Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-28 / 254. szám

1977. október 28., péntek lEHJiJLfiTH A Nagy Október emlékére ünnepi műsorok bemutatásá­val készül megyeszerte a moziüzemi vállalat. Békés­csabán a Brigád moziban no­vember 3-tól 7-ig, a Terv mo­ziban pedig november 8-tól 9-ig vetítik a Fehér hajó cí­Biharban jártunk Megalakult Tótkomlóson is az önálló TIT-szervezet Tótkomlóson a napokban megalakult az önálló TIT- szervezet. Az alakuláson Elek László, a TIT megyei szervezetének alelnöke be­szélt a feladatokról, majd az elnökség nevében Lugosi Má­tyás iskolaigazgatónak, az orosházi járás területén vég­zett pedagógiai ismeretter­jesztő tevékenységéért és Szokolay Sándornak a kép­zőművészeti kultúra terjesz­tésében kifejtett munkájáért köszönetét és elismeré­sét fejezte ki. Elek Lász­ló mindkettőjüknek átnyúj­totta a TIT emlékplakettjét. Az önálló szervezet tagjai elhatározták, hogy a jövőben még alaposabb és tervsze­rűbb munkával kapcsolód­nak be a közművelődés cél­jainak megvalósításába. Fergeteges sikerű előadás Kétegyházán Szovjet filmek a 60. évfordulóra mű líraian szép szovjet fil­met. Ajtmatov regénye alap­ján forgatták a filmet, amelyben egy kisfiú ismer­kedik a világgal, az ő sze­mén keresztül láttatja a- rendező a felnőttélet ellent­mondásait. A fasiszta támadó háború elleni küzdelem nagy fordu­latával, a sztálingrádi csatá­val kezdődik A szabadság katonái című 4 részes szov­jet film. A film dokumen­tumszerű hűséggel követi a hitleri hadigépezet szétzúzá­sának eseménysorozatát. ^A szabadság katonáinak első és második részét Gyulán az Erkel moziban, november 17-től 20-ig vetítik, Békés­csabán pedig a Szabadság moziban november 21-től 23- ig, a harmadik és negyedik részt Gyulán november 24- től 27-ig, Békéscsabán 28-tól 30-ig játsszák a mozik. A polgárháború első évei­ben új eszmék, lehetőségek születtek a művészetben. Nyikita Mihalkov A szerelem rabja című film rendezője egy ünnepelt némafilmsztár alakján keresztül mutatja be a művészek öntudatra ébre­dését. Az új szovjet film megyei bemutatója Gyulán a Petőfi moziban lesz novem­ber 10-én, ahol november 13- ig játsszák. Mezőkovácsházán november 14-én és 15-én, Orosházán november 24-én, 25-én, Békésen pedig novem­ber 28-tól 30-ig vetítik A szerelem rabja című filmet. Szerdán este a kétegyházi vendégszerepléssel kezdte magyarországi turnéját a nagyváradi Bihorul ének-ze­ne és táncegyüttes. A színpadon felsorakozott együttes tagjait Szilágyi Pé­ter, a Magyarországi Romá­nok Demokratikus Szövetsé­gének főtitkára köszöntötte, hangoztatva egyebek között, hogy a román együttes ma­gyarországi vendégszereplései jól segítik a két szomszédos nép barátságának elmélyíté­sét. Aztán megkezdődött az előadás, amit pattogó rit­musú zenekari szám vezetett be. Néhány perc után a kö­zönség már a bihari dimbes- dombos, festői tájakon érez­te magát. Maria Sidea, Flo- rica Ungur, Dumitru Sopon, az együttes énekes szólistái a legszebb bihari népdalokat, az úgynevezett doinákat ad­ták elő kitörő tetszésnyilvá­nítás között. A táncosok szí­nes, festői népviseletben mu­tatták be a táj néptáncait. Különösen nagy sikert ara­tott a világhírű román tánc, a „calasul oltenesc”. A zene­kar szólistái is bizonyíthatták virtuóz tudásukat, harmoni­ka-, hegedű- és klarinétszó­lókkal. Sűrűn viharzott a taps, nem egy számot több­ször kellett megismételni. A fergeteges sikerű előadás után a nagyközség vezetői ajándékkal kedveskedtek az együttesnek. A Bihorul ének-zene és táncegyüttes tegnap a Hajdú megyei Pocsajon, ma pedig Furtán vendégszerepei. Szombaton Battonyán foly­tatják műsorukat, az utolsó előadásra vasárnap este Méhkeréken kerül sor. Az együttes látványos táncai méltán váltak Európa-hírűvé 'WWWWVWWVWVWVWVWVWWWWVWVWWVWVVWWWVVWWV» 1 Tímár Ede: CSILLAGOSOK, KATONÁK... 4. 1918 folyamán Moszkvában a magyar csoport iskolát szervezett, amelyen több mint száz agitátort 'képeztek ki. Az agitátorok aztán sikeres felvilágosító munkát végez­tek a hadifoglyok, az inter­nacionalista vöröskatonák, valamint, az Ukrajnában ál­lomásozó osztrák—magyar megszálló csapatok körében. Rendszeresen gyűléseket tar­tottak a fogságból hazaindu- Wk körében. A szervezett, átgondolt és széles körű felvilágosító munka eredményeként a ma­gyar hadifoglyok mind job­ban megértették az oroszor­szági szocialista forradalom eseményeit, jelentőségét, ta­nulságait. 1918 áprilisában és máju­sában megalapították az OK(b)P más külföldi — né­met, román, jugoszláv, cseh­szlovák stb. — csoportjait is. E csoportok tevékenységének az összehangolása és irányí­tása végett 1918 májusában az OK(b)P Központi Bi­zottsága mellett Moszkvában létrehozták a Külföldi Cso­portok Központi Föderáció­ját. A föderáció elnökévé Kun Bélát választották, ami kétségtelenül a magyar kommunista csoport tekinté­lyének, munkájának az elis­merése volt. A föderációnak a megalapítását a III. Inter- nacionálé létrehozása felé tett lépésnek tekinthetjük. A bolsevik párt és Lenin roppant fontosnak tartotta az internacionalisták, á külföl­di kommunisták körében vég­--------------------------------------­z ett munkát. Lenin több al­kalommal is fogadta az in­ternacionalisták vezetőit — köztük Kun Bélát, Szamuely Tibort — s ezeken a találko­zásokon, ahogy maga Lenin írt róla „a kommunizmusról és a kommunista forrada­lomról” cseréltek eszmét. Sokat törődött az interna­cionalisták ügyeivel J. M. Szverdlov, az összoroszor- szági Végrehajtó Bizottság elnöke, az OK(b)P titkára. Nagy munkát végeztek a volt hadifoglyok körében a bolsevik párt kiemelkedő ve­zetői, mint Sz. M. Kirov Asztrahanyban, V. V. Kujbi- sev a Volga mentén, P. P. Posztisev és Frunze a keleti fronton és Turkesztánban, J. J. Bograd Szibériában. Az OK(b)P VIII. kongresz- szusán, a párt Központi Bi­zottságának beszámolójában Lenin sokra értékelte a kül­földi kommunista csoportok munkáját, jelentőségét, s a következőket jelentette ki: „Meg kell mondanom, hogy ezekből kirajzolódik az igazi alapja annak, amit a III. Intemacionálé érdekében tettünk... Propagandát és agitációt folytattunk az Oroszországban tartózkodó külföldiek között és egész sor külföldi csoportot szervez­tünk. Ezeknek a csoportok­nak elég jelentős számú tag­ját teljes egészében beavat­tuk a fő politikai tervekbe és az általános politikai felada­tokba olyan értelemben, hogy megsemmisítettük ve­lük a vezérvonalakat. Azok­ból a hadseregékből, ame­lyeket az imperialisták kizá­rólag saját érdekükben léte­sítettek, több százezer hadi­fogoly ment vissza Magyar- országra. Németországba, Ausztriába és munkájuk eredményeképpen a bolseviz- mus bacilusai teljesen el­árasztották ezeket az orszá­gokat.” Harcban az utolsó töltényig „Miért nevezzük magun­kat kommunistáknak?” — ezzel a címmel írt cikket az irkutszki magyar forradalmi újság, a „Világforradalom” 1918. május 15-i számában Ember Lajos. „A Kommunista Párt programja: a forradalom ál­tal megnyitni az utat a sza­bad társadalom felépítésé­hez, 'a munkástársadalom­hoz.” — hangsúlyozta írásá­ban a szerző. Ember Lajos ezt a cikkét abból az alkalomból írta, hogy az irkutszki hadifo­goly-kongresszus határoza­tot hozott a szibériai forra­dalmár hadifoglyok szerve­zetének a nevéről. A szer­vezet a Szibéria Külföldi Munkásainak Kommunista (Szociáldemokrata) Pártja nevet vette fel. Ezen a kong­resszuson Ember Lajost a párt Központi Végrehajtó Bizottságának a tagjává vá­lasztották, majd őt bízták meg a „Világforradalom” szerkesztőségének vezetésé­vel. A lap közölte az 1918. áp­rilis 15-én megtartott „kül­földi munkások nemzetközi szervezeteinek szibériai kongresszusán” kidolgozott és elfogadott pártprogramot. E programban egyebek kö­zött leszögezték: „A külföl­di munkások az orosz forra­dalomban a világforradalom kiindulópontját és az orosz szovjetköztársaságban a be­következő világforradalom támaszát látják, ezért készek a szovjétköztársaságot gaz­daságilag minden eszközzel, a Vörös Hadseregbe való be­lépéssel megerősíteni; ké­szek veszély esetén a leg­messzebbre menően megvé­delmezni.” A program befejező be­kezdése : „Szibéria külföldi munkásai avval a felhívás­sal fordulnak bajtársaikhoz, hogy ébredjen tudatára min­denki annak, hogy hol van most a helye, és csatlakoz­zon a párthoz. Gyávaságnak és ingadozásnak most nincs helye! Aki életét ellenségei­ért kockára tudta tenni, fél­tené életét adni saját érde­kéért? Döntsük le a kapi­talista diktatúrát, és emel­jük helyébe a világ prole­tárjainak diktatúráját.” Ember Lajos 1894. októ­ber 6-án született Kolozsvá­rott. ötéves volt, amikor édesapját elvesztette. Polgá­ri iskolát végzett, majd ro­konai támogatásával Buda­pestre került, ahol a Markó utcai reáliskolában tovább tanult. Kiváló diák volt, verseket, elbeszéléseket írt, matematikai díjat nyert. 1913-ban érettségizett. Egy évet tanult a Műegyetemen. Egyetemistaként lett a Ga- lilei-kör tagja.' A világháború kitörésekor az elsők között behívták a hadseregbe. Előbb Kolozs­várott szolgált, majd Nagy- szebenbe került. A 23. gya­logezred II. pótzászlóaljával küldték a frontra. (Folytatjuk) Hogy teljes értékűek legyenek! Az egészségileg károsult fiatalok pályaválasztásáról A pályaalkalmasság a meg­felelés jogi, egészségügyi és pszichikus követelménye­inek egységét foglalja magá­ba. Ezek a pályaalkalmassá­gi tényezők az egyes pálya- választóknál különböző fon­tosságúak. Egy teljesen e- gészséges tanuló admi­nisztratív jellegű pályára irányulása esetén például nem okoz gondot egészség- ügyi alkalmasságának a kér­dése. Pályaválasztásával kap­csolatban felhőtlenül ráirá­nyíthatja figyelmét érdeklő­désének, képességeinek, élet­céljainak a megfogalmazá­sára, azaz pszichikus alkal­masságának a milyenségére. Az egészségileg károsult fiatalok esetében viszont megkülönböztetett figyelmet kell fordítani egészségi alkal­masságuk megállapítására. Az egészségkárosodás mérté­kétől függően ugyanis mun­kaalkalmasságuk körének korlátozásával kell számol­ni. Tömören: a megyei to­vábbtanulási lehetőségeknek csak egy részéből, a súlyo­sabb esetekben csak töredé­kükből választhatnak. Éppen abból a nagyon is humá­nus meggondolásból, hogy ne folytassanak olyan szak­mai tevékenységet, amely fokozott balesetveszéllyel vagy további egészségkároso­dással járna. De a pályavá­lasztás egyik leglényegesebb .szempontját, nevezetesen a jó teljesítmény és a sikerél­mények sem garantálhatok az egészségügyi alkalmatlan­ság esetén. Az egészségügyi alkalmas­ság kiemelt fontosságát az is indokolttá teszi, hogy a pályaegészségügyi követel­mények „kizáró okokként” jelentkeznek. Tehát a 8. osz­tályban esedékes alkalmas- sági orvosi vizsgálaton való nem megfelelés egyben a szakiskolai felvételt is kizár­ja! Az egészségileg károsult tanulóknál végső soron az e- gészségi állapot meghatáro­zó tényezője a pályaválasz­tásnak. A felsorakoztatott okok miatt mind a Békés megyei Tanács V. B. egészségügyi osztálya, mind a Békés me­gyei Pályaválasztási Tanács­adó Intézet, s egyre több or­vos és pedagógus fáradozik a társadalmilag fontos fel­adatkör megoldásán. A PTI habilitációs, szaktanácsadó tevékenysége során az egész­ségkárosult tanulókat olyan, az egészségi állapotuknak megfelelő pályákra igyekszik irányítani, amelyekben — egészségük további károso­dása nélkül — százszázalé­kos munkát tudnak majd vé­gezni. A PTI felhívására a jelen tanévben az iskolaorvosok és pedagógusok mintegy 500(!) pályaválasztásukban egész­ségügyi okok miatt bizony­talan felső tagozatos tanu­lót derítettek fel és jelent­keztettek szakvizsgálatra. Az eddigi tapasztalatok sze­rint azonban az egészségi­leg problematikus tanulók száma ' ennél lényegesen több! Nagyon fontos lenne, hogy ezek a fiatalok ne az „utolsó pillanatban”, vagy a jelentkezés kudarca után jussanak el a pályaválasztá­si intézetbe. A gyermek, a szülő, s minden közreműkö­dő elsőrendű érdeke, hogy még időben kerüljön sor a segítségnyújtásra. Az egészségileg károsult gyermekekben le kell győz­ni a betegségtudatot, s a jö­vőtől való félelmet. Megkell ismertetni velük azokat a pá­lyákat, amelyeket kiemelkedő képességeik birtokában vá­laszthatnak. Ha elegendő idő van az ajánlott pályák­kal való megbarátkozásra, akkor különösebb lelki meg­rázkódtatás nélkül megvaló­síthatók a helytelen válasz­tások korrekciói is. Inkább az 5—6., semmint a 8. osztályban kezdjünk foglalkozni az érintett gyer­mekek pályaegészségügyi al­kalmasságával. Már csak azért is, mert nemegyszer a 8. osztályig korrigálhatok vagy csökkenthetők az egészségügyi problémák. Az •érdekelt fiatalok szüleinek azzal is számolniuk kell, hogy speciális esetekben a Békés megyei Pályaválasz­tási Tanácsadó Intézet bu­dapesti intézeti vizsgálatok­ra küldi, illetve elhelyezés­re javasolja a tanulót. En­nek a lebonyolítási ideje azonban több hónap is le­het. A felső tagozat alsóbb évfolyamainak a jelentkezé­se még azért kívánatos, mert a jellemző egészség- ügyi esettípusok megismeré­se továbbtanulásuk intéz­ményes lehetőségeinek a megteremtésére ösztönöz. Éppen a sürgető igények sarkallták például a békés­csabai Továbbképző Kisegí­tő Iskola létrehozását. Az egészségileg károsult fiatalok továbbtanulási, munkábaállási lehetőségei­nek a megteremtéséért so­kat tehetnek a munkahe­lyek és társadalmi szerveze­tek is. Tegyünk értük, hogy ők is teljes értékű, boldog emberek lehessenek! Dr. Mosonyi Éva— Bőke Gyula Veszprémbe, az „Ifjú Koreográfusok Fórum”-ára készülnek a gyomai Körösmenti Együttes táncosai, hogy bemutassák Gyapjas László, fiatal művészeti vezető legújabb táncjáté­kait. Képünk a próbán készült, a gyomai művelődési házban Fotó: Gál Edit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom