókuszában találkozzanak. A hangsúly ez utóbbi mondatrészre jut, mert valójában és végső so­ron az új törvény célja pusztán annyi, hogy hosszú távon nyújtson jogi támaszt a hatékonyabb vállalati gaz­dálkodáshoz, s ezzel társa­dalomfejlesztési feladataink anyagi, dologi alapjainak megteremtéséhez. Kádár János, á Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára hétfőn az MSZMP KB székházában fogadta a ha­zánkban tartózkodó Luis Corvalánt, a Chilei Kommu­nista Párt főtitkárát. Az elvtársi, baráti légkör­ben • lezajlott megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik helyzeté­ről és pártjaik tevékenysé­géről. Véleménycserét foly­tattak a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom néhány időszerű kérdéséről. Áttekintették és megerősítet­ték az MSZMP és a Chilei KP hagyományosan jó kap­csolatait és megállapodtak a két pártnak a proletár inter­nacionalizmus elvein alapu­ló együttműködése tovább­fejlesztésében. Javuló termékszerkezet, nagyobb hatékonyság, a ter­vezettnél jobb külkereske­delmi értékesítés, erősödő önkormányzat, szélesedő szö­vetkezeti demokrácia jelzi: 1977-ben meggyorsult az ipa­ri szövetkezetek fejlődése; több tekintetben teljesen, il­letve megközelítően sikerült behozni az V. ötéves terv időarányos feladataihoz ké­pest a múlt esztendőben be­következett elmaradást — állapította meg hétfői ülésén az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa. A termelés növekedésének üteme a leggyorsabb a gép­iparban és az „egyéb” ága­zatba sorolt szövetkezetek­nél, mérsékeltebb p könnyű­iparban, s ezen belül is leg­inkább a textilruházati ipar­ban. A külkereskedelmi értéke­sítés a szövetkezeti iparban a tervezettnél nagyobb mérték­ben — 17—18 százalékkal — emelkedett. A tőkés export a tervnek megfelelően alakult, Kádár János az MSZMP, a magyar nép szolidaritásá­ról biztosította a chilei kom­munistákat, demokratákat, minden hazafit abban a harcban, amelyet a fasiszta junta megdöntéséért folytat­nak. Luis Corvalán köszöne­tét fejezte ki a Magyar Szo­cialista Munkáspártnak, a magyar népnek azért a szoli­daritásért, támogatásért, amelyet a fasizmus ellen harcoló chilei kommunisták­nak, a népnek nyújt. A találkozón részt vett Volodia Teitelboim, a Chilei KP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Gladys Marin, a politikai bizottság tagja, a Chilei KISZ főtitká­ra. Jelen volt Gyenes And­rás, az MSZMP KB titkára és Berecz János, a KB kül­ügyi osztályának vezetője. a szocialista piacokon külö­nösen gyors fejlődés figyel­hető meg. Ezzel szemben a belkereskedelmi értékesítés elmaradt az előirányzattól. A szövetkezetek az idén összesen mintegy 2—2,2 mil­liárd forintot ruháztak be, el­sősorban kiemelt feladataik jobb végrehajtására, főként gépek beszerzésére. A jövő év feladatait körvo­nalazva az országos tanács a fősúlyt a gazdálkodás to­vábbi erőteljes javítására, a munka termelékenységének fokozására, a termelőeszkö­zök jobb kihasználására és minden területen az ésszerű takarékosságra helyezi. A szövetkezetekre 1978-ban az a feladat vár, hogy fel­építsenek és átadjanak 6800— 7000 lakást, a lakosságnak nyújtott szolgáltatásaikat 7— 8, belkereskedelmi szállítá­saikat 5—6, szocialista ex­portjukat 9—10, tőkés szállí­tásaikat pedig 16—17 száza­lékkal növeljék. Egyidejűleg tovább korszerűsítik a javító­szolgáltató hálózatot. Megyénkben aranyvasár­napon is rendkívül nagy for­galom volt a nyitva tartó üz­letekben. Az Univerzál bolt­jai nemcsak Békéscsabán, hanem a megye öt városá­ban szinte zsúfoltakká vál­tak vasárnap délelőtt, nyu­godtan ki lehetett volna ten­ni a „telt ház” táblát. A vá­sárlási kedvet mi sem bi­zonyítja jobban, mint hogy ezen az egyetlen napon 3,6 millió forint értékű áru lelt gazdára a megye 42 nyitva tartó Univerzál üzletében. Csupán megjegyezni kíván­juk, hogy ezüstvasárnapon 2,5 millió forint volt a for­galom. Az idei aranyvasár­nap a rekordnál is rekor- dabb. Az Univerzál boltjai 60 százalékkal nagyobb for­galmat bonyolítottak le, mint tavaly. Békéscsabán az igen cél­szerűen berendezett szép, új áruház volt az egyedüli, ahol nem érződött a zsúfoltság, bár a forgalom itt is rekordnak számított. Vasárnap összesen 1,8 millió forint értékű áru kelt el, kü­lönösen sokan voltak a já­téknál. A megyében összesen 90 százalékkal több játék lelt gazdára, mint tavaly arany- vasárnapon. Különösen tet­szettek az óriási méretű plüssjátékok, keresettek vol­tak a társasjátékok, a lend- kerekes autók, és a bababú­torok. Babából is sok kelt el. A műszaki osztályokon is sokan vásároltak, nemcsak Békéscsabán, hanem más áruházakban. Sok rádió kelt el, a forgalom kétszerese volt a tavalyinak. Ugyanígy a készruhákból is még egyszer annyi kelt el, mint az elmúlt év aranyvasárnapján. Ezen­kívül vasaló, hajszárító, mo­sógép fogyott leginkább, va­lamint ágynemű, műszőrme kabát és egyéb ruházati cikk. Kötöttáruból az előző év ha­sonló időszakával szemben 60 százalékkal, csizmából, ci­pőből 80 százalékkal több kelt el. Kordbársony nadrág­ból, férfi kötött kesztyűből, bim-bam- és kakukkos órá­ból viszont nem tudták ki­elégíteni az igényeket. A vártnál nagyobb volt a forgalom a békéscsabai Cent­rum Áruházban is, különö­sen vidékről jöttek be sokan a törzsvásárlók. Keresett volt a konfekció, a kötöttáru és divatcikk, a színes tv és egyéb műszaki cikkek. Aranyvasárnapon közel fél­millió forint forgalmat bo­nyolított le a Centrum Áru­ház. K. J. Előadás a közgazdasági szabályzókról Tegnap, december 19-én, a Magyar Közgazdasági Társa­ság Békés megyei szervezete és a Körösök Vidéke Területi Tsz-szövetség közös rendezé­sében Vülányi Miklós pénz­ügyminiszter-helyettes tartott előadást. Az előadás témája a közgazdasági feltételek vár­ható módosítása a mezőgaz­daságban. Ebben az évben jó évet zárt mezőgazdaságunk, azon­ban ezek az eredmények pénzügyi oldalról megközelít­ve nem minden esetben hoz­zák a terveket. Hazánk szö­vetkezeteinek ebben az év­ben létrehozott termelési ér­téke 9,6 milliárd forint, á tavalyi évhez képest 8 száza­lékos növekedés tapasztal­ható, ez az érték az állami gazdaságokban 10 százalékot ér el. Az 1978-as évben a közgaz­dasági feltételek közül a sze­mélyi jövedelmek alakulását befolyásoló eszközrendszer változik legnagyobb mérték­ben. A győri Kisalföldi Gépgyár vákuumtechnikai gépek gyártására rendezkedett be. A fényforrá­sok, rádió- és televíziócsövek, egyéb speciális lámpák és félvezetők gyártásához szükséges gépegységek, valamint más speciális berendezések gyártása, mintegy 210 millió forint terme­lési értéket hoz a vállalatnak 1977-ben. Az előállított termékek túlnyomó részét exportálják. Képünkön: sorozatban készülnek az ipari mosógépek (MTI-fotó — Hadas János felvétele — KS) Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának ülése fl vállalati O z elfogadott napirend­nek megfelelően a téli ülésszak második napján tárgyalta meg és emelte törvényerőre az or­szággyűlés az állami válla­latokról szóló törvényjavas­latot. Tíz éve érvényben le­vő jogi kereteket vált fel a törvény, hiszen a vállalatok gazdálkodásának alapját ed­dig a 11/1967-es számú kor­mányrendelet alkotta. Ezzel az utasítással már azt is ki­mondtuk, hogy — egyrészt — gazdag tapasztalat gyűlt össze a törvényalkotáshoz, ugyanakkor — és másrészt — a gyakorlati munkában végbemenő változások szin­tén megkövetelték a jogi szabályozás korszerűsítését. Időszerű és lehetséges volt tehát az állami vállalatdk szervezeti és működési alap­elveinek, jogainak és kötele­zettségeinek, gazdálkodásá­nak és irányításának törvé­nyi összefoglalása, ami per­sze nem annyit tesz, hogy most már a vállalati mun­ka minden részlete félreért­hetetlenül megfogalmazott törvénycikkekhez igazodhat. Ilyen törvény ugyanis nem készíthető, s azért nem, mert leegyszerűsítené az élet teremtette sokszínűséget, pontosan azt halványítaná, amit erősíteni szükséges. Nemcsak egyes paragrafu­saiban, hanem törvénycik­keinek egészében is a most elfogadott jogi szabályozás kettős követelménynek kí­ván eleget tenni. Erősíteni a központi irányítást, ugyan­akkor növeli a gazdálkodás alapegységeinek, a vállala­toknak az önállóságát. A kettő látszólag nerri fér meg egymással, valójában az összhang magasabb fokával a hatékonyság javítását, az oszthatatlan állami tulajdon egy-egy vállalatra bízott ré­szének minél kedvezőbb ka­matoztatását szolgálják egy­másra gyakorolt bonyolult kölcsönhatásaikkal. Ne fe­ledkezzünk el persze arról sem, hogy a vállalatok gaz­dálkodását másfajta, s már érvényben levő jogi keretek is befolyásolják, elég meg­említeni a népgazdasági ter­vezés rendjét szabályozó törvényt, a külkereskedelmi törvényt, s akidolgozás sza­kaszában levő, az államház­tartási és pénzügyi törvény- javaslatot. Ezek és a most elfogadott törvény együtte­sen már megfelelő jogi kör­nyezetet teremtenek a vál­lalatok hosszú távú gazdál­kodási feladatai — s egyben jogai és kötelességei együt­tes — érvényesítéséhez. Természetesként fogadhat­juk el azt a törvényi köve­telményt, hogy a vállalatok­nak jól kell gazdálkodniuk a reájuk bízott eszközökkel. A törvény e követelmény teljesítéséhez nemcsak azzal járul hozzá, hogy kimondja, a vállalat gazdasági és tár­sadalmi szervezeti egység, hanem az önállóság helyes, egységes értelmezésének le­hetővé tételével. Szorosan kapcsolódik ehhez a tör­vénynek az irányítás tartal­mi kérdéseit taglaló része, benne olyan újdonságokkal, mint az ágazati miniszter jogainak bővítése, a felügye­letet ellátó és az ágazati mi­niszter fokozottabb együtt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom