Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-23 / 275. szám

NÉPÚJSÁG 1977. november 23., szerda Ünnepi tantestületi ülés a békéscsabai zeneiskolában Tegnap délelőtt 9 órakor a 30 éves jubileumát ünneplő békéscsabai Bartók Béla Ze­neiskolában Laczó Zoltán, a Zeneművészeti Főiskola ta­nára, az iskola volt növendé­ke tartott előadást A zenepe­dagógia és a személyiségfor­málás címmel. Az előadáson részt vettek a megye zeneis­koláinak igazgatói és taná­rai. Az ünnepi tantestületi ülés délelőtt 11 órakor kezdődött az iskola zenetermében. Ráz- ga József igazgató köszön­tötte a vendégeket, Gulyás György Liszt-díjas érdemes művészt, a debreceni Kodály kórus karnagyát, Sasala Já ■ nőst, a békéscsabai városi pártbizottság titkárát és Fe­kete Jánosnét, a városi ta­nács elnökhelyettesét. Az üd­vözlő szavak után az iskola növendékei adtak alkalmi hangversenyt, majd a jelen­levők meghallgatták dr. Ma- tusovszky Andrásné vissza­emlékezését az elmúlt 30 esz­tendő eseményeire. Részlete­sen felidézte az 1947. októ­ber 1-én megnyitott békés­csabai zeneiskola kezdeti éveinek történetét, jellemző epizódjait, Gulyás Mihály, majd Sárhelyi Jenő igazga­tóságának időszakát, a tan- testületi élet egy-egy emlé­kezetes eseményét. A nagy tetszéssel fogadott visszaemlékezés után Gulyás György köszöntötte a jubilá- lókat, majd jutalmak és ki­tüntetések átadására került sor. Dr. Matusovszky And- rásnénak, Ballai Pálnénak és Marton Györgynek dr. Csende Béla, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztá­lyának helyettes vezetője adta át a Kulturális Minisz­térium megbízásából a Szo­cialista Kultúráért kitünte­tést; ketten, dr. Brózik Já­nosáé és Sárhelyi Jenő „A városunkért” emlékplakettet kapták; számosán oklevelet és pénzjutalmat. Az ünnepi program este, a Jókai Színházban díszhang­versennyel zárult, melyen részt vettek az iskola volt növendékei, a Békés megyei szimfonikus zenekar, a bé­késcsabai Bartók Béla és a gyulai Erkel Ferenc vegyes kar Pechan Zoltán és Rázga József vezényletével. S. E. Tovább kell fejleszteni a jogsegélyszolgálatot Megyénkben 42 vállalat­nál, üzemben, valamint négy ipari szövetkezetnél műkö­dik jogsegélyszolgálat. A te­vékenység ellátásához sdk segítséget nyújt a Békés me­gyei Ügyvédi Kamara. Ed­dig 47 ügyvédet jelöltek ki jogsegélyszolgálatra. A közelmúltban az SZMT titkársága megvizsgálta a szakszervezeti jogsegélyszol­gálat működését. Megállapí­totta, hogy a dolgozók egy­re gyakrabban veszik igény­be a vállalatok jogsegély- szolgálatát. A teendők ellá­tását jogvégzettségű szak­emberek végzik. Kialakult az ügyfelvételi rendszer, s megfelelő a dolgozók kép­viseletének ellátása is, amelyre a szakszervezeti bi­zottság döntése alapján ke­rül sor. Legtöbb helyen azonban csak a vállalat köz­pontjában veszik fel a pa­naszt. Emiatt a távoli telep­helyeken dolgozók nem min­dig tudják igénybe venni a jogsegélyszolgálatot. Ezért nagyon is indokolt az SZMT indítványa, hogy ezt a szol­gálatot tovább kell fejlesz­teni. A jogsegélyszolgálat! teendőiket ellátó dolgozók mellett létre kell hozni a társadalmi bizottságot is. Helyénvaló lenne, ha a vál­lalati központoktól távoleső telephelyeken fogadóórákat tartanának. Kertbarát klub programja Gyulán az Erkel Művelődési Központban tevékenykedik a Kertbarátok Klubja, amelynek tagjai is részt vettek a Kiskő­rösön megrendezett országos kiskert-kiállításon. Békés me­gyét a gyulaiakon kívül az orosházi és a kondorosi kertbará­tok képviselték, nem is rossz eredménnyel. A gyulaiak és az orosháziak elismerő oklevelet kaptak, gyümölcs, szőlő, és vi­rág bemutatóikért. Nagy sikere volt egyebek mellett a gyulai Gazsó Istvánná virágos gumós begóniájának, megcsodálhatták