Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-01 / 257. szám

1977. november 1., kedd Milyenek a népművelők munkakörülményei? Hogyan értékelik magukat, s hogyan értékeli tevékenységüket a társadalom? Ezek a kérdé­sek állnak a pénteki Köz- művelődés — közelről című műsor alatt, s nagyjából ezekre próbált választ talál­ni 40 perc alatt Csorna Gyu­la műsorvezető, a három meghívott vendéggel együtt, egy előbb levetített riport­film alapján. A népművelők helyzete a közművelődés kulcskérdése, többségében — egy-egy köz­ségben, intézményben — egymaguk tartják a frontot, mint a kultúra egyszemélyes hadserege. S ha ez így van, ez már önmagában is baj, mert a legkisebb faluban is csak hathatós támogatással érhetnek el eredményt. És azt sem gyorsan, hisz ami­ért dolgoznak, az csak hosz- szas és szívós munkával ér­hető el. És sok minden és mindenki szükséges hozzá. De mielőtt jobban belemen­nénk a tárgyalásba, nézzünk meg egypár számot. A népművelők 68 százalé­ka képesítés nélküli, s há­romnegyed részük nem tölt el öt évet egy helyben. Ez a két adat mélyebb bonco­lás nélkül is rengeteget mond, először is azt, hogy a többségnek csak középisko­lai végzettsége van és huza­mosabb időt kevesen tölte­nek el egy munkahelyen. Vagyis mire megmelegedné­nek, átlátnák, megismernék kellő mértékben a munkát, kialakítanák a megfelelő kapcsolatokat, tovább men­nek. De a képesítettekkel is probléma van. A Debrecen­ben és Szombathelyen vég­zettek közül 900 hallgatót kérdeztek meg: 31 százalé­kuk változtatott munkahe­lyet és 10 százalékuk pályát is. Tehát nem találta meg a helyét, nem érezte jól magát az ottani élet- és munkakö­rülmények miatt. Miért? Nem értettek egyet a fe­lettesekkel, mindig mást vár­tak el tőlük, mást követel­tek, mint amit ők láttak vol­na jónak. Nem tekintették egyenlő partnernek. Nincs tekintélye, nincs presztízse a szakmának. Nem hagyták produkálni. Olyanok ítélkez­tek a munka fölött, akik nem értettek hozzá. Nincs előrejutás. Alig van szakmai segítség. Nincs egységes kö­vetelményrendszer. A köz- művelődési rendelet óta egyes vállalatoknál, intézmé­nyeknél beállított emberek­kel, csoportokkal alig tud­nak mit kezdeni. Nincs ér­dekképviseleti szervük. Nyilván 6-8 ember meg­szólaltatása kevés ahhoz, hogy teljes és valódi képet lehessen kapni. S igaza volt a vita egyik hozzászólójának abban, hogy a film túlságo­san sötét képet festett, s csak a hibákra koncentrált. De aki elmegy, nem azért teszi, mert elégedett. S ha valamely pályán ilyen nagy­fokú a mozgás, annak oka van. S okosabb megkeresni, tisztán látni, egy rövid mű­sornál sokkal alaposabban elemezni, mert az odázás, halogatás nem old meg sem­mit, csak eltakar. Szemlélet­beli eltérések is vannak. A munkáltatók egy része gyors és kézzel fogható eredményt akar, konkrétumokat, az új közművelődési szemlélet vi­szont nem rendezvényekben gondolkozik és sokkal széle-’ sebb területű, mint a* ed­digi program — amely szer- vezéscentrik-us volti A kul­túra fogalma kitágult, bele­értődik az életmód, a maga­tartás, az emberi tevékeny­ség is — ezekben nem lehet látványos fordulatokat várni. Az együttműködés szemléle­tében azonban igen, ha mindkét fél közelít egymás-' hoz, ott, ahol erre szükség van. Egymás iránti bizalom­mal és kölcsönös tisztelettel.: Vass Márta Hofi vatalnoki gondolkodású, el­fogult és szemellenzős bale­ket, aki beugrottam valami­nek, amit ő fordítva gon­Szólt a dal két napon át Ritkán mondhatják el a művelődési ház igazgatók két héttel az előadás előtt, hogy minden jegy elfogyott. Pe­dig Békéscsabán mindössze egy, a ház kapujára kiszö­gezett apró plakát hirdette a múlt heti hakniműsort. A ma­gyarázat rendkívül egyszerű: Hofi Géza is szerepelt a fel­lépők között. A két békés­csabai előadáson sokat tap­soltak Ungár Anikó bűvész­nek, Somogyi Pálnak, Boncz Gézának, Kovács Apollóniá­nak, a Bodor-testvéreknek, de hát ki tagadhatná, első­sorban a kétszeres Jászai-dí- jas, érdemes művész és aranygyűrű tulajdonos Hofi Géza vonzotta az embereket. Hofiról a legutóbbi szil­veszter után egyik napila­punk kritikusa ezt írta: „Nos, Hofiról kellene írnom. Ám úgy gondolom, jobb ha ügye­sen megkerülöm. Ha kemé­nyen megbírálom, elvi ala­pon: legközelebbi show-mű- sorában ország-világ előtt leleplez, mint rosszindulatú, tehetségtelen kontárt: ha megdicsérem, legközelebbi műsorában tökéletesen szét­zúz majd eszmeileg, minthi­"dolt.” Nos, közismert, hogy Hofinak egyik kedvelt cél­pontja a sajtó, enyhén szól­va nem dicsérő hangon. Vál­lalva az előbbi változatok közül bármelyiket, kimond­juk: Hofi ellenállhatatlan volt Békéscsabán, pénteken délután. Képzeletbeli barát­jával, a minden lében ka­nál Halásszal való csevegé­sének, akár a többi poénnak, legfőbb értéke talán az ak­tualitásban rejlik. Amit el­mond, mi is megfogalmaz­zuk a buszon, az utcán, bár­hol, ahol két ember beszél­get. ő viszont kisebb-na- gyobb gondjainkat közéleti szintre emeli. Találóan tudja bírálni akár a közművelő­dés hiányosságait, akár a zöldségprogramot. Nincs olyan rázós téma, amiről ne tudna abszolút könnyedén, a humor nyelvén is szókimon- dóan beszélni. Teszi mind­ezt úgy, hogy közben szin­te valamennyi nézővel sze­mélyes kapcsolatot tud te­remteni. Hofival élmény találkoz­ni. Kár, hogy ritkán ejti út­ba a megyét. F.I. Citerazenekarok és pávakörök minősítő versenye Sarkadon Fotó: Martin Gábor WMVWWTOVVWHWWWWWWVWWmVWWTOVWt* Néhány esztendeje múlt még csak, hogy rendkívül népszerű művelődési forma lett a népzene, a néptánc és a népdal csoportos előadása. Voltak borúlátók, akik sze­rint, ha idősebb lesz ez a népdalt daloló nemzedék, egyre kevesebben pengetik majd a citera húrjait, nem lesznek énekesei a pávakö­röknek. A valóság rácáfolt a kételkedőkre, megyénkben is. Október 29-én, 30-án ren­dezték Sarkadon a Röpülj páva körök és citerazeneka­rok megyei találkozóját, itt pedig nem volt hiány lelke­sedésben és részvételben sem. Huszonegy pávakör és 25 citerazenekar jött el a mi­nősítő versenyre, énekükkel és zenéjükkel bizonyítva, mennyire szeretik a közös muzsikálást. A zsűri elnöke Fasang Ár­pád karnagy volt, Sárhelyi Jenőné, a KÓTA megyei tit­kára, Halkovics János, a Ma­gyar Rádió népzenei osztá­lyának munkatársa és Pri- bolyszki Mátyás citeramű- vész vállalta még a zsűrizés nehéz feladatát. Délelőttön­ként a citerazenekarok mu­tatkoztak be, délután pedig a pávaköröket minősítették. A csoportok vezetői és a zsű­ritagok mindkét nap szakmai tanácskozáson mondták el véleményüket a versenyről, a csoportok felkészültségéről. Az értékelés szerint a citera­zenekarok technikai felké­szültsége jelentősen fejlődött, megpróbálják hangszerük adottságait sokoldalúan ki­használni. Különféle hangha­tásokkal élénkítették műso­rukat többen is, például a gyulai ifjúsági ház citeraze- nekara jó kedvvel, tiszta zen­gésű hangon énekelt, fütyült a citeraszó mellé, ritmusesz­közként még a kanalakat is felhasználták. A pávakörök a szép éneklés mellett dra- matikus eszközökkel is pró­bálkoznak, eltérnek a me­rev, egyhelyben éneklés szo­kásaitól, játszanak, mozog­nak éneklés közben. Több gondot kellene fordítaniuk azonban mindkét művészeti forma csoportvezetőinek a műsorválasztásra, a dalok, zenei számok egymásutánisá­gára. Gyakran keveredik a népdal a műdallal előadá­saikban, nem egységes még műsoraik hatása a közönség­re. A vasárnap délutáni ered­ményhirdetésen mondotta el a zsűri elnöke, hogy a cite­razenekarok minősítése me­gyei kezdeményezésre tör­tént, viszont a kiválóan és jól szerepelt pávakörök to­vábbjutottak a jövő évi or­szágos minősítésre, amely Békéscsabán lesz. A citera­zenekarok közül kiváló lett a békési művelődési központ, a gyulai Erkel Művelődési Központ és az ifjúsági ház, a mezőberényi, a gyomai, a füzesgyarmati művelődési ház zenekara. A kiváló pá­vakor minősítést kapta a sarkadi, a kondorosi műve­lődési ház és a békésszent- andrási Szőnyegszövő Hsz művészeti csoportja. Kiemel­kedően jó művészi teljesítmé­nyeikért nívódíjat kaptak a sarkadi „pávások” és a gyu­lai művelődési központ cite- razenekarának tagjai. Nemcsak a szakemberek­nek mutatkoztak be a művé­szeti csoportok, jól vizsgáz­tak a közönség előtt is szom­bat este Dobozon, vasárnap este pedig a Sarkadon ren­dezett gálaműsorban. B. Zs. A Nemzetközi Szemle októberi számából L. Longo, az OKP elnöke cikkével méltatja a Nagy Októberi Forradalom jelentő­ségét. A lap részleteket közöl a hat nagy olasz párt — köztük a kommunista párt — közös programmegálla­podásából. A Közel-Kelet bo­nyolult helyzetét ismertető cikk különböző szemszögből mutatja be a palesztinok helyzetét. Közli az Izraeli KP és a PFSZ hivatalos találko­zójáról kiadott közös nyilat­kozatot, Izrael politikai­gazdasági helyzetének foko­zódó nehézségeit, két arab vezetőnek — Husszeinnek és Asszadnak — a Newsweek című amerikai hetilapnak adott interjúját, az amerikai kormány tevékenységét és álláspontját a közel-keleti helyzettel kapcsolatban; s vé­gül különböző sajtóvisszhan­gokat e témáról. Olvashatunk Kína bonyolult belső gazda­sági-politikai viszonyairól, és a legutóbbi, XI. kongresszus­ról.. Az előző két számban a világsajtó helyzetéről, az az­zal kapcsolatos manipulá­ciókról szóló cikkek jelentek meg. A sorozat III., egyben befejező részében az olasz és az NSZK-sajtót ismerteti a Nemzetközi Szemle 10. szá­ma. Segítik a pályaválasztást 7. — Az iskola hallgatóinak fegyveresen ki kell vonulni­uk a Kremlből és segíte­nünk kell orosz elvtársa­inknak — mondotta Kun Béla. Ez rögtön meg is történt, először a Nagy Színház be­járatánál teljesítettem szol­gálatot, reggel aztán ismét a Kremlbe mentem, ahon­nan Pór elvtárs vezetésével kb. nyolcvanan elindultunk a főposta irányába. Ekkor már itt találtuk Kun Bélát is osztrák, cseh elvtársak társaságában, nagyon ki volt fáradva. Azonnal ki­adta az utasítást, hogy a postát el kell foglalnunk. A főpostát percek alatt meg­közelítettük, és egyesültünk a szomszédos utcában fel­vonuló Szamuely elvtárs ál­tal vezetett katonai csoport­tal. Szamuely elvtárs elkiál­totta magát, hogy utá­nam! ...” Az épület elé az eszerek páncélautót állítottak. A lettek azonban lövés nélkül, csak szuronyt és puskatust használva, ártalmatlanná tették a páncélautó személy­zetét. Vöröskatonák ültek be a helyükre a géppus­kákhoz. Az internacionalisták egyik csapata a szomszédos ház­ban foglalt tüzelőállást, hogy biztosítsa a támadó osztagot. A rohamot Sza­muely Tibor vezette. Benyo­multak a távíró épületének előcsarnokába és ott mind­járt letartóztatták a lázadók őreit. Majd az emeletek visszafoglalása következett. A távíró- és telefonterem­ben az eszerek a bolsevi­kok vereségéről szóló táv­iratokat diktáltak. Néhányan közülük megpróbáltak fegy­verrel ellenállni, de ez nem tartott sokáig. Kun Béla a fontos épüle­tet hamarosan átadta a szov­jet kormány megbízottjának. A távírógépek most már a szovjet kormány közlemé­nyeit, rendelkezését továbbí­tották. Kovács János így írta le a továbbiakat: „Az épület átvizsgálása után ismét Kun Bélától kap­tunk parancsot, hogy egy század menjen a Petrov- szkij laktanyához, mert ott van az eszerek fő fészke. Ütközben a kaszárnyához közel egy 27 tagú eszer egy­séget fogtunk el, s bekísér­tük őket a Kremlbe. A fog­lyok átadása után elindul­tunk Kun Bélához, aki ami­kor engem meglátott, felki­áltott : — Kis Kovács, hát maga él? Meglepődve kérdeztem: miért kérdi Kun elvtárs? ö meg azt felelte, hogy az egyik útkereszteződésnél úgy láttam, hogy magát lelőt­ték. Még mondtam is az elvtársaknak, szegény Ko­vács.” Július 7-én vastag köd borult Moszkvára. A szovjet kormány hajnali 4 órakor 720 gyalogossal, 12 löveggel, néhány páncélkocsival, 72 lovassal, s egy 40 főnyi gép- ! puskás osztaggal rendelke- ! zett. Az erőket két csoport- J ra osztották és délelőtt 10 J órakor indult a támadás a j lázadók fő erői ellen. A < szovjet kormányhoz hű « osztagokhoz hamarosan csat- ! lakoztak a moszkvai mun- ! kások, s a lázadók által ve- ! zetett egységek katonáinak J zöme is a bolsevikok mellé | állt. Kiszabadították a fog- J va tartott kommunistákat, < közöttük Dzerzsinszkijt. Be- < érkeztek a városba a lett ! hadosztály csapatai is. Július 9-re már mindenütt < elhallgattak a fegyverek. A ! Moszkvából menekülő láza- J dók szétverésében részt vett J az a német és magyar hadi- J foglyokból alakított osztag < is, amelyet Vityebszkben < Karikás Frigyes szervezett. ! Az V. szovjetkongresszu- J son az eszerek lázadásáról j szóló beszámolóban kiemel- j ték a magyar internaciona- ! listák osztagának hősiessé- ! gét. J < A magyar internacionalis- ! ták közül Horák András ! esett el a lázadók elleni < harcokban, öt a Kreml mel- ! lett helyezték örök nyuga- ] lomra. < < (Folytatjuk) Az orosházi Radnóti Mik­lós pedagógus KlSZ-alap- szervezet kezdeményezésére az elmúlt napokban az oros­házi Kőolaj- és Gázipari Gép­gyár klubjában megbeszélést tartottak a város üzemének ifjúsági felelősei, és KISZ- fiataljai. A téma: az úttörő— KISZ-kapcsolatok keretében a fiatalok pályaválasztásá­nak segítése. A megbeszélé­sen Földeák Sándorné, a pe­dagógus KISZ-alapszervezet titkára ismertette a fiatal pe­dagógusok elképzeléseit, és javaslatot tett pályaválasztá­si klub megalakítására. Farkas László, a Gázipari Gépgyár személyzeti előadó­ja és oktatási felelőse többek ’ között arra hívta fel a fe­gyelmet, hogy a gyermekek helyes pályaválasztása érde­kében már az általános is­kola 5. osztályaiban el kell kezdeni a tudatos nevelő­munkát. Seben Lajos, a gépgyár KISZ-bizottságának titkára javasolta; amely munkahe­lyeken arra lehetőség van, vezessék be azt a módszert, ami a gépgyárban már jól bevált: a tanulók 4—5 fős csoportokban délutánonként több órát töltsenek a műhe- ; lyekben, ismerkednek a kü­lönböző szakmákkal, még­pedig a leghozzáértőbb fiatal munkások kalauzolásával. 7«,Ede. CSILLAGOSOK, KATONÁK... KÉP­ERNYŐ Most válik szakmává ..... .... -~"Aü A békésszentandrási szőnyegszövő pávaköre jól koreografált mozgással kísérte énekét Fotó: Gál Edit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom