Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-30 / 256. szám

1977. október 30., vasárnap o Szalonnasütés, ebédidőben Fotó: Demény Gyula Teljesítették felajánlásukat A közelmúltban közgyű­lést tartott a Gyulai Nép- művészeti és Háziipari Szö­vetkezet tagsága. A Békés­csabán, Sarkadon és Gyu­lán megrendezett értekezle­teken Farkas Gézáné párt­titkár megemlékezést tartott a közelgő Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról. Ezt követően Farkas Pál, a szövetkezet elnöke tájé­koztatta a tagságot az év­fordulóra tett felajánlások teljesítéséről. Örömmel álla­pította meg, hogy a vállalt kétszázalékos termelési ér­téket nem hogy teljesítet­ték, hanem nyolc tizeddel túl is szárnyalták. Ezenkí­vül a dolgozók kommunista szombatokon vettek részt, va­lamint a Sarkadon épülő sportcsarnok építéséhez több mint hat és fél ezer forintot ajánlottak fel. Ötvenhármán a KITE-ben Azt hiszem, kevés olyan újságolvasó, illetve rádió- hallgató ember van, aki még nem találkozott a KITE rö­vidítéssel. A biztonság ked­véért: ez a négy betű a Nádudvari Kukorica és Ipa­ri Növény Termelési Együtt­működésnek a „mezőgazdál­kodó szövetkezetek” körében jól ismert rövidítés. Mióta emlegetik ennyit a KITE-t? Amióta megalakult, azaz 1973 ősze óta. Ennek az eseménynek van Békés me­gyei vonatkozása: az alapító tagok egyike az újkígyósi Aranykalász Termelőszövet­kezet. És azóta? 1974 tavaszán a megyéből már 36 termelőszövetkezet volt tagja a rendszernek. Ebben az évben pedig már 53 békési tsz lépett a KITE- be. Jövőre Békés megyéből 64 tsz és a Hidasháti Állami Gazdaság lesz tagja az együttműködésnek. Kezdetben a KITE-tag- gazdaságok a kukorica, a napraforgó és a cukorrépa termesztésével foglalkoztak. Ma már ezeken a növénye­ken kívül az őszi búzát, a szóját, az őszi káposztarep­cét, a rizst és a cukorrépa- vetőmagot is takarítanak be a KITE-földekről. A kilen­cedik a termesztettek sorá­ban a burgonya, ennek ter­mesztésében a Békés megyei gazdaságok nem vesznek részt. Mit, mekkora területen és milyen eredménnyel termel­nek a KITE-gazdaságok me­gyénkben? Legnagyobb területen, majdnem 27 ezer hektáron őszi búzát termesztenek a gazdaságok. A legtöbb búza­termesztő taggazdaság Észak-Békésben fekszik. Nem véletlen, hogy ezt a tényt említem. Ugyanis a KITE- gazdaságok búza termésátla­ga 47 mázsa ebben az évben. Ez pedig nem túl jó. De ha az Észak-Békésben fekvő földek minőségére gondo­lunk, „mégis” elfogadható. Kukoricából több mint 22 ezer hektárt vetettek, azon­ban a tavaszi belvíz miatt elég nagy területen nem kelt ki ez a növény, illetve az őszi fagyok miatt ugyan­csak nagy területről kellett silóba vágni. Napraforgó 9260 hektáron termett a tsz- ekben. A terület 95 százalé­káról már betakarították a termést, átlaga 17 mázsa hektáronként. Igaz, szójából mindössze 850 hektáron ter­meltek a KITE-gazdaságok, azonban a sorban mégis áll­jon itt következőként. Vala­mennyi gazdaság betakarí­totta már a szóját, eredmé­nye 18 mázsa hektáronként. És, hogy miért következett közvetlén a napraforgó után? Martfűn körülbelül két év I múlva adják át az új olaj­gyárat. Hogy legyen elegen­dő feldolgoznivalójuk, alap­anyaguk, a KITE is felada­tot kapott. A napraforgó- terülpteket akár a szója ro­vására is növelni kell. Ezt a Békés megyei gazdaságok is megtartják. Cukorrépából több mint 6600 hektárt vetettek a me­gyei KITE taggazdaságok. A terület 75 százalékáról már betakarították a termést. Ha­talmasak a répafejek, azon­Veteránok — Csókolom, Mariska né­ni! — Szervusz, Bözsikém! Te itt dolgozol? — Már vagy hat éve. Rá tetszik ismerni a szabászat­ra? Máté Mátyásné, a Szocia­lista Hazáért Érdemrenddel kitüntetett veterán textil­munkásmozgalmi harcos vé­gignéz a hatalmas termen, a modem gépek hosszú során, aztán mosolyogva mondja: — Bizony nem, Bözsikém. Mikor én itt dolgoztam, húsz vég volt a normám, és kéz­zel csináltunk mindent... — Most meg húsz vagon- nyi, és ezek a korszerű ma­sinák segítik a szabászatot — magyarázza a veteránok csoportjának Biró Béla, a Békéscsabai Kötöttárugyár pártbizottságának titkára. Az üzemi KISZ-bizottsággal együtt a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom helyi eseménysorozatának prog­ramja szerint ők hívták meg gyári találkozóra a felszaba­dulás előtt illegális párt- munkát folytató veteránok egy csoportját, akik közül néhányan akkor a textil­gyárban dolgoztak. A pártbizottság titkára az üzem klubtermében köszön­tötte a vendégeket és tájé­koztatta őket a gyár fejlő­déséről. — Sokan emlékeznek még önök közül a régi üzemre, sőt Mariska néni majdhogy­nem az alapítás óta itt dolgo­zott. Szinte nem is mérhető az a fejlődés, amit csaknem 60 éves fennállása óta, de különösen az elmúlt három évtizedben befutott az üzem. Megváltozott minden. A harmadik ötéves tervben 30, a negyedikben 110 mil­liós beruházásból új épüle­tek, gépsorok korszerűsítet­ték üzemünket, az ötödik öt­éves terv 270 milliós beru­házása pedig az ország egyik legmodernebb kötöttárugyá­rát teremtette itt meg. Le­cserélhettük a régi gépeket, bővült a központi telep és ugrásszerűen megnőtt a ter­melés. Jelenleg 100 milliós devizahiteles beruházással ban állományuk szivacsos, így egy-egy pótkocsira na­gyobb tömegű, de kevesebb súlyú répa fér. Persze ez nemcsak szállítási gondokat okoz, hanem a termésered­ményben is megmutatkozik. Eddig az átlag 310 mázsa hektáronként. Rizsből majd 2000 hektáron termesztettek a termelőszövetkezetek, a rizsföldek 80 százalékáról már learattak, egy hektárról 20-25 mázsát takarítottak be. G. E. a gyárban halad tovább á bővítés és alakítjuk ki a telephely korszerűsítését is. A tájékoztatásból a követ­kezőkben kitűnik, hogy a 2600 dolgozót foglalkoztató gyár az ország hetedik leg­nagyobb üzeme az iparág­ban, s a kelmegyártás pro­filgazdája. Pamutfonalból készítik a kelmét olyan szín­vonalon, hogy nyírott ter­mékük nagydíjat nyert a ta­valyi Budapesti Nemzetközi Vásáron, és a világ har­minckét országának piacán kelendő cikk. A régi hagyo­mányos kellékek közül csak a jégernadrág maradt, és a gyermekruházati cikk, amelynek szintén profilgaz­dái. A belkereskedelmi szük­séglet 70 százalékát ők elé­gítik ki. Régen is volt sok „átállás” egyik termékféléről a má­sikra. De hogy évente 1600 mintát készítettek volna (!), ezen már Máté Mátyásné is elámul. — A divatra kell orientá­lódnunk, így maradhatunk csak versenyképesek a vi­lágpiacon — mondja Biró Béla. — Azonnal kell gyár­tanunk és szállítanunk a tő­kés friss rendelését és ez rengeteg nehézséget okoz a gyártáshoz szükséges kellé­kek biztosításában. De meg­éri a fáradságot, mert ez hozza a nyereséget is. Egy varrónő a kötöttárugyárban 5200 dollár értékű terméket állít elő. Sajnos, kevés a varrónő. Négyszázan jelen­leg is gyesen vannak, negy­venötén pedig a közeljövő­ben mennek el. A vendégek érdeklődéssel hallgatták a tájékoztatást, kérdéseikre választ kaptak és elismeréssel vélekedtek a rohamos fejlődésről. Hiszen nem is olyan régen még azt hallották: hullámvölgy­ben van a kötöttárugyár. A jó vezetés, a gazdasági irá­nyítás és a politikai moz­galmi munka szinkronja, a gyár kollektívájának derekas és egyet akaró munkája vé­gül is egyenesbe fordította a görbe vonalakat és a nagy beruházások megtérülése jó Az új munkásfórumok kialakításának határideje: 1977. december 31. Beszélgetés Irliázi Lajosné SZMT-tithárral Vállalataink csaknem két­harmad részében ez év végé­ig meg kell valósítani a Mi­nisztertanács és a SZOT együttes határozatát az üze­mi demokrácia fejlesztésé­ről, azaz működési szabály­zatokba kell fogalmazni azo­kat a módozatokat, amelyek alapján 1978. január 1-től funkcionálnak majd az üze­mi demokrácia fórumai. Ho­gyan állunk e feladatok vég­rehajtásával megyénkben? — erről kérdeztük az SZMT titkárát, Irházi Lajosnét. — Az együttes határozat előtt hogyan érvényesült az üzemi demokrácia? — tet­tük fel az első kérdést. — Feltételei megteremtőd­tek a vállalatoknál. Sőt. Rendszeressé váltak a ter­melési tanácskozások, a szo­cialista brigádokkal, ha nem is rendszeresen, de tanács- kozgattak a gazdasági veze­tők s a szakszervezeti bizott­ságok, szvt-ék testületi üléseken gyakorolták jogkör szerinti kötelezettségeiket a tervezések véleményezésé­ben, a bérfejlesztés, ré­szesedési alap ' felosz­tása stb. kérdéseiben. Másrészt a dolgozók is egyre több érdembeli véleményt mondtak, javaslatokkal éltek a döntések előkészítéséhez, azok végrehajtásához. * Ez mind eredménynek könyvel­hető el. — Mégis, miért volt akkor szükség az új határozatra, mik voltak a régi hiányossá­gai? — Ennek több oka van. Egyrészt a termelési tanács­kozásokon s más megbeszélé­seken sok volt az úgyneve­úton halad. Korábban a ter­melés egyharmada került csak exportra. S noha már azok az országok, amelyek régebben vásárlók voltak, maguk is a gyártók sorába léptek, a csabai gyár még­sem veszítette el piacait, sőt a fejlett tőkés országokban (USA, Nyugat-Németország, Franciaország, Norvégia stb.) tovább bővítette. Ma már a termelés 45 százaléka megy exportra, s az 1978-as ren­delések, is megkötődtek már. Évente átlagosan kétezer tonna pamutot dolgoznak készáruvá, mintegy 600 mil­lió forint értékben. A nagy rekonstrukció előtt 365 mil­lió, volt az éves termelési ér­ték. 1980-ig viszont a 800 millió elérését tűzték célul. A tájékoztató szavaiból igen korrektül az is kicsen­dült, hogy a gyár mai hely­zetének kialakításában a vendégeknek is részük volt, amikor a múlt rendszer el­nyomatástól terhes éveiben töretlenül vállalták a küz­delmet, börtönt és megpró­báltatásokat is elszenvedve a szocialista Magyarország megteremtéséért. ' Biró Béla és Vasas Pálné, a KISZ-bi- zottság titkára bemutatta a vendégeknek a modern üzemrészeket, részletesen kommentálva a látottakat. Kedves félórát töltöttek a veteránok az üzemi óvodá­ban, ahol a gyermekcsopor­tok műsorral fogadták őket, melyet az óvó " nénik a 60. évforduló tiszteletére taní­tottak be. Versek, énekszá­mok varázsolták meghatottá ezeket a perceket s a műsor végén a maguk által készí­tett munkákkal, egy szál szegfűvel ajándékozták meg a látogatókat. Utána kérdé­sek is özönlöttek, őszinte, el­gondolkoztató kérdések: „Ti is jártatok óvodába, bácsik?” „Volt nektek kiskorotokban ilyen szép ruhátok?” Mert e műsor után szépen felöltöz­ve a szovjet hősök emlék­művét mentek megkoszorúz­ni a kötöttárugyári óvodá­sok. v. d. zett átfedés, más szóval ugyanazokról a dolgokról minden szinten értekeztek, ezáltal kissé érdektelenné is váltak már a témák. Ugyan­akkor a megbeszélések elő­készítése sem történt meg. Egyszeri hallás után kellett hozzászólni a vitatott kérdé­sekhez, ami ilyen módon nem volt kellően áttekinthe­tő. Harmadszor pedig, hogy csak a legfontosabbakat em­lítsem, a dolgozók javasla­tainak érdemi intézése hiá­nyos volt. A javaslatok sor­sáról általában nem kaptak választ. — Mi tehát az újszerű az együttes határozatban? — A XI. pártkongresszus hívta fel a figyelmet, hogy _a szocialista demokráciát min­denekelőtt üzemi szinten kell fejleszteni. Az 1018/77-es ha­tározat ezt törvényesíti. En­nek lényege: ha jól működ­tetik a leendő munkásfóru­mokat, akkor ez segít a ve­zetésnek a vállalati tervezés­ben, a feladatok végrehajtá­sára való mozgósításban és elősegíti a vállalatok politi­kai, gazdasági életének fejlő­dését is. A régihez képest a következő lényeges változá­sokat tartalmazza az együt­tes határozat: — Valamennyi, a dolgozó­kat egyformán érintő kér­dést a munkásokkal közösen kell megtárgyalni. Ennek ga­ranciája a gazdasági vezetők, valamint az szvt, illetve az szb-k és a bizalmi testüle­tek együttes tanácskozásá­nak bevezetése. Korábban csak az szb, illetve a válla­lati szakszervezeti tanács döntött a jog szerinti dolgok­ban, s a dolgozókat jószeré­vel csak tájékoztatták erről. Ezentúl a bizalmiak is ott lesznek a döntések, vélemé­nyezések kialakításában. A bizalmiak, akik előtte cso­portjukban megvitatják a témákat, s így közvetlenül a dolgozók véleményét érvé­nyesítik majd a testületi közös megbeszéléseken. Más­részt: a tanácskozások elé differenciáltan kerülnek a megbeszélésre váró ügyek. Ez azt jelenti, hogy az szb, vszt megbeszélésein csak a gaz­dálkodással kapcsolatos dol­gok kerülnek szőnyegre, a szocialista brigádok tanács­kozásain viszont főleg a munkaversennyel összefüggő kérdések szerepelnek majd, míg az üzemrészenkénti megbeszéléseken a munka­hely gondjai, feladatai vál­nak vitatémákká. Ezáltal minden szintű tanácskozáson azok döntenek majd, akik erre a legilletékesebbek. — Hogyan áll az új fóru­mok kialakításának előkészí­tése a megyében? — A határozatot két ütem­ben kell megvalósítani. A megye vállalatainak 70 szá­zalékában 1977. december 31- ig szükséges kidolgozni a vállalati s ugyanakkor a szakszervezeti új működési szabályzatokat is, hogy ezek alapján működhessenek már a leendő munkásfórumok. A vállalatok másik része 1978. december 31-ig valósítja meg az együttes határozatból adó­dó feladatokat. A megye mintegy 130 ezer szervezett dolgozóját érinti az 1018-as határozat és 292 szakszerve­zeti alapszervezetünk mint­egy 16 ezer tisztségviselőjé­nek, köztük csaknem 11 ezer bizalmijának és bizalmihe­lyettesének, valamint 2960 szocialista brigádvezetőjének van közvetlen feladata az előkészítésben. Nagy, megyei székhelyű vállalatainknál az intézkedési terveknek megfe­lelően halad ez az előkészí­tés. Jelenleg a vállalatoknál el­kezdték az új működési sza­bályzatok kidolgozását. Az Orosházi Üveggyárban, a tég­la- és cserépipari vállalatnál, a baromfifeldolgozóban, a Békés megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál, a Volán­nál és a Gyulai Harisnya­gyárban jól, ütemterv szerint halad ez a munka. A gyáregy­ségeknél azonban van elma­radás. Pedig az új működési szabályzatok kidolgozása ad törvényes keretet majd a leendő munkásfórumok mű­ködésének. Néhol* a gazdál­kodás gondjai, az év végi hajrá, a jövő évi tervezés meg az új munkaverseny- határozat realizálásából származó tennivalók, úgy lát­juk, kissé háttérbe szorítot­ták az üzemi demokrácia fej­lesztésére vonatkozó felada­tokat, amelyek megvalósítá­sának határideje pedig 1977. deceber 31-e. Ezért helyes lenne gyorsítani, folyamato­sabbá tenni ezt a munkát. Annál is inkább, mert az üzemi demokrácia' fejlődése már a jövő esztendőben is újabb lendítőkereke lehet a vállalati tennivalók, a ter­melés gazdaságosabb vitelé­nek — fejezte be tájékozta­tóját Irházi Lajosné. v. d. mtmnMHMMmHHMMmtMummHMMHWMM Az NSZK egyik északi gazdaságában kétfejű borjú szüle­tett. Az állatorvosok 10 napos életben maradására számí­tottak, azonban a négy szemű, négy fülű, két orrú torzszü­lött csak pár órával élte túl világrajövetelét. Most a hannoveri egyetemen tanulmányozzák a biológiai csodát, választ ke­resve a rendellenességre (FOTO: DPA — MTI — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom