Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-26 / 278. szám
1977. november 26., szombat Kevés a szölöoltvány Szovjet katonák segítsége Parkosítják a húskombinát környékét Gyulán a kertészeti és városgazdálkodási vállalat virágüzleteiben nagy forgalmat bonyolítottak le a közelmúltban. Tízezer cserepes növényt és húszezer szál vágott virágot vásároltak az Erzsébeteknek, Jolánoknak. Ugyancsak volt dolguk a 48-as utcában levő lerakat dolgozóinak, ahol az idén egyenletes volt a gyümölcs- faellátás, ez sajnos nem mondható el a szőlőoltványokról. Állítólag nem sikerült az idén az oltás, ezért rossz volt az eredés. Egy másik hir szerint az az oka a gyenge ellátásnak, hogy szőlőoltványokból nagyobb mennyiséget exportálunk külföldre. Különben napjainkig mintegy 3 ezer különböző gyümölcsfa talált gazdára. A vállalat dolgozói, bár nincs szezon, ezekben a hetekben sem pihennek. Megkezdték a városban a hiányzó fák pótlását, a húskombinát zöldterületeinek és parkjának építését. Földbe kerültek a holland tulipán- hagymák, kiültették a százszorszépeket és az árvácskákat. Ugyancsak tovább folytatják a Törökzugi lakótelep fásítását, parkosítását. Az ország idei energiafelhasználása a népgazdasági tervben számítottnak megfelelően alakul, 3—4 százalékkal haladja meg az előző évit, s hasonló arányú növekedés várható a jövő évben is. A szükségletek 53 százalékát fedezi a hazai termelés, 47 százalékát pedig a külföldről, elsősorban a Szovjetunióból és más szocialista országokból érkező szállítmányok. A várható téli energiaellátásról az országos energiagazdálkodási hatóságnál tájékoztatták az MTI munkatársát. A téli ellátás biztonságát növeli, hogy a hazai gáztermelés az idén eléri a 6,5 milliárd köbmétert: ez mintegy 10 százalékkal haladja meg az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt ötéves tervének 1977. évi előirányzatát. A kőolajbányászok is túlteljesítették tervüket, ami jó alapul szolgál arra, hogy a kőolajfinomítók — a külföldről érkezett szállítmányok feldolgozásával együtt — biztonságosan kielégítsék az ország igényeit. Sikeresen zárult a nyári kedvezményes tüzelőolaj-vásárlási akció; eredményeként évi szükségletének mintegy 40 százalékát, csaknem 370 ezer tonna háztartási tüzelőolajat tárolt télre a lakosság. Ugyanakkor a szilárd tüzelőanyagok nyári kedvezményes vásárán több mint egymillió tonna szenet és brikettet szereztek be a télre. A szénbányászok — noha egyes széntelepek kimerülése és más műszaki nehézségek miatt igen nagy erőfeszítésre volt szükség — előreláthatóan teljesítik idei tervüket. A hazai termelést jelentős importszállítások is kiegészítik. Egyebek között idén az év végéig várhatóan 569 ezer tonna NDK-brikett érkezik, s a hazai briketttermelést is növelik a termelőberendezések hatékonyabb kihasználásával. A folyamatos tüzelőanyag-ellátás révén a villamosenergiaipar is teljesíti tervét. A központi intézkedések alapján októberben megfelelő készleteket tároltak a télre szilárd és folyékony tüzelőanyagokból. Nagyobb készletek állnak rendelkezésre, mint egy évvel ezelőtt. Az energiatermelés és az energiahordozókból felhalmozott készlet megfelelő biztonságot nyújt a téli ellátási igények fedezésére. Váálamosenergia- és gázellátási korlátozással ezúttal sem számolnak, s váratlan, jelentősebb üzemzavar esetén is az az alapelv, hogy elsősorban a lakosság igényeit kell kielégíteni. A téli időjárás miatt közlekedési nehézségek azonban az elegendő készletek ellenére is okozhatnak kisebb átmeneti ellátási gondokat egyes területeken, többek között az ÁFOR-kutaknál a háztartási tüzelőolaj kiszolgálásában, a TÜZÉP-telepe- ken pedig a tüzelőanyag-választék ideiglenes szűkülésében. Lágyan ring a mozgócsiga... Visszavonhatatlanul itt az ősz; már-már a tél kopogtat. A kopár csabai strand eső áztatta fái alatt piros betűs tábla hirdeti: „Labdázni, fejelni, csak itt!” Matók Béla fúrómesterrel szóba elegyedve, a táblára mutatok. Nevet. — Itt hagyták... Nem ami tartozékunk... A kerregő, kattogó, 17 méter magas fúrótorony csak szerény kisöccse lehetne a gigászi méretű olajfúró berendezéseknek. Nem is versenyez velük; szerényebb a célja, rendeltetése is. A torony maga, persze, csak tengelye, közös tájékozódási pontja annak a sok mindennek, ami ezen a kis elkerített térségen található. Csövek, vasak, vasalások, különböző nagyságú fúrókoronák, hullámlemezek s a fúrást öblítő bentonit és agyag kékesszürke halmai mindenfelé. A torony lábai közt lágyan ring a hatalmas, súlyos mozgócsiga; a zaj olyan, mintha egy terménydaráló vagy egy jókora marófej végezné a dolgát a föld mélyében. De hallgassuk inkább a fúrómestert. — Nyáron csak felvonultunk,' aztán abbahagytuk, mert erősebb gépre volt szükség. A Debreceni Vízkutató és Fúró Vállalat gépe ez; 40 fok körüli vízért fúrunk az itteni vízmű vállalat megrendelésére. Az a cél, hogy több legyen a meleg víz, mert a mostani rétegekből már keveset kap a fürdő. Kilencen dolgozunk, két műszakban, napi 40-50 métert haladunk lefelé. Néha százat is, attól függően, milyen rétegbe ér a fúrókorona. Nyolcszáz méterig megyünk, de a meleg vizet már valamivel előbb várjuk, agyagrétegek közt elhelyezkedő, víztartó homokrétegben... Percenként 600 liter 34— 36 fokos vizet szeretnének nyerni az új kútból — tudom meg a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat főmérnökétől —; ez nemcsak azért szükséges, mert a mostani gyógyvíz kevés, hanem azért is, mert ezt a keveset valóban gyógyászati célokra kívánják felhasználni. Az új kút vizével sokat javul majd az úszómedence és a zuhanyozók vízellátása, ám az is igaz, hogy az úszáshoz kívánatos mennyiséget és hőmérsékletet csak egy úgynevezett vízvisszaforgató berendezéssel tudjuk garantálni, ennek a beszerzésére viszont csak 1980-ban lesz mód. Áznak-fáznak a csupasz strandi fák. A gépek, berendezések közt megfontolt, tempós mozgású fúrómunkások ténykednek, jönnek- mennek: Dancsi Miklós és Micskei Lajos. Vajon ismerik-e Shelley, az angol költő szállóigévé vált sorát: „Messze még a tavasz, ha már itt a tél?” ... Talán ismerik, talán nem. Egy biztos: teszik, ami kell. V. J. Felére csökkenthető a késkopás lyadékrészecskék a szerszám és a munkadarab érintkezési felületére behatolva ott fi- % zikai, vagy kémiai jellegű ■ hártyákat hoznak létre. Ez- i zel gyengítik az összehege- : désre, valamint az egyes durvább szemcsék kiszakadásához vezető folyamatokat. ? Megállapították, hogy a fel- töltődés a forgácsképződés folyamatát is erőteljesen befolyásolja. A forgács zsugorodása és a forgácsolt felület képlékeny deformációja jelentősen csökkent a hűtő-kenő folyadéknak elektromos feltöltéssel való szétporlasz- tásakor. Mivel a forgácsolás igen összetett folyamat, mérendő jellemzőként a kést helyettesítő csúszófej súrlódási ellenállását választották az összehasonlító kísérletek során. Szovjet katonák segítenek nemcsak a lehalászásban, hanem a halak téli tárolóba való szállításában is Fotó: Béla Ottó A forgácsolótechnika fejlesztési szakemberei a szerszámkopás csökkentésére törekszenek. Tudvalevő, hogy a forgácsolás övezetébe beadagolt kis mennyiségű hűtő-kenő folyadék kedvezően befolyásolja a szerszám élettartamát és magát a forgácsolási folyamatot. Ez nem is annyira a hűtőhatásnak, mint inkább a folyadék kenőképességének köszönhető. Rájöttek arra, hogy a hűtő-kenő folyadék elporlasz- tásával annak fizikai-kémiai tulajdonságai megváltoznak, még ha vegyi összetétele változatlan is marad. A porlasztás közben a részecskék csekély mértékben villamossággal töltődnek fel, ionos állapotba kerülnek és ez is fokozza kenőképességüket. Kísérletekkel elektrizáló fúvókán át porlasztották szét a J! hűtő-kenő folyadékot. A fú- j! vókára pozitív vagy negatív ; előjelű 120 V-os egyenfe- szültséget kapcsoltak. A kü- j[ lönféle folyadékok eltérő 5 módon viselkedtek az elekt- rolizálással szemben. A desztillált víz például teljesen érzéketlennek bizonyult. A legerősebb hatást a konyhasóoldatnál észlelték. A kísérletekből kiderült, hogy elekt- rizálással mintegy felére csökkenthető a késkopás mértéke. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a villamos töltést hordozó foA Biharugrai Halgazdaságban még tart az őszi lehalászás. A munkaerőhiány miatt a gazdaság vezetői az egyik szovjet katonai alakulathoz fordultak segítségért II téli energiaellátásról Bevált a pihenöboxos rendszer Kimagasló eredmények a gyomai Győzelem Tsz tehenészetében A 7400 hektáron gazdálkodó gyomai Győzelem Tsz-ben összesen 2010 szarvasmarhát gondoznak: 620 tej-, illetve húshasznú tehenet és 1350 növendék állatot. A szarvasmarha-ágazat az idén a tervezett 16 millió forint helyett több mint 21 milliót hoz, a tiszta nyereség várhatóan négy és fél millió forint lesz. Csupán tejből — prémiummal együtt — 11 milliónyi árbevételre számítanak. — Ha a siker titkát fürkésszük, elsősorban a pihenöboxos rendszer bevezetését kell említenünk — mondja Varjú József ágazatvezető. — Két évvel ezelőtt alakítottuk át két régi tehénistállónkat. Boxoikat építettünk az istállókba, amelyekben fűrészporon pihennek a tehenek. Az istállón kívül etetőutat építettünk, így teljesen gépesítettük a takar- mányellátást, a trágyaszállítást. A jószág szabadon jár- kel, mivel tágas karámot is építettünk. A szabad mozgás sokat segít: jobb a jószág étvágya, kedvezőbb a takarmányértékesítés. Arról nem is beszélve, hogy azelőtt egyenként 106 tehén volt egy istállóban, most 156. — A pihenőboxok nagy előnye az is, hogy tisztábbak az állatok, mint a hagyományos tartásnál. A higiéniának nagy a szerepe abban, hogy a telepen minimálisra csökkent a tőgy- gyulladás. Állategészségügyi szempontból is nagy jelentőségű a szabad mozgás, a friss ivóvíz, a jó levegő — magyarázza dr. Farkas Zoltán állatorvos. Gyomán olyannyira bevált a pihenöboxos rendszer, hogy újabb két régi istálló átalakításához láttak hozzá, s itt épül fel két szabad tar- tásos hízómarha-istálló is. Ha az egész telep teljesen felépül, az összberuházási költség mintegy 12 millió forint lesz. A tapasztalatok azt mutatják: hasonló nagyságú telepet hagyományos technológiával a duplájáért sem lehet felépíteni. — Mi mindig a legegyszerűbb, legolcsóbb beruházások megvalósítására törekszünk — veszi át a szótBen- csik László főállattenyésztő. — A Győzelem Tsz nem tartozik a legjobb adottságú kollektív gazdaságok közé. Nagyon meg kell gondolni minden fillért, hogy hova tesszük. Állami támogatást is csak akkor kapunk, ha arányosan biztosítjuk a saját erő anyagi fedezetét. Ez pedig nem mindegy, hogy hány millió. Három évvel ezelőtt nálunk is ráfizetéses volt az állattenyésztés. Két éve mondhattuk, hogy „az ablakban a pénz”, vagyis egálban vagyunk. Nagyon jó érzés, ha az ágazat miÍLiákat tehet a szövetkezet asztalára. A beszélgetésiből az is kiderült: a gyomai vezetők nem restellnek tanulni másoktól. Az ágazatvezető, a főállattenyésztő és az állatorvos együtt jártak többfelé tapasztalatcserén, s az AGROKOMPLEX-től csakúgy átvették a legjobban bevált módokat, mint mástól. Az állatorvos rendszeresen lefordítja nyugati szaklapokból a legidevágóbb cikkeket, s bár nem jártak külföldön tapasztalatcserén, de helyi újítás hozzáadásával sok mindent hasznosítanak ily módon. Bármerre lép a látogató a tehenészeti telepen, a helyi ésszerűsítés nyomait látja. A borjúistállóban például házilag készített boxokat látni. Ha készen veszik, egyenként 2100 forint, házilag, hulladékdeszka felhasználásával 300-ért állították elő. 100 borjúbox esetén már egymillió 800 ezer forint a megtakarítás. A tejházat szintén helyi elképzelések alapján szerelték fel. A rendkívül drága etetőket teljesen kiiktatták. — A szabad tartásos tehenészeti telepen könnyebb a dolgozók munkája — magyarázza az ágazatvezető. — Gondoskodtunk arról is: pihenő óráikat megfelelő környezetben töltsék. Öltözőt, fürdőt építettünk a telepen, biztosítottunk az étkezéshez kulturált körülményeket. Napközben feketekávét is ihatnak a pihenőn. A Győzelem Tsz-ben rangot jelent tehenésznek lenni. Az itt dolgozók anyagilag is megtalálják számításaikat. Egyébként nem hálátlanok, a róluk való gondoskodást rendkívül fegyelmezett, jó munkával viszonozzák. Itt nincs késés, nincs összedobott munka. A gazdaságos- sági mutató javításához az is hozzájárult, hogy a telepen a gépek segítségével, az újítások bevezetésével a fizikai dolgozók létszámát felére csökkenthettük. Elmondották a szövetkezet szakvezetői azt is, hogy rendkívül jó kapcsolat alakult ki a Sárréti Tejfeldolgozó Közös Vállalkozással. A szövetkezet csak első osztályú tejet ad át feldolgozásra, a közös vállalkozás pedig eddig hárommillió forinttal segített a tehenészeti telep kialakításában. A Győzelem Tsz az elkövetkező években mennyiségben is több tejet értékesít, a minőséget pedig javítja. Szó volt arról is, hogy a nagy kiterjedésű műrétet, legelőt kora tavasztól késő őszig legeltetéssel hasznosítják. Csaknem 1500 jószágnak biztosítják a gondozott legelőn a bőséges zöldtakarmányt. Mindent egybevetve: a gyomai Győzelem Tsz szakvezetőinek fáradozása, a tagság munkája meghozta a gyümölcsét. Rövid idő alatt vált nyereségessé a tehenészet. — Ary —
