Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-28 / 254. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TflNflCS LAPJA 1977. OKTÓBER 28., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM A Csepel röpgyűléseken ismertették az MSZMP KB levelét A Csepel Vas- és Fémmű­vek párt-végrehajtóbizottsá­gának csütörtöki ülésén Ko­vács Antal, az MSZMP KB ipari, mezőgazdasági és köz­lekedési osztályának vezetője átadta Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság nevében a Csepel Művek dolgozóihoz írt levelét. A KB első titkára a csepeli munkásoknak a ju­bileumi munkaverseny-válla- lásaik teljesítéséről beszámo­ló levelére válaszolt. A CSM párt-végrehajtóbizottsága úgy döntött, hogy a levelet röpgyűléseken ismertetik a kollektívákkal. A műszakok után 30 ezer munkás vett részt a vállalat valamennyi gyáregységében és üzemé­ben, összesen mintegy 370 helyen megrendezett lelkes hangulatú munkásröpgyűlé- seken. Hz MSZMP Központi Bizottságának levele a Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak! ERNSZT ANTAL, a pártbizottság első titkára, KARKALiK JÄNOS, SZT vezető titkár, OROSZ FERENC, a KISZ-bizottság titkára, SOLTÉSZ ISTVÁN vezérigazgató elvtársak kezeihez CSEPEL Kedves Elvtársak! Örömmel vettük kézhez levelüket, amelyben arról számolnak be, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulójának méltó megünneplésére janu­árban tett vállalásaikat — egymilliárd-tízmillió forint értékben — október 25-re, határidő előtt maradéktala­nul teljesítették. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága szívből gra­tulál a Csepel Vas- és Fém­művek kommunistáinak, szo­cialista és munkabrigádjai­nak, a gyár egész kollektívá­jának a nagyszerű munkasi­kerhez. A -gyár dolgozói a történelmi évfordulóhoz, a jubileumi verseny kezdemé­nyezőihez, forradalmi ha­gyományaikhoz méltóan munkásbecsülettel tettek eleget adott szavuknak, fe­lelősséggel teljesítették, amit vállaltak. A Központi Bizottság nagy­ra értékeli, hogy a csepeli kezdeményezés követőkre ta­lált az egész országban. Munkások, parasztok, értel­miségiek, alkalmazottak nagy tömegei vállalták, hogy a munkaversenyben nyújtott teljesítményeikkel is hozzájá­rulnak a Nagy Október mél­tó megünnepléséhez, s egy­ben feladataink megoldásá­hoz, a lakosság életkörülmé­nyeinek javításához, a fejlett szocialista társadalom építé­séhez. A versenyben részt vevő, élenjáró dolgozók, üze­mek, vállalatok odaadó, len­dületes munkájukkal, kezde­ményezéseikkel sokat tettek és tesznek azért, hogy nép­gazdaságunk megfelelhessen az új, magasabb követelmé­nyeknek, s az eddigihez ha­sonlóan a jövőben is dina­mikusan fejlődjék. A jubi­leumi munkaverseny újabb kifejezője népünk öntudatá­nak, nemzeti egységének, szocialista hazafiságának, proletár internacionalizmu­sának, s hozzájárult hazánk nemzetközi jó hírének gya­rapításához. A Központi Bizottság ez alkalomból is üdvözli mind­azokat, akik csatlakoztak a csepeli felhíváshoz és cselek­vő részesei a jubileumi mun­kaverseny eredményeinek. Meggyőződése, hogy a ver­seny töretlen lendülettel folytatódik tovább és előse­gíti idei népgazdasági ter­vünk sikeres teljesítését. A jubileumi verseny minden résztvevőjének további mun­kájához jó egészséget, sok sikert kívánunk. BUDAPEST, 1977. október 27. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében KÁDÁR JÁNOS első titkár. Kiállítás a magyar—szovjet barátság szellemében Az Országos Hadtörténeti Múzeum, a Munkácsy Mi­hály Múzeum és a Fegyve­res Erők Klubja „Magyar internacionalisták a szovjet­hatalomért — bolsevikok a Magyar Tanácsköztársasá­gért” címmel kiállítást ren­dezett a Nagy Október 60. évfordulója tiszteletére Bé­késcsabán, a Fegyveres Erők Klubjában. Ságvári György, a Hadtör­téneti Múzeum tudományos munkatársa megnyitójában többek között a következő­ket mondotta: „A magyar munkásosztálynak, a magyar népnek külön okai is vannak a megemlékezésre. 1917-ben mintegy százezer magyar in­ternacionalista vett részt a szovjethatalom győzelméért és megvédéséért vívott harc­ban. Közülük 30 ezren ál­dozták életüket a születő első szocialista államért. A most megnyíló kiállítás is jó példája a lenini interna­cionalizmusnak, a szovjet— magyar barátságnak.” A megnyitó után Szobek András, 1919-es veterán, • a felszabadulás után megala­kult Békés megyei pártbi­zottság első titkára emléke­zett a Tanácsköztársaság eseményeire. Budapestre érkezett Raymond Barre francia miniszterelnök Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghí­vására csütörtökön hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Raymond Barre, a. Francia Köztársaság minisz­terelnöke. Ütjára elkísérte felesége, Eve Barre is. A francia miniszterelnök kíséretében Budapestre ér­kezett André Rossi külkeres­kedelmi miniszter, Jean- Francois Deniau külügymi- nisztériumi államtitkár, Ro­ger Vaurs, a külügyminiszté­rium tudományos-technikai és kulturális kapcsolatok fő­igazgatója, Christian d’Au- male, a külügyminisztérium kétoldalú gazdasági kapcso­latokkal foglalkozó igazgató­ságának megbízott vezetője, a magyar—francia vegyesbi­zottság társelnöke, Jacques Alexandre, a miniszterelnök kabinetjének sajtófőnöke. Raymond Bressier, a Francia Köztársaság budapesti nagy­követe, a magyar fővárosban csatlakozott a kísérethez. A Francia Köztársaság mi­niszterelnökét ünnepélyesen fogadták a Ferihegyi repülő­téren, amelyet francia és magyar zászlókkal díszítet­tek. A főépület előtt csapat- zászlóval felsorakozott a magyar néphadsereg dísz­zászlóalja. A fogadtatásra megjelent Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a Főváro­si Tanács elnöke, Rónai Ru­dolf, a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének elnöke és Varga József, a Miniszterta­nács Titkárságának vezetője. Ott volt Veress Péter, ha­zánk párizsi nagykövete. Je­len voltak a fogadtatásnál a (Folytatás a 2. oldalon) Ülésezik a KISZ Központi Bizottsága Csütörtökön összeült a KISZ Központi Bizottsága. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első tit­kára tájékoztatta a testületet az MSZMP Központi Bi­zottságának legutóbbi ülésé­ről. Ezután Nagy Sándor­nak, a KISZ KB titkárának előterjesztésében ták és elfogadták KB intézkedési MSZMP KB-nak távú külgazdasági megvitat- a KISZ tervét az „A hosszú politiká­nak és a termelésszerkezet fejlesztésének irányelvei” cí­mű határozata végrehajtá­sára. A KISZ Központi Bizott­sága ma, pénteken folytatja munkáját. Az orosházi Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár az elmúlt évben kezdte meg a pb-gázpalackokhoz a reduktorok gyár­tását. Tavaly csaknem 90 ezret készítettek e termékből, az idén mintegy 250 ezret gyártanak és szállítanak hazánk öt gázszolgáltató vállalatának Fotó: Veress Erzsi Jobban dolgozni, okosabban kereskedni Mintegy kétszáz vállalati és állami, gazdasági és tár­sadalmi vezető részvételével dr. Biró József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese tartott előadást tegnap dél­előtt Békéscsabán. A szakember fölvázolta ötéves tervünk eredményeit, gondjait, majd részletesen elemezte az 1977-es gazdasá­gi évet és a jövő évi fel­adatokat egy most készülő átfogó elemzés néhány elő­zetes tanulsága alapján. Az előjelek szerint — mondotta — 1977 sikeres év'lesz mind az iparban, mind a mező- gazdaságban. Mutatja ezt az is, hogy számottevően, a ter­vezettnél is jobban nő a nemzeti jövedelem. Ugyan­akkor azonban a külgazdasá­gi folyamatok negatív hatá­K világtakarékossági nap megyei ünnepsége Mezőkovácsházán A takarékpénztárak 1924- ben Milánóban megtartott értekezletén elhatározták a résztvevők: október utolsó munkanapja legyen minden évben világtakarékossági nap. E napon szerte a vi­lágban, így hazánkban is méltatják a takarékosság je­lentőségét. A világtakarékossági nap jegyében került sor október­ben a Békés megyei takaré­kossági napokra, melyek az október 27-én, tegnap, Me­zőkovácsházán megtartott megyei ünnepséggel zárul­tak. A Hazafias Népfront megyei bizottsága, az OTP Békés megyei Igazgatósága és a Fogyasztási Szövetkeze­tek Békés megyei Szövetsé­ge világtakarékossági nap alkalmