Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-30 / 281. szám
o 1977. november 30., szerda n HÉT FILMJEI ■ c ° • Miről olvashatunk a Tiszatájban? Szobrok, képek Békésből Budapesten Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója mondott ünnepi beszédet a tárlat-megnyitón. Mellette a kiállító művészek közül Koszta Rozália, Ruzicskay György, Gaburek Károly és Molnár Antal Előszóként írta Hubay Miklós a Ki látott engem? című magyar filmhez a következő gondolatokat: „Egy kesztyűs kéz az elején. Egy halotti maszk a végén. Ennyit látunk Adyból ebben a filmben, amely pedig egy róla szóló filmnek az igényéből született. És hogy tiszteletadás, hódolat is legyen előtte — Hommage á Ady. Még az arcát se látjuk. Egy percre se. Fényképről se. Az a negatív lenyomat a vonásairól, amelyet a végén a fiatal Feren- czi Béni felmutat, voltaképpen -jelkép is: Ady hiányáról szól a film. (Ámde tudjuk egy másik költőtől, hogy a hiánynak micsoda huzata lehet!) Kérem, ne higgye az olvasó, hogy ez holmi ügyes (vagy ügyeskedő) fogás, amellyel Ady személyében- ábrázolását akartam megkerülni. Hiszen mindnyájan tudjuk, hogy Ady személyes megjelenítése filmen (akár a legnagyobb színész által is, még ha Latinovits élne, akkor is) szinte lehetetlen vállalkozás volna. (Hát még Ady-stílusban beszélgetése! Hát még saját szövegeinek alkalmankénti recitálása!)” Révész György rendezte a IX. „Minden, amit a város szépségéről hallottam, való igaz, kivéve azit, hogy sokkal szebb, mint ahogyan elképzelhetem.” — Ezeket a szavakat Nagy'Sándor, a hódító mondta Szamarkandról, miután a ledöntött falakon át bevonult az akkori Szog- diana fővárosába. Nagysándor az időszámításunk előtti negyedik században vette be a szogdok fővárosát. A mai élet át- meg átszövi a régi Szamarkandot. Az ó és az új nem különül el egymástól annyira élesen, mint Khivában. Jó száz esztendővel ezelőtt Vámbéry Ármin, a keleti tudományok világhírű magyar kutatója hihetetlen nélkülözések és szenvedések árán, álruhás dervisként jut be a városba — még álmában is attól rettegve, hogy felfedezik kilétét. Á betolakodó hitetlent halállal büntették az igazhi- tűek. S nemcsak a betolakodót, nemcsak a hitetlent, hanem a kételkedő gondolkodót is. „A vallás szétfoszlik, mint a köd, királyságok összeomolhatnak, de á tudósok alkotó munkája örökre fennmarad.” — Ulugh bég, csillagász és filozófus mondta ezt. Ulugh bég 1409-től negyven éven át uralkodott a városban, s nem a városon, mert uralkodása békében és kultúrában folyt; Ulugh bég meggyilkolásáig a tudományokkal törődött. Bölcselő, matematikus, csillagász, teológus és költő volt. És pedagógus is, csak ezután uralkodó. — A tudásra való törekvés minden muzulmán és muzulmán nő kötelessége — mondja Ulugh bég. . filmet, az operatőr Szécsényi Ferenc volt. A kísérőzenét Mihály András szerezte. Néhány név a szereposztásból: Törőcsik Mari, Safranek Károly, Hernádi Judit, Gáti Oszkár, Gobbi Hilda, s a békéscsabai Szerencsi Hugót is látjuk az új magyar filmben december 1—2-án a Brigád moziban. Egy rendőr-felügyelő emlékiratai alapján Jacques Peray rendkívül izgalmas francia—olasz filmet forgatott, a címe Zsarutörténet. 1947 szeptemberében megszökik az egyik elmegyógyintézet szimulánsa, aki civilben bűnöző. Szökését egymás után követik a rablások, gyilkosságok, de elkapni, leleplezni szinte lehetetlenség. A fiatal nyomozónak, Bornichenek mégis sikerül. Kihallgatás kihallgatást követ, s a detektív és a tömeggyilkos között emberi kapcsolat alakul ki... Kilenc év telik el a kivégzésig, Borniche már felügyelő, ekkor elhatározza, hogy megírja a bűnöző történetét. A Zsarutörténet című film főszereplői olyan sztárok, mint Alain Delon és Jean Louis Trintignant. A Szabadság moziban láthatjuk ezt a krimit december 1-től 7-ig. — Meg akarja semmisíteni az iszlámot — suttogják róla városszerte, s a sejkek titkos bírósága halálra ítéli. Mekkába küldik, hogy bűneit zarándoklással váltsa meg, s az út mellett már várja az orgyilkos, egy kegy- vesztett és kivégzett főúr újra rangot akaró fia. 1449. október 27-én a sivatagi hideg hajnalban Ulugh bég fejétől megfosztva hever a városkapun túl. A kegyvesztett család sarja pedig elindulhat a társadalmi felemelkedés göröngyös útján. Világhírű, kora tudományának csúcsán álló obszervatóriumát lerombolják, s a „negyven ártó szellem temetőjének” nyilvánítják. Műveit barátja menti ki a városból. Száz esztendeje sincs annak, hogy egy Vjat- kin nevű orosz régész a Sza— marfcand határában levő Kubák dombon kiásta a csillagdát. Falait egykor az égitestek mitológiai ábrázolásai díszítették. E freskók sajnos megsemmisültek. A mohamedán időszámítás 832. évében — 1428-ban vagy 1429-ben — épült obszervatórium valaha majdnem harminc méter magas volt. Az égitestek mozgásának megfigyelését szolgáló A közelmúltban látott napvilágot Csongrád megye havonként megjelenő irodalmi és kulturális folyóirata, a Tiszatáj novemberi száma. Az első oldalakon — a Nagy Október 60. évfordulójára emlékezve — Juvan Sesztalov manysi író-költő alkotásaiból közölnek részleteket, amelyekből „Észak kis népei” — vogulak, osztjá- kak, manysiik, nyenyecek — történelmi fejlődése rajzolódik ki a szerző táj- és nép- szeretetének költészetté magasztosult emlékmozaikjából. Hogy különböző nemzetek szabadon és békésen megférjenek együtt... című cikkében A. Sajti Enikő történész felvázolja a fiatal szovjet állam múlttól örökölt nemzetiségi problémáitól „az emberek új történelmi közösségének, a szovjet népnek, a kialakulásáig” megtett út állomásait. Érdekes olvasmány, Fenyő István „Költői tudósítás a Szovjetunióról az ellenforradalmi Magyarországon” című írása, amelyben a fiatal Illyés Gyula 1934-ben írt „Oroszország” című könyvének elemzését nyújtva, előtérbe helyezve a fiatal szovjet állam valóságával először ismerkedő író személyét, és a gondolkodását meghatározó életrajzi-társadalmi gyökereket. A megyénkben jól ismert fiatal író, Tóth Béla „Örök inasévek” című regényéből izgalmas részt közöl a folyóirat. Megelevenedik az 50-es évek elejének bizalmatlansággal, kétellyel és hittel teli bonyolult történelmi valósága a „Viharsarok” népéAdy-est az okányi Az okányi KISZ-fiatalok és a könyvtár rendezésében Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából szavaló versennyel egybekötött ~ irodalmi estet tartattak a közelmúltban. Elsőnek Kere- ki Lászlóné irodalomtanár mondott emlékbeszédet, s ezt követően került sor a ven meter magas. Tizenegy méteres darabja ma is látható. A csontsorvadásban szenvedő hódító, s ezért Sántítónap nevezett Timur — azaz Timur Lenk, vagy ahogy az orosz krónikások jegyezték: Tamerlán — unokája volt Ulugh bég, Szamarkand felvilágosult, tudós uralkodója. Obszervatóriumon kívül medreszét, főiskolát is épített a városban. E medresze a központi Regisztán téren áll. E tér a muzulmán Kelet egyik legszebb, lenyűgöző hatású tere. Itt áll a tizenötödik század első felében épült medresze. ötven fülkéjében egyesek szerint száz, mások szerint kétszáz hallgató élt, akiket maga az uralkodó is tanított. A zártság kolostorhangulatot Idéz. A négyzetes udvart körülfogó egyemeletes épület szárnyainak főtengelyében négy nagyméretű boltív emelkedik, az ötvén lakófülke köztük vonul végig az épületszámyakba építve. Mindegyik épületszárnyban egy-egy kupolás, nagy előadóterem van, az épület sarkain pedig négy nagy rnináré. A medresze díszítőnek életén keresztül ábrázolva. A 30 évesen elhunyt Papp Imre „Sárgarigó” című kristálytisztán megfogalmazott elbeszélése bizonyítja, hogy tehetséges, új hangon jelentkezett írótól kellett búcsút vegyünk. A 75 éves Ily- lyés Gyulát több írással is köszönti a folyóirat. Féja Géza „Illyés Gyulának” című versében a kortárs és fegyvertárs köszönti az ünnepeltet. Majd Alföldy Jenő a nyelvművelő Illyésről ír, Vasy Géza pedig az író egyik remekművét, a „Bartók”-ot elemzi. (Ezt az írást a középiskolák végzősei igen nagy haszonnal forgathatnák !) Grezsa Ferenc írása a drámaíró Illyést idézi. A „Kelet-európai néző” rovatban Viktor Szosznova szovjet költőt Baka István, Valentyin Raszputyin író egyik regényét pedig Márkus Béla ismerteti meg az olvasóval. A szovjet irodalomban, „hatvanasok” néven emlegetett költőcsoport egyik tagját, a sajátos balladás hangvételben alkotó ukrán nemzetiségű Ivan Dracsot Bállá Gyula mutatja be a magyar olvasóknak. A Kritika rovatban 14 történelmi és irodalmi tárgyú alkotást elemző írás található. A költők közül Dohai Péter, Bisztray Ádám, Rózsa Endre és Pintér Lajos jelentkezik a novemberi Tiszatájban. A színvonalas munkákat tartalmazó folyóiratot Kass János kifejező grafikái színesítik. B. S. E. könyvtárban versenyre, amelyet Balogh Sarolta nyert meg. Á községi szakmaközi bizottság anyagi támogatásán kívül, az est sikeréhez nagyban hozzájárult a nagyszámú közönség aktív részvétele, amely a zsűri munkáját is segítette. se egyetlen nagy keleti sző- Jj nyeg. Mindent elborító geo- j! metrikus, növényi és felira- j! tos ornamentika. Élőlényt, <! sem embert, sem állatot nem !! ábrázolnak a díszítések. ! | Más muzulmán díszítések ! | sem. Ezer évvel ezelőtt hó- i; dító arabok hozták ide is az J j iszlámot, az új hitet. Az új J; hit fegyveres terjesztői az < < ókori vallásos képzetekkel j I kapcsolatos minden művészi 11 ábrázolást igyekeztek meg- <! semmisíteni. Ezért száműz- I [ ték az élőlények ábrázolását 1| is, amit azóta is tilt az isz- j | lám. Előző napon, a Khivá- J[ ban szamaragoló öreg emi- ;! att takarta el az arcát a < ! fényképezőgép lencséje előtt, l! De _a mértani formájú dí- i I szító elemek alkalmazásánál !! a keleti művészek szabadjá- ! | ra engedték fantáziájukat, i | Csillag, téglalap, sokszög J[ megszámlálhatatlan varián- J > sát hozták létre. A díszítést |! és az épület különböző ré- j! szeit több helyen restaurál- <! ták. Majd hetven éve tart a <! hatalmas épület restaurálá- !| sa. ] > Leginkább a mi fagylaltos < I kocsijainkhoz hasonlító, fe- !| hér, kézzel tolt, kerekes al- !! kotmány jelenik meg a Re- !| gisztánon. Azonnal körülve- ! | szik, de áz árus azért elkezd ;; kiabálni: — Szamsza! Szamsza! ' < Szamszaa! Szamszaa! ! I Mindenki vásárolja a for- í! ró, gőzölgő eledelt, a tész- !; tába csomagolt sült húst. A !| szamsza az üzbégek egyik ! | legnépszerűbb étele. Büfék- J; ben, éttermekben, vendég- J« lökben is árulják, de leg- ;> gyakrabban az utcasarkokon, <! tereken a hőszigetelt kere- I! kés kocsikban. i | (Folytatjuk) ) j Tizenhatezer ember dolgozik a Ganz-MÁVAG-ban, Budapesten, körülbelül eny- nyien fordulnak meg havonta a nagyvállalat művelődési központjában is. — Dolgozóink az ország különböző részéből járnak hozzánk, nehéz őket egy-egy tárlat- vagy múzeumlátogatásra biztatni — mondja Kása Pál, a művelődési központ főelőadója. — Ezért gondoltuk, hogy a vasasszakszervezet megalakulásának 100. évfordulója alkalmából képzőművészeti kiállítás-sorozatot indítunk itt a művelődési házban. Helybe hozzuk a művészetet az itt megforduló munkásoknak. Az óriási művelődési központ igazgatónője Mező Ilona. Végigvezet bennünket a 40 méter hosszú folyosón, amelyen jól látható, esztétikus egységet alakítva helyezték el a Békés megyei képzőművészek alkotásait. — Tavaly az év végén határoztuk el, a vasasszakszervezet megalakulásának 100. évfordulója alkalmából, hogy minden megye képzőművészetét bemutatjuk közönségünknek. Levelet küldtünk a megyékhez, örömmel fogadták a felkérést, s a Magyar Nemzeti Galéria segítségével azonnal munkához láttunk. A Galériához szocialista szerződés köt bennünket, a tárlatok anyagának kiválasztásában, az egységes művészi színvonal alakításában, s a kiállítások berendezésében művészettörténészek segítenek nekünk. Májusban a szabolcsi művészek képeit hoztuk el. majd a bajai B. Mikii Ferenc alkotásait, most pedig a Békés megyeiek műveit november 28-tól december 10-ig látogathatják az »érdeklődők. A következő bemutatkozó megye Hajdú- Bihar lesz. A Békés megyei kiállítást a múlt héten berendeztük, így a mai, november 28-i ünnepélyes nyitás előtt is legalább 2000-en látták már. Az érdeklődés nagyon élénk, tetszenek a képek, a későbbiekben szívesen fogadnánk egy-egy békési alkotó egyéni kiállítását is. A Békés megyei 9 képzőművész közel 30 festményét, szobrát, érmét Dévényi István művészettörténész válogatta össze a műtermekből, s állította a sokszínű, változatos műfajú anyagot olyan egységbe, hogy egymás mellett megférve szobrok, grafikák. olajfestmények művészi hatását zavartalanul élvezhessék a nézők. November 28-án, hétfőn délután 16 órakor Pogány ö. Gábor, a Galéria főigazgatója mondott ünnepi beszédet a népes hallgatóság előtt. Méltatta megyénk képzőművészeti életét, amely egyre többet hallat magáról, bár nincsenek olyan hagyományai, mint a szentendrei vagy a hódmezővásárhelyi művésziskolának. Beszélt Ruzicskay György Európa- szerte híres festészetéről, Koszta Rozália szűkszavú, monumentalitásra törekvő kifejező művészetéről, Gaburek Károly, Takács Győző képeiről, grafikáiról, s a többi kiállító, Mladonyiczky Béla, Molnár Antal, Varga Géza, Éjás Kovács József és Bessenyei Antal színvonalas alkotásairól. A Ganz-MÁVAG művelődési központ képzőművészeti kiállítása jó alkalom arra, hogy megismerjék és értékeljék megyénk képzőművészeinek tehetségét és alkotásait Budapesten is. Bede Zsóka A hosszú kiállító-folyosón kitűnő elrendezésben láthatók a Békés megyei képzőművészek alkotásai Fotó: Gál Edit A Párizsba távozó Ady vonatát búcsúztatják a nagyváradi barátok a Ki látott engem? című új magyar filmben Zelei Miklós: MEGSZÓLALNAK KÖVEK ÉS EMBEREK Szovjet útinapló ^ márvány szextánsa pedig öt-
