Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-23 / 275. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. NOVEMBER 23., SZERDA Ára: 80 fillér XXXn. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM Koszorúzások, díszelőadás az Ady-centenárium alkalmából Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából kedden délelőtt megemlékezést tartottak a Mező Imre úti temetőben. Részt vett a koszorúzási ünnepségen Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Övári Miklós, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A költő sírjánál az Ady- emlékbizottság nevében Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja, az emlékbizottság elnöke és Király István akadémikus; a Kulturális Minisztérium képviseletében Pozsgay Imre miniszter és Marczali László miniszterhelyettes helyezte el a megemlékezés koszorúit. Szentist- ványi Gyuláné, a HNF OT titkára és Juhász Róbert, a HNF OT tagja a Hazafias Népfront Országos Tanácsának nevében, Nagy Sádor titkár és Kecsmár Ilona osztályvezető a KISZ Központi Bizottsága képviseletében koszorúzott. Budapest főváros Tanácsa nevében Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke és Mezey Gyula főosztályvezető, a Magyar írók Szövetségétől Do- bozy Imre elnök és Juhász Ferenc helyezték el Ady Endre sírján a megemlékezés koszorúit. A koszorúzás a Liszt Ferenc téri Ady-szobornál folytatódott, ahol az Ady-emlék- bizottság képviseletében Molnár Ferenc kulturális államtitkár és Kiss István, a Magyar Képző- és Iparművészék Szövetségének elnöke helyezte el a kegyelet virágait. Az Ady Endre-emlékbi- zottság és a Kulturális Minisztérium kedden este díszünnepséget rendezett az Erkel Színházban. Az elnökségben helyet foglalt Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, az Ady Endre-emlékbizottság elnöke, Övári Miklós, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Polinszky Károly oktatási miniszter, Pozsgay Imre kulturális miniszter, Katona Imre, a budapesti pártbizottság első titkára, Kiss Károly, a Szakszervezetek Országos Tanácsának alelnöke, Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Dobozy Imre, a Magyar írók Szövetségének elnöke, Fra- nyó Zoltán romániai, Emil Po- leslav Lukac szlovák, Atanasz Dalcsev és Nevena Sztefano- va bolgár, Tadeusz Fangrat lengyel és Paszkál Gilevszki jugoszláviai költő és műfordító. Az elnökségben foglaltak helyet a társadalmi és tömegszervezetek vezetői, valamint kulturális és tudományos életünk jeles személyiségei. A díszünnepségen a budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja is megjelent. A Himnusz elhangzása után Apró Antal nyitotta meg a díszünnepséget. Ezt követően Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő emlékezett meg Ady Endréről, majd Óvári Miklós mondott beszédet. Ady Endre születésének 100. évfordulóján megkoszorúzták a költő szobrát a Mező Imre úti temetőben. A kegyelet virágait Apró Antal és Király István helyezte el a síron (Telefotón érkezett) Óvári Miklós beszéde Tisztelt ünneplő Közönség! Kedves Elvtársak! Kedves Barátaim! Korszakos jelentőségű hagyatékának örököseiként és folytatóiként emlékezünk ma Ady Endrére, születésének századik évfordulóján. Róla beszélve nem a múltat idézzük, nem a feledés porát töröljük le, hiszen Ady életműve két emberöltő múltán is eleven. Egy nagy magyar költőt ünnepelünk, aki az Értől indulva eljutott az Óceánig. A világirodalom egyik nagy költőjét ünnepeljük, a széles látókörű művészt, aki „messze tornyokat” látogatva sem feledkezett meg soha magyarságáról, felelősen vállalta népének sorsát, minden gondját, kínját, aki ember tudott maradni az embertelenségben, „magyar az űzött magyarságban”. A marxista Ady-kutatás ma már tisztán láttatja velünk az életmű fejlődését, az ellentmondások közt utat kereső Ady Endre emberiköltői drámáját. Túl vagyunk azon az időszakon, amikor a korabeli reakciótól, sőt, a társadalmi progresszió értetlen, 'konzervatív ízlésű köreitől is a dekadencia bélyegét kapta, amikor „irigy buták” űzték, zavarták, nem értették szimbóliu- mjait, sajátos stílusát, költészetének erős politikai arculatát vagy éppen szerelmi líráját, halál- és istenélményét. S mögöttünk vannak már azok az évek is, amikor Adyban szinte csak az an- tifeudális, a polgári demokratikus forradalmárt vettük észre. Ma Ady Endre líráját, életművét egészében, teljességében értékeli nagyra a tisztelgő utókor. Életműve meggyőzően bizonyítja, hogy a művészi forradalmat a társadalmi forradalmiság teszi életerőssé. A forradalmi tartalom révén vált Ady költészete a realizmus művészi folytonosságának szerves részévé, s egyben ja 'kibontakozó szocialista irodalom meghatározó alapjává. Példája máig ható érvénnyel szól: „Én nem bűvésznek, én mindennek jöttem”. Ady az egész magyarságé, de aligha véletlen, hogy leginkább 1918—19 forradalmár nemzedékét ragadta magával. Költészetének felemelő élménye segítette a magyar kommunista mozgjalom kibontakozását. Legteljesebben mindig is a társadalmi progresszió élenjárói értették meg Ady történelmi és művészi jelentőségét. Móricz Zsigmond a „forradalom költője”-ként búcsúztatta, Károlyi Mihály a forradalom céljainak művészi képviselőjeként, Szabó Ervin a világfornadalom nagy klasz- szikusaként beszélt róla. A Magyar Tanácsiköztársaság élet-halál harcai közepette is kifejezte igazi megbecsülését a már halott költő élő költészete iránt. Születésének századik évfordulóján joggal elmondhatjuk, hogy Ady a szocialista Magyarországon végre hazatalált. Magunkénak mondjuk és vállaljuk a teljes Adyt, örökségét példaszerűnek és elevennek érezzük ma is. Ady Endre az ország és a világ hatalmasságaival küzdve jobb kort álmodva népének és az emberiségnek azt a forradalmi folyamatosságot képviseli a század elején, amely a magyar kultúrát az egyetemes emberi haladás élvonalába emeli. Neve együtt él emlékezetünkben a magyar haladó és forradalmi művészet olyan kiemelkedő képviselőivel, mint Petőfi Sándor,. Bartók Béla, József Attila, Derkovits Gyula. Együtt mindazokkal, akiknek emberi, művészi példája, egyetemes érvényű munkássága felbecsülhetetlen értéket jelent egész népünk számára. Ennek a folytonosságnak a jegyében bontakozott ki és fejlődik a szocialista művészet és közművelődés, a lenini kulturális forradalom hazánkban. És így él tovább ma is Ady Endre öröksége az „ifjú szívekben ... s mindig tovább”. * • » A díszünnepség második részében Kodály Zoltán, Bartók Béla, Reinitz Béla, Váry Ferenc és Szokolay Sándor által megzenésített Ady-műveket adott elő a Munkásőrség Központi Férfikara, a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara, a Magyar Rádió és Televízió énekkara Szokolay Sándor és Révész László vezényletével. Ady Endre verseit és prózai műveit neves előadóművészek tolmácsolták. K magyar pártkffildöttség Kolumbiában A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Biszku Bélának, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével Latin-Amerikába utazott, kedden megérkezett útjának első állomására, Bogotába. A kolumbiai főváros repülőterén a Kolumbiai Kommunista Párt vezetői üdvözölték a delegációt. A magyar pártküldöttség megkezdte tárgyalásait Kolumbiai KP vezetőivel. Terven felül 12 millió tégla A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat idei tervében a mintegy 35-féle termékből 253 millió kisméretű téglaegység, valamint 70 millió cserép gyártása szerepel. A termelés nagyobb hányada, mintegy 60 százaléka a 14 hagyományos téglagyárban folyik, s csupán a békéscsabai, a mezőberényi, KGST vb-ülés Moszkvában Moszkvában kedden folytatódott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 83. ülése. A Mihai Marinescu, a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese elnökletével folyó háromnapos ülésen a tagállamok gazdasági együttműködésének további elmélyítésével, a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósításával kapcsolatos kérdéseket tekintik át. A magyar küldöttséget dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST- képviselője vezeti. a szegedi és a szentesi gyár sorolható a korszerű alagút- kemencés üzemek közé. A tavaszi kedvezőtlen időjárás miatt a gyártás később kezdődött, s a vállalati kollektíva munkaverseny-fel- ajánlásában, kommunista műszakokban vállalta, hogy nyers téglából az idei tervet teljesíti. E célkitűzésüket november 21-re megvalósították, s az év hátralevő részében a nyersgyártás már túlteljesítésként jelentkezik, várhatóan eléri a 12 millió darabot. Égetett téglából 231 millió gyártása szerepelt a programban, ám a nyersgyártás, a versenyfelajánlás és a nyári kedvező időjárás révén növelte az égetett tégla termelését is 12 millióval. A vállalat az idén 70 m,illió darab különféle típusú tetőfedő-cserép gyártását tervezte. Az év első hat hónapjában piaci gondokkal küszködtek, a kereskedelem nem igényelte a tetőfedőanyagot, és ez a túltermeléshez vezetett. Júliusban a készletek 14 millióval felszaporodtak a tárolótereken. Emiatt a gyártás ütemét mérsékelték, majd második félévre 60 millióra módosították a cserép éves gyártási tervét. Ekkor viszont megnőttek a piaci igények, a módosított célkitűzést eddig 5 millió cseréppel túlszárnyalta a vállalat. Az elmúlt hónapokban sikeres kísérleteket folytattak újabb termékek bevezetésére, elsősorban olyanokra, amelyek a hagyományos falazóanyagot felváltják. Ezek figyelembevételével jövőre 200 millió forintot fordítanak beruházásra, mely keretében befejezik az idén megkezdett gépgyártóműhely felújítását, valamint folytatják a békéscsabai 2-es téglagyár rekonstrukcióját. Már megkezdték a megyeszékhelyen a cserépgyár szomszédságában az új téglagyár építésének előkészületeit. E beruházás áthúzódik a VI. ötéves tervre. Az új beruházások csak kismértékben bővítik a termelést, ugyanis a jelenlegi gyártás elegendő a lakossági ellátáshoz. A fejlesztés elsősorban a nehéz fizikai munka csökkentését, az idényjellegű gyártás megszüntetését szolgálja, és nem utolsósorban a létszámhiányt pótolja. A tervek szerint 1981- ben a vállalat termelésének már háromnegyed részét a korszerű üzemek, téglagyárak adják. —sz— Napirenden a kisdobosok és a békési úttörők Az úttörőszövetség Békés megyei elnöksége november 22-én, tegnap délelőtt Bél- megyeren kihelyezett ülést tartott Pataki József elnökletével. Elsőként a gyermek- szervezet legifjabb tagjairól, a kisdobosokról esett szó. Ancsin Pálné, a megyei úttörőelnökség kisdobos szak- bizottságának vezetője a kisdobosok politikai, közéleti nevelésének megyei tapasztalatairól számolt be a testület tagjainak. Mint bevezetőben megállapította, az aktivitásnak már kisgyermek- korban az önállóságra való nevelés a feltétele. A tapasztalatok szerint főként az óvodák segítik jól munkájukkal ennek a nevelési követelménynek a teljesítését, megfelelő pedagógiai irányítással alapozzák meg a kicsik önállóságra való nevelését. Elsősorban azonban a családi ház a meghatározó a kisdobos korú gyermekek közéleti nevelésében, örvendetes tehát, hogy egyre több család tudatosan törekszik erre. Hasznos segítőtárs az „Egy család — egy őrs” mozgalom. Mind több úttörőcsapatnál tapasztalható, hogy az alsó tagozatos nevelők munkáját jól kiegészíti a kisdobos közösségek felelősségteljes irányítása, s pedagógiai módszereikben szerepet kapnak a mozgalom nevelési lehetőségei is. A kisdobosok irányítása, vezetése nem köny- nyű, hiszen a hat—tíz éves gyermekek életkori sajátossá, gaihoz alkalmazni kell a mozgalom módszereit, amelyben ebben az időszakban még a játék, a játékos elemek dominálnak. Az ülés napirendjének megfelelően ezután az úttörőszövetség békési városi elnöksége arról számolt be a megyei testületnek, hogy miként hajtották végre Békésen a VI. országos úttörővezetői konferencia állásfoglalásában kiszabott feladatokat. A beszámoló részletesen feltárja, miként erősödött a város úttörőcsapatainál a gyermekszervezeti jelleg, miként érvényesül a játék, a játékosság, milyen eredményeket hozott eddig az „Együtt — egymásért” mozgalom, s milyen helyi akciókat hajtottak végre. Ez utóbbiak közül külön említésre méltó az „Egy úttörő — egy fa”- mozgalom, amelyet a városi úttörőparlamenten szavaztak meg a pajtások. Lényege: minden kisdobos és úttörő évente egy fát ültet, illetve vállalja az elültetett fa gondozását. A jelen időszakban bontakozik ki az „Együtt a szocialista brigáddkkal” akció, eredményes a „Tiszta, virágos Békésért” mozgalom. A nemzeti és nemzetközi ünnepeken a város legkiválóbb úttörői vonják fel az állami zászlót, és állnak mellette díszőrséget. Végül a próba- rendszer alkalmazásáról, az Edzett Ifjúságért mozgalomról adott számot a jelentés. A napirenden szereplő témák megvitatása után a megyei elnökség tagjai látogatást tettek a bélmegyeri Petőfi Sándor úttörőcsapatnál.
