Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-05 / 234. szám

1977. október 5-, szerd o Magyar- NDK barátsági nap Dieter Henzét, a budapesti NDK-centrum igazgatóját Nyári Sándor, a HNF Békés megyei titkára köszönti Fotó: Veress Erzsi Beruházni csak pontosan, szépen... Korábban már hírt adtunk arról, hogy október 4-én megyénkbe látogat a Német Demokratikus Köztársaság budapesti Kulturális és Tá­jékoztató Központjának igaz­gatója. Dieter Henzét tegnap dél­előtt ünnepélyesen fogadták a HNF Békés megyei bizott­ságán a párt-, az állami és a népfront képviselői, akik röviden tájékoztatták a ven­déget Békés megye gazdasá­gi életéről, művészeti ese­ményeiről. Délután a kultu­rális központ igazgatója Orosházára utazott, ahol a sportklub székházában talál­kozott a város vezetőivel és közösen megtekintették az „NDK sportja” című kiállí­tást. Ezt követően az NDK megalakulásának 28. évfor­dulója tiszteletére rendezett magyar—NDK barátsági na­pon vettek részt. A program szerint az elnöki megnyitó beszéd elhangzása után az NDK Kulturális és Tájékoz­tató Központjának igazgató­ja országának sport- és test- nevelési témáiról tájékoztat­ta az ünnepség résztvevőit, majd kérdések és válaszadá­sok következtek. A baráti találkozó az elnöki zárszóval ért véget. Lakószoba- garnitúrák, kiegészítő bútorok Az olcsó bútorok kategó­riájába tartozik az Orosházi Faipari Vállalat variálható lakószoba-garnitúrája, vala­mint azok az egyéb kiegészí­tő bútorok, melyeket első­sorban házgyári lakásokba készítenek. A közelmúltban mintegy 1Q0 kereskedelmi partnerét tanácskozásra, be­mutatóra hívta meg a vál­lalat. Ezen egyebek között bemutatták új termékeiket, melyeket a piackutatás alap­ján, a vásárlók igényét fi­gyelembe véve alakítottak ki. A legnagyobb tetszést az új lakószoba-garnitúra aratta, de több kiegészítő bútor is elnyerte a szakemberek tet­szését. A piaci és a fogyasztói igé­nyeket figyelembe véve ál­lítja össze az elkövetkező években gyártmányskáláját a vállalat. Jövőre új szekrény­sor, heverő és egyéb kiegé­szítő bútorok gyártását kez­dik meg. A termelés fokozá­sát a szervezésen túl mint­egy 3,5 millió forint értékű famegmunkáló gépsor vásár­lásával kívánják biztosítani. 1978-ban mintegy 400 lakó­garnitúrával készítenek töb­bet, s az idei 80 millió fo-~' rintos termelési érték várha­tóan 6—8 százalékkal nö­vekszik majd. Az új és a ha­gyományos termékeket kizá­róan a hazai igények kielé­gítésére szállítják. Most mondja meg őszin­tén, hát nincs okom az elke­seredésre? Mit szólná az én helyemben, ha ilyen nevet­ségessé tennék? No, de hadd kezdjem az elején, mert lá­tom, nem érti a panaszomat. Annak idején szépen el­terveztek, megalapoztak en­gem, majd a természet rendje-módja szerint fel is cseperedtem. (Bár úgy hal­lom, ez nem is mindig olyan természetes.) A mére­teimre igazán büszke vagyok, nálam nagyobb testvért csak egyet talál széles e hazában! Repesve várhatnám első csodálóimat, de ehelyett meg­rendültén állok nyolc és fél ezer négyzetméteres alapjai­mon! Nem sejti még, mi a baj? Megmondom. A ne­vem! A családom még cse­Csillagászati hét A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Békés megyei szervezete ez évbeí is csilla­gászati hetet rendez. A bé­késcsabai programsorozat ma, október 5-én 15 órakor a TIT városi székházában kezdődik, ahol „Az űrkutatás Tegnap, október 4-én, dél­előtt ünnepséget rendeztek Békéscsabán a városi tanács vb-termében abból az alka­lomból, hogy elkészült a de­cember 31-re tervezett Újkí­gyós—Békéscsaba közötti 600 milliméteres ivóvíz főnyo­móvezeték, amely csaknem 75 millió forintba került. Az ünnepségen megjelent Fekete Antal, a városi párt- bizottság első titkára, Várai Mihály, a városi pártbizott­ság osztályvezetője, a kivi­telező, a beruházó és az üzemeltető vállalat igazga­tója, képviselői. Vantara János, a városi tanács általános elnökhe­lyettese tájékoztatta a meg­jelenteket arról a munká­ról, amely a megyeszékhely vízellátását, szennyvízelveze­tését segíti elő. A tanács­ülés 1970-ben szennyvíztisz­tításra, -elvezetésre 173,6, a vízbázis bővítésére 56,4 mil­csemőkoromban közzétette a pályázatot, hogy „Legyen ön a névadóm!” Bár ne tette volna! Nagyon megfelelne nekem a mi szolid családi nevünk, amit már mindenki ismer és becsül. No, nem csűröm-csavarom tovább, kimondom, milyen „fantázia” (?) nevet kaptam: UNI-CSABI. És ezért még egy kerékpár is járt juta­lomképpen a nyertesnek! Hát nézzen meg jól — tár­ta ki bánatosan összes üveg­ajtaját az új békéscsabai áru­ház —, olyan kis boltocska­üzletecske vagyok én, hogy csak úgy leunizzanak, meg csabizzanak, mint az aprósá­gokat szokás?! És különben is, hogy lehet ezt a nevet használni? „Megyek az uni- ba?” Hm... Vagy „beugrók az emberiség szolgálatában” címmel dr. Kulin György, az Uránia Csillagvizsgáló nyugalmazott igazgatója tart előadást. A csillagászati hét keretében megyénk városai­ban és községeiben több ha­sonló témájú előadás, vala­mint távcsöves bemutató várja az érdeklődőket. egy pár harisnyáért a csábi­ba?” A pesti nagynénim, akit az efféle névadásban jártas szakemberek olyan remekül Skálának kereszteltek, most biztosan röstellkedik a ro­konság miatt. Ez érthető is. elvégre senki sem szereti, ha nevetségessé válik. Márpe­dig, ha híre megy a dolog­nak, az összes ismerős rajtam, sőt rajtunk kuncog majd. Meg is írtam a nagy­néninek, nyomban az ered­ményhirdetés után expressz­ajánlva, hogy „nénikém, ne gondoljon azért a mi csalá­dunkról semmi rosszat. Kü­lönben is, én nem ilyen lo­vat. .. azazhogy nevet akar­tam!” És tudja mi történt? Pos­tafordultával azt írta a nagynéni, ő egy autót is haj­landó küldeni annak a pá­lyázónak, csak vonja vissza a nevemet! (tóth) Nem csökkent a táppénzes betegek száma Fontos napirendet tár­gyalt tegnap délutáni ülésén a mezőkovácsházi Nagyköz­ségi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. Dr. Krasznai Lász­ló ügyvezető körzeti főorvos számolt be a testületnek a táppénzes betegállományba vett dolgozók helyzetéről. Megállapította, hogy az el­múlt év azonos időszakához képest az idén nem csökkent, sőt bizonyos mértékben nőtt a táppénzes betegek száma. Az okokat vizsgálva rámu­tatott: az új üzemek beindí­tása, a ki- és belépések gya­korisága egyaránt növelte a táppénzes napokat. Az egyre fejlődő, korszerűsödő üze­mekben az ipari munkához nem szokott emberek sokkal hamarabb betegszenek meg és az orvosok is másképpen bírálják el betegségüket, mint az otthon levő házi­asszonyokét. Megemlítette, hogy nincs minden rendben a terhes anyák keresőképtelenségének a megállapításánál. Ehhez mindössze az szükséges, hogy a nőgyógyász igazolást adjon a veszélyeztetett terhesség fényéről, a kismama máris kilenc hónapig táppénzen van. Sajnos, nem mindig megalapozottak ezek a meg­állapítások. Javasolta: le­gyen lehetőség arra, hogy a felülvizsgáló főorvos havon­ta legalább egyszer felül­vizsgálatra küldhesse a ter­melőszövetkezeti betegeket, létesítsenek üzemi orvosi státust, és dolgozzanak ki olyan normatívákat, amely egyöntetűvé tenné a terhesek táppénzes elbírálását. lió forintot irányzott elő. Elkészült többek között a naponta 14 ezer köbméter szennyvizet tisztító mecha­nikai derítő, üzemel a vand- háti és a makkosháti vízmű. A most felavatásra kerülő 15 kilométer hosszú vezeték pedig lényegesen javítja Bé­késcsaba, különösen Erzsé- bethely vízellátását. Ez azt jelenti, hogy a meglevő víz­művek a hat évvel ezelőtti 6 ezer köbméter helyett na­ponta 30 ezer köbméter vi­zet juttatnak el a megye- székhelyre. Ezt követően átnyújtotta a KEVIÉP, a Békés megyei Beruházási Vállalat, a Bé­kés megyei Víz- és Csator­namű Vállalat dolgozóinak, szocialista brigádjainak az elismerő okleveleket és a pénzjutalmakat. Az ünnep­ség azújkígyósi termelőtele­pen folytatódott, ahol Vanta- -a János — képünkön — jel­képesen megnyitotta a veze­ték tolózárát, majd Balogh László telepvezető bemutat­ta a résztvevőknek a vízmű­telepet. D gen, a költő sűrűn kölcsön vett szavai­val élve, bár némileg átalakítva azokat, bízvást állíthatjuk, így lenne érde­mes. Úgy tűnik azonban, könnyebb a csillagoknak pontosan, szépen menniük az égen, mint általánosan, minden beruházásnál elérni a pontos, jó minőségű, te­hát szép munkát. Tegyük hangsúlyossá az ismétléssel: általánosan, minden beruhá­zásnál. Példáink, tényeink, tapasztalataink ugyanis gya­rapodó mennyiségben van­nak arra, miként lehet ilyen módon beruházni, hiszen — a legutóbbi három esztendőt mérlegre helyezve — csök­kent a határidőn túl át­adott ipari fejlesztések szá­ma. Míg a hetvenes évek elején minden három beru­házásból kettőnél késedelem keletkezett, napjainkra a fe­le-fele arány alakult ki. Ami változásként örvende­tes, eredményeként még ke­vés. Főként most, amikor is­mét túlzottan meggyorsult a beruházási tevékenység, ja­nuár és július vége között a szocialista szektorban 23,8 százalékkal többet fordítot­tak ilyen célokra, mint ta­valy a hasonló időszakban. Nagyobb forinttömeg áramlik ki a vártnál, a szá­mítottnál beruházási célok­ra, a summa két hónap alatt 81,3 milliárdot tett ki, s ez, bár módosít a tervszerűsé­gen, önmagában talán még nem hatna elgondolkoztató- nak. Töprengésre okot adó­nak azt tartjuk, vajon a be­ruházók, kivitelezők együt­tese szervezettségben, esz­közellátottságban képes-e zavar nélkül fölzárkózni a megnőtt feladatokhoz, avagy a több pénz, s vele a na­gyobb fejlesztési kedv rövi­desen a gondokat szaporít­ja lassú munkával, átterve­zésekkel, be nem tartott ha­táridőkkel és költségekkel ? Sietség hozhat kárt és nye­reséget, figyelmeztet dolga­ink kétélűségére a népi bölcsesség, azaz nem okvetlen a léptek ritmusa, hanem hogyanja határozza meg, melyik vár ránk a ket­tő közül. Vállalati döntési hatáskörben a már említett 81,3 milliárdból 47 milliár­dot költöttek el január és július között, a pénz na­gyobb része tehát ezen a te­rületen kerül felhasználás­ra, azaz a gondosság óhaj­tása is itt a nyomatékosabb. Emellett szól, hogy az ál­lami nagyberuházásoknál — amint azt a Minisztertanács éppen a közelmúltban meg­állapította — lényegesen ja­vult a kivitelezési fegyelem, már nem számít meghök­kentő ritkaságnak egy-egy létesítmény határidőre vagy annál is korábban történő átadása. összesen 17 ezer különféle létesítmény munkáit kezdte meg a kivitelező építőipar idén, hét hónap alatt, s ez 12 százalékkal több a tava­lyinál. Ennél is nagyobb arányban növekedett — 20,7 Az idén tavasszal közöl­tük, hogy Dombiratos a kis­községek kategóriájában tár­sadalmi munkában megyei első helyezést ért el az el­múlt évben, ezért 80 ezer forintot kapott. A helyi ta­nács úgy döntött, hogy ezt az összeget a közvilágítás kor­szerűsítésére használja fel. Mivel ez a munka erre az évre nem volt betervezve, de jó az együttműködés a DÉMÁSZ medgyesegyházi ki- rendeltségével, az együttmű­ködés alapján kérték, legye­nek segítségükre. E inek eredményeként a Május 1. Szocialista Brigád tagjai százalékkal — e friss fel­adatok költségvetési össze­ge, azaz nagyobb, drágább építmények tető alá hozásá­ról van szó. Ami logikusan a fölkészültség magasabb szintjét is megköveteli, de inkább úgy írjuk le, mert közelebb áll a valósághoz, megkövetelné. Tavaly 59 milliárd forin­tot tettek ki az ipari beru­házások, s az összeg súlyát érzékelhetjük, ha hozzáfűz­zük, az építőipar, a mező- gazdaság és erdőgazdálko­dás, a szállítás és hírközlés, valamint a kereskedelem fejlesztési ráfordításai együt­tesen nem rúgtak ennyire! Így mérlegelve már érthe­tővé válik, miért rendkívü­li az ipari beruházások fon­tossága, népgazdasági sze­repköre, határideje,, költsé­ge. Esztendők óta a vegy­ipar és a gépipar jussa a mezőny vezetése az ipari beruházások forintjainak .^el­költésekor, s mi tagadás, ezen a két területen most már nem is kell lámpással keresni a példásan lebonyo­lított, a határidőket, erede­ti költségeket tiszteletben tartó fejlesztési eredménye­ket. Több kőolajipari, kő­olajipari termékeket feldol­gozó, azután kohászati léte­sítmény igazolja — amint azt az Állami Fejlesztési Bank vizsgálódásai megerő­sítették —, hogy a pontosan szervezett előkészítésnek, a tisztességgel csinált kivite­lezésnek gyorsan mérhető a haszna. Ennek az ellenkezőjére sem kell azonban — sajnos — lámpással keresni a pél­dákat. Korántsem spekula­tív feltételezés, hogy az azo­nos rendeltetésű és1 összegű két beruházásnál — történe­tesen az élelmiszeriparban — mutatkozó tizenkilenc hónapnyi időkülönbséget a szervezettség eltérő színvo­nala teremtette, s az sem a véletlen következménye, hogy megegyező szerkezetű, légköbméterű ipari csarno­kokat hol 16, hol 31, sőt 44 hónap alatt hozzák tető alá. Majdnem négy esztendő ar­ra, amire a másik helyen még másfél sem kellett — luxus. I osszabb időszakból le­szűrt tapasztalat, I hogy a beruházási kedv növekedése csök­kenti a koncentrációt, erősíti a hajlamot a „gyor­san elkezdjük, majd csak befejezzük” típusú beruházói és kivitelezői magatartásra. Holott nyilvánvaló, nem az eredmény, hol, mennyit köl­tenek el — az 1970-es 34 milliárd forint értékű ipa­ri beruházásokkal 1976-ban 59 milliárd állítható szembe —, hanem a befektetések hozta haszon tömege, ter­melési ideje, gyarapodá­sának ritmusa. Ezért érde­mel megkülönböztetett fi­gyelmet a beruházási kiadá­sok idei, számítottnál gyor­sabb, s összetételében a ter­vezettől eltérő növekedése. Mészáros Ottó vállalták, hogy terven fe­lül elvégzik a korszerűsítést. Október 1-én Turcsán And­rás szocialista brigádvezető és öt brigádtag szabad szombatját felajánlva megje­lent Dombiratoson, hogy el­végezze a munkát. A neon­lámpatestek felszerelése nem fejeződött be egy nap alatt, így úgy döntöttek, hogy a legközelebbi szabad szomba­ton is dolgoznak a község főutcáján. A terven felül vállalt munkáért köszönet jár a szocialista brigád min­den tagjának, és Ködmön József kirendeltségvezetőnek, aki szintén ott volt, irányí­totta a munkát. Halárillő eltttt három hónappal Átadták az Újkígyós—-Békéscsaba közötti ivóvíz fönyomévezetéket Fotó: Martin Gábor CSACSI-CSABI Társadalmi munkával korszerűbb közvilágítás Dombiratoson

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom