Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-18 / 297. szám
1977. december 18., vasárnap o Délibáb-nézőben Gyulán Többszörösen kiváló és aranykoszorús klub a gyulai Délibáb. Honnan ered ez a különös, költői név? Osztro- luczky Istvánt, a 613-as Szakmunkásképző Intézet kulturális életével foglalkozó tanárát, a klub vezetőjét kérdeztük: — 1972-ben, amikor megalakult a klubunk, egymást érték az ötletek: legyen Petőfi Klub, Fiatalok Klubja és sok más egyebet találtak ki a fiatalok. Végül úgy döntöttünk, ne válasszunk szokványos nevet. A 14—18 éves fiatalok gyakran látják rózsaszínűbbnek vagy söté- tebbnek a világot a valóságosnál, vállaljuk hát a Délibáb nevet. Így már mindenkinek tetszett. Jó kis közösség ez a miénk, de mindig csak akkor, ha a klubvezetőség is jó, ha elfogadják őket a többiek vezetőnek, önállóak a programtervezésben, kedden és csütörtökön van a klubfoglalkozás, de ha máskor is jönni akarnak, bármikor tehetik, tévét néznek, vetélkedőkre vagy műsorokra szintén itt készülnek. A közelmúlt legnagyobb élménye az Ady-em- léktúra volt, amikor mindnyájan ellátogattunk Érmindszentre és Csúcsára. Ady, a költő valahogyan másként él azóta a fiatalokban. Körülnézünk a faborítású, szép bútorokkal otthonosan berendezett pinceklubban, a falakon Székely Aladár nagyméretű Ady-fotói.' Három hete látják a délibábosok ezt a kiállítást, ma már senki sincs közöttük, aki nem ismerné a költő életét és jelentősebb verseit. Legközelebb pedig a KISZÖV amatőr művészei állítják ki náluk az alkotásaikat. Az egyik sarokban pianínó, lemezjátszó, magnó, rádió, a másik oldalzugban szabadpolcos minikönyvtár lexikonokkal, kézi könyvekkel, az újságtartón legalább 20-féle kiadvány, bárki kezelheti, olvashatja, forgathatja, akit csak érdekel. Érdemes mindenre vigyázni, régen tudják már ezt a klu- bos szakmunkástanulók, ha elrontanak valamit, magukat károsítják. Fekete Pista harmadéves autószerelő-tanuló, Szabó Gabi női szabó lesz két év múlva, nekik természetes, hogy ilyen szép klubban várják őket a változatos programok: — Szeretünk idejárni — mondták. — Nem lógunk itt-ott a városban, ha szabad időnk van. Amikor új ember jön közénk, örülünk neki. Ide, a könyvek mellé szeretünk behúzódni. Aki pedig szomjas, a klubban hűsítőt is ihat minden meny- nyiségben. Itt egymás közt vagyunk, közvetlenül és őszintén! Ezek a fiatalok későbbi munkahelyükre is magukkal viszik az együtt-tanulás, a szórakozás örömét. A Gyulai Szabó Ktsz, a faipar, vagy a kötőipar KlSZ-szervezeté- nek néhány vezetőségi tagja, aktív munkása is „Délibábos” volt néhány éve. A klubvezető boldog, ha jó hírüket hallja. Bede Zsóka — Milyen lemezt válasszak, lassú vagy gyors számot hallgassunk? Kézről kézre jár az Autó- Motor, az Ország-Világ és a sportújság, de a többi kiadvány sem porosodik a polcokon. Amikor gólt kapunk, ne tessék fotózni! Fotó: Gál Edit Tanulni — mindenáron? A statisztikai adatok szerint évről évre emelkedik a felsőfokú tanintézményekbe jelentkezők száma. Néhány egyetemet, főiskolát szinte megostromolnak a tanulni vágyók. Vajon minden esetben a tudásvágy, a hivatás- tudat fűti az iskolák kapuit döngető fiatalokat? * * * Mária érettségi után kórházban kezdett dolgozni, azzal a szilárd elhatározással, hogy majd orvos lesz. A második sikertelen felvételi után elhatározta: ápolónő marad. Munkáját kedvvel és jól végzi, s már csak nevet egykori tervein. * ♦ * Érettségihez közeledő, s továbbtanulni vágyó ismerőseim döntésük különböző indokait sorolják fel. — Szeretnék diák lenni még egy ideig. A szüleim is azt mondták, éljek gondtalanul, amíg ők el tudnak tartani. — Bizonyos értelmiségi pályákon ayagilag jobban lehet érvényesülni... — Tágul az ember látóköre, nőnek a lehetőségei... — Jobban megbecsülik azit, aki dr-t visel a neve előtt! * * * A tudás hatalom. De mennyivel kisebb hatalom a szakmunkás tudása, mint a diplomásé? Nem a tanulás ellen foglalok állást, hiszen az embernek élete folyamán szüntelenül bővítenie kell ismereteit, így tökéletesedik munkájában, emberi mivoltában. Tanulás azonban nem csak felsőfokú tanintézményekben képzelhető el. Mi történne, ha tudósok, tanárok, orvosok népesítenék be az országot, és nem volna, aki kenyeret süssön? Be- reményi Géza írja: „Tanulni kell, mert így maradhat ember csak az ember!” — de mindenáron felsőfokon?! * r. k Lucától karácsonyig 13 cédula, 13 gombóc — Amikor en nagylány voltam, 26 évvel ezelőtt, az volt a szokás, hogy Luca- napkor, december 13-án csináltunk 13 cédulát. Tizenkettőre fiúneveket írtunk, a tizenharmadik üres maradt. Aztán mindennap egyet a tűzbe dobtunk. Karácsony böjtjére maradt az utolsó. Ügy mondtuk, akinek a neve azon van, az lesz majd az urunk. Ha meg az üres cédula maradt, az bizony vén- lányságot jelentett! Hogy nekem az jött-e ki akihez hozzámentem? Bizony, arra már nem is emlékszem, de az biztos, hogy üres cédula egyszer sem maradt! Ilon néni Arad mellé, Tornyára való. Vendégségbe látogatott Békés megyébe. Lu- ca-nap, azaz december 13-a előtt elsőként éppen őt szólítottuk meg a forgalmas utcán; meséljen az egyik régi Luca-napi szokásról, a „férj-jóslásról”. * * * S vajon az ügyben manapság érdekeltek, a mai lányok előkészítik-e Luca-nap- kor a tizenhárom cédulát? A kérdésen a három tizenéves diáklány — mindhárman kereskedő tanulók — jót nevetnek. — Ugyan! — rázza a fejét S. Olga. — De úgy hallottam, kollégista lányok ki szokták K. K. show Tíz éve állt először a mikrofon elé. Ki ne emlékezne viharos sikerű táncdalfeszti- váli dalára: „Elringattad a szívemet minden jóval...” Azóta egyfolytában népszerű. Pontosabban egyre népszerűbb. Hatodik nagylemeze készül. Egyformán sikeres előadója a lírai hangvételű daloknak és a lendületes rock-nótáknak. próbálni, persze csak a hecc kedvéért. Az a rendje, hogy 13 cédulát kell megírni fiúnevekkel, azután naponta mindig egyet eldobni. És szokták ugyanezt gombóccal is csinálni; minden gombócba belegyúrnak egy papírt, s amelyik a főzéskor legelőbb a víz tetejére jön, az a fiú lesz a férj. Különben, ami a férjhezmenést illeti, az emberlánya a tanulással többre megy, mintha mindenáron férjet próbálna szerezni. Sz. Éva élénken helyesel. — Manapság a lányok általában jobban meggondolják a családalapítást. Én is szeretnék előbb tanulni, szórakozni, világot látni, és majd 23—24 évesen férjhez menni. Persze nem mindenáron, akárkihez! Ne értsen félre, úgy értem ezt a „nem akárkit”, hogy csak ahhoz, akivel szeretjük, megértjük, megbecsüljük egymást. — Arra gondolt-e, hogy esetleg egyáltalán nem megy férjhez? — Nem, dehogy! Szörnyű lehet egyedül maradni. Kell a család, a gyerekek! — Mielőtt teljesen komolyra fordulna a szó, megszólal Ä. Ilona: — Tényleg lányok! Ki kellene próbálni azt a 13 cédu- lás játékot! Belép a békéscsabai fijúsá- gi és úttörőház színpadára, és egyszerre megváltozik a levegő. Feszültséggel telik, meg. Vibrálással. És amikor énekelni kezd, nem lehet nem odafigyelni. Végtelen természetességgel énekli végig a két koncertet, nyoma sem letszik rajta, hogy előző este késő éjjel a Magyar Rádió stúdiójában próbált. A minap azt nyilatkozta valahol: „Világéletemben mindent beleadtam az éneklésbe. Soha nem kíméltem magam. Szeretem, ha van egy-két slágerem.” Tiszteletre méltó ez a szerénység. Mert sok slágere van, és minden bizonnyal még sok lesz. Kislány virágot visz a színpadhoz, siet elé, letérdel, hogy megpuszilhassa. Nagyon szereti a gyerekeket. Nagy tapsot kap, akárcsak valamennyi száma után. Kovács Kati könnyűzenei életünk egyénisége. (f.) Sztrogoff, Ogarov és Feofár, a szóke tatár... Mi szükséges ahhoz, hogy 35 gyerek (?!) egy jól sikerült klubdélutánt rendezzen? Íme a „recept”: Hozd el otthonról anyukád használatban és használaton kívül levő szoknyáit, kendőit, fülbevalóját, bontsd ki a molyzsákot, és szedd elő belőle a régen használt bekecset vagy kabátbélést — ezeket jól kavard össze, és úgy oszd el, hogy jusson belőle mind a 10 fiúnak, akik „kifőzték” a klubdélutánt és paródiát írtak a Sztrogoff Mi- hályból. Valahogy így kezdődött az előadás: „Egy futár rossz hírt hozott. Megszöktették Ogarovot... És támad Feofár, A szőke tatár... Sztrogoff álnéven elindul Irkutszkba, fölszáll az express vonatra és beül egy kupéba ... Recsegve nyílik az ajtó és egy hattyú nyakú égi tünemény nyit be... (Kőváry Laci) égi szemek aranyszőke haj, Sztrogoff sóhajt: haj... haj” A pincehelyiségben dől a kacaj. A lányok hálás közönségnek bizonyulnak. Ondrik Istvánná, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium IV/c osztályfőnöke joggal büszke osztályára: — Jó a közösségi szellem az osztályban. Panasz se hallik magatartásukra. Nem csavarognak, sőt a cigarettázás sem módi az osztályban. Okos, értelmes és szellemes klubdélutánokat rendeznek. A fiúk sokszor fél hatkor bejönnek az iskolába. Rúgják a labdát, vagy kosaraznak! Ez is egyik módja az „Edzett Ifjúságért” mozgalomnak. És inkább itt találjuk őket! Az iskola falai között semmi rosszat nem követhetnek el. És ők azok, akik ezen nem is törték még a fejüket!” Béla Vali Gurul a szólabda Nemrégiben új tudósítóval gazdagodott a Magyar Rádió ötödik sebesség című "ifjúsági rovata havonta elhangzó melléklete, a Szólabda. Ugyanis az első adásban Gyula is hangot kapott, pontosabban szólva Jalecz Lajos, a helyi GELKA műszerésze, akit Rékai Gábor bízott meg a gyulai tudósítással. Jalecz Lajos: Gyuláról jelentkezem ! Fotó: Béla Ottó A legutóbbi jelentkezéskor Jalecz Lajos három témát ajánlott fel a műsorban. Beszélgetést egy lánnyal, akinek 26 éves kora ellenére még nem nőtt ki a bölcsességfoga. Kis Örs beszámolóját, a legutóbb Ausztriában megrendezett Forma —1 világbajnoki futamról. Harmadik témája; Gyulán nyílt meg a közelmúltban egy teljesen önkiszolgáló bolt. Hogy a három közül melyik témát fogadják el, vagy elfogadják-e egyáltalán, hamarosan kiderül. Itt szeretnénk felhívni a fiatalok figyelmét arra, hogy aki valamilyen érdekes hobbiról, különleges és érdeklődésre számot tartható eseményről tud, jelentkezzen Jalecz Lalinál. Nyolcszáz székesfehérvári középiskolás, szakmunkástanuló és főiskolai hallgató szórakozott az elmúlt hétvégén azon a nagyszabású rendezvénysorozaton, amelyet a KISZ városi bizottsága rendezett, s amelynek a „diákkoktél” nevet adták. Az érdekes, újszerű ifjúsági rendezvényen a Fejér megyei népi együttes zenekara és táncosai táncházba invitálták a diákokat. A Vasvári Pál Gimnázium és Szakközépiskola diákjai a Dorottyát mutatták be. a dunaújvárosi Kerékkötő együttes megzenésített verseket és mai dalokat adott elő, a szabó szakmunkástanulók saját modelljeiket vonultatták fel, a fodrásztanulók női és férfifrizurákat készítettek, a játéktermekben társasjáték várta a vállalkozó kedvűeket. Közben a mezőgazdasági szakmunkás- képző tanulói tejet, tejtermékeket kínáltak. Egyszóval igazi koktélhangulata, pezsgése volt ennek a székes- fehérvári diákkoktélnak. Csak megfelelően képzett muzsikusok kaphatnak hazánkban könnyűzenei működési engedélyt. De vajon hol történik a könnyűzenei képzés? Erről folytatott beszélgetést az újságíró Csepei Tiborral, aki egy két éve működő zeneoktatói munkaközösség vezetője, s aki gitár-, basszusgitár- és dobtanítással foglalkozik. Csepei Tibor többek között a következőket mondta: ..Könnyűzenei tanárképzés a mai napig nincs Magyarországon. Ügy vélem, ez nem sokáig maradhat így. Klasszikus tanárok nyergeitek át, „leminősítve” magukat könnyűzenére, vagy pedig zenészek oktatnak...” Az általa vezetett zeneoktató munkaközösségben többek között intenzív elméleti képzést kapnak a tanulók. A munkaközösség csak bizonyítványt ad, s ez nem jelent hivatalos végzettséget. De a növendékek többsége sikeresen vizsgázik az ORI- nál, vagy az OSZK-nál, azaz működési engedélyt kap. (Ollóztuk a Fejér megyei Hírlapból és a Magyar Ifjúságból.)