a látogatók a gyulaiak kaktuszait, de nem szégyenkeztek a gyümölcsökkel és a szőlőkkel sem. A munkaterv szerint október második felében megkezdték a már hagyományos szakmai előadásokat, helyi és központi előadókkal. A tervek szerint tavasszal, gyümölcs és szőlő met­szési bemutatókat tartanak. vutMMVMVMumMumuutwumumimMiWMi Tegnap, kedd délután fél 3 órakor a Kner Nyomda kiállító termében Kovács György költő nyitotta meg a Kerekes György nyugdíjas pedagógus festőművész több mint 30 alko­tását bemutató kiállítást. A kiállítás — ha mennyiségében nem is — a gondos válogatás segítségével egy életművet rep­rezentál Fotó: Martin Gábor November 19-én, szombaton este mutatta be a Békés megyei Jókai Színház Gyulán, a művelődési központban Scserbakov: Nem bánok semmit sem című, Edith Piaf életéről szóló zenés játékát. Az előadást vendégként Várady György érdemes mű­vész rendezte, a főszerepben Gyurkovics Zsuzsa Jászai-díjas színésznő. Képünkön a főszereplő mellett Gálfy László, Fodor Zsóka és Pintér Gyula az előadás egyik jelenetében Fotó: Demény Gyula uumumuumumvvmwtmmuuuutuwuu Elmélet és gyakorlat összhangja November 20-án, vasárnap fejeződött be Budapesten a Lé­kai János KISZ-táborban megrendezett háromnapos Buda­pesti Klubtalálkozó, amelyen a Békés megyei Művelődési Központot Csürke Katalin, az ifjúsági klubok módszertani előadója képviselte. A klubtalálkozót Budapest Főváros Tanácsa, a Szakszerve­zetek Budapesti Tanácsa, a KISZ Budapesti Bizottsága, és a Fővárosi Művelődési Ház a klubtanácstagok és klubvezetők magasabb szintű felkészítése érdekében rendezte. A részvevők érdekes módszertani kísérletnek lehettek részesei. A találko­zó teljes ideje alatt működő állandó műhelyek, - rádióstúdió, vizuális műhely, játékműhely és olvasósarok — biztosította a klubokban felhasználható módszerek, ötletek, gyakorlati ten­nivalók elsajátítását. Az első nap eseményei közül a legna­gyobb sikert „A játsszunk színházat!” klubfoglalkozás aratta. Ezen egy klubban történt szélsőséges fegyelmi eset lehetsé­ges folytatását dolgozták fel a részvevők szituációjáték kere­tében. A találkozó második napján a klub fogalmáról, társadalmi funkciójáról hangzottak el vitaindító előadások, amelyeket plenáris- és szekcióviták követtek. Az utolsó nap legkiemelke­dőbb eseménye a klubmozgalom irányításáról szóló Fórum volt, amelyen többek között a klubvezetők magasabb szintű továbbképzésének, valamint elismertetésének gondjairól, a működési irányelvekről beszélgettek a tanfolyam résztvevői a Kulturális Minisztériumban, a KISZ KB, a Népművelési Intézet, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa és a Fővárosi Tanács képviselőivel. A találkozó ideje alatt állandó filmvetítések, szituációjáté­kok, a résztvevők aktivitásán alapuló klubfoglalkozások gaz­dagították a programot. Ugyanakkor lehetőséget biztosítottak a rendező szervek arra is, hogy az ország különböző részeiből érkezett klubvezetők és klubtanácstagok Fórumot teremt­hessenek saját klubuk számára. B. S.E. Mi a falugyűlés célja? A gazd|aság- és település- politikai osztály nemrég út­mutatót adott ki arról, ho­gyan szervezzék az 1978. évi falugyűléseket a tanácsok a helyi népfrontbizottságok közreműködésével. Azokon a településeken, ahol teremhiány van, ott részfalugyűléseket kell tar­tani. Városokban pedig — népfrontkörzeteket kialakít­va — ajánlatos megszervez­ni a tanácskozásokat, és meghívni a nem tanácsi szervek (üzemek, szövetke­zetek) vezetőit is. A lakos­ság bejelentéseinek, kérdé­seinek egy része ugyanis őket érinti. Ezeknek jaz összejövete­leknek nemcsak tájékoztató, hanem közvéleményformáló és mozgósító erejük van. Éppen ezért ilyen alkalom­mal lehet szervezni külön­féle akciókat a környezetvé­delemmel, a zöldterületek kialakításával összefüggő feladatok megoldására. Az útmutató felhívja a figyel­met arra, hogy a falugyűlés alkalmas fórum a tavaszi tisztasági, lombtalanítási, fá­sítási munkák meghirdetésé­re és hangsúlyozza, hogy szükséges a védnökségválla­lás és a környezetvédelmi őrségek továbbfejlesztése. A falugyűlés második na­pirendi pontjában értékelni lehetne a városok, a közsé­gek V. ötéves fejlesztési ter­vének időarányos részét; ahol a vezetők ismertetnék a főbb beruházásokat, a kommunális létesítmények, valamint a gyermekintézmé­nyek építésének helyzetét is. A gazdaság- és település­politikai osztály többek kö­zött utal arra, milyen mun­kák felméréséhez és elvég­zéséhez kérhetik a fórum résztvevői a lakosság támo­gatását. Az eredményeket rögzíteni kell, hogy a legki­válóbb társadalmi munká­sokat egy arra alkalmas idő­pontban kitüntethessék. Halálos baleset a konzervgyárban A Békéscsabai Konzerv­gyár hagymaszárító részle­gében Kesjár Ilona 53 éves segédmunkás békéscsabai la­kost munka közben az egyik szállítószalag elkapta, amelynek következtében olyan súlyos fejsérülést szenvedett, hogy a helyszí­nen meghalt. A vizsgálat eddigi adatai szerint Kesjár Ilona a gépre szerelt védő­láncot a tilalom ellenére le­akasztotta. A rendőrség szakértő bevonásával tovább folytatja a baleset vizsgá­latát. A mozgalmi felkészültségről Ö hhoz, hogy a társadal­mat és a közügyet jól szolgáljuk, fel kell készülni, el kell sajátítani a marxizmus—leninizmus alapjait, szilárd eszmeiség és politikai aktivitás kell hogy jellemezzen bennünket, élni kell a szocialista erkölcsi normákkal, be kell látni a közösségi szellem érvényesü­lésének szükségességét, aktív közéletiséggel kell formálni szűkebb és tágabb környeze­tünket. A fentieket csak megta­nulni nem lehet, hanem azokat elsajátítani, tanulni és gyakorolni kell. Az iskolá­ban, a KISZ-szervezetekben kínálkozik ezek megvalósítá­sára a legjobb lehetőség. Ott eredményesen fejleszthető a fiatalok eszmeisége, politikai aktivitása, sok lehetőség nyílik a közéleti szereplés gyakorlására. A világnézeti nevelés ré­sze a közéletiségre való ne­velés, s ebben nagy szerepet kell, hogy kapjanak az ön­álló, alkotó formák. Fokozni kell a mindennapi közösségi élet céltudatos szervezettsé­gét, fejleszteni a versenyszel­lemet. Szükség van a külső társadalmi kapcsolatokra is. Az egyéniség hangsúlyozása, az önállóságról, az egyéni boldogulásról elhangzott szenvedélyes viták nincse­nek ellentétben a közösségi nevelési törekvéseinkkel. A fiatalok eszmei-politikai nevelésében jelentős a közös­ségi megbízatások rendszere. A KISZ-tagság egyik feltéte­le, hogy vállalásokat kell tenni. Fontos, hogy minden tanulónak legyen olyan fel­adata, amelyet a közösségért hajt végre. Az aktivitásra nevelésnek fontos feltétele, hogy a feladatok adásában a fokozatosságot szem előtt tartsuk. A feladatokat is kö­zösségnek kell adni, de ez a közösség kérje is számon és értékelje a végzett munkát. Az aktív közéleti szereplés feltétele, hogy a szilárd esz­meiség politikai aktivitással párosuljon. Ezért biztosítani kell a fiatalok politikai tá­jékoztatását, fejlesztve ön­tevékeny ismeretszerzésüket is. Fontos, hogy eljussanak arra a fokra, hogy az ese­ményeket politikusán vizs­gálódó szemléletmódot ala­kítsanak ki. El kell érni, hogy a fiatalok a jelent sok­oldalúan ismerjék és kutas­sák a jövő feladatait. Az iskolákban, KlSZ-szer- vezetekben el lehet érni, hogy a politikai, erkölcsi problémák megismerése, a szükséges gyakorlás e terüle­ten a közösségek igényévé váljék, és az önkormányzati szervek ezek gyakorlását meg is szervezzék. A társadalmi kapcsolatok­nak nagy szerepe van a köz­életiségre nevelésben és a közvélemény formálásában, s nagymértékben hozzájárul­nak a fiatalok eszmei, poli­tikai tudatának erősítéséhez, meggyőződésük formálásá­hoz. A társadalmi kapcsola­tok révén szorosabbá válhat kapcsolatuk az élettel, az emberekkel, és a társadalmi tevékenység gyakorlása köz­ben önmaguk is nevelődnek. A fiatalok társadalompoli­tikai ismereteinek gyarapítá­sa számtalan lehetőséggel pá­rosul. Ezekkel élnek is, ha állandó ösztönzést, serken­tést kapnak, Hagyni kell, hogy érvényesüljön kezde­ményező készségük, eredeti ötletük. A társadalmi életre neve­lés legjobb gyakorló terüle­te a KISZ-szervezet és alap­szervezetek, valamint azok a területek, ahol a fiatalok gyakorolhatják közéleti meg­bízatásaikat (ODK, szakkör, önképzőkör, diáktanács, sportkör, diákparlament, és az ezekben való szereplés). Ezekben a politikai aktivitás kifejezésére számtalan lehe­tőség van. Ezek a szervek csak akkor tudnak hatni a fiatalokra, ha szilárd elvi alapokon állnak, valamint erős közösséggé formálódtak. Eredményes működésüknek feltétele, hogy a társadalmi követelményeket össze tud­ják hangolni a fiatalok igé­nyeivel. A nagyobb rendezvények is segítik a fiatalok társadal­mi, mozgalmi gyakorlatát. Ünnepségek, hagyományok kialakítása, versenyek, stb. Itt tanulják meg gyakorolni a vezetés funkcióit. Tervez­nek, szerveznek, végrehajta­nak, ellenőriznek, elemeznek, értékelnek. A közéletiségre való nevelés jó eszközei még a külső kapcsolatok, amelye­ket a fiatalok teremtenek úttörőkkel, intézményekkel, üzemekkel, termelőszövetke­zetekkel. ; lontos segítők mindeb­ben a pedagógusok, I akik akkor tölthetik be igazán ezt a szerepüket, ha állandó figyelemmel kí­sérik tanítványaik életét, személyiségük formálódását, és jó tanácsaikkal járulnak hozzá közösségi, mozgalmi kibontakozásukhoz. László István Nincs sorbanállás Budapesten a Kőbányai KÖZÉRT Vállalat az év kö­zepén új rendszert vezetett be boltjaiban. Áttért a tel­jes önkiszolgáló rendszerre. Ennek az a lényege, hogy az áru'kiat előre csomagolva, áraikkal ellátva hozzák for­galomba, ezzel lényegében megszűnik, különösen a cse­mege- és a hentesáru rész­legeknél megszokott sorbán- állás, gyorsabbá válik a ki­szolgálás. A Békés megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat felismerve az új rendszer hasznosságát, szocialista szer­ződést kötött a Kőbányai KÖZÉRT Vállalattal, amely­nek szakemberei elméleti és gyakorlati tanácsokkal segí­tik az új rendszer bevezeté­sét Békés megyében. Gyu­lán régi hagyományai van­nak az önkiszolgáló rend­szernek, hiszen ebben orszá­gosan is úttörő szerepet ját­szott az 1960-as évek elején. Most ismét gyulai boltot je­löltek ki a teljes önkiszol­gálói rendszer bevezetésére, a Béke sugárúti 117-es üz­letet. Tegnap, kedden dél­előtt került sor az új rend­szer bemutatójára. Ez a bolt a megye egyik legnagyobb forgalmú élelmiszer-üzlete, a havi forgalma eléri a 900 ezer forintot. A vállalat ve­zetői bíznak abban, hogy ezzel a módszerrel tovább nő áteresztőképessége, meg­gyorsul a vásárlás, a vevők­nek kevesebb időt kell töl­teni a napi élelmiszercikkek beszerzésére. Az előre cso­magolt élelmiszereket na­ponként más-más színnel jelölik, s a vevő ránézéssel is meg tudja állapítani, hogy friss-e a felkínált áru. Ha a kezdeményezés sike­resnek bizonyul, úgy a vál­lalat többi boltjában is be­vezetik az új rendszert A következő üzlet valószínű­leg Békéscsabán, a Szabad­ság téren levő fűszer-cseme­ge bolt lesz. Az új rendszer előnye az is, hogy a sze­mélyzet (csak a csomagolás­sal foglalatoskodik, a bolt­ban mindössze két pénztá­ros tevékenykedik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom