Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-13 / 292. szám
1977. december 13., kedd o Modern kaméleonok Felettébb (ürese helyset mogassa az ágazatot. A meelé állították az ÁFÉSZ szervezésében tavaly zöldségtermesztésre berendezkedett szakcsoportokat, kistermelőket. Az utóbbi napokban az történt, hogy az 1978-ra primőrrel szerződni akarók termelési ajánlását megnegyedelte a zöldségkereskedelem! Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ a kormány zöldségtermesztés! programját -tae- kezett úgy megvalósítani, hogy állami kedvezménnyel különböző kertészeti berendezésekhez juttatta a termelőket, akiket még szakosított szakcsoportba is tömörített az árutermelés fokozására. A munkát olym*»~ gas fokon szervezte, hogy primőr gyanánt 20 vagon-pa-’ radicsomtermés feltételét teremtette meg fóliaházzal, fűtőberendezéssel, palántaneveléssel. A MÉSZÖV elnökségének december 6-1 ülésén dr. Tóth Sándor, az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ elnöke a ZÖLDÉRT nem éppen korrekt eljárásának megvizsgálását kérte. De nemcsak Orosháza környékén hasonló a helyzet, hanem a megyében máshol Is. Morognak az AFÉSZ-ek és a kertészeti szakcsoportok. Két évvel ezelőtt persze máshol morogtak azért, mert a mezőgazdasági nagyüzemek és az AFÉSZ-ek nem tettek meg minden tőlük telhetőt az Ipar és a kereskedelem zöldséggel való ellátására. Neves szakemberek akkor olyan javaslatot tettek a kormánynak, hogy az állam az eddiginél jobban tágyei szervek a politikai ügyek rangjára emelték a zöldségágazat fejlesztésének fontosságát. Az 1977. évi eredmények azt tanúsítják, hogy a termelők kőre magáévá tette a kérést. Igen sokat javult 1977-ben a zöldségellátás. Békés megyében szinte mindenki részt vett ebben a programban. Ezért volt sikeres a munka, ezért is javulhatott az ország lakosságának hangulata, mely korábban a hiánycikkek körül mozgott. Ez volt a téma reggel, délben, este. Most, hogy eredményt értünk el, vannak akik arra készülnek, hogy a megnövekedett termelési kedvet negyedére vessék vissza. Hát ilyen jól állna a zöldségágazat? Nem valószínű. Mégis az orosházi ÁFÉSZ-től a szerződésre felajánlott 20 vagon primőr paradicsomból csak 5 vagonra szeretne szerződni a ZÖLDÉRT! Ez egyenlő egy horogütéssel, de olyannal, amibe a termelő is beletántorodik, talán a földre is kerül, összességében bizony furcsa ez. Hát csak ennyire látnak egyesek előre? Egy évvel ezelőtt állami pénzen fejlesztik az ágazatot, a szövetkezetek a napi kötelező munkán felüli teljesítményre kérik az AFÉSZ- tagokat azért, hogy vegyenek részt lehetőségeik jó kihasználásával a zöldségellátás megoldásából... és 12 hónappal később változik a szín. Ugyan mire jó ez, modern kaméleonok? Dupsi Károly Híradástechnikai kerámiák A Finomkerámiaiipari Művek Kőbányai Porcelángyárának híradástechnikai gyárában rádiókhoz, televíziókhoz, különböző elektronikai berendezésekhez készítenek kerámiatestű kondenzátorokat, nagyfrekvenciás szigetelőanyagokat, kerámia alapú félvezetőket, lágymágnesű ferriteket. A gyáregység 49 szocialista brigádja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére vállalta, hogy t 313 millió forintos éves tervet a termelékenység fokozásával 328 millió forintra teljesíti. Képünkön: Nád La- josné momolit kondenzátorokat sajtoL (MTI Fotó — Fehér József felvétele — KS) Túlteljesíti tervét a Csepel Autó 4. sz. gyára Bízatirlés, takarmánykeverés, rizscsomagolás A Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat elsősorban a búzafelvásárlás révén ismert a megyében. Tudott dolog az is, hogy a vállalat — takarmánykeverő üzemeinek termelésével — nem kis részt vállal a húsprogram teljesítéséből is. Kevesebb szó esik viszont a gabonaforgalmi vállalat árutermelő tevékenységéről átfogóan. .A vállalat termelését jellemző szám, az 197T-es- -473 • ezer tonna termék ugyanakkor jól mutatja: milyen értéktermelő munkát végez a Gabona a jól ismert felvásárlási tevékenység mellett. Ebből a 473 ezer tonnából legnagyobb súllyal a búzaőrlés, illetve a keveréktakarmány-gyártás részesedik. Búzából^ csaknem 150 ezer tonnát őröltek meg a vállalat malmai ebben az esztendőben, keverék takarmányból pedig az év végéig megközelítően 200 ezer tonna készül. Az elmondottakon kívül rizst hántolnak, koncentrá- tumot, dúsított takarmány- lisztet, előkeveréket gyártanak még a gabonaforgalmi üzemek, illetve granulálnak, lisztet és rizst csomagolnak még. Legszámottevőbben az utóbbi tevékenység fejlődik jövőre: az idei 7 ezer tonnával szemben 1978-ban már A0 ezer tonna rizst csomagolnak majd a vállalat dé- vaványai rizshántolójában. A Csepel Autó törzsgyári kollektívája december 20-ra vállalta az éves terv teljesítését. A szeghalmi központú 4. sz. gyár ezt azzal szolgálja, segíti, hogy legkésőbb a jövő hét végére elkészíti az ehhez • szükséges alkatrészeket: csavarokat, anyákat és más, speciális követelményeket kielégítő, az autók alvázának összeillesztéséhez használatos kötőelemeket. Mindez lehetőséget teremt majd a Békés megyei gyáregységekben arra is, hogy még az év végéig mintegy 1—1,5 százalékos túlteljesítést érjenek el. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy mindezt nem kis nehézségeket leküzdve oldották meg' a gyáregység dolgozói. Feladatuk nagyságát érzékelteti a következő adat: csupán a szeghalmiak negyedévenként átlagosan kétezerfajta szereléket készítenek el, s ezek egyenkénti átlagos darabszáma 1500. Az idén kisebb-nagyobb szériákban nem kevesebb mint 3500-féle alkatrészt gyártottak. Mi az eredmények magyarázata? Csaknem zökkenő- mentes volt az anyag- és alkatrészellátás ; főleg nyersanyagból dolgoznak, kevés félkész termékre van szükségük. Javult a szervezettség. Nem túlórákkal, hanem ésszerű intézkedésekkel igyekeztek a munkát folyamatossá tenni. Sokat tett a pontos, jó végrehajtásért a szocialista brigádmozgalom is. Az elavult géppark azonban igen súlyos gond változatlanul. Az idén a szeghalmiak egyetlen új gépet sem kaptak, s a 8—9 évesnél régebbieket a csehszlovák és NDK-beli gyártók nagyjavításra már nem is fogadják: házilag, meg a Csepel Autó : 3. sz. gyárában kell tehát a berendezéseket felújítani. Ez megold ugyan néhány gon- [ dot, de nem változtat azon, hogy az egész gépállomány ; elavult, a nagyobb arányú cserére pedig — lehetőség ; híján — a törzsgyár sem tud anyagi fedezetet bizto- j sítani. Főleg automata gépiekben mutatkozik hiány, s í ebben komolyabb javulás még jövőre sem, hanem csak 1979 második felétől várha- ; tó, meg attól, hogy egy-két J év múlva felépül Szeghal- í mon az új, 5400 négyzeímé- » tér alapterületű üzemcsar- I nők, felszerelve — remélhetőleg — a legmodernebb gé- l pekkel. | Mindezt tekintetbe véve a 'i békési gyáregységek ered- | ményei különösen értékesek. £ Része van ebben annak is, | hogy a törzsgyári vezetők az X utóbbi időben fokozottabban í támogatták őket, nagyobb | megértést mutattak problé- í máik iránt, belátva, hogy a | nehézségek elősorolása ater- >s melés javát szolgálja, snem e valamiféle kibúvó vagy aka- | dékoskodás. Ennek a rugal- I masabb, megértőbb együtt- S működésnek az eredménye abroncsot készítenek, ebből 90 ezer darabot tőkés exportra. Az acél-radiál abroncsot az £ az idei terv várható túltel- osztrák Semperit cég gyártási technológiája alapján állítják elő. Képűnkön bemutatjuk az { jesítésében, mint látjuk, abroncsgyártó üzemet ~ — -■ A Taurus Gumiipari Vállalat abroncsgyártó üzemében az idén 120 ezer acél-radiál gumi(MTI Fotó — Balaton József felvétele — KS) {máris megmutatkozik. Társulás a hagymatermesztésért 1. A társulás neve: Békés megyéi Vöröshagymatermelési és Értékesítési Társulás 2. A társulás székhelye: 3. A társulás működési területe: Orosháza, Aisótanya 47. Termelés tekintetében Békés megye, értékesítés tekintetében az ország egész területe. 4. A társulás megalakulásának időpontja: 1978. január 1. A hagymatermesztés és értékesítés krónikussá vált gondjainak enyhítésére 1977. október 6-án, Orosházán kilenc Békés megyei termelőszövetkezet úgy határozott, hogy létrehozza a Békés megyei Hagymatermesztési és Értékesítési Társulást az orosházi Új Élet Tsz gesztorságával. Az alapítókhoz a későbbiekben csatlakozott a megyei ZÖLDÉRT Vállalat, a békéscsabai agráripari egyesülés és a megyei zöldség- vetőmag-termesztési társulás. Az alakuló ülést a társulás tagjai tegnap, december 12-én délelőtt tartották meg Orosházán. Legyen ez most apropó ahhoz, hogy a hagymatermesztésről bővebben is szóljunk! Volt hagyma — nincs hagyma? Nem titok, hogy Békés megye jelentős bázisa a hazai zöldségtermesztésnek, így a dughagymáról termesztett vöröshagyma-termelésnek is. Ismert az is, hogy a messze földön híres makói, hagyma termesztése körzetében évtizedes hagymányokon alapult. A hatvanas években még mintegy 1500 hektárt kötött le ez a növény megyénkben és a kisüzemi módszerekkel folyó termesztéshez a háztáji és kisegítő gazdaságok adták a dug- hagymát. Ma már azt sem tagadja senki, hogy alapvetően az igényesség hiánya játszott közre abban, hogy a növénytermesztésnek ez az ágazta a hetvenes évekre elvesztette régi dicsőségét; a technológia, a gépesítés mit sem fejlődött és adósak maradtak a kívánatos fajtafenntartással á nemesítők is. Mindez együtt okozta végül is azt, hogy a hagymatermő terület a legutóbbi évekre a korábbiaknak jó felére csökkent, s hogy az egyéni és elszigetelt kezdeményezések hatástalanok maradtak, a termesztők egymás után hagytak fel a hagymával., Ahogy mondani szokás: a fordulat a huszonnegyedik órában következett be. Akkor, amikor már a kívülállók előtt is világossá vált, hogy a műszaki ellátottság növelése, a kémiai szerek ki- terjedtebb használata, a termelési technológia teljes korszerűsítése mentheti csak meg az ágazatot. És akkor jöttek a Kilencek A biztató jelek 1971-től kezdtek szaporodni. Célgépek jelentek meg, javult a hagyma minősége, növekedtek a termésátlagok és a hagymatermő terület is. Ez a fellendülés azután tavaly ismét megtört. Anélkül, hogy újfent mélyebbre bocsátkoznánk a magyarázatokban, állapítsuk meg, hogy az az 1976-ot megelőző fejlődés időszakában is világos volt: a szaporítóanyag termelésében nem változott semmi a korábbiakhoz képest, a termelő vállalatok sem készültek föl a gépi termesztésű hagyma fogadására, feldolgozására, tárolására. Igazi eredményt tehát csak a hagymatermesztés feladatainak komplex megoldása hozhat. Ezt látta be az a kilenc termelőszövetkezet — a békéssámsoni Előre Tsz, a gádorosi November 7. Tsz, a kaszaper! Lenin Tsz, a magyarbánhegyesi Egyetértés Tsz, a nagybánhegyesi Zalka Tsz, a nagykamarási Ságvári Tsz, a nagyszénási Október 6. Tsz, az orosházi Üj Élet Tsz, a tótkomlósi Haladás Tsz —, amikor úgy döntött, hogy létrehozza a megyei hagymatermelési és értékesítési társulást. Egyenként vizsgálva is megállapítható, hogy a társulásban részt vevő közös gazdaságokban hagyománya van a vöröshagyma-termesztésnek, ehhez kedvezőek a természeti-termesztési feltételek is, amit bizonyít, hogy az itt termő vöröshagymának a 70—80 százaléka exportminőségű. És, hogy a lényegről is szó essék: a társulásban részt vevő gazdaságok vállalták, hogy az 1976-os eredményekhez viszonyítva a vöröshagyma vetésterületét 205, az átlagtermést 158, a termés mennyiségét pedig — az előbbiekből következően — 324 százalékra növelik. > feketemagtól a csomagolásig A társulás összetételét tekintve kitűnik, hogy a sikerhez minden alap adott. A megyei zöldségvetőmag-ter- melési társulás biztosítja a termelőknek a kiváló fekete hagymamagot, azok előállítják a szükséges dughagy- mát és továbbadják azt az áruhagyma-termelőknek. Végül a ZÖLDÉRT átvesz, csomagol és értékesít. Mindezt a társulás irodájának közreműködésével. További garanciát jelent, hogy a társulás alapítói már most rendszeres munkakapcsolatra kérik fel a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézetet, a megyei Növényvédő Állomást és a budapesti Gépkísérleti Intézetet. Ezek után jogos a reményünk. hogy 1978-tól növekvő területen, lparszerűen oldódik meg a magas szárazanyag tartalmú, bel- és külföldi igényeket egyaránt kielégítő makói fajta vöröshagyma termelése. K. E. P. Uj gépek a harisnyagyárban A Budapesti Harisnyagyár gyulai gyárában az idén 48 szovjet kötőgépet állítottak munkába 7,2 millió forintért Az új gépek — a régiekkel ellentétben — már két cilinderesek, így termelésük is duplája az előző típusokénak. Az új gépek segítségével az idén már 35 millió harisnya hagyja el a gyárat és kerül a hazai üzleteken kívül külföldre is. Az export kétharmada tőkés országokba irányul. A további termelés- növekedés csak úgy képzelhető el, ha valahol új gyárat építenek. Erre Gyulán az ipartelepen nyílik lehetőség, ahol egy 3000 négyzet- méteres csarnok építését kezdik meg jövőre. Ha ez elkészül, akkor mód lesz arra, hogy a 250-féle termékükből minden mennyiségi igényt kielégítsenek.
