Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-30 / 256. szám
o 1977. október 30., vasárnap Hétvége KWMWWWHWWWmWMWVMWMWWWWWWl I/ü4CUHi\CUk* ArfjjK Elevenek és holtak Ezekben a napokban fehér virágpompába öltöznek a temetők, s a korán beköszöntő este fényei közt különös hangulatot árasztanak az elhunytak emlékére gyújtott gyertyalángok. Halottaikat ünnepük az élők, remélve, hogy egykor rólunk is megemlékeznek az utódok. Hajdani falu széli sírkertek kapuján mindig látható volt valami vigasztalást ígérő felirat. Itt pihennek azok, akik felett már nincs hatalma a halálnak — hirdették a kopott betűk, s a mezei munkából hazafelé igyekvők naplemente előtt néha betértek őseik birodalmába. Megkapálták a behorpadt hantokat, egy- egy fohászt mormoltak esőért, napsütésért, s ha elfogyott életük fonala, csendben á feledésre várók mellé dőltek. Manapság mintha embertelenné válnának a temetők is. Az elmúlt nyáron — szikrázó kánikulában, elmúlásra csöppet se gondolva — egy sírkőfaragó ismerősöm munkáját figyeltem. Egyetemi tanulmányait hagyta abba új szakmája kedvéért, hiszen mint mondta, nagy jövője van ennek a mesterségnek. Dicsérte a csendet, a tiszta levegőt, s időnként a hűvösben parkoló kocsija mélyéről csapra ütött egy-egy sörösüveget. Szakértő mozdulatokkal készítette a cementet, s dicsekvőn arról panaszkodott, hogy már csak a jövő évre tud felvenni új rendelést. — Hál’ istennek, megbolondultak az emberek. Mindenki családi sírboltot akar készíttetni — mondta. Borzongva néztem a temető szürke betonerdejére. Nem a föld alatti enyészet rémített, hanem a felszínen munkáló, önmutogató, szomszédot itt is túllicitáló kivagyiság. Arra gondoltam, vajon hány olyan hozzátartozót préselnek a tonnás súlyok, akiknek életében egy kedves szót, egy szál virágot is sajnáltak a most oly buzgó rokonok. Vagy ha önmaguknak akarnak emléket állítani az élők, ugyan mit gondolnak, mégis hány hét az örökkévalóság? Hiszen kinek jutna eszébe akár egy kétszáz éves temető fejfái között merengeni? Két- három nemzedék jöttével újra felszántják az egykor örök pihenésre mért földeket, és ez az élet rendje. S a mai betonerődökben se fognak kicsorbulni az ekevasak, ha arra kerül a sor. Régi kövek üzenetét hallgatva minden sírfeliratnál beszédesebbek számomra azok az épületek, amelyek elődeink keze munkáját őrzik. Ha öreg téglák kötőanyagát nézem, gyakran eszembe jut az a sok emberi verejték, amely beépült a falakba. Elképzelem a házak lakóinak életét, s ha nem gondolok a bennünket elválasztó pár száz éves (jelentéktelen!) távolságra, okos beszédünk is van egymással. Bölcsek és józanok ezek az élet szeretetére intő távoli történetek. Ha például a gyulai vár körvonalait nézem távolról, néha elképzelek egy török harcost, aki sok száz kilométeren át vadította magát a „gyaúrok” földjéig, s talán ő is hasonló szemmel leste a messzire pirosló téglafalakat. Eljött ide meghalni, hite szerint a hetedik paradicsomba került, de csontjait a mai építkezések alapozásánál veti felszínre a földmarkoló. Egyszer alkalmam volt egy török kamionnal utazni, s a barátságos sofőrt nézve arra gondoltam, hogy talán őseink valamikor egymás ellen dulakodtak? Nekünk a nemzeti létünket jelentette, hogy százötven év után úgy ahogy túléltük a hódoltságot, ám a kamionos szavaiból ítélve számukra ez csak olyan gáláns kaland volt csupán. Igaz, mi is egyfajta vagánykodó büszkeséggel gondolunk honfoglaló őseink kalandozásaira, amely a felperzselt városok lakóinak aligha jelentett nagy vigalmat. A harcot, melyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés — mondja a költő, s reméljük a mai béke majd utódaink számára biztosít szilárd alapot a boldogabb élethez. Ezért munkálkodnunk egy emberöltő számára is elég feladat. S ha az életünk perceit okosan, emberhez méltón töltjük, ez a röpke földi lét nem is oly kevés. Andódy Tibor MtHHHHittMMtMMHMMlMiUlMMMttMM« Magnósok, figyelem! Sztereó és a moné Három formáját használják napjainkban a hangátvitelnek, az egy-, kettő- és négycsatornás, vagy más néven monó, sztereó és a kvadrofonikus rendszereket. Ezek közül az utóbbi adja a valóságot legjobban megközelítő hangélményt. Ennek magyarázata, hogy a négycsatornás felvételeknél nemcsak a zenekart veszik fel, hanem két mikrofonnal a terem falairól visszavert hangokat is. Így visszakapjuk a koncertterem hangzását. Ha ilyen felvételt hallgatunk, úgy érezzük, ott vagyunk a helyszínen. Mindezek ellenére napjainkban még nem terjedt el széles körben a négycsatornás technika. Sokkal bonyolultabbak és drágábbak a hozzá "szükséges berendezések és hátráltatja térhódítását, hogy még nem dolgozták ki a rá vonatkozó egységes nemzetközi szabványokat. Jelenleg tehát sztereó és monó rádiók, magnetofonok, lemezjátszók között válogathatunk. Mint nevükből is kitűnik, az egycsatornás rendszerek —ilyenek a régi rádiók, lemezjátszók, magnók — egy átviteli csatornával rendelkeznek, tehát valamennyi hangszer, beszélő stb. hangját egyetlen pontból halljuk. A sztereó a két csatorna miatt már térélményt ad. A két hangszóró nem pontosan ugyanazt közvetíti, ezért fülünk nemcsak azt tudja érzékelni, hogy jobbról vagy balról szól valami, hanem a két hangszóró közötti térben is el tudja helyezni a hangforrást. Ha monó műsort hallgatunk, nyugodtan mozoghatunk közben, gyakorlatilag Egészség—higiéné Beszéljünk a torokfájásról! A torokgyulladás, a torokfájás nem pontosan meghatározható, nem tökéletesen és biztosan leírható kóros elváltozás. Csak egyetlen biztos adat állhat rendelkezésünkre a betegség keletkezésével 'kapcsolatosan: a panasz oka valamilyen fertőzőképes kórokozó ártalma, kórélettani jelenléte. Ugyanakkor a beteg rendszerint arról panaszkodik, hogy meghűlt, hogy megfázott. Bizonyos fokig igaza is van. Panaszait — tehát torokfájását — a megfázás, a meghűlés, a hideghatás váltotta ki, de csak mint előse- gítője — hogy úgy mondjam —, mint bűnrészese a kártevőnek, a baktériumnak, a vírusnak vagy igen ritka esetben a fertőző gombának. A hideghatás a torok, a garat, a felső légutak — elsősorban a mandula — szöveteit silányítva a nyálkahártyát átjárhatóvá tette és így a szervezet ellenállóképességének a csökkenése miatt mindenütt jelen levő kórokozók befurakodhattak a szervezetbe és kialakulhatott a semmi biztosat nem jelentő torokfájás, ami gyakran szóra sem érdemes, pár nap alatt elmúló panasz, de néha komoly, az egészséget hosszasan károsító betegség kezdete. Amíg nincs láza, amíg csak enyhe nyelési kellemetlenségei vannak, addig a gyógyszertárban recept nélkül kapható GLYKOSEPT oldattal vagy MENTA csepp oldatával öblögessen és szopogasson fertőtlenítő tablettát. De ha levert, lázas, betegségérzete van, menjen sürgősen orvoshoz, és ne a torokfájástól féljen, hanem attól, ami okozza. Megelőzhető a torokfájás? Igen! Megelőzésének két útja van: az egyik a szervezet védelme a kórokozók rohama ellen. Ez a cseppfertőzés megelőzése és a higiénés szabályok igen gondos megtartása, a másik a szervezet erőállapotának, az egészség egyensúlyának a megtartása és az ártalmak elkerülése. Dr. Buga László a szoba bármely helyén egyformán élvezzük a műsort. Sztereózásnál már más a helyzet, a térélmény, a helyiség egy meglehetősen szűk részére korlátozódik, ez tehát helyhez köti a hallgatót. Szólni kell még egy érdekes jelenségről, mely a sztereó rádióval rendelkezőket érinti. Békés megyében jelenleg — megfelelően méretezett antennával — gyakorlatilag mindhárom rádióadó fogható URH-sávon. Azonbán, amikor a harmadik műsor sztereóadást közvetít, gyakran észrevehetően leromlik a hang, sistergő lesz a vétel. Ennek az a magyarázata, hogy a sztereóadást lényegesen szélesebb sávon kell sugározni, és ilyenkor — műszaki okok miatt — csökken az adó által hasznosíthatóan kisugárzott teljesítmény. Ráadásul ugyanez a helyzet a rádiókészülékeknél is. Sztereóvételnél mintegy négy- ötször rosszabb a rádiókészülék érzékenysége, és ez . okozza a minőségromlást. T udomány—technika Új módszer a földrengések előrejelzésére Üzbegisztán, sőt az egész szovjet Közép-Ázsia földünk egyik földrengéses területe. Alig egy évtizede, 1966-ban pusztult el a főváros, Taskent egy része, de a feljegyzések szerint 1887-ben szamarkandi műemléket rongált meg a földrengés. A taskenti földrengés után hozták létre az Üzbég Tudományos Akadémia szeizmológiai intézetét, amelynek feladata a földrengések kutatása, illetve az előrejelzési módszerek kidolgozása. Taskent alatt 2000 méteres mélységben föld alatti vizek vannak, amelyek kémiai összetételét és ennek változásait már az 1966-os földrengés előtt is tanulmányozták, majd a rengés alatt és után is. Megállapították, hogy a földrengés előtt kb. 24 órával megváltozik a víz kémiai összetétele, rohamosan emelkedik a benne oldott radon-, argon-, hélium- és klórgáz mennyisége, eléri a korábbiak 3-4-szere- sét is. A víz felhozza tehát a készülő földrengésről az információt, csak meg kell azt érteni. Ezt a módszert azóta kipróbálták több helyen is, és az illetékes szervek felfedezésnek minősítették. Azóta a Szovjetunión kívül az USA-ban, Japánban és Olaszországban is alkalmazzák. A taskenti szeizmológiai intézet egyik laboratóriumában (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) ######## ################################################^*#############^############, A világ első fogaskerekűje A múlt században olyany- nyira divatba jött a híres svájci kilátóhegy, a Rigi, hogy a Vierwaldstatti-tó partjáról, a 437 méter magasan fekvő Vitznauból kiindulva 1871-ben megépítették a világ első fogaskerekű vasútiját, fel az 1797 méter magas Kulmig. A 7 kilométer hosszú távot napjainkban 35 perc alatt teszi meg a fogaskerekű, melynek pályáján a legnagyobb emelkedő 25 százalékos. Ma már természetesen villamos áram mozgatja a fogaskerekűt, de létesítésének 100. évfordulójára kuriózumként az alsó állomáson kiállították az első vasút állókazános, fafűtésű, gyermekjátéknak tűnő mozdonyát. A képen látható modellt mWWWWMWWHVWWWWMWWMWWWWMWWVWMWWWWWMMW Divat a kerékpár Japánban nagyszabású nemzetközi kerékpár-bemutatót tartottak, ahol mintegy 100 cég 400 kerékpártípusát állították ki. A nemzetközi kiállításon néhány „csodabogarat” is megtekinthettek a látogatók. Közéjük tartozik a képen látható, meglehetősen primitív, „házilagos” kivitelezésben elkészített kerékpárral kombinált „helikopter”, amely szerencsés esetben néhány másodpercig a földtől elszakadni, lebegni is képes, i (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) az idén állították ki a müncheni Deutsches Museumban, emléket állítva a világ első fogaskerekű vasútja megalkotójának, Nikolaus Riggenbachernek. Olyan tökéletesen élethű, működőképes modellről van szó, ámenét maguk is megindíthatnak a múzeum látogatói. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS)
