Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-12 / 240. szám
1977. október 12., szerda o Kiállítás az évforduló tiszteletére „Magyar internacionalisták a szovjet hatalomért — bolsevikok a Magyar Tanács- köztársaságért” — címmel kiállítás nyílik október 14-én a Hadtörténeti Múzeumban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját köszöntő kiállítás a Hadtörténeti Múzeum, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum rendezésében, az MSZBT- nek, a Szovjetunió Központi Forradalmi Múzeumának és a Fegyveres Erők Múzeumának közreműködésével tárja a látogatók elé népeink történelmi múltban gyökerező barátságának dokumentumait. . A több mint 700 fotónak és más emlékanyagnak méltó otthont teremtenek a múzeumban. A .fotók egyharmada először látható magyar kiállításon. A kiállítás sokszínű anyagát mai képzőművészek alkotásai egészítik ki: olyan szovjet és magyar festők munkái, amelyek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért, valamint az első magyar proletárhatalomért küzdők emlékét őrzik. Az esőzés hatása A hét eleje esőzései az őszi betakarítási szezonban első ízben hátráltatták a mezőgazdasági munkát. Az elmúlt hét végén a mezőgazdasági nagyüzemek teljes betakarító gépparkja kint volt a határban, szinte valamennyi növényi kultúra speciális gépei szünet nélkül „hozták le” a földekről a termést, most azonban átmeneti szünet következik. Az agronómusok határszemléi szerint az őszi vetésű növények talaj-előkészítéséhez már szükség volt a csapadékra. A szántáson dolgozó traktorok hatalmas porfelhőt vertek fel, jelezve, hogy a talaj felső rétege, éppen az a sáv, amelyik a gabona vetőmagját fogadja, országosan csaknem teljesen kiszáradt. A már korábban elvetett növények kelése is eléggé egyenetlen, miután a zsenge növények fejlődésük első szakaszában nem kapták meg a szükséges nedvességet. Ezen a helyzeten most egy csapásra változtat az október második hetében lehullott csapadék; bár nem mindenütt kapta meg a szükséges utánpótlást a talaj, mégis az ország nagyobb gabonatermő területein átázott a föld felső rétege, s így rövid szünet után — természetesen amennyiben nem folytatódik az esőzés — újra indulhatnak a vetőgépek, amelyeknek az 1,3 millió hektárra tervezett gabona-vetésterületnek még kétharmadán van dolguk. Az őszi betakarítás a hét második napján félbeszakadt, de nem mindenütt állították le a gépeket. A talaj többfelé olyan nagymértékben kiszáradt az elmúlt hetekben, hogy szinte nyomtalanul felvette a csapadékot A békéscsabai népművészeti és háziipari boltban hazánk 80 szövetkezetének termékeit árusítják. Egy-egy tájegység jellegzetes, gazdag népi motívumaival díszített darabjai igen kelendőek, így többek között a sárközi faragott bútorok, a palóc, a kalocsai, a matyó szőttesek, a Debrecen környéki fafa-. rágások, szűrök, valamint a gyulai és a tótkomlósi hímzések Fotó: Veress Erzsi Nemzetközi élelmiszeripari tanácskozás Utáni TITÁSZ Izgatottan várja a telefoncsörgést egy középkorú férfi a községi tanácson, Körösnagyharsányban. — Egy hete nincs villanyunk — magyarázza —; egy hete javítják, nálunk sincs, és a szomszédban, Baloghéknál sincsen. Kisgyerek van otthon; éjjel nem tudunk vele mit kezdeni... Bővebb tájékoztatást kérek. — Tegnap nagy nehezen kijöttek, megjavították, de csak a trafót nézték meg, arra már nem terjedt ki a figyelmük, eljut-e hozzánk a villany. Amikor tegnap, ki tudja hányadszorra, ismét fölhívtam őket, még ki is oktattak: kérjek, és legyek udvariasabb. Egy óra múlva kapcsolják a kért számot. A férfi a tanács egyik dolgozóját hívja: beszéljen ő: a hivatalos emberre talán jobban hallgat a TITÁSZ. Még bővebben tájékozódom. Sűrűn panaszkodnak az áramellátásra a községben. Teljes joggal: gyakori az áramingadozás, rongálódnak a tévék, leégnek a kisgépek motorjai. Az idén, egy alkalommal nem kapott áramot a tejcsarnok sem, s csak a tanács erélyes szavának köszönhető, hogy nem romlott meg az ösz- szegyűlt, nagy mennyiségű tej. Vb-ülésen is foglalkoztak a dologgal, itt volt az áramszolgáltatók képviselője is, és megígérte... Nem fontos, hogy mit ígért. Bármit is ígért — nem tartja meg. Amíg a község áramellátása a DEMÁSZ feladata volt, mondják a harsányiak, rögtön jöttek, és kijavították a hibát. Nem lehetne ismét a DÉMÁSZ- hoz tartozni? De. Gondolom, talán lehetne. És lehetne még néhány más megoldás. Például: jobb együttműködés a két vállalat között, vagy egyszerűen az, hogy a TITÁSZ megértse: Körösnagyharsány is Magyarország. V. J. Kétnapos nemzetközi tanácskozás kezdődött kedden Budapesten; az értekezleten a szocialista országok élelmezési szakszervezeteinek küldöttségei megvitatják a vállalatok szociális terveit, azok végrehajtásának tapasztalatait, valamint a szakszervezetek ezzel kapcsolatos feladatait, továbbá a szocialista országok szakszervezeti együttműködésének időszerű kérdéseit. A tanácskozást Tamás László, az ÉDŐSZ főtitkára nyitotta meg; beszámolt a magyar élelmiszeripar szociális létesítményeinek fejlesztéséről, a munka- és egészségvédelem korszerűsítéséről. Az élelmiszeriparban jó ütemben valósítják meg a szociális normatívák előírásait, 1980-ig az üzemek 90 százalékában maradéktalanul kielégítik a szociális létesítmények és felszerelések iránt mutatkozó igényeket. A legjelentősebb iparágak — például a hús. és tejipar — az V. ötéves terv utolsó évében teljes körű szociális és egészségügyi ellátást biztosítanak dolgozóiknak. Sajátos szakszervezeti feladat az élelmiszeriparban az anyagmozgatás gépesítése. Az iparnak ebben az ágazatában nagymennyiségű alapanyagot és készterméket kell megmozgatni, ami sajnálatosan megmutatkozik az üzemi balesetek alakulásában is. Az összes baleset 23 százalékát kitevő anyagmozgatási sérülések megelőzésére a munkavédelmi költségek 70 százalékát az anyagmozgatás és a rakodás gépesítésére fordítják. Ennek nyomán 1980- ig további 15 ezer dolgozó nehéz fizikai munkáját könnyítik meg. Ezután Juhász Ottó, a SZOT titkára tartott előadást; kiemelte, hogy a szocialista országok szakszervezetei között meglevő sokoldalú együttműködés az élelmiszeriparban is jól szolgálja a dolgozók érdekeit. A nemzetközi együttműködés lehetővé teszi a legkorszerűbb módszerek átadását — átvételét és gyors bevezetését. A javuló szociális és munkakörülmények nyomán növekszik az élelmiszeripari üzemek teljesítménye, és javult a késztermékek minősége. őszi napsütés Gyomán * Fotó: Gál Edit Hz alapszervezeti határozatok érvényesülése pártban a politika tartalmát és végrehajtását jelentő konkrét feladatok a határozatokban nyernek megfogalmazást. Végrehajtásuk a pártszervek, pártszervezetek és az egyes párttagok számára kötelezőek. Ez biztosítja a pártban az egységes cselekvés alapját, mozgósítja a párttagságot a különböző célok elérésére. Ezért is van nagy jelentősége az alapszervezeti taggyűlések határozathozatali tevékenységének. Ahhoz, hogy egy alapszervezet megfeleljen a szervezeti szabályzatban megfogalmazott követelményeknek, rendkívül fontos, hogy az alapszervezet vezetősége képes legyen a jelentkező problémákat, feladatokat időben felismerni és megoldásukra megfelelő intézkedéseket kidolgozni. Az alapszervezeti vezetőségek többségének ezirányú tevékenységében céltudatos és körültekintő a döntésre érett kérdések kiválasztása, napirendre tűzése. Egyre tudatosabb a politikai munka tervezése. A vezetőségek igényesebbek a saját és az alapszervezet tagságának munkája iránt. Jellemző az is, hogy a vezetőségek munkájában a kollektivitásnak nagyobb szerepe van a taggyűlések előkészítésében, a feladatok megoldásában. A kedvező tapasztalatok mellett azonban ma még elég gyakran előfordul, hogy nem mindig a legfontosabb, igazán döntésre érett kérdések kerülnek a taggyűlések napirendjére, ráadásul nem is akkor, amikor a kérdés feltevése időszerű lenne. A tervszerűség ürügyén egyes helyeken csak azért tárgyalnak meg kérdéseket, mert már hosszabb ideje nem szerepeltek napirenden. Az alapszervezeti taggyűlés döntésre hivatott fórum. Ez más vonatkozásban is felveti az alapszervezeti vezetőségek gondos előkészítő munkájának fontosságát. Nekik kell ugyanis biztosítani, hogy a felsőbb szervek által hozott határozatok feldolgozása úgy szerepeljen a napirenden, hogy az megfeleljen az alapszervezet jellegének, működési területe sajátosságainak és tényleges feladatkörének. Elmondható, hogy e téren is javult a vezetőségek, az alapszervezetek munkája. A határozatok megvalósítását biztosító • feladat- és intézkedési tervek, cselekvési programok konkrétabbak, jobban tükrözik a helyi sajátosságokat. A reális, megalapozott döntések segítik, hogy az alapszervezeti vezetőségek egyes kérdések napirendre tűzése előtt információt kérnek az adott terület állami, gazdasági, társadalmi szerveinek vezetőitől, a pártcso- portbizalmiaktól. Beszámoltatáshoz, egy-egy határozat végrehajtásának ellenőrzéséhez előzetesen összegyűjtik a párttagság véleményét, javaslatait. Figyelemmel kísérik azt is, hogy a' taggyűlésnek az adott kérdésben korábban milyen határozata, állásfoglalása volt. Azokban az alapszervezetekben, melyekben a vezetőség az előkészítő munka során körültekintően jár el, az egyes napirendek tárgyalása, a vita érdemeivé válik, a hozandó döntés célravezető lesz. Általános igény az előterjesztések, beszámolók tartalmi színvonalának további javítása. A taggyűlések elé kerülő előterjesztések egyik gyengesége, hogy nem mindig veszik figyelembe a különböző döntési lehetőségek várható hatását, következményeit. Tapasztalható, hogy esetenként az előterjesztések jó helyzetelemzés mellett nem fogalmazzák meg világosan, egyértelműen a feladatokat. Ez rendszerint előidézője annak, hogy gyenge a konkrét, az alapszervezet tagságára vonatkozó feladatmeghatározás — néha el is marad. Az alapszervezeti taggyűlések többségében a határozathozatalt megelőzően alkotó, tartalmas vita folyik. Mind jobban érvényesül a taggyűlési viták alapvető követelménye, az érdemi viták alapvető követelménye, az érdemi viták kialakítása a döntésre kerülő kérdésekben, kerülve a szócséplést, a semmitmondást. Ennek fontos feltétele — a jó előterjesztés mellett —, hogy a taggyűlést vezető titkár vagy vezetőségi tag a téma jó ismerője legyen. Szükséges, hogy külön is alaposan készüljön fel a kérdés tárgyalására és engedjen lehetőséget az érdemi vélemény- nyilvánításra. Sok helyen azonban az érdemi viták után sem megfelelő a vita összefoglalása, a feladatok megfogalmazása. Ilyen esetekben nem sikerül a párttagság egységes felfogását kialakítani az adott kérdésről és ez az alapja a határozathozatal utáni esetenkénti vitáknak és a cselekvési bizonytalanságoknak is. Ezért is fontos, hogy a vezetőség és a taggyűlést vezető titkár vagy vezetőségi tag nagy gondot fordítson arra, hogy az alapszervezet minden tagja tisztán lássa, mi a konkrét teendője, mi függ 4őle és miért felelős. lülönös jelentősége van az év végi beszámoló taggyűléseknek, amelyeken rendszeresen értékelik a vezetőség és a tagság munkáját. Ezek előkészítése még kiemeltebb figyelmet igényel. Fontos, hogy a beszámoló taggyűlések előkészítésekor a vezetőségek figyelme az aktuális politikai témákon túl, kiterjedjen mindazon kérdések körére, amelyeket az előző beszámoló taggyűlésen a tagság határozatként elfogadott. Így * biztosítják a munka folyamatos értékelését, a következő évi feladatok konkrét végrehajtására történő mozgósítást. Czank János Csak egy szó Fejlődünk végre az emberi kapcsolatok terén is. Az utcán jártomban, keltemben gyakran látom kitéve egy- egy bolt ajtajára, „Elnézést, leltározunk”, és ez nagy örömmel tölt el. No, nem a ténynek örülök, hogy tudniillik üres kézzel vagyok kénytelen továbbállni, hanem annak, hogy nem sajnálják a fáradságot és elnézést kérnek a csalódott vásárlótól. Hol van már az az idő, amikor csak ezt olvashattuk : „Leltározás miatt zárva”. Hát még, ha a kiszolgálásban is hasonló kedvesség fogadna minket mindenütt! Az lenne csak az igazi, ha érdeklődésünkre a „nincs” mellé egy szót tennének, azt, hogy „sajnálom”.
