Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-14 / 293. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljelek! N E PUJSAG MEGYEI PÓRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LflPJfl 1977. DECEMBER 14.. SZERDA Ara: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM Mezőhegyesen tartotta ülését^a megyei tanács Ötszázhatvanhét lakás épül a gazdaságban Karácsonyi játékvásár. Ennek biztos örül majd az unokám... Fotó: Gál Edit December 15-én összeül az országgyűlés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának (2.) bekezdése alapján, december 15-re, csütörtök délelőtt 11 órára összehívta az országgyűlést. GYŐRI MARGIT, AZ MTI PARLAMENTI TUDÓSÍTÓJA Tegnap, december 13-án, megyénk legnagyobb állami gazdaságában, Mezőhegyesen tartotta ülését a megyei tanács Klaukó Mátyás elnökletével. Az ülésen részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP KB tagja, a kormány elnök- helyettese, Váncsa Jenő, a MÉM miniszterhelyettese, Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a párt megyei bizottságának első titkára, a házigazdák képviseletében Supala Pál, a gazdaság igazgatója és Miskucza Péter, a gazdaság pártbizottságának titkára. A tanácsülés első napirendjén megvitatták és elfogadták Csepregi Pál tanácselnök-helyettesnek a munkásosztály helyzetéről szóló jelentését. A napirenddel kapcsolatban felszólalt Havasi Ferenc is, aki aktuálisnak tartotta a napirend megvitatását, amelyről az MSZMP Központi Bizottsága két évtizede hozott határozatot. A munkásosztály, társadalmunk vezető erejének helyzete, élete és fejlődése olyan politikai ügy, amelynek időszerűsége sohasem szorulhat háttérbe. Ezt követően Supala Pál, az állami gazdaság igazgatója adott tájékoztatást a Mezőhegyesi Állami Gazdaság tevékenységéről, különös tekintettel a párt gazdaság- politikai célkitűzéseiből adódó feladatok végrehajtásáról. A jogelődjét tekintve 1785- ben alakult ménesbirtok az országban elsőként létrehozott mezőgazdasági nagyüzem. Bár kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkezik, mégis alapvető feladatát alapításakor a lótenyésztés fejlesztése képezte. Ennek eredményeivel elismerést szerzett mind belföldön, mind külföldön. Fejlődése során 1879-től, tehát már csaknem egy évszázada szarvasmarha-tenyésztéssel, az 1888-as esztendőtől cukorrépa-termesztéssel, cukorgyár létrehozásával bővítette tevékenységét. A felszabadulással újabb fejlődési lehetőség nyílt a gazdaság előtt. Törzsállattenyésztési feladatokat kapott, kezdetben több állatfaj tenyésztésével és tartásával foglalkozott, később fő profilja a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés lett. Az 1950-es években növénytermesztésével bekapcsolódott az ország vetőmagigényének ellátásába. A csaknem 20 ezer hektár területen tevékenykedő gazdaság majdnem háromezer dolgozónak ad munkát. Az össztermelésből jelenleg is az állattenyésztés veszi ki részét legnagyobb százalékban, s ezt a növénytermelés követi. A gazdaság évente 10 és fél millió liter tejet ad a népgazdaságnak, ami azt jelenti, hogy minden magyar állampolgárnak egy liter mezőhegyesi tej jut. Dinamikusan fejlődik a sertéshústermelő ágazat, amit az is fényesen bizonyít, hogy egy esztendő alatt 73 ezer hízósertést értékesítenek. Nem elhanyagolható feladat még ma sem a sportlótenyésztés. Jelenleg a gazdaságban 750, többségében ügető, illetve sportló van. A feldolgozó ágazatokból a gazdaság évente mintegy 500 vagon vetőmagot, 85 vagon hentesárut és mintegy 1400 vagon takarmánytápot értékesít a partnergazdaságoknak, illetve a kereskedelemnek. A valóban szép és országosan is elismert eredmé-. nyék mellett azonban jócs-. kán akadnak gondok is, amelyek gátolják a gazdaság további fejlődését. Ilyen egyebek mellett, hogy az eszközállománya erősen elhasználódott, korszerűtlen. Ennek következménye, hogy évente a fenntartásra 50 millió forintot költenek. Az utóbbi évek nagyobb beruházása ellenére is még igen nagy számban található selejtezésre váró eszköz. Az épületek, lakótelepek nagy területen szétszórtan fekszenek, elavultak, nagy részük még a múlt században épült. Használhatatlanok a régi magtári épületek. Ezért tárolási gondok is jelentkeznek, hiszen a betakarítás időszakában 1500 vagon termény biztonságos elhelyezését kellene megoldani. A hibridlucerna- és húsüzem az országban elsőként létesült, ma már korszerűtlenek, sok élőmunkát igényelnek. A múlt örökségeként fennmaradt majortelepítési rendszerre épült termelő jellegű létesítmények, a dolgozók lakóhelyi szétszórtsága — jelenleg 23 major van — több mint 800 lakás, többnyire komfort nélküli, úgynevezett „cselédlakás”. Pedig ezekben ma még a dolgozóknak 50 százaléka lakik. A gazdaság vezetői a dolgozó kollektíva egyetértésével az 1976—80-as évekre a következő fő célkitűzéseket határozták meg. A termelés gyors ütemű fejlesztését, elsősorban a hatékonyság további növelésével, másrészt rekonstrukcióval kell biztosítani. Az 1975. évi 750 millió forintos össztermelési értéknek 1980-ra meg kell haladnia az egymilliárd forintot. Magas szinten kell a jövőben is termeszteni a hagyományos növényi kultúrákat — búza, kukorica, cukorrépa, takarmánynövények —, kihasználva a kedvező adottságokat. A jövő év végére felújítják a vetőmagelőállító üzemet, mert a gazdaság a minőségi vetőmag jobb ellátására tovább fejleszti a technikai és technológiai feltételeket. Az állat- tenyésztésben a tehénállomány mennyiségi és minőségi fejlesztése a cél. Az állomány javítására még ez évben 500 Holstein-Friz üszőt importálnak. Felszámolják a korszerűtlen, szétszórt telepeket, ahelyett építenek egy 1300 férőhelyes, a mai igényeknek megfelelő tehenészeti telepet. 1980-ra már 100 ezer hízósertés értékesítése szerepel a tervekben. Kicserélik a már nem megfelelő termelőberendezéseket, és az V. ötéves terv folyamán több mint 600 millió forintos beruházást valósítanak meg. Megállapították, hogy a gazdaságban az V. ötéves terv első két évének előirányzatai teljesítik, néhány területen pedig túlteljesítik. A növénytermelés termésátlagai valamennyi növénynél meghaladják az előirányzottat. Dinamikusan fejlődik az állattenyésztés is, és mindezek eredményeként a gazdaság árbevétele az elmúlt évihez képest 132 millió forinttal, a vállalati eredmény 62 százalékkal nőtt. Vagyis az idén a gazdaság termelési értéke meghaladja a 900 millió forintot. A tervek sikeres túlteljesítésére a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára indított munkaversenyben 62 szocialista brigád több mint másfél ezer tagja nyolcmillió forint értékű felajánlást tett. A termelésben elért eredmények lehetővé tették, hogy a dolgozók bérszínvonala ez évben több mint hét százalékkal növekedjék és elérje a 38 ezer forintot. Az V. ötéves terv időszakában OTP-hitelakció keretében 567 lakást építenek, amelynek támogatására a gazdaság 20 millió forinttal járul hozzá. A VI. ötéves terv feladatai közé tartozik, a modern mezőgazdasági nagyüzem kiépítése.' A gazdaság 1985-ben emlékezik meg megalapításának 200. évfordulójáról. Szeretnék, ha erre az időre szervezetében és arculatában is korszerű nagyüzemmé fejlődne a Mezőhegyesi Állami Gazdaság. Az igazgató beszámolójának megvitatása és tudomásul vétele után dr. Romvári László, a pénzügyi, valamint Bereczki András, a tervosztály vezetője ismertette Békés megye Tanácsának 1978. évi költségvetési és fejlesztési tervét. Ebben egyebek mellett megállapították, hogy az éves terv előkészítése, megalapozása nagy körültekintéssel, a helyi tanácsok aktív bevonásával történt. Alapvető célkitűzése a tervjavaslatnak, hogy az V. ötéves tanácsi tervben jóváhagyott gazdasági programok időarányosan megvalósuljanak. Ezt követően a testület elfogadta a megyei tanács és a bizottságainak jövő évi munkatervét, valamint a megyei NEB munkatervét, az utóbbit Kulkai Sándor, a megyei NEB elnökének előterjesztése alapján. A megyei tanács ülése bejelentésekkel, interpellációkkal fejeződött be. A részvevők délután megtekintették az állami gazdaság lovasbemutatóját. Béla Ottó ÍRJA: Az elmúlt napokban lezajlott állandó bizottsági tanácskozások után az ország- gyűlés téli ülésszakán várhatóan a jövő esztendei költségvetésről döntenek a képviselők, s legfőbb államhatalmi és népképviseleti testületünk plénuma elé kerül az állami vállalatokról szóló törvényjavaslat is. Az államháztartás pénzügyi programtervezetén, a költségvetési törvényjavaslat előkészítésén az elmúlt héten az országgyűlés tizenegy állandó bizottsága munkálkodott, s a tanácskozássorozat vitáiban több mint 100 képviselő szólalt fel. Ágazati bontásban is elemezték a népgazdasági terv és a költségvetés összefüggéseit. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a jövő évi költségvetés ösz- szeállítói gondos, körültekintő munkát végeztek, az 1978- as pénzügyi program jó alapot, elegendő fedezetet biztosít a legfontosabb feladatok elvégzésére. Kiegészítő vagy módosító javaslat nem merült fel, de valamennyi képviselő egyetértett azzal, hogy a megnövekedett feladatok maradéktalan teljesítése a népgazdaság minden ágazatában megköveteli a gazdálkodás színvonalának javítását is. A képviselők hangsúlyozták: az elkészült tervezet összhangban van az MSZMP Központi Bizottságának közelmúltban hozott állásfoglalásával. Valamennyi tanácskozáson elhangzott: szükséges, hogy a népgazdaság dinamikus fejlődését, a nemzeti jövedelem gyarapodását — hatékonyabb társadalmi termeléssel, magasabb munkatermelékenységgel segítsék elő. Egyetértés alakult ki abban is, hogy a termelésben a fejlődés minőségi tényezőit kell erősíteni, felhasználva és állandósítva azokat az eredményeket, amelyeket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kibontakozott munkaverseny- mozgalomban értünk el. Más-más megfogalmazásban, de mindenütt hangot kapott az a követelmény, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet szükséges fordítani az állóeszközök jobb kihasználására az ésszerű anyag- és energiatakarékosságra, a munka- és üzemszervezés javítására, a munkafegyelemre. Mindez nélkülözhetetlen előfeltétele a termelékenység gyorsabb ütemű növekedésének, a hatékonyabb termelőmunkának. A jogalkotó munkának jelentős állomása az állami vállalatokról szóló törvény megtárgyalása és végleges formában való jóváhagyása. Az alkotmány megállapítja, hogy az állami vállalatok „külön törvényben” meghatározott módon gazdálkodnak a reájuk bízott vagyonnal: ezt a rendelkezést a küszöbön álló törvényalkotás hivatott megvalósítani. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta szerzett tapasztalatok birtokában az utóbbi másfél esztendőben közgazdászok és jogászok népes csoportja készítette elő, majd társadalmi és szakmai vitafórumok sokasága formálta a törvénytervezet paragrafusait. A vitákban egyértelműen megfogalmazódott: az állami vállalatokról készülő törvény jól szolgálhatja majd az irányítás és a végrehajtás tökéletesítését. Fontos eszköze lehet a gazdaságirányítás fejlesztésének. A szabályozás fő célja, hogy társadalom- és gazdaságpolitikai törekvéseinkkel összhangban hosszabb távra fogalmazza meg az állami vállalatok szerepét a társadalom anyagi alapjai gyarapításában, a termelőerőknek és a termelési viszonyoknak, a dolgozók szocialista életformájának fejlesztésében. A törvényjavaslat egyértelműen kifejezi a központi irányítás és a vállalati önállóság megfelelő ösz- szehangolásának követelményét. Megerősíti az állami vállalat fontos működési elvét, amely szerint az állam gazdasági vállalkozása, s a rábízott vagyonnal a törvényes keretek között önállóan gazdálkodik. Lényeges vonása a tervezetnek, némileg tágabb keretet biztosít a gazdálkodásba — utasítással történő — közvetlen beavatkozásra. A Minisztertanács a társadalmi érdekek fokozottabb érvényesítésére meghatározhatja az utasítás kiadásának egyes eseteit. A javaslat egyes rendelkezései az egységesebb központi irányítás megteremtése érdekében új jogokkal ruházzák fel az ágazati minisztert. Törvényi szintű követelménnyé válik a felügyeletet ellátó és az ágazati miniszter fokozottabb együttműködése is. A törvénytervezet az általánostól eltérően javasolja szabályozni a „közüzemi vállalat”, tevékenységét. Az új vállalat típus kategóriájába kerülnek majd a lakossági szolgáltatások folyamatos ellátásáért felelős munkahelyek. Hazaérkezett Angolából a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége andából a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Aczél Györgynek, a Politikai Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével részt vett az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom (MPLA) I. kongresszusán. A küldöttségnek tagja volt Perecz János, a KB külügyi osztályának vezetője és Ár- gyelán Sándor hazánk luan- dai nagykövete. A küldöttség találkozott Lucio Larával, az MPLAMunkapárt ügyvezető titkárával és Lopo do Nascimen- tóval, az Angolai Népi Köztársaság miniszterelnökével. Aczél György átadta Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának Agostinho Netóhoz intézett levelét. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára fogadta. (Aczél György nyilatkozatát lapunk 2. oldalán közöljük.) A megyei tanácsülés elnöksége. A munkásosztály helyzetéről szóló jelentést Csepregi Pál tanácselnök-helyettes terjesztette a testület elé Fotó: Béla Ottó J
