Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-10 / 264. szám
1977. november 10., csütörtök Akiknek szívesen tapsoltunk A Budapest Táncegyüttes Komoly próba elé állította a néptánc kedvelőit a megyénkben több alkalommal fellépő Budapest Táncegyüttes. Az ország hivatásos néptáncegyüttesei közül először ők vállalkoztak komoly sors- kérdéseket, gondolatiságot hordozó táncjátékok megalkotására. Igaz, bemelegítőként előadásuk első részében hagyományos paraszttáncokat mutattak be, amelyekben kitűnően érvényesült az együttes szándéka; a néptánc eredetijéhez való szoros kötődés igénye. A második és a harmadik részben azonban állandóan élő aktuális problémákat szólaltattak meg a tánc nyelvén. A Triptichon — azaz hármaskép —, amely a háború és a béke mában is élő problémáit fogalmazza meg szimbolikus módon, az anya és kilenc fia tragédiájával hat a nézőkre. „A kilencen voltakéban az anya — Zsedényi Mária — csodálatos líraiság- gal és átéléssel formálta meg a gyötrő-aggódó fájdalmat, a rossz előérzet feltörését a búcsú jelenetében. A harctéri események — a túlzottnak tűnő kurjongatásokat leszámítva — jól érthetően fejezték ki a fiúkban reszkető kezdeti félelmet, majd a későbbi elvadulást, elemberte- lenedést. A kíméletlenül hajszoló, szinte parancsoló gépzene nagyszerűen festi alá a táncosok gesztusait. A fiúk pusztulását bemutató képek után a fájdalom alatt görnyedő anya egyedül jelenik meg a színpadon. Visszafogott mozdulatokkal érzékelteti az emlékezést, a fiai iránt érzett gyöngéd szerete- tet, s a rettenetes csapás feletti fájdalmat. Mégis mikor újra megszólalnak a dobok, ő, a magányos, meri vállalni a harcot. A második és harmadik részt alkotó „poéma-elégiák” már nehezebben érthetők. Arany László, a lassú, lebegő mozdulatok miatt nagy tánctudást igénylő koreográfiát viszont kitűnően oldja meg. Az imbolygó, kereső mozdulatokat, a békét, a harmóniát érzékeltető leányalakok mozgása már kissé elnyújtottnak mondható. A férfi — aki egyedül éli át újból a háború rémségeit — a tiszta szerelem segítségével tud csak menekülni a gyötrő képek hatása alól. A néma zárókép nyitva hagyja a kérdést: teljesen boldog senki sem lehet az átélt és mindig fenyegetően megjelenő háború borzalmai miatt. A tánckompozíció koreográfusa és a zene összeállítója, Kriskovics Antal Erkel-díjas remekelt ugyanúgy, mint az elképzeléseit megvalósító táncosok. Az est harmadik részében bemutatott Mozaik, amely életképekben szólt a mindig újra és újra átélt születés és halál természetes körforgásáról, Molnár Lajos Liszt-díjas szólótáncos koreográfiái tehetségét is bizonyítja. Bár a cím mozaikot jelöl, mégis az egyes képek szervesen illeszkednek össze. A nő és a férfi figurájára, kapcsolatára épül az életképek egysége, mégis a köréjük épített „epizódok” tulajdonképpen ennek az egésznek gazdagabb kibontásai. Itt a legszerencsésebb a tánc, a zene (Győré Zoltán), a jelmezek (Kascsák Margit) összhangja. Rövid összegzésképpen csak annyit: bár szokatlan és újszerű az együttes próbálkozása, az itt bemutatott táncjátékok bizonyítják: érdemes továbbhaladni ezen az úton. B. S. E. MMMHMMmMVWVMMUMMVMMMmWMUMIMmMUMMmHMMWHMMMIW Próbál a gyulai 613-as számú Ipari Szakmunkásképző Iskola citeraszakköre Fotó: Martin Gábor WUWWWMWWWWWMWWWWWMWWWWWUVWWWWMW Tímár Ede: CSILLAGOSOK, KATONÁK... 13. A cári hatóságok Kraszno- jarszk mellett rendezték be az egyik legnagyobb hadifogolytábort. Ebben a táborban 1917 végén már mintegy 15 ezer legénységi és 3300 tiszti állományú hadifogoly élt. A táborban Forgács Dezső — aki korábban a szabadkai szociáldemokrata pártszervezet titkára volt — indította meg a forradalmi szervezkedést. Ebben a munkában egyik legjobb segítőtárs Pataki Ferenc zászlós volt. Itt, a krasznojarszki táborban élt Gyóni Géza költő is, aki 1917. június 25-én tífuszban meghalt. A tábor katonai parancsnoksága az 1917 februári polgári demokratikus forradalom után — az ideiglenes kormány idején — ugyanúgy tiltotta a foglyok forradalmi szervezkedését, mint korábban a cári időben. Forgács Dezső és Pataki Ferenc azonban kijátszották a tilalmat. Erős forradalmi szervezetet építettek ki. A szervezet munkájának irányításában kapott szerepet Dukesz Artúr, Dornbusch Richárd, Gáspár Albert, Lengyel Kálmán, Ludwig Kálmán, Molnár Lajos, Pap János, Pável György, KrasovsZky Albin is. A hadifoglyok helyzete lényegesen megváltozott a Nagy Októberi Forradalom után, 1917. november 7-ét követően a tábor orosz katonai parancsnokának a helyére Weinmann komisszárt — a lett származású bolse- vikot nevezték ki. ö természetesen mindent megtett a hadifoglyok helyzetének, életfeltételeinek a javításáért és támogatta a forradalmi. szervezkedéseiket. A magyar hadifoglyok szervezete a krasznojarszki tábor lakóinak politikai felvilágosítását és a forradalom mellé való állítását tartotta legfontosabb feladatának. E cél elérésében az alkalmas eszközök egyikének a sajtót találták: 1918. márciusában Fáklya címmel adtak ki lapot. Az újságon, kiadónak „a külföldi munkások kommunista szociáldemokrata szervezetét” jelölték meg. Kraszno- jarszkban Előre címmel is jelent meg forradalmi újság, ezt Pataki Ferenc szerkesztette. A krasznojarszki magyar forradalmárok a két lapban őszintén tájékoztatták a hadifoglyokat az imperialista háború valódi okairól, a háború megszüntetésének lehetőségeiről. Széles körben ismertették az oroszországi szocialista forradalom sikereit, a bolsevikok politikáját, a földek, gyárak kisajátítására vonatkozó rendeleteket. A forradalmi szervezet fel- világosító és meggyőző munkája nyomán a magyar hadifoglyok közül sokan álltak be a Vörös Hadsereg soraiba, s odaadóan harcoltak a szocialista forradalom, a munkáshatalom ügyéért. A csehszlovák légió lázadása nehéz helyzetbe sodorta Szibériában a szovjetek hatalmát. Az orosz fehérgárdistákkal és az intervenciós csapatokkal szövetkezett ellenforradalmi légiósok több helyen időleges sikereket értek el. Krasznojarszk a fehérek kezére került. Pataki Ferencet és több társát harc közben fogták el és bebörtönözték őket. A hadifoglyok kommunista szervezete illegalitásba kényszerült. Omszkban a Vörös Üjság 1921. augusztus 1-i számában cikket adtak közre, amely a krasznojarszki eseményeket írta le: „A krasznojarszki hadifogolytáborban, mely az ellen- forradalmi csehszlovák katonai hatóság parancsnoksága alatt állt, 1919 januárjában egy kicsiny csoport alakult, melynek az volt a célja, hogy a forradalmi marxizmus tanainak terjesztésével kiépítse a hatalmas tábor munkás, földműves és proletár intelligens lakosságának osztályöntudatát, s hogy ezen az úton kellő pillanatban harcba vigye őket a tanácshatalomért. 1919. január 28-án alakult meg formálisan ez a szervezet, és hosszú hónapokon keresztül folytatta kommunista felvilágosító és szervező munkáját a legridegebb viszonyok között, kémek és provokátorok hadseregeitől körülvéve, a tábor arisztokrata és burzsoá-nacionalista elemeinek szervezett támadásai közepette”. Kölcsönös megértés és megismerés A gyulai Erkel Ferenc Gimnázium a közeli napokban a magyarországi UNESCO asszociált iskolák képviselőit látja vendégül, hogy az évi jelentések alapján értékeljék a végzett munkát és kitűzzék a jövő év feladatait. Mit jelent az UNESCO- asszociáltság, mi a célja és hogyan tesznek ennek eleget — ezekről beszélgettünk Ja- necskó János igazgatóval. — A háromnapos tanácskozás november 10-én kez'dő- dik. Van ennek a dátumnak jelentősége? — Az UNESCO — az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete — most 31 éves. A hivatalos megalapítása ugyanis, amikor 20 állam Párizsban elfogadta a szervezet alkotmányát, 1946. november 4-én volt. Fő célja a béke, amelyet „az emberiség szellemi és erkölcsi együttérzésének alapjaira kell felépíteni”. A nevében megjelölt hármas tevékenység kifejtésével, a nemzetek közötti mind szorosabb kapcsolat által segíteni a nemzetközi megértést. — Az asszociált iskolákat akkor a népek kölcsönös megismerésének magasabb foka kapcsolja egymáshoz és az UNESCO-hoz? — Igen, az egész világon, és ennek megvalósítása többféle formában történik. Bizonyos témák — a külföldi országok élete, vagy a nők jogainak tanulmányozása például — a tantervbe is bekerülnek, hogy a fiatalok fogékonyabbak legyenek a nemzetközi problémák iránt. S ugyancsak terv szerint ismerkednek meg a tanulók az ENSZ-szel, és intézményeivel, így részletesebben az UNESCO tevékenységével. A tudomány és kultúra terén tett munkájával, a fejlődő orAz illegális szervezet a I roppant' nehéz körülmények I és veszélyek ellenére jó ; munkát végzett. Előadásokat ; tartottak a kapitalizmus po- ; litikai gazdaságtanáról, a tudományos szocializmusról, ; Marx Károlyról, a nacionalista nézetek bírálatáról. A táborban élő reakciósok val-. lásos agitációjával szemben természettudományos felvilágosító előadásokat állítottak szembe. Sikerült összeköttetést is kialakítaniuk a városban működő bolsevik szervezettel. Segítségükkel rendszeresen anyagi támogatást nyújtottak — élelmiszert, gyógyszert, ruhaneműt stb. küldtek — a krasznojarszki városi börtönbe zárt kommunistáknak. Ismét az omszki Vörös Űj- ság cikkéből idézünk: „A szervezet kiadott egy kéthetenként 50—80 oldal terjedelemben megjelent kommunista folyóiratot „Jeniszei” címmel, mely a proletár osztályharc szempontjából világította meg az eseményeket, tárgyalta a magyarországi társadalmi kérdéseket, a magyarországi osztályharcokat, szociológiai és természettudományi cikkeket közölt stb. Ez a folyóirat óriási forradalmi munkát végzett, rohamosan . gyorsította a forradalmárok számát, új világot nyitott meg azok előtt, akikkel az 1918-as események nem tudták eléggé megértetni osztályhelyze- tüket**. Ezt a cikket — amelyből idéztünk — minden bizonynyal Dornbusch Richárd írta az omszki Vörös Újságban. A krasznojarszki eseményeket ő jól ismerte, hiszen maga is átélte azokat. szágok iskolaügyének hathatós támogatásával. Osztályfőnöki órákon foglalkoztak többször az emberi jogok, s a faji megkülönböztetés kérdésével, különös tekintettel Chilére és a dél-afrikai helyzetre, vagy az írástudatlanság felszámolására az elmaradt országokban. — A tanórákon kívül milyen módot találnak még a más népek megismerésére? — Egy nagy terület a levelezés, melynek már hagyományai vannak. A Szovjetunióval és az NDK-val állandó a kapcsolat, de angol nyelven is folyik, sőt magyarul is, a többi hazai asz- szociált iskolával. Ide tartoznak a baráti találkozók, a vendégszereplések, táborok, iskolai rendezvények is. Épp a múlt héten tartottunk egy előadást a magyar és szlovák irodalom párhuzamosságáról a régebbi századokban. Meglepetéssel hallották a tanulók, hogy a közös sors, a közös történelem mennyire összekapcsolta a két népet, melynek olyan jeles alakjai, mint Benicky Péter és Bél Mátyás, de még többen mások, éppúgy írtak szlovák nyelven is, mint latinul, magyarul vagy németül. A barátságot jobban elmélyíti, ha alaposabb a megismerés. Ezt a célt szolgálják évről évre az UNESCO által tett ajánlások is az egyes évfordulók alkalmával, így az idén Szabó Ervinre, Ady Endrére, Nyekraszovra, Morus Tamásra, Voltaire-ra és Rousseau- ra történt megemlékezés. — Említette, hogy hét éve működnek asszociált formában. A szervezeti életben is van ennek nyoma? — Az UNESCO-s KISZ- alapszervezet, 30 taggal. Ök még behatóbban foglalkoznak az előbb elmondottakkal. De azt hiszem ide számíthatjuk a környezetvédelmi brigádunkat is. Tagjai egy tanár vezetésével időnként végigjárják a várost és környékét, s észrevételeik alapján javaslatokat tesznek és lelkesen dolgoznak a Szép Gyuláért mozgalomban is. Most különben három tanulónk van oda Miskolcon, az ottani asszociált iskola munkáját tanulmányozni, aztán onnan jönnek hárman hozzánk. — Milyen múltra tekint vissza ez az UNESCO-kezde- ményezés és milyen segítséget kapnak hozzá? — Az UNESCO az asszociált középiskolák hálózatát 1953-ban hozta létre, akkor 15 ország 33 intézménye csatlakozott hozzá, ma pedig csak Magyarországon 25 ilyen középiskola van, és 7 egyetemi, főiskolai asszociált ifjúsági klub." A nevelési és oktatási feladatok végrehajtását az UNESCO dokumentumai is segítik. Anyaggal az iskolákat a nyíregyházi dokumentációs központ látja el angol, francia, orosz és spanyol nyelven, melyek fordításából tanárok és diákok kiveszik a részüket. "Vass Márta HÉT FILMJEI A csalétek című színes olasz filmben, Emiliót, az OKP Párizsban működő külföldi központja Torinőba küldi az olasz munkásmozgalom fellegvárába. Jelenet a filmből (Folytatjuk) A nagyközönség által kevéssé ismert történelmi, munkásmozgalmi eseményekbe nyújt bepillantást nézőinek A csalétek című olasz film, amelyet a Brigád mozi vetít november 10- től 13-ig. Francesco Maselli rendező filmje egy nehéz és viharos korszak kórképe 1934-ből, a Párizsban működő Olasz Kommunista Párt egyik aktívájának élete kapcsán. Emiliót Gian-Maria Volonte játssza a filmben. A 44 éves olasz színész a 60-as években kezdett filmezni, s az utóbbi évek olasz filmgyártásának első számú csillaga lett, haladó mondanivaló jú, baloldali politikai beállítottságú, nagy drámai erejű alakításai sikereként. Mozijainkban még most is műsoron szerepelnek a Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében, vagy a Munkásosztály a paradicsomba megy című filmjei. " A csalétek című filmben olyan neves sztárokkal játszik együtt a kitűnő színész, mint Annie Girardot és Re- nato Salvatori. A bemutató után így írt az egyik olasz filmújság az alkotásról : „Az - első olasz film a harmincas évek földalatti antifasiszta mozgalmáról, melyben a kommunisták nem pusztán háttér szerepet kapnak. Mentes minden merevségtől-, szárazságtól, ami pedig a tézisfilmeket általában jellemzi. .Maselli élettel hevíti át, kiérlelt és kifogástalan filmművészeti fogékonyságával. A formai elegancia, a kép és színhasználat aprólékossága nem öncélú stílusgyakorlat: megfelel a szigorúan vett funkcionalitás és lényegi kifejezés követelményeinek.”
