Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-11 / 265. szám

1977. november 11., péntek Libamáj, baromfi, tojás Túlteljesíti tervét a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat A rákóczifalvi Rákóczi Tsz-ben 210 milliós beruházással új, hat hektár alapterületű üvegházat állítottak termelésbe egy évvel a tervezett határidő előtt. Jelenleg a primőr paradi­csomot szedik. A ház másik felében szegfűt nevelnek, amely­ből jelenleg heti 10—12 ezer szálat szednek. A téli hónapok­ban 15—20 ezer szál szedését tervezik (MTI-fotó, Uovszky Béla felvétele — KS) Százezer forint megtakarítás Medicor­export A Medicor Művek a jö­vőben fokozza a komplett kórházak, komplett rendelő- intézetek és laboratóriumok exportját mind a szocialis­ta, mind a tőkés piacra, de a kisebb szériájú vagy egyedi orvosi műszerek, be­rendezések kivitelét is bő­víti, elsősorban a partnerei­vel kialakított közös fej­lesztések és gyártási koope­rációk útján. A gyár az idén már ed­dig többet exportált, mint tavaly az egész évben, s a jövő évi még nagyobb ex­portterv 60 százalékát már magánjogi szerződésekben lekötötte. A szocialista pi­acra az idén első ízben szál­lítottak komplett poliklini- kát, 600 ágyas létesítményt; egy szovjet vaskitermelő kombinát lakótelepére ke­rült. Azóta újabb ajánlatot tettek szovjet partnerüknek, s lengyel, bolgár és NDK- beli vállalatok is bejelen­tették igényüket a magyar komplett kórházakra. A tő­kés országok közül eddig Peruba szállítottak kórhá­zat, Nigériában egy 21 mil­lió dollár értékű szerződés alapján 1979-ig készül el egy teljesen magyar beren­dezésekkel felszerelt egész­ségügyi létesítmény, s a Me­dicor nemrég ajánlatot kül­dött Ecuadorba is. Több zöldség Az 1977/78. évi ellátásra országosan 27 216 vagon — ebből Budapesten 8300 va­gon — zöldség és gyümölcs tárolását tervezik. Burgo­nyából több mint 15 000 va­gon, zöldségfélékből 5150 vagon, almából mintegy 5000 vagon a tárolási elő­irányzat. A tervezett meny- nyiség 3600 vagonnal több annál, mint amennyit tavaly ugyanebben az időszakban értékesítettek. A Szovjetunióban a szak­emberek korszerűen felsze­relt magasfeszültségű labo­ratóriumokban próbálják ki a távvezeték alkotórészeinek elektromos tulajdonságait és azok biztonságosságát. Ha­talmas mesterséges villámok segítségével „vizsgáztatják” a szigetelőanyagokat és a kábeleket. A kábelmintát 7 millió voltnyi feszültségnek teszik ki; a próba néhány mikromásodpercig tart. Ha kibírta a kábel ezt a hatal­mas terhelést, ha a feszült­ség nem ütötte át a szigete­lést, ez azt jelenti, hogy a vizsgált típusra nézve gya­korlatilag semmiféle túlter­helés nem lehet veszélyes. A feszültségimpulzusokat keltő hatalmas és bonyolult Az év végéhez közeledve mind nagyobb jelentősége és súlya van az elmúlt idő­szak munkájának. Ilyenkor már megbecsülhető, hogy miként alakul a tervteljesí­tés és pontosabban láthatók a még hátralevő feladatok. Így van ez a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat­nál is, melynek két gyára, a békéscsabai és az oroshá­zi jól dolgozott az eddig el­telt időben. A vállalat •te­vékenységi köréből követke­zik, hogy munkáját alapve­tően a felvásárlás határoz­za meg. Ezen a területen komoly eredményeket sike­rült elérni. Csaknem 14 százalékkal meghaladva a tavalyi színvonalat, eddig több mint 23 ezer tonna élő baromfit dolgoztak fel. Je­lentősen növekedett a tojás­felvásárlás is, az első há­rom negyedévben megha­ladta a 94 millió darabot. Mindezek ak adatok már előre jelzik, hogy baromfi­ból a tervezett 31 ezer ton­na helyett 32 ezer 750 ton­nányit dolgoznak fel az év végére és a 115 millió to­jásfelvásárlási tervet is 3 millió darabbal túlteljesítik. A felvásárlásokról szólva külön is figyelmet érdemel a libamáj, mert ez export­termék. Már évekkel ezelőtt megkezdődött ennek a nép- gazdasági szempontból rend­kívül fontos ágazatnak a fejlesztése és az első ered­mények az idén jelentkez­tek. Amíg tavaly az első há­rom negyedévben 31 ezer libamájat vásároltak fel, ad­dig az idén, ugyanebben az időszakban 163 ezer dara­bot. A számbeli növekedés mellett jelentős a minőség- javulás is. Az első három osztályba sorolt máj aránya a tavalyi 46 százalékról 63 százalékra nőtt és ez termé­szetesen megnyilvánult a termelőknek kifizetett máj­prémiumban is. Az idén ed­dig 9 millió forintot fizetett berendezés több méter ma­gas szigetelő lábakon áll. Ellipszoid alakú „feje” van, kisebb fémkorongokból, olyan ernyőből, amely meg­akadályozza a korona kiala­kulását a generátor kilépő szakasza fölött, ahol a fe­szültség eléri a maximumot. A gigantikus generátor mel­lett parányinak tűnik az a próbapad, amelybe a vizsgá­landó kábel egy darabját vagy a megfelelő távveze­téki alkatelemeket elhelye­zik. A próba során nemcsak azt vizsgálják, hogy az anyag kibírja-e a szuper- nagy feszültséget, hanem azt is, hogyan viseli el a hőmér­sékleti ingadozásokat, a lég­köri hatásokat, a mechani­kai terheléseket. ki a vállalat ilyen célra és ez csaknem kétszerese a ta­valyi összegnek. A termelés, a feldolgozás feladatai a felvásárlás által meghatározottak, hiszen az élő árut konyhakész álla­potban kell eljuttatni a fo­gyasztókhoz. Csakhogy nem mindegy milyen körülmé­nyek között történik ez a munka. Az idén a békéscsa­bai gyárban a meglevő két elavult üzemcsarnok helyett egy újat alakítottak ki, amely alkalmas minden ba­romfifaj ta feldolgozására. Ebben lényegesen jobb mun­kakörülményeket teremtet­tek, növekedett a kapacitás, és végül, de nem utolsósor­ban sikerült kielégíteni a fokozott higiéniai követel­ményeket. Az eszközök jobb kihasználása érdekében Bé­késcsabán bevezették a két műszakos termelést, és így a jobb eszköakihasználással növekedett a termelés. A vállalat már évek óta jelentős mennyiségű barom­fihúst és tojást exportál több nyugati és közel-keleti ál­lamba. Az idén bővül az export is, és ez jelentős de­vizabevételt jelent az or­szágnak. Ha mindezekhez még hozzátesszük, hogy az anyagkihozatali mutató is javult, mégpedig annyit, amennyi csaknem 200 tonna élő áru értékének felel meg, akkor elmondhatjuk, hogy nyugodtan várhatják az év végi mérleget a Békéscsa­Október végén 1537 hek­táron befejezték az őszi ve­tést az ecsegfalvi Egyetértés Tsz-ben. Földbe került a búza, az árpa, a repce és az őszi keverék. Igaz, a jó időt kihasznál­va, hét végeken dolgoztak a földeken. Vasárnap Gubucz Miklós, a tsz párttitkára is az MTZ „nyergében” ült és virradattól naplementig gyű- rűshengerezett. Ügy, mint jó néhány éve, amikor még gé­pészkovács és traktoros volt. Természetesen mások is nagy buzgalommal dolgoz­tak. Különösen Szeremi Sán­dor, Nagy László és Szabó András traktorosok, velük párban pedig Sebestyén Já­nos, Szabó András és Kiss Károly vetőgépkezelők. Ki­tűnő teljesítményt értek el. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulójának a tiszteletére tett vállalását a tsz már csak­nem teljesítette. * Megszűnt a vasút, a síne­ket felszedték. Az állomás- épület egy részét a takarék- pénztár vette át. A váróte­remben még 1975-ben a Gyomai Háziipari Szövetke­zet egyik kivarró részlege kapott helyet. Az a néhány asszony, aki itt dolgozik, a végekben ér­kező szövetek hibáit javít­ja. Kényes munka. Talán szemrontó is. A kereset sem nagy. — Akkor mi a vonzó? — kérdezem Borók Imrénétől. — Az, hogy a részleg hely­ben van. Máshová eljárni nemigen tudnánk. Megszólal erre Kelemen Imréné: — Én korán reggel meg­etetem az állatokat, mert tartunk jócskán baromfit és sertést. Aztán ellátom a gye­reket, viszem óvodába és jövök dolgozni. özv. Ernesst Gyuláné nagymama, ö reggelenként a két unokája ellátásáról gon­doskodik, majd az egyiket az óvodába, a másikat az isko­lába kíséri. bai Baromfifeldolgozó Vál­lalatnál. Természetesen a sikerek mellett néha le kellett küz­deni a különféle zavaró té­nyezőket is. Az értékesítés például nem mindig volt zökkenőmentes, és a kész­termékkészlet nem egy al­kalommal meghaladta a 100 millió forintot. Mivel a szál­lítók gyakran késve jöttek az áruért, volt olyan hely­zet is, hogy alig tfért be a napi termelés a hűtőházba. A kiszállítás azonban most már nagyobb ütemben meg­indult, és sorban érkeznek a nyugati üzletfelek hűtőko­csijai is. Az exportszállítá­sok üteme a hátralevő idő­ben még tovább fokozódik, mert a tőkés piacokon most következik majd a baromfi főszezonja. Mindezekből az adatokból látható, hogy a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat eredményesen gazdálkodott az év eddig eltelt időszaká­ban, de a hátralevő nem egész,két hónapban is nagy munka vár a dolgozó kol­lektívára. Rövidesen meg­kezdődik a külföldön rend­kívül kedvelt pulyka feldol­gozása, mely sok országban hagyományos karácsonyi csemege. Emellett folytatni kell az egyéb termékek fel­dolgozását is, 'hogy a ter­vek túlteljesítésével alapoz­zák meg a jövő évi mun­kát. Papp Kálmánná 1975 már­ciusában az elsők között ke­rült ide. Nagy kedvvel dol­gozott és nemsokára őt bíz­ták meg a részleg vezetésé­vel. Az idén tavasszal brigádot alakítottak és célul tűzték a szocialista cím elnyerését. Vállalták egyebek között, hogy 128 százalék felett és minőségi kifogás nélkül tel­jesítik a tervüket. Azóta egyetlen vég sem ke­rült vissza és a teljesítmé­nyük az elvártnak megfe­lelő. Sok-sok társadalmi mun­kával segítik elő községük fejlődését. A volt háziasszo­nyok egyre inkább üzemi munkásokká válnak. * * Amikor a községben létre­jött az óvoda, a szülők féltek a gyereküket odajáratni. Ma már egészen más a helyzet. Mindenki járatná, ha volna hely. Az 53 szemé­lyes óvodában 73 gyermek van, 25-30 pedig helyhiány miatt kimarad — tájékozta­tott Kertész Károlyné ve­zető óvónő. Ezt a gondot az óvodabő­vítésével igyekszik a tanács és a lakosság megoldani. A község apraja-nagyja a Nagykunsági Állami Gazda­ság kőműves brigádjával együtt már felhúzta a fala­kat. Most a tetőpaneleket várják. — A Volán 7-es számú Vállalat olyan ígéretet tett, hogy ezeket a kisújszállási vasútállomásról egyenesen Ecsegfalvára szállítja és da­ruskocsit is küld a beeme­léshez. Sajnos azonban az ígéret teljesítése elmaradt — mondja Gubucz Miklós. Végül is a kisújszállási Vas-, Fa- és Építőipari Szö­vetkezettel álapodtak meg, amely remélhetőleg hamaro­san szállítja a panelokat. * Dékány László, a Dévavá- nya és Vidéke ÁFÉSZ helyi intézőbizottságának az elnö­A Békés megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Vál­lalat orosházi üzemében az év eltelt időszakában tovább javult a gépek és berende­zések kihasználtsági foka. Ezt bizonyítja, hogy a ter­vezettnél 19 vagonnal több búzát, vagyis 3300 vagon­nyit őröltek, s a lisztcsoma- golóban az előirányzottnál 2300 mázsával több lisztet csomagoltak. A termelés növekedése el­lenére a takarékossági in­ke, egyben a községi párt­vezetőség tagja és a HNF községi bizottság elnöke. Tőle kérdezem: — Min kellene az ÁFÉSZ- nak javítania? A válasz: — Volna néhány tenniva­ló. Először is a 29-es számú vegyesbolt egy régi vályog­épületben van és mindössze 16 négyzetméter az alapte- rülete. Ilyen viszonyok kö­zött havonta 230 ezer forint forgalmat bonyolít le. Ehhez nem kell kommentár. Mit mondjak még? A kenyér na­ponta dél körül érkezik. Né­ha fél 1-kor. A bolt délután 1 óráig van nyitva. A ke­nyeret tehát fél óra alatt kell eladni. Ha nem sike­rül, marad másnapra, szom­batról pedig hétfőre. Vagy beszéljünk arról, hogy ipar­cikkeket havonta egyszer szállítanak Ecsegfalvára. Ma már ez kevés. Többször kel­lene. — Hogyan segíti elő az ÁFÉSZ a háztáji gazdálko­dást? — Sajnos, kevés a kisgép, mint például a terményda­ráló, az önetető és önitató. Nincs elegendő a takarmány­kiegészítő szerekből sem. Mindez persze talán nem csak az ÁFÉSZ-en múlik. % Folytassuk a gondok so­rolásával ! Itt van az esőzések idősza­ka. A gidres-gödrös bucsai utat ismét ellepi majd a sár, pedig igen nagy forga­lom bonyolódik le rajta. Gubucz Miklós bosszan­kodva mondja: — Személyesen tárgyaltam és ígéretet is kaptam, hogy szeptemberig rendbe hozzák az utat. De hol van már szeptember? Az iskolai napközi bővíté­se is sürgős feladat, amit Gubucz Miklós így indokol: — Most negyvenhét (7-től 16 éves korú) kisdiák képez egy csoportot egy nevelő ta­nár irányításával. Már ta­tézkedések nyomán csökkent az energiafelhasználás. A költségmegtakarítás előzetes számítás szerint mintegy 100 ezer forint. Az üzem az el­ső három negyedévben a tervszerű energiafelhaszná­lás következtében 50 ezer forint visszatérítést kapott. A napokban kezdődött meg az orosházi malom éves kar­bantartása, amely várhatóan 30 napot vesz igénybe. Eze­ket a munkálatokat a bé­késcsabai üzem karbantar­tói is segítik. valy kértük, hogy alakítsa­nak még egy csoportot, mert 30 gyereket nem lehet fel­venni a napközibe. Szükség van tehát még egy tanárra, és természetesen a 30 gyer­mek számára biztosítani kell az élelmezést. Beszéljünk a fogászatról is! — Rendelőt minden más szükséges helyiséggel együtt kialakítottunk. Jöhet a fel­szerelés, aztán — mondjuk hetenként kétszer — a fog­orvos. Ha teljesül a kíván­ságunk (amire egy éve ígé­retet is kaptunk), akkor nem lesz szükség arra, hogy he­tenként 20-25 ember Déva- ványára járjon. Ez nemcsak autóbuszköltség, hanem je­lentős munkakiesés is. * Juhtenyésztő és zöldség- termesztő szakcsoport eddig is volt Ecsegfalván, most Dékány István galambte­nyésztő szakcsoportot is szer­vezett. Egyelőre csak 13 tag­ja van, akik valamennyien régi húsgalambtenyésztők. Elnöknek Tóth Sándor gép­kezelőt választották meg, akinek — mint Kiss Sándor­nak és Juhász Bélának is — remek galambjai vannak. A tagok sorába tartozik dr. Szoboszlai Árpád állatorvos, aki szakmai segítséget ad társainak. — Milyen előnyt jelent a szakcsoporttagság? — kérde­zem Dékány Istvántól. — Az ÁFÉSZ kedvezmé­nyes áron juttat tenyészpá- rokat, olcsóbban ad takar­mányt és magasabb áron, helyben biztosítja az átvé­telt. No, persze a galambte­nyésztés inkább hobbi. Né- hányan a községből már ki­állításon is bemutatták a legszebb galambjaikat. A jö­vőben majd szervezetten mennek kiállításokra. De a hobbi népgazdasági szem­pontból is előnyös, mert a húsgalamb igen keresett ex­portcikk. Pásztor Béla Vizsgálatok magasfeszültséggel Képünkön: a szakemberek műszerekkel figyelik a magas- feszültségű laboratóriumban lejátszódó jelenségeket Lónyai László Ecsegfalva sincs a világ végén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom