Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-18 / 271. szám
1977. november 18., péntek o Hogy a szív dobogni A cigánytanulók meg ne szűnjön... Kunágotán, véradás közben Napok sora... A vér a gyógyító munka nélkülözhetetlen anyagává vált, biztosítása, gyógyászati felhasználásának gyakorisága és sokrétűsége egybefonja a kórházi napok sorát. Gyógyintézeteink osztályait súlyos betegségük kritikus időszakában vérben, vagy vérkészítményben részesült emberek hagyják el gyógyultan, szívükben hálával meg- segítőik iránt. Képzeletünkben feltárul az egészségügy áldozatkész társadalmi háttere; a véradómozgalom, a véradók segítőkész, önzetlen tábora. Betegágyaikat mások foglalják el, s a vérigény újabb nevekhez kapcsolódva merül fel időről időre... Szakadatlanul... E feszítő, lüktető szakadatlanság emberi közösségek rokonszenvező, felelősségteljes vállalásaiból, segítő mozdulattá érő társadalmi összefogásból táplálkozik. A napok egyike... Nyolcéves, Varjú Ildikónak hívják, kunágotai. Szívelégtelenség; a gyógyítás csak műtéti úton lehetséges, a szegedi I. számú sebészeti klinikán, november 17-én. Vér kell, a legdrágább, folyékony, piros emberi szövet. .. Sokak áldozatkészen, szeretettel nyújtott segítő ajándéka... 8 éves kislány életét adja vissza... Telefon Kunágotáról: „Kérjük, a Megyei Véradó Fotó: Martin Gábor Állomás települjön ki községünkbe, hogy Varjú Ildikó szívműtétéhez a vért biztosíthassuk. Be akartunk menni intézeten belüli véradásra vagy harmincán, de ez már lehetetlen, mivel a véradásra jelentkezettek száma meghaladja a kétszázat!” Levél a szorongó szülőkhöz: „Tudomásunkra jutott, hogy az Önök Ildikó nevű kedves gyermekének sürgős szívműtétre van szüksége. A szívműtét során igen sok vérre lehet szükség. Mi, a Nagykunsági Állami Gazdaság Zója Szocialista Brigádja vállaljuk, hogy a műtéthez elegendő vért az Ecsegfalván rendezendő véradónapon leadjuk. Szeretnénk ezzel hozzájárulni ahhoz, hogy legkedvesebb kincsük, a gyermekük újra nevető, boldog gyermek legyen. A Zója Szocialista Brigád nevében: Horváth Ferenc brigádvezető.” Egymástól távol, de egy szívvel, egy mozdulattal... Kunágota—Ecsegfalva; a távolság több mint 100 kilométerre tehető. A cél egy, a mozdulat ugyanaz; a szülőfaluban 200 fölött, odaát, távol csaknem százötvenen! Csak ülök, elérzékenyül- ten, s boldogan tisztelgek a 100 kilométeres távolságot átölelő emberségesség nagysága előtt! Szekerczés József Ma este 2D óra 25 perckor: Békés megyeiek a TV Röpülj páva vetélkedőjében Ma este minden megyénk- béli tv-néző ismerős arcokat láthat a képernyőn. Nyolc óra után közvetíti a tv a nyáron forgatott, Békés megye népművészetét bemutató 40 perces műsort, amelyben szerepel: a sarkadi Röpülj páva kör, a battonyai délszláv tánccsoport és román Röpülj páva kör, a tótkom- lósi szlovák Röpülj páva kör, az eleki német Röpülj páva kör, a méhkeréki román táncegyüttes. Kovács Tivadar és zenekara, Kádár Ferenc népművész, Pólyák Attilára énekes, valamint a Balassi táncegyüttes. A műsorban bemutatják legszebb termékeiket és kézimunkáikat a Tótkomlósi Háziipari Szövetkezet és a mezőkovácsházi díszítőművészeti munkacsoport asszonyai. A népművészeti vetélkedőnek ebben a második elődöntőjében a tolnai bukovinai székelyek műsorösszeállításával mérkőzik a mi műsorunk. A zsűri dönt arról, hogy ki jut majd tovább. Ha szerencsénk van, újabb 40 perces film készül népművészeti hagyományaink, táncaink, dalaink alapján. Jubileumi díszhangverseny November 16-án, szerdán délután 15 órai kezdettel díszhangversenyt rendezett Szarvason a városi tanács művelődésügyi osztálya, a Hazafias Népfront városi bizottsága, a KISZ városi bizottsága, a városi úttörőelnökség, valamint a Vajda Péter Művelődési Központ. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából a szocialista brigádtagok tiszteletére megrendezett hangversenyen dr. Csende Béla, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője mondott megnyitó beszédet, majd ezt követően a Szarvasi Óvónőképző Intézet énekkara és vonószenekara Lépett színre Darabán Géza intézeti adjunktus vezényletével. A műsorban felléptek még a Szarvasi Állami Zeneiskola növendékei, a Szlovák Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon, a 2-es számú általános iskola, valamint az 1-es számú általános iskola ének-zenei tagozatának énekkara. A díszhangversenyt mintegy 200 brigádtag és diák hallgatta végig. pályaválasztásáról tanácskoztak Békéscsabán Tegnap, november 17-én délelőtt 9 órai kezdettel rendezett tanácskozást Békéscsabán, a megyei tanács tanácstermében a Békés megyei cigányügyi koordinációs bizottság és a Békés megyei Pályaválasztási Intézet. A tanácskozást dr. Molnár Margit, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője nyitotta meg, köszöntötte a mintegy 60 részvevőt : a koordinációs bizottság tagjait, az iskolák igazgatóit, a városi, községi tanácsok, valamint az üzemek és vállalatok vezetőit és képviselőit. A vitaindító előadást dr. Kincses László, a Pályaválasztási Intézet igazgatója tartotta „A cigánytanulók pályaválasztásának sajátosságai Békés megyében” címmel. Mint elmondotta, ahhoz, hogy a tanulók megfelelően érettek legyenek a pályaválasztáshoz, a szülők, az iskola és a társadalmi intézmények összefogására van szükség. Beszélt arról, hogy nem elég létfeltételeiken, munkakörülményeiken változtatni, éppoly fontos a tudati formálás is. A megyében tanuló csaknem 1600 cigánygyermek adottságai nem alacsonyabbak az átlagnál, csupán környezetük nehéz, körülményeik teszik hátrányossá helyzetüket. Segíteni kell őket a kisebbségi érzés legyőzésében, s igényeik, vágyaik elérésében. A pálya- és önismereti szint emelését megfelelően ösz- szefogott munkával lehet elérni. Az általános iskolai ' cigánytanulók pályaválasztási döntését gátló iskolai problémákról és felszámolásuk lehetőségéről beszélt Szak Bálint, a megyei tanács művelődésügyi osztályának iskolai csoportvezetője. Mint elmondta, a cigánygyermekek pályaválasztása külön figyelmet és foglalkozást igényel az általános iskolákban. Az útkeresés most folyik, hogy kik és hogyan végezzék ezt a munkát. Ehhez kaptak a tanácskozás részvevői néhány tanácsot. A szülők és a gyermekek meggyőzésére — előadások, találkozók szervezésével — egyaránt szükség van. A megfelelő példa állítása igen eredményes. Egy-egy szakma bemutatásánál elbeszélgethetnek a gyerekek egy középiskolában tanuló cigánytársukkal, üzemlátogatások keretében szakmunkásokkal találkozhatnak. A játékosságot és a kézügyesség fejlesztését az úttörőmozgalom és a szakkörök keretében oldhatják meg. Gondos válogatással a negatív példáknak is nevelő hatásuk lehet. Mindez természetesen csak sok éves, türelmes fel- világosító munka után hozhat eredményt. A tanácskozáson ezt követően dr. Sütő Sándor, a Hajdú-Bihar megyei, Cserfalvi Gyula pedig a Szolnok megyei PTI tapasztalatairól beszélt. A cigánytanulók szakmai képzésével kapcsolatos előadás, valamint az általános iskolai és nevelőotthoni tapasztalatok meghallgatása után a jelenlevők vitán szólaltak fel. irA-ohrasó találkozik, vetélkedők a békési ÓFÉSZ-nél A Nagy Október, az Ady- jubileum és az őszi megyei könyvhónap alkalmából a békési ÁFÉSZ tartalmas rendezvényeket szervezett a könyv barátainak a művelődési központ ifjúsági klubjában. Csaknem százan vettek részt az október 24-i író-olvasó találkozón, november 7-én szavalóversenyt és irodalmi vetélkedőt rendeztek. Legutóbb pedig november 14-én Fodor András íróval találkoztak. A városi könyvbarát szervezet mellett az ÁFÉSZ Vá- czi Mihály és Ifjúsági szocialista brigádjai is hozzájárultak munkájukkal a rendezvények sikeréhez. WWWWWWWWWWVWWWWWWMWWWWW Gyártmánybemutató a megyeszékhelyen Tegnap, csütörtökön délelőtt Békéscsabán, a Békés megyei Víz- és Csatornamű székházában gyártmányismertetőt tartott a Mosonmagyaróvári Fémszerelvény Gyár, közismertebb nevén a MOFÉM. A gyár vezető szakemberei röviden ismertették vállalatuk tevékenységét, amelynek évi termelési értéke már meghaladja az egymilliárd forintot. A meghívott kereskedelmi szakembereknek bemutatták legújabb gyártmányaikat, a fürdőszoba-, konyhafelszereléseket, csaptelepeket, szelepeket, kifolyókat. Fotó: Martin Gábor Rendelet a mezőgazdasági termékek forgalmáról Jászonyi Ferenc, az MTI munkatársa írja: A mezőgazdasági termékek forgalmának és felvásárlásának rendjéről szóló tíz évvel ezelőtt hozott jogszabályban időközben több változás történt, alapvetően ezért volt szükség a világos, könnyen értelmezhető és egységes szabályozásra. A gyakorlatban bebizo- nyosodott, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek kereskedelmi tevékenységük megalapozásánál, bővítésénél — részben a többször változott és már-már áttekinthetetlen intézkedés-„labirintus” miatt — bátortalanul kezdeményeztek. Gyakran volt vita a termelők és a kereskedelmi szervezetek között is azért, mert a szerződések tartalma, az ide vonatkozó jogok és kötelezettségek nem voltak kellően tisztázva. Emiatt esetenként kritika érhette a termelőket, hogy felesleges kereskedelmi tevékenységet folytatnak, holott a termelés már olyan szintet ért el •— egész sor korábbi hiánycikknek számító árufélében kínálati pozíció alakúit ki —, hogy .már termelői érdekké is vált az áru gyors és pontos, kerülő utak nélküli eljuttatása a fogyasztókhoz. Mégpedig úgy, hogy ezt a folyamatot pontosan értelmezett és egységes jogszabályok vezéreljék. Indokolatlanul merevnek bizonyult az a rendelkezés, amely szerint a mezőgazda- sági termékek vásárlása korábban kizárólag az erre a célra létesített állami vállalatok, illetve szövetkezetek joga volt. Ezzel a joggal ezentúl felruházzák — meghatározott korlátok között — a mezőgazdasági nagyüzemeket is, mégpedig mindennemű félreértést kizáró jogszabályban. Az utóbbi időben ugyanis — főként a termelési rendszerek jóvoltából — nemcsak a hozamok és a felkínált áru mennyisége fokozódott, hanem egyéb, a forgalmazás-értékesítést is érintő módosulások következtek be; egyebek között figyelemre méltó és sajátos belső termékmozgás jött létre. Amikor az egyik téesz a másiktól terméket vásárolt meg, részben tisztázatlan volt, hogy tovább adhatja-e vagy ez a tevékenység már nem kívánatos „lánckereskedelemnek” számít. Az új szabályozás szerint nem tekinthető annak, ha saját boltjának feltöltésére vagy — mindenekelőtt — nagy konyhák, nagy intézmények közvetlen ellátására értékesítik. Amellett, hogy ezzel ki lehet zárni az áru „ke- ringtetését” — ami amúgy is minőségromláshoz és a költségek növeléséhez vezet —, még inkább elmélyülhet a termelők integrációja, mégpedig nem csupán az áru előállításánál, hanem mással való, termeltetésénél is. Mert képtelen lenne egy- egy nagyüzem az integráció nélkül arrja, hogy például a Kivirágzott az alpesi rózsa Sopron üdülőnegyedében, a Lövérek kertjeiben kdvirág- zott az alpesi rózsa. Az Alpok magas hegyeiben őshonos növény az idén a szokásosnál korábban kezdett virágozni. Az Alpok magas hegyeinek ezt a kedves fehér színű virágát Sopronban néhány évtizeddel ezelőtt honosították meg. zöldségfélék teljes választékával foglalkozzon és az értékesítést is szervezze akkor, ha a „kívülállók” nevében nem járhat el kellő egységes jogszabályok hiányában. Ez a tevékenység egyébként nem újszerű, egyebek között az állatfor- gaimi és húsipari vállalatok rendre megbíznak már egy- egy gazdaságot más üzemek, de főként a kistermelők vágósertés-kínálatának átvételével. Ezentúl azonban az effajta lehetőség szélesebb körben is részletesen szabályozott körülmények között bontakozhat ki. A mezőgazdasági nagyüzemek és társulásaik eddig is foglalkoztak közvetlen értékesítéssel, ilyen irányú további elképzeléseiket felkarolja az új jogszabály. Az eddiginél szervezettebb agrárkereskedelemnek a közös értékesítő szervezetek igen jó formái lehetnek, miután a termelői ismeretek mellett a fogyasztói igényeket is közvetlenül felmérhetik, és ennek megfelelően szervezhetik a tagszövetkezetek áruelőállítását és integrálhatják egy-egy körzet kistermelői tevékenységét. Világossá teszi a jogszabály a szerződéses kapcsolatok fontosságát, összefüggésben a lakossági ellátás biztonságának folyamatos, több évre szóló megteremtésével. Ez nem ellenkezik a termelői érdekekkel sem, hiszen éppen az értékesítés biztonságát szolgálja és „ébren tartjia” a termelő kedvet. A szerződéses fegyelem fokozott megtartása valamennyi érintett partnerre kötelező érvényű, és értelemszerűen visszaszorítja a szerződésen kívül termelt és általában rendszertelenül felkínált termékek forgalmát. Az új rendelet kiküszöböli a mezőgazdasági termékforgalom és a kiskereskedelmi tevékenység elhatárolásában mutatkozó bizonytalanságokat. Az általános termékforgalmazástól éppen biológiai jellegénél fogva eltérő rendszerben megvalósuló mezőgazdasági termékforgalom ágazati irányítását a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hatáskörébe utalja. Mindebből következik: a nagyüzemek és társulásaik pontos jogszabály alapján szervezettebbé és élénkebbé tehetik forgalmazási-értékesítési tevékenységüket, ami egybevág a fogyasztói érdekekkel, tudniillik várhatóan gyorsabban és jobb minőségben jut majd el az áru az üzletekbe. A nagyüzemi gazdáknak azonban — és ez a jogszabály egész tartalmában meghatározó — a termelésen kívül nagyobb jártasságra kell szert tenniük a kereskedésben is, meg kell találniuk és tovább kell fejleszteniük azokat a formákat és módszereket, amelyeket számukra a jogszabály egységes értelmezésben felkínál. Pályaválaszték üzemlátogatáson A MOM battonyai üzemegységébe 20 battonyai, 11 me- zőhegyesi és 3 mezőkovácsházi fiatal látogatott el november 16-án, szerdán. A nyolcadik osztályos tanulók számára a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet szervezte ezt az üzemlátogatást, melynek során a diákok, akik valamennyien a forgácsolószakmát választották, ismerkedtek a gépekkel, és maguk is kipróbálták azokat.
