Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-07 / 236. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. OKTÓBER 7., PÉNTEK Ára: 80 fillér XXXn. ÉVFOLYAM, 236. SZÁM Befejeződtek a magyar-lengyel megbeszélések Edward Gierek és Piotr laroszewicz elutazott Budapestről Biztató kezdet Az első belgrádi hét kö­zepén még aligha lehet vég­ső következtetéseket levonni a tanácskozás eredményessé­géről. Ezekben a napokban a 35 részt vevő ország küldött­ségeinek vezetői a nyílt, ple­náris ülésen ismertetik kor­mányuk álláspontját az el­múlt két — Helsinki utáni — esztendő eredményeiről, a jövendő feladatairól, s csü­törtökön elmondta beszédét a szovjet és az amerikai de­legáció vezetője is. Az ülésteremben elhangzó beszédek, s az államférfiak nyilatkozatai azonban arra utalnak: a légkör konstruk­tív, ezen a kontinensünk szá­mára oly fontos tanácskozá­son, s az eszmecsere nem a különbségeket, hanem a közöset emeli ki. Az első néhány nap állás- foglalásai nyilvánvalóan nagy jelentőségűek. A dele­gációk ezekben a nyilatko­zatokban tájékoztatják a többi részt vevő országot, mi is az, amit ők ma Európa számára a legfontosabbnak tartanak. Természetesen, vannak különbözőségek, s ezek nem is kicsinyek. Egy- egy nyugati felszólaló to­vábbra is a maga szájaíze szerint szeretné értelmezni a helsinki alapokmányt, s an­nak egyes fejezeteit önha­talmúan súlyozza. Azt azon­ban meg lehet állapítani: a tőkés országok kormányai sem tartják megengedhető­nek az enyhülési folyamat megállítását vagy visszafor­dítását. Az enyhülés fogalmába igen sok minden beletarto­zik. Része, s fontos alkotója a katonai enyhülés, amely — nem a szocialista orszá­gok hibájából — valóban nem halad a kívánt ütemben előre. Erről beszélt felszóla­lásában a semleges Svédor­szág képviselője és a ven­déglátó Jugoszlávia delegá­ciójának vezetője is. A lesze­relés szükségszerűsége a kül­dőitek többsége számára ma­gától értetődő, hiszen a ka­tonai szembenállás veszélye megnehezíti a gazdasági és a humanitárius-kulturális kap­csolatok fejlesztését is. A gazdasági együttműkö­dés jelentőségére hívta fel a figyelmet Csehszlovákia kép­viselője, aki aláhúzta: orszá­ga a helsinki értekezlet után munkaprogramot fogadott el a tennivalókról, s egy sor konkrét lépést is tett. Így például lehetővé tette azt. hogy a jobb gazdasági kap­csolatok érdekében külföldi cégek kirendeltségeket léte­sítsenek Prágában. Súlyos gondot jelent ma Európa .számos országában a munkanélküliség, s a dél­európai országok állampol­gárainak egv jelentős része a gazdag „Északon” keresi meg kenj'erét. Ezeknek a vendégmunkásoknak a sora nem könnyű, s jogaikat sok helyütt korlátozzák. Erre hívta fel a figyelmet a por­tugál és a jugoszláv delegá­tus. A felszólalások jelentős ré­sze még hátra van, s a ple­náris ülés után, a bizottsá­gokban már kérdéskörönként folytatódik a vita. Ezzel kap­csolatban pedig el kell fo­gadnunk Ausztria képviselő­jének megállapítását: „A ta­nácskozásnak polémiamente­sen kell lezajlania.” Miklós Gábor Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a Központi Bizottság székhá­zában folytatott eszmecserét. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke hivatalában Piotr Jarosze- wicz-csel, a LEMP Politikai Bizottságának tagjával, a Lengyel Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnökével találkozott. A megbeszélésen részt vett Drecin József, az Országos Tervhivatal elnök­A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A Minisztertanács meg­hallgatta és jóváhagyólag tu­domásul vette Lázár György­nek, a Minisztertanács elnö­kének Szaddam Husszeinnek, az Iraki Köztársaság Forra­dalmi Parancsnoki Tanácsa alelnökének meghívására Irakban tett hivatalos baráti látogatásáról szóló tájékoz­tatót. Az igazságügy-, az építés­ügyi és városfejlesztési, a helyettese, Maciej Wirowski, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsa tervbizott­ságának elnökhelyettese és Stefan Jedrychowski buda­pesti lengyel nagykövet. Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára Ryszard Frelekkel, a LEMP Központi Bizottságá­nak titkárával folytatott eszmecserét. A lengyel és a magyar ve­zetők budapesti tárgyalásai­ról közös közleményt adtak ki. (A közleményt lapunk 3. oldalán közöljük.) Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz, valamint kísé­rete csütörtökön a kora dél­mezőgazdasági és élelmezés- ügyi, valamint a pénzügymi­niszter javaslatára a kor­mány rendelettel szabályozta az állam elővásárlási jogát az ingatlanforgalomban. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a munka­ügyi miniszternek az állam- igazgatási és igazságszolgál­tatási szerveknél bevezetett címrendszer tapasztalatairól szóló jelentését és a tovább­fejlesztésre tett javaslatait. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. utáni órákban elutazott Bu­dapestről. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Lázár György, a Magyar Népköz- társaság kormányának elnö­ke, Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Huszár István, a Minisztertanács el­nökhelyettese, a Politikai Bi­zottság tagjai; Gyenes And­rás, Győri Imre, a Központi Bizottság titkárai; Szekér Gyula, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Katona István, a KB osztályvezetője, a Köz­ponti Bizottság tagjai; Be- recz János, a KB külügyi osztályának vezetője, Rácz Pál, a KB tagja, külügyi ál­lamtitkár és Drecin József, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese. Jelen volt Stefan Jedry­chowski, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykö­vete. Magyarországi látogatása befejeztével hazaérkezett Varsóba Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és Piotr Jaroszewicz miniszter- elnök. A vezetőket a repülő­téren Henryk Jablonski, az államtanács elnöke, a LEMP KB Politikai Bizottságának és titkárságának tagjai, vala­mint Garamvölgyi József, hazánk varsói nagykövete üdvözölte. Gépkísérleti Intézet és a Körösök Vidéke Tsz Szövet­ség — szakemberei beszá­moltak a mezőgazdasági melléktermékek hasznosítá­sában eddig elért eredmé­nyekről, azokról a kedvező tapasztalatokról, amelyeket a nagybánhegyesi tsz-ben fo­lyó szalmaetetési kísérletek­ből szereztek, illetve képet adtak a melléktermékek be­takarítása gépesítésének le­hetőségeiről. Tegnap rendezte meg csa­pa totthon-avató ünnepségéta békéscsabai Padrah Lajos Űttörőcsapat. A klubszobá­ból, fotólaborból és egy több mint háromezer kötetes könyvtárból álló csapatott­hont — amely a városi ta­nács, a KISZ Békés megyei Bizottsága és a városi úttö­rőelnökség támogatásán kí­vül több üzem dolgozóinak, a pedagógusoknak és a szü­lőknek összefogásával épült Október B-ra emlékeztek az Csütörtökön országszerte megemlékeztek az iskolák­ban a szabadságharc tizen­három hős tábornokáról, ki­végzésük 128. évfordulója al- kal mából. Az általános is­Napjainkban a magyar— szovjet tudományos, irodal­mi és művészeti kapcsolatok jóval túlmutatnak egymás szellemi értékeinek kölcsö­nös megismerésén. A kultu­rális élet mindhárom terüle­tén olyan együttműködés bontakozott ki, amely új szí­nekkel gazdagítja kulturális életünket — hangsúlyozta Köpeczi Béla, akadémikus, a Magyar Tudományos Aka­démia főtitkárhelyettese csü­törtökön a szovjet kultúr- centrumban, ahol kétnapos magyar—szovjet tudományos tanácskozás kezdődött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak tiszteletére. Köpeczi Béla a szovjet kultúra magyarországi nép­szerűsítéséről, az országaink közötti kapcsolatokról szól­va kiemelte: napjainkban a tudományos műhelyek kö­zött szoros, összehangolt az együttműködés. A Tudomá­nyos Akadémia és a szovjet testvérakadémia jelenleg is mintegy 40 témában folytat együttes kutatómunkát. Szólt arról: több mint két évtizede írták alá az orszá­gaink közötti első kulturá­lis egyezményt, amelyet a későbbiekben meghosszabbí­tottak és lényegesen kibőví­tették az irodalom, a művé­szetek, az oktatás és a köz- művelődés számos területén. Hazánk felszabadulása óta több mint 2300 orosz és szovjet szerző szépirodalmi művének magyar nyelvű for­dítása látott napvilágot, több mint 30 millió példányban. Filmszínházaink évente mintegy 30—40 szovjet al­kotást tűznek műsorra. Év­ről évre mintegy 20 orosz és szovjet művet mutatnak be színházaink, egyötöd- részt mai szerzők műveit. Zenekedvelő közönségünk az operairodalom, a balett és a — Cs. Tóthné Monori Éva csapatvezető ünnepi beszédét követően Pataki József, a Magyar Űttörők Szövetsége Békés megyei Tanácsának el­nöke adta át. Az otthonnak megyénk néhány neves kép­zőművésze egy-egy alkotást ajándékozott. Képünkön: a gyerekek az ünnepély után birtokukba veszik új „ott­honukat”. iskolákban kólákban sok helyütt a pe­dagógusok az osztályfőnöki órákon méltatták az aradi tizenhárom szerepét, másutt az úttörőrajok állítottak ösz- sze műsort. zenés vígjátékok hazai be­mutatóinak egyaránt tap­solhatott már. A tanácskozáson Eleazar Alekszandroviocs Baller, szovjet tanszékvezető egye­temi tanár „Október és a mai szovjet kultúra” cím­mel tartott előadást. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségéről szólva kiemelte: nemcsak politikai, gazdasági értelem­ben hozott történelmi vál­tozást, hanem megnyitotta a kulturális forradalom, a szovjet nép szellemi, mű­veltségbeli felemelkedésének korszakát is. A lenini kultu­rális forradalom kibontakoz­tatásának első és legfonto­sabb lépése a szocialista kultúra megteremtése volt hangsúlyozta — amely me­rőben különbözött minden megelőző formától. A Szov­jetunióban nagy erőfeszíté­seket tesznek a kulturális élet további kibontakoztatá­sáért, a falu és a város kö­zötti különbségek, a szelle­mi és a fizikai munka kö­zötti „határvonal” megszün­tetéséért, a dolgozók általá­nos és szakmai műveltségé­nek összehangolt, folyamatos gyarapításáért. A szocialista kultúrából a kommunista kultúrába való átmenet je­lenlegi időszakában már egy­re inkább kibontakoznak —> a szocialista országok közös­ségének fejlődését is figye­lembe véve — az egységes kommunista kultúra körvo­nalai. Végül foglalkozott az­zal, hogy a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának napja­inkban zajló rendkívüli ülés­szakán, az új szovjet alkot­mánytervezetről folytatott vita vissza-visszatérő témá­ja: a Szovjetunió alaptörvé­nyének szoros egységben kell tükröznie a szocialista tár­sadalomépítés és a kulturá­lis fejlődés eredményeit, táv­latait. A nagybánhegyesi bemutatón a legnagyobb érdeklődést a John Deere cég kukoricaszár - betakarító adapterrel fölszerelt magajáró szecskázója, illetve a szalmát állati fogyasztásra alkalmassá tevő TAARUP-gépek keltették Fotó: Veress Erzsi A Minisztertanács ülése Bemutató a nagybánhegyesi Zalka Tsz-ben Fotó: Martin Gábor ###+###################################*################ Magyar—szovjet tudományos tanácskozás a szovjet kultárcentrumban

Next

/
Oldalképek
Tartalom