Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-06 / 262. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. NOVEMBER 6., VASÁRNAP Ára: 1,20 Ft XXXII. ÉVFOLYAM, 262. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Köszöntjük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját! Ünnepünk, a Nagy Október... Díszünnepség az Erkel Színházban írta: Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára íz nap, amely megren­gette a világot — e címet adta művének a szemtanú, az amerikai John Reed, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kró­nikása, könyvéhez Lenin írt előszót és ebben bizonyítot­ta: hiteles, igaz. Most, 60 esztendő múltán, emlékezünk az emberiség történelmének e sorsdöntő eseményére, amelyről ma már bizton tudjuk, hogy nemcsak meg­rengette, de alapvetően meg­változtatta, újjá is szülte a világot. Szerte az öreg Földön, az egész haladó világon, a csil­lagokig jutott emberiség a sajátjaként ünnepli a Szov­jetunió népeivel együtt a lenini vörös fényű hajnalt, a diadalmas Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. E felejthetetlen győzelem olyan társadalom előtt nyitotta meg az utat, amely megszünteti az ember mindenfajta ki­zsákmányolását és elnyomá­sát, ahol a teremtő, alkotó ember a maga javára fordít­hatja munkájának minden gyümölcsét, és szabadon bontakoztathatja ki a.szemé­lyiségének sokoldalú képes­ségeit. Az emberiség előtt új távlatokat tár a jólét, a sza­badság, a társadalmi egyen­lőség, a kultúra soha nem látott magaslatai felé. A Szovjetunió testvéri szö­vetségben összeforrott népei történelmileg viszonylag rö­vid idő alatt sikeresen felépí­tették a szocialista társadal­mi rendszert, és biztosan ha­ladnak a kommunizmus épí­tésének útján. A szocializ­mus országa gazdaságilag, politikailag, katonailag ha­talmas erővé vált. A világ népei mélységes tisztelettel tekintenek a hős szovjet népre; útjuk és küz­delmük magával ragadó pél­da; a Szovjetunióban látják erkölcsi-politikai támaszu­kat, reményeik megvalósulá­sának, harcuk megvívásának győzelmes ígéretét, legfonto­sabb feltételét. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évforduló­jának küszöbén került elfo­gadásra a Szovjetunió új al­kotmánya. Ez az időbeli egy­beesés nem véletlen. Példáz­za, hogy valóra válnak az Október által meghirdetett eszmék, a lenini útmutatá­sok. Az új alkotmány a szovjet nép kezében haté­kony fegyver Október lenini eszméinek megvalósításában, a kommunizmus sikeres épí­tésében. A Szovjetuniónak döntő és soha el nem évülő érde­me van a fasizmus katonai megsemmisítésében, abban, hogy az emberiség megmene­kült a világ leigázására törő barna pestistől. A szovjet nép fiai és lányai, a hősök nem­zedéke nem hiába áldozta vérét és életét. Nekik kö­szönhető, hogy az ember szabadságvágya jutott dia­dalra, győzött az igazi de­mokrácia, a haladás eszméje, és e történelmi diadal ered­ményeként egész sor ország szakadt ki a kapitalizmus vi­lágrendszeréből, megvalósí­tották a népi demokratikus forradalmat, a szocializmus útjára léptek. Ma már a szocializmus a Föld vala­mennyi kontinensére kiterjé­dő világrendszerré és egyben korunk meghatározó erejévé vált. A magyar munkásosztály joggal büszke arra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom útmutatásait, ta­nulságait megértve elsőként követte a történelmi példát, és 1919-ben kivívta a Ta­nácsköztársaságot. Hazánk munkásosztályát és paraszt­ságát már az- első perctől kezdve a szolidaritás eltép- hetetlen szálai fűzték a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lomhoz. Ezt bizonyítja an­nak a több mint százezer magyar internacionalistának hősi példája, akik a szovjet­hatalom védelmére fogtak fegyvert a polgárháború éveiben. A magyar nép soha nem felejti el, hogy a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom vörös csillagos katonái hoz­ták el számára 1945 tava­szán a szabadságot, és törté­nelmünk gyökeresen új feje­zetét nyitották meg ezzel. Mindig kegyelettel emléke­zünk a szabadságunkért éle­tüket áldozó hősökre, akik azért ontották vérüket, hogy mi emberhez méltóan élhes­sünk. ól tudjuk, hogy 1945. április 4-e, a népi demokratikus forra­dalom nem győzhetett vol­na 1917 októbere nélkül. Ezért méltán nagy ünnepe november 7-e a magyar népnek is. A történelmi múlton, az eszmei-politikai közösségen túl összeköt ben­nünket a kölcsönös érde­keltség országaink szocia­listalista építőmunkájának sikereiben, közös felelőssé­günk a szocializmus, a bé­ke és a társadalmi haladás ügyének győzelméért. Fel­ismerik ezt azonban az el­lenfeleink is, ezért követ­nek el mindent, hogy éket verjenek közénk. Meddő próbálkozás, mert soha nem felejtjük a történelmi tanul­ságot, amelyet Kádár János elvtárs így' összegezett: „Szovjetellenes kommuniz­mus nem volt, nincs, és nem is lesz soha!... ” Egész ed­digi sorsunk és puszta lé­tünk is arra int, hogy mint a szemünk fényére, úgy vi­gyázzunk a Szovjetunióhoz fűződő testvéri kapcsolata­inkra, óvjuk együttműködé­sünk zavartalanságát, mun­kálkodjunk szüntelen gazda­gításán, továbbfejlesztésén. Együttműködésünk ma már a társadalmi élet min­den területére kiterjed, és egyaránt érezteti jótékony hatását népgazdaságunk fej­lődésében, politikai viszo­nyaink erősítésében, a kul­túra széles körű terjedésé­ben is. Egy világhatalom és egy kis ország viszonylatá­ban ilyen egyenjogú, kölcsö­nös érdekeket szem előtt tartó kapcsolatra még soha sem volt példa az országok és az államok történetében. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom és a szo­cialista építés gyakorlata a Szovjetunióban és a többi testvéri szocialista ország­ban egyaránt bizonyítja a marxizmus—leninizmus ál­talános érvényét, amely ma­ga is gazdagodott és tovább­fejlődött a forradalmi gya- * korlat tapasztalatainak el­méleti általánosításával. Eddigi utunk tanulságai arról győztek meg minket: nemzeti létérdekünk ezek­ből a tapasztalatokból okul­ni, a hazai, sajátos körül­ményeknek megfelelően al­kalmazni. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom arra tanít minket: semmi sem drágább nekünk, mint a dol­gozó nép hatalmának szün­telen erősítése és védelme. Történelmi küldetésünk, hogy óvjuk és mindennap tovább szilárdítsuk a mun­kás-paraszt szövetséget, amely e hatalom politikai alapja. Ugyanígy kötelessé­günk küzdeni a szélesebb értelemben vett szövetségi politikánk sikeréért, a szo­cialista népi-nemzeti egy­ségünkért. Nem feledkezhe­tünk meg egy pillanatra sem arról, hogy szakadatlanul erősítsük a munkásosztály pártjának politikai vezető szerepét a társadalmi folya­matok irányában, a szocia­lista államiság és a szocia­lista demokratizmus fejlesz­tése közepette. E törekvé­sünk sikere egyben minden további előrehaladásunk kulcsa. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom nyitotta egész korszak azonban arra is megtanított minket, hogy különleges figyelmet fordít­sunk a gazdasági kérdések­re, a termelőerők szüntelen fejlesztésére. Ezekkel össz­hangban kötelességünk fej­leszteni a szocialista terme­lési viszonyokat, és így emel­ni a nép jólétét. Soha nem téveszthetjük szem elől: a szocializmus eszméje az em­berért született, a valóság sem szolgálhat senkit és semmi mást. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom méltó ün­neplése egyet jelent tanul­ságaink alkotó szellemű hasznosításával. Október szelleme, a lenini eszmék je­gyében munkálkodunk pár­tunk irányvonalának valóra váltásán, a fejlett szocialis­ta társadalom felépítésén. Ez a mi dolgunk, és elvégez­zük becsülettel. De most, az ünnep alkalmából mun­kánkban egy pillanatra meg­pihenve tekintetünk a szov­jet ember felé fordul. Arra az emberre nézünk mélysé­ges tisztelettel és a testvér szeretetével, akiről így szólt L. I. Brezsnyev, az SZKP XXV. kongresszusán: „ ... És végezetül, az utóbbi hatvan év legfőbb eredménye — maga a szovjet ember. Az az ember, aki a kivívott szabadságot a legnehezebb harcokban is meg tudta vé­deni. Az az ember, aki épí­tette a jövőt, nem kímélve erejét, és nem sajnálva sem­milyen áldozatot, aki, mi­közben kiállt minden meg­próbáltatást, maga is telje­sen megújult, egyesítette magában az eszmei meggyő­ződést és a hatalmas élet- energiát, a kultúrát, a tu­dást és azt a képességet, hogy mindezeket hasznosít­sa. Az az ember, aki forrón szereti hazáját, egyszer­smind következetes inter­nacionalista volt és ma­rad ...” | nnepünk, a lenini Nagy Október 60. évfordulóján szívünk minden melegével köszönt­jük valamennyiünk álmá­nak, a kommunizmusnak diadalmas építőjét, a szov­jet embert! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Mi­nisztertanács, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Elnöksége és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szombaton díszünnepsé­get rendezett az Erkel Színházban. A díszünnepség elnökségében foglalt he­lyet Aczél György, Apró Antal, Benke Va­léria, Biszku Béla, Fock Jenő, Huszár Ist­ván, Losonczi Pál, Nemes Dezső, Németh Károly, Óvári Miklós, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Borbély Sándor és Győri Imre, a Központi Bizottság titkárai, Brutyó János, a KEB elnöke, valamint a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács, a kormány számos tagja. Az elnökség tagjai voltak társadalmi és tömegszervezeti vezetők, a munkásmozga­lom régi harcosai, az évforduló alkalmából kitüntetettek, a termelés élenjáró dolgozói, a tudományos, a kulturális, a művészeti élet képviselői is. Az elnökségben foglalt helyet Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete és Fedot Krivda ve­zérezredes, az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet déli hadseregcsoport pa­rancsnoka is. A szovjet és a magyar himnusz elhang­zása után Apró Antal, az MSZMP PB tag­ja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ünnepséget, majd Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke mondott beszédet. Az ünnepség díszelnöksége D magyar és a szovjet nép barátsága erős, megbonthatatlan Ünnepi díszbe öltözött tegnap este 7 óra­kor Békéscsabán a Jókai Színház. Az MSZMP Békés megyei bizottsága, a me­gyei tanács, az MSZMP városi bizottsága, az SZMT, a KISZ és a Hazafigs Népfront megyei bizottsága a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordulója alkalmá­ból itt rendezte meg a díszünnepséget. A színpadon a háttér az alkalomhoz il­lő, nem hivalkodó, egyszerű, mégis feleme­lő. Hatalmas Lenin-portré és egy mondat: Lenin és a Nagy Október eszméi élnek és győzedelmeskednek! Es ott volt a jelkép is, a 60-as szám, aranybetűkkel. Az elnökségben helyet foglalt: Vlagyimir Illarionovics Anyikuskin, a testvér Pen­za megyei pártbizottság képviselője, vala­mint a hazánkban ideiglenesen tartózkodó szovjet hadsereg képviselői, továbbá Csa­tári Béla, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Araczki János, a békéscsabai Vá­rosi Tanács elnöke, valamint a me­gyei gazdasági és társadalmi szervek kép­viselői, veteránok, kitüntetett munkások, aktivisták. A magyar és a szovjet himnusz elhang­zása után szavalat következett, majd dr. Fekete Antal, az MSZMP megyei végre­hajtó bizottságának tagja, a békéscsabai városi pártbizottság első titkára nyitotta meg a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tiszteletére rendezett megyei díszünnepséget. Külön tisztelettel és megbecsüléssel kö­szöntötte a díszünnepségünkön részt vevő Bakó Lajos, Puskár Bálint és Kalmár Ist­ván internacionalista elvtársakat, akik fegyverrel a kézben, orosz munkástestvé­reik oldalán védték a fiatal szovjethatal­mat a külföldi intervenciósok és a belső el­lenforradalmi bandák ellen. Ezután üdvözölte az elnökség tagjait, kü­lön tisztelettel a szovjet vendégeket. A díszünnepség szónoka Klaukó Mátyás, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottság tag­ja, a Békés megyei Tanács elnöke volt. Klaukó Mátyás beszéde Tisztelt Elvtársak! Kedves Vendégeink! Ünnepre jöttünk össze, a a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját köszöntjük, méltatjuk és ün­nepeljük. Ünnep ez mindenki számá­ra, aki őszintén a haladás hívének vallja magát, védel­mezője a népek szabadságá­nak és függetlenségének és aktív harcosa a kizsákmá­nyolástól mentes szocialista társadalom építésének. A Nagy Októbernek való tiszteletadás, annak mélta­tása nem csupán egy törté­nelmi eseménynek szól, hanem a marxizmus-lenin- izmus győzelmes eszméjének. 1917-ben Lenin a Bolsevik Párt vezetésével, az orosz munkások és parasztok — megdöntve a cári Oroszor­szág népelnyomó rendszerét, a tőkések és földbirtokosok uralmát — a világon első­nek hozták létre a munkások -és parasztok államhatalmát. Az Októberi Forradalom példaképpé vált a világ pro­letariátusa, az elnyomott nemzetek és a felszabadulá­sukért küzdő gyarmati népek számára. Meggyorsította a forradal­mi mozgalmakat Kelet- és Közép-Európában, valamint Ázsiában is. Az Októberi Forradalom győzelme elmélyítette a ka­pitalista világrendszer általá­nos válságát, megnyitotta az (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom