Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-10 / 264. szám

1977. november 10., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Reklám kérdőjellel Gyöngyfonál a sláger Egy békéscsabai gyermek- gondozási segélyen levő édes­anya kérdi levelében: „Miért nem lehet gyöngyfonalat kapni? Ha időm engedi és ha van hozzá fonalam, szívesen kézimunkázom. A Tanács- köztársaság úton levő rö­vidáruboltban, az Univerzál Áruházban, a Centrum Áru­házban hetek óta nem jutok hozzá a hímzőfonálhoz. Mi­ért nem rendelnek az illeté­kesek olyan mennyiségben, hogy a pult felett is lehessen kapni, ne csak a pult alatt?” Szerkesztői üzenetek S. Andrásné, Békéscsaba: Panaszát a Temetkezési Vál­lalat békéscsabai fiókvezető­je kivizsgálta. Ügyében a vállalat dolgozói valóban fe­lelőtlenül jártak el. A meg­rendelt szolgáltatások elvég­zésére megvolt a lehetőség. A mulasztások miatt a vál­lalat igazgatója elrendelte a felelősségre vonást. Az elma­radt szolgáltatások díját visszatérítik. István Sándorné, Orosháza: A MÁV Szegedi Igazgatósága sérelmével kapcsolatos beje­lentését megvizsgálta. Intéz­kedtek, hogy az orosházi MÁV-állomáson hasonló ese­tek ne fordulhassanak elő. Harmati Sándorné, Békés­csaba: Panaszát elküldtük a Volán 8-as számú Vállalat­hoz. Hamarosan választ adunk közérdekű felvetésére. Hz eredmények jegyében Egy éve és néhány napja tettük szóvá lapunkban a megye- székhely forgalmas pontjain felállított útbaigazító táblák állapotát. A vitrinben elhelyezett térképek kifakultak, szé­lük felpördült — írtuk akkor, s megkérdeztük: milyen tá­jékoztatás ez, s milyen reklám? Nagyon rossz reklám — ál­lapítottuk meg, s most sem mondhatunk mást. Néhány nap­pal ezelőtt sem tudott fotóriporterünk a Kakas presszó előt­ti állványról az itt láthatónál jobb képet készíteni, s ponto­san ilyen a Kossuth téri is. Vajon miért? Segített a termelőszövetkezet Sztanyik Károly arról ír, hogy Gyoma—Endrőd és Vi­déke ÁFÉSZ dolgozói elsők között csatlakoztak a csepe­li munkások felhívásához az év elején. Vállalásaik között szerepelt a kiskereskedelmi, a vendéglátói és a felvásár­lási tervek túlteljesítése. Ezenkívül 352 dolgozó tett felajánlást. Harminchárom brigád pedig célul tűzte, hogy elnyeri a szocialista brigád címet. A nagyarányú versenymozgalommal ma­gyarázható, hogy az ÁFÉSZ gazdálkodási eredményei az előző évhez képest jelentő­sen javultak. A szeptember végén rendezett kommunis­ta műszakban 130 dolgozó vett részt. Jelentős társadal­mi munkát is végeztek. Egy nap az iskoláért mozgalom keretében mintegy 50 ezer forint segítséget nyújtottak az egyik általános iskolá­nak. Márkus Mihályné Mezőko- vácsházán lakik szolgálati lakásban, mert a sportpálya gondnoka. A közelmúltban a lakás kéménye megrepedt. Azonnal szólt a tanácsnak. Ki is küldtek egy kőművest, aki megállapította, hogy a kémény életveszélyes, és hamarosan le fog dőlni. Ügy is történt. Két nap múl­va ledőlt a kémény. Még az a szerencse, hogy levélírónk nem tartózkodott otthon. A lányáért ment, akit a kór­házban gyógykezeltek. Ezt követően többször járt a tanácsnál. Végül a mezőko­vácsházi Üj Alkotmány Ter­melőszövetkezet sietett a család segítségére. Néhány nap múlva a termelőszövet­kezetből kijött az építőbri­gád és felépítette a kéményt. fl gyomai márványterem Boldizsár Gyula arról ír, hogy Gyomán a MAV-állo- máson a közelmúltban meg­nyílt az Utasellátó Vállalat 164-es számú üzeme. Az ál­lomás épületének felújítása során kibővítették és korsze­rűsítették ezt a vendéglátó- egységet. Tágas étterme és modern berendezése jól szol­gálja a vendégek kényelmét. Nem véletlen, hogy a gyo­maiak márványteremnek ne­vezték el. A kiszolgálók ud­variasan, példamutatóan vég­zik munkájukat. A 164-es számú üzem nagy raktárral rendelkezik és gépesítették a konyhát. Igen bő az ételvá­laszték is. Nemcsak az utasok térnek be szívesen ide, ha­nem a környékbeli lakóte­lepről is sokan járnak étkez­ni a „márványterembe”. R csabai Velence Úttörők társadalmi munkában Zsíros Mihályné a Békéscsabai Padrah Lajos Általános Is­koláról ír levelében, ahol nagy súlyt fektetnek a tanulók közösségi nevelésére. A diákok jelentős társadalmi munkát végeztek. Leveléhez mellékelt képe azt a pillanatot örökí­tette meg, amikor az úttörők az iskola udvarán dolgoztak Csendélet a fodrászüzletben Varga János Békéscsabán, a Szegfű utcában lakik. Há­zának közelében épült meg az óvoda. A környék lakói nagyon örültek az új gyer­mekintézménynek. A baj csak az, hogy ahol az óvoda épült ott vízgyűjtő-terület volt. A feltöltés miatt most a csapadékos időben a víz az úttesten gyűlik össze. A nyáron egy esős délután Szegfű utcában négy ház előtt a járda szintjéig ért a víz. Félő, ha beköszönt a csapadékos időszak, csónakot kell igénybe venni az itteni­eknek. Az óvoda épülete mögött ugyan húzódik egy csatorna, de az utca vize nem a csatornába folyik, ha­nem az alacsonyabb fekvésű házak és kertek felé. A bel­vízveszélyt csak tetézi, hogy a eltört a vízvezetékcső. Kibírhatatlan vegyszag, kevés ülőhely, ingerült ki­szolgálás. Ez fogadja a fel­újított Szabadság téri fod­rászüzletben a vendégeket — írja H. I. békéscsabai ol­vasónk, majd így folytatja: Okkal vetődik fel nemcsak bennem, hanem másokban is a kérdés: vajon nincs Békéscsabán KÖJÁL, sem munkavédelmi megbízott? Ez az üzlet nyolc évvel ez­előtt maximális szolgálta­tást nyújtott. Három évvel később, ideiglenesen bár, de megkurtították, amíg az új szolgáltató objektum meg­épül. Nos, megépült, de a Szabadság téri üzlet nem nyerte vissza eredeti tágas méretét. Egészségügyi szem­pontból is sok a kifogás. A fejmosót az ajtóval szemben helyezték el. Az ajtót pe­dig kénytelenek nyitva tar­tani, mert más szellőztetési lehetőség nincs. A minap egy szerelő vizsgálta meg a burákat Az egyik burára azt mondta, hogy az rossz, de azért nyugodtan használ­hatják. Vajon ezt hogyan kell érteni? JOGÁSZUNK VÁLASZOL D. J. Elek. Levelében azt írja, hogy feleségét több mint másfél évtizede elvesz­tette, gyermekei is családot alapítottak már, s most élet­társi viszonyt létesített. Va­jon mint termelőszövetkeze­ti nyugdíjast megilleti-e a házastársi pótlék az élettár­sa után? A társadalombiz­tosításról szóló jogszabály szerint a termelőszövetkezeti öregségi nyugdíjas is kaphat házastársi pótlékot, mégpe­dig nemcsak a házastársa, hanem az élettársa után is. A jogosultságnak azonban több együttes feltétele van. Akkor tarthat igényt a há­zastársi pótlékra, ha nyug­díjának ösztönző nyugdíj- pótlék nélküli összege nem haladta meg a havi 1720 fo­rintot. A másik feltétel, hogy élettársa elérte az ál­landó özvegyi nyugdíjra jo­gosító korhatárt, illetve rok­kant. Leveléből az tűnik ki, hogy ez a feltétel valóban fennáll, ám arról nem ír, hogy mennyi az élettársa jövedelme. Ha ugyanis a jö­vedelme vagy a nyugdíja meghaladja a havi 870 fo­rintot, házastársi pótlékot nem kaphat. Továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy mióta élnek együtt. Mert élettárs esetén csak egyévi megszakítás nélküli együtt­élés után lehet ilyen igény­nyel fellépni. A házastársi pótlék havi összege 360 fo­rint. Abban az esetben, ha az ön nyugdíja a havi 1360 forintot meghaladja, házas­társi pótlék címén legfeljebb az az összeg jár, amely nyugdíját 1720 forintra egé­szíti ki. Selmeczi Andrásné, Sar­kad: Való igaz, a bedolgozót is megilleti a családi pótlék. Mégpedig 21 napi biztosítás­ban töltött idő igazolása ese­tén arra a hónapra, amely­ben keresete az 500 forintot, illetve a napi 20 forintot el­érte. Ha két szövetkezetnek végzett munkát, a két ke­resetet egybe kell számítani. Ám akikor is megilleti a csa­ládi pótlék, ha keresete ugyan nem érte el a havi 500 forintot, mert keresőkép­telen volt. A keresőképtelen­ség azonban csak egy évig állhat fenn. Egy év után valóban elveszítheti a csa­ládi pótlékra való jogosult­ságát. Természetesen, ha rokkantsági nyugdíjat álla­pítanak meg az ön részére, továbbra is igényt tarthat rá. (dr. Serédi) MIT MOND fl JOGSZABÁLY? fl munkaviszony megszüntetésének következményeirül Közismert, hogy a munka- viszonyt a dolgozó és a vál­lalat egyaránt megszüntet­heti. A megszüntetés módja azonban kihat a dolgozót érintő egyes fontos kérdé­sekre. Így a munkabérmeg­állapítására, az év végi ré­szesedésre, valamint egyéb juttatásokra. Általános sza­bály, hogy a dolgozó javára minden munkaviszonyban töltött időt egybe kell szá­mítani. Mégpedig függetle­nül az egyes munkaviszo­nyok megszűnési módjától és az egyes munkaviszonyok közötti idő tartamától. Az egybeszámításnak tehát nem akadálya, ha egyes munka- viszonyok létesítése között több év telik el. Fegyelmi elbocsátás esetén azonban az elbocsátás előtti időt há­rom évig számításon kívül kell hagyni. Ha a dolgozó munkahe­lyet változtat, személyi alap­bére egy évig a vele azonos vagy hozzá hasonló munka­körű és felkészültségű dol­gozó átlagos személyi alap­bérénél csak alacsonyabb lehet. A kollektív szerződés e szabálytól csak abban az esetben térhet el, ha a dol­gozó az átlagosnál nagyobb, kivételes elméleti vagy gya­korlati felkészültséggel vég­zi munkáját. Szigorúbb el­bírálás alá esnek azok a dol­gozók, akik az újabb mun­kaviszony létesítését meg­előző egy éven belül har­madszor létesítenek munka- viszonyt úgy, hogy korábbi munkaviszonyaikat felmon­dással vagy kilépéssel szün­tették meg. Személyi alap­bérük egy évig nem halad­hatja meg a munkakörükre előírt besorolás szerinti bér­tétel alsó határát, és csak különösen indokolt esetben lehet munkabérüket a bérté­tel alsó határának megfele­lő összeg 20 százalékával megemelni. A teljesítmény­béres dolgozók, ha brigád­ban végzik a munkát, és a keresetet a ledolgozott idő arányában osztják fel, a bri­gád keresetéből egy évig csak alapbérük arányában részesülhetnek. Továbbá egy évig nem kaphatnak jutal­mat. Prémium csak azok­nak a dolgozóknak fizethe­tő, akiknek munkabérét tel­jesítménykövetelmények fi­gyelembevételével állapítják meg. Év végi részesedésre csak akkor jogosultak, ha már legalább fél éve a vál­lalat alkalmazásában állnak. Ha azonban a kollektív szer­ződés az év végi részesedés­re való jogosultságot hosz- szabb időhöz köti, akkor ez rájuk is vonatkozik. Egy évig csak a jogszabály által kö­telezően előírt bérpótlékra tarthatnak igényt. Azt a dolgozót, akinek munkaviszonya év közben szűnik meg, vagy év köz­ben kezdődik, csak akkor il­leti meg az év végi részese­dés, ha arra a kollektív szerződés lehetőséget ad. Az áthelyezett dolgozónak azon­ban mindkét vállalattól jár év végi részesedés. A fiíe- tett szabadságot a munka- viszony megszüntetésének módja nem érinti. Ha tehát a dolgozó munkaviszonya év közben szűnik meg, és a vál­lalatnál eltöltött idővel ará­nyos szabadságát nem vette igénybe, azt a vállalatnak pénzben kell megváltania. Ha pedig több szabadságot vett igénybe, mint amennyi a vállalatnál eltöltött időre megilletné, a jog szerinti és a ténylegesen kivett szabad­ság különbözeiére járó át­lagkeresetét munkabéréből le kell vonni. Ez azonban nem vonatkozik arra az eset­re, ha a dolgozó munkavi­szonya nyugdíjazás miatt szűnt meg, vagy sorkatonai szolgálatra hívták be. Áthelyezés esetén a dolgo­zónak mind a régi, mind pe­dig az új vállalattól jár sza­badság. A régi munkahelyen ki nem adott szabadságot az új munkahelyén kapja, meg, jogosnál több szabad­ság kivétele esetén pedig a különbözeiét levonják az új vállalattól járó szabadság­ból. Munkaviszony meg­szüntetésé esetén a tanul­mányi szabadság mind a ré­gi, mind pedig az alkalma­zó vállalattól együttesen jár. Az igénybe nem vett juta­lomszabadságot a vállalat­nak teljes egészében pénzben kell megváltania. Rendkívü­li szabadságot csak akkor igényelheti, ha az jogsza­bálynál fogva jár. Ilyen a sorkatonai szolgálat ideje alatt elért rendfokozata után megállapított rendkívül sza­badság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom