Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-12 / 240. szám

1977. október 12., szerda o Kiállítás az évforduló tiszteletére „Magyar internacionalisták a szovjet hatalomért — bol­sevikok a Magyar Tanács- köztársaságért” — címmel kiállítás nyílik október 14-én a Hadtörténeti Múzeumban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját köszöntő kiállítás a Hadtör­téneti Múzeum, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum rendezésében, az MSZBT- nek, a Szovjetunió Központi Forradalmi Múzeumának és a Fegyveres Erők Múzeumá­nak közreműködésével tárja a látogatók elé népeink tör­ténelmi múltban gyökerező barátságának dokumentu­mait. . A több mint 700 fotónak és más emlékanyagnak méltó otthont teremtenek a múze­umban. A .fotók egyharmada elő­ször látható magyar kiállítá­son. A kiállítás sokszínű anya­gát mai képzőművészek al­kotásai egészítik ki: olyan szovjet és magyar festők munkái, amelyek a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelméért, valamint az első magyar proletárhata­lomért küzdők emlékét őr­zik. Az esőzés hatása A hét eleje esőzései az őszi betakarítási szezonban első ízben hátráltatták a mezőgazdasági munkát. Az elmúlt hét végén a mezőgaz­dasági nagyüzemek teljes betakarító gépparkja kint volt a határban, szinte vala­mennyi növényi kultúra spe­ciális gépei szünet nélkül „hozták le” a földekről a termést, most azonban át­meneti szünet következik. Az agronómusok határ­szemléi szerint az őszi veté­sű növények talaj-előkészí­téséhez már szükség volt a csapadékra. A szántáson dol­gozó traktorok hatalmas por­felhőt vertek fel, jelezve, hogy a talaj felső rétege, ép­pen az a sáv, amelyik a ga­bona vetőmagját fogadja, or­szágosan csaknem teljesen kiszáradt. A már korábban elvetett növények kelése is eléggé egyenetlen, miután a zsenge növények fejlődésük első szakaszában nem kap­ták meg a szükséges nedves­séget. Ezen a helyzeten most egy csapásra változtat az ok­tóber második hetében lehul­lott csapadék; bár nem min­denütt kapta meg a szüksé­ges utánpótlást a talaj, még­is az ország nagyobb gabo­natermő területein átázott a föld felső rétege, s így rö­vid szünet után — természe­tesen amennyiben nem foly­tatódik az esőzés — újra indulhatnak a vetőgépek, amelyeknek az 1,3 millió hek­tárra tervezett gabona-vetés­területnek még kétharma­dán van dolguk. Az őszi betakarítás a hét második napján félbesza­kadt, de nem mindenütt ál­lították le a gépeket. A ta­laj többfelé olyan nagymér­tékben kiszáradt az elmúlt hetekben, hogy szinte nyom­talanul felvette a csapadé­kot A békéscsabai népművészeti és háziipari boltban hazánk 80 szövetkezetének termékeit árusítják. Egy-egy tájegység jel­legzetes, gazdag népi motívumaival díszített darabjai igen ke­lendőek, így többek között a sárközi faragott bútorok, a pa­lóc, a kalocsai, a matyó szőttesek, a Debrecen környéki fafa-. rágások, szűrök, valamint a gyulai és a tótkomlósi hímzések Fotó: Veress Erzsi Nemzetközi élelmiszeripari tanácskozás Utáni TITÁSZ Izgatottan várja a telefoncsörgést egy középkorú fér­fi a községi tanácson, Körösnagyharsányban. — Egy hete nincs villanyunk — magyarázza —; egy hete ja­vítják, nálunk sincs, és a szomszédban, Baloghéknál sincsen. Kisgyerek van otthon; éjjel nem tudunk vele mit kezdeni... Bővebb tájékoztatást kérek. — Tegnap nagy nehezen kijöttek, megjavították, de csak a trafót nézték meg, arra már nem terjedt ki a figyelmük, eljut-e hozzánk a villany. Amikor tegnap, ki tudja hányadszorra, ismét fölhívtam őket, még ki is oktattak: kérjek, és legyek udvariasabb. Egy óra múlva kapcsolják a kért számot. A férfi a tanács egyik dolgozóját hívja: beszéljen ő: a hivata­los emberre talán jobban hallgat a TITÁSZ. Még bővebben tájékozódom. Sűrűn panaszkodnak az áramellátásra a községben. Teljes joggal: gyakori az áramingadozás, rongálódnak a tévék, leégnek a kisgé­pek motorjai. Az idén, egy alkalommal nem kapott áramot a tejcsarnok sem, s csak a tanács erélyes szavának köszönhető, hogy nem romlott meg az ösz- szegyűlt, nagy mennyiségű tej. Vb-ülésen is foglalkoz­tak a dologgal, itt volt az áramszolgáltatók képviselője is, és megígérte... Nem fontos, hogy mit ígért. Bármit is ígért — nem tartja meg. Amíg a község áramellátása a DEMÁSZ feladata volt, mondják a harsányiak, rögtön jöttek, és kijavították a hibát. Nem lehetne ismét a DÉMÁSZ- hoz tartozni? De. Gondolom, talán lehetne. És lehetne még néhány más megoldás. Például: jobb együttműködés a két vál­lalat között, vagy egyszerűen az, hogy a TITÁSZ meg­értse: Körösnagyharsány is Magyarország. V. J. Kétnapos nemzetközi ta­nácskozás kezdődött kedden Budapesten; az értekezleten a szocialista országok élelme­zési szakszervezeteinek kül­döttségei megvitatják a vál­lalatok szociális terveit, azok végrehajtásának tapaszta­latait, valamint a szakszerve­zetek ezzel kapcsolatos fel­adatait, továbbá a szocialista országok szakszervezeti együttműködésének időszerű kérdéseit. A tanácskozást Tamás László, az ÉDŐSZ főtitkára nyitotta meg; beszámolt a magyar élelmiszeripar szociá­lis létesítményeinek fejlesz­téséről, a munka- és egész­ségvédelem korszerűsítéséről. Az élelmiszeriparban jó ütemben valósítják meg a szociális normatívák előírá­sait, 1980-ig az üzemek 90 százalékában maradéktala­nul kielégítik a szociális lé­tesítmények és felszerelések iránt mutatkozó igényeket. A legjelentősebb iparágak — például a hús. és tejipar — az V. ötéves terv utolsó évé­ben teljes körű szociális és egészségügyi ellátást biztosí­tanak dolgozóiknak. Sajátos szakszervezeti fel­adat az élelmiszeriparban az anyagmozgatás gépesítése. Az iparnak ebben az ágazatá­ban nagymennyiségű alap­anyagot és készterméket kell megmozgatni, ami sajnálato­san megmutatkozik az üzemi balesetek alakulásában is. Az összes baleset 23 százalé­kát kitevő anyagmozgatási sérülések megelőzésére a munkavédelmi költségek 70 százalékát az anyagmozgatás és a rakodás gépesítésére for­dítják. Ennek nyomán 1980- ig további 15 ezer dolgozó nehéz fizikai munkáját könnyítik meg. Ezután Juhász Ottó, a SZOT titkára tartott elő­adást; kiemelte, hogy a szo­cialista országok szakszerve­zetei között meglevő sokol­dalú együttműködés az élel­miszeriparban is jól szolgál­ja a dolgozók érdekeit. A nemzetközi együttműködés lehetővé teszi a legkorsze­rűbb módszerek átadását — átvételét és gyors bevezeté­sét. A javuló szociális és munkakörülmények nyomán növekszik az élelmiszeripari üzemek teljesítménye, és ja­vult a késztermékek minősé­ge. őszi napsütés Gyomán * Fotó: Gál Edit Hz alapszervezeti határozatok érvényesülése pártban a politika tartalmát és végre­hajtását jelentő konkrét feladatok a határo­zatokban nyernek megfogal­mazást. Végrehajtásuk a pártszervek, pártszervezetek és az egyes párttagok számá­ra kötelezőek. Ez biztosítja a pártban az egységes cse­lekvés alapját, mozgósítja a párttagságot a különböző cé­lok elérésére. Ezért is van nagy jelentősége az alap­szervezeti taggyűlések hatá­rozathozatali tevékenységé­nek. Ahhoz, hogy egy alapszer­vezet megfeleljen a szerve­zeti szabályzatban megfogal­mazott követelményeknek, rendkívül fontos, hogy az alapszervezet vezetősége ké­pes legyen a jelentkező problémákat, feladatokat időben felismerni és megol­dásukra megfelelő intézke­déseket kidolgozni. Az alapszervezeti vezető­ségek többségének ezirányú tevékenységében céltudatos és körültekintő a döntésre érett kérdések kiválasztása, napirendre tűzése. Egyre tu­datosabb a politikai munka tervezése. A vezetőségek igényesebbek a saját és az alapszervezet tagságának munkája iránt. Jellemző az is, hogy a vezetőségek mun­kájában a kollektivitásnak nagyobb szerepe van a tag­gyűlések előkészítésében, a feladatok megoldásában. A kedvező tapasztalatok mellett azonban ma még elég gyakran előfordul, hogy nem mindig a legfontosabb, igazán döntésre érett kérdé­sek kerülnek a taggyűlések napirendjére, ráadásul nem is akkor, amikor a kérdés feltevése időszerű lenne. A tervszerűség ürügyén egyes helyeken csak azért tárgyal­nak meg kérdéseket, mert már hosszabb ideje nem sze­repeltek napirenden. Az alapszervezeti taggyű­lés döntésre hivatott fórum. Ez más vonatkozásban is felveti az alapszervezeti ve­zetőségek gondos előkészítő munkájának fontosságát. Nekik kell ugyanis biztosí­tani, hogy a felsőbb szervek által hozott határozatok fel­dolgozása úgy szerepeljen a napirenden, hogy az megfe­leljen az alapszervezet jel­legének, működési területe sajátosságainak és tényleges feladatkörének. Elmondható, hogy e téren is javult a ve­zetőségek, az alapszerveze­tek munkája. A határoza­tok megvalósítását biztosító • feladat- és intézkedé­si tervek, cselekvési prog­ramok konkrétabbak, job­ban tükrözik a helyi sajátos­ságokat. A reális, megalapozott döntések segítik, hogy az alapszervezeti vezetőségek egyes kérdések napirendre tűzése előtt információt kér­nek az adott terület állami, gazdasági, társadalmi szer­veinek vezetőitől, a pártcso- portbizalmiaktól. Beszámol­tatáshoz, egy-egy határozat végrehajtásának ellenőrzésé­hez előzetesen összegyűjtik a párttagság véleményét, ja­vaslatait. Figyelemmel kísé­rik azt is, hogy a' taggyű­lésnek az adott kérdésben korábban milyen határozata, állásfoglalása volt. Azokban az alapszervezetekben, me­lyekben a vezetőség az elő­készítő munka során körül­tekintően jár el, az egyes napirendek tárgyalása, a vi­ta érdemeivé válik, a ho­zandó döntés célravezető lesz. Általános igény az előter­jesztések, beszámolók tar­talmi színvonalának további javítása. A taggyűlések elé kerülő előterjesztések egyik gyengesége, hogy nem min­dig veszik figyelembe a kü­lönböző döntési lehetőségek várható hatását, következ­ményeit. Tapasztalható, hogy esetenként az előterjesztések jó helyzetelemzés mellett nem fogalmazzák meg vilá­gosan, egyértelműen a fel­adatokat. Ez rendszerint előidézője annak, hogy gyen­ge a konkrét, az alapszer­vezet tagságára vonatkozó feladatmeghatározás — né­ha el is marad. Az alapszervezeti taggyű­lések többségében a határo­zathozatalt megelőzően al­kotó, tartalmas vita folyik. Mind jobban érvényesül a taggyűlési viták alapvető követelménye, az érdemi vi­ták alapvető követelménye, az érdemi viták kialakítása a döntésre kerülő kérdések­ben, kerülve a szócséplést, a semmitmondást. Ennek fontos feltétele — a jó elő­terjesztés mellett —, hogy a taggyűlést vezető titkár vagy vezetőségi tag a téma jó ismerője legyen. Szüksé­ges, hogy külön is alaposan készüljön fel a kérdés tár­gyalására és engedjen lehe­tőséget az érdemi vélemény- nyilvánításra. Sok helyen azonban az ér­demi viták után sem megfe­lelő a vita összefoglalása, a feladatok megfogalmazása. Ilyen esetekben nem sikerül a párttagság egységes felfo­gását kialakítani az adott kérdésről és ez az alapja a határozathozatal utáni ese­tenkénti vitáknak és a cse­lekvési bizonytalanságoknak is. Ezért is fontos, hogy a ve­zetőség és a taggyűlést ve­zető titkár vagy vezetőségi tag nagy gondot fordítson arra, hogy az alapszervezet minden tagja tisztán lássa, mi a konkrét teendője, mi függ 4őle és miért felelős. lülönös jelentősége van az év végi beszámoló taggyűléseknek, ame­lyeken rendszeresen értéke­lik a vezetőség és a tagság munkáját. Ezek előkészítése még kiemeltebb figyelmet igényel. Fontos, hogy a be­számoló taggyűlések előké­szítésekor a vezetőségek fi­gyelme az aktuális politikai témákon túl, kiterjedjen mindazon kérdések körére, amelyeket az előző beszámo­ló taggyűlésen a tagság ha­tározatként elfogadott. Így * biztosítják a munka folya­matos értékelését, a követ­kező évi feladatok konkrét végrehajtására történő moz­gósítást. Czank János Csak egy szó Fejlődünk végre az embe­ri kapcsolatok terén is. Az utcán jártomban, keltemben gyakran látom kitéve egy- egy bolt ajtajára, „Elnézést, leltározunk”, és ez nagy örömmel tölt el. No, nem a ténynek örülök, hogy tud­niillik üres kézzel vagyok kénytelen továbbállni, ha­nem annak, hogy nem saj­nálják a fáradságot és elné­zést kérnek a csalódott vá­sárlótól. Hol van már az az idő, amikor csak ezt olvas­hattuk : „Leltározás miatt zárva”. Hát még, ha a ki­szolgálásban is hasonló ked­vesség fogadna minket min­denütt! Az lenne csak az igazi, ha érdeklődésünkre a „nincs” mellé egy szót ten­nének, azt, hogy „sajnálom”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom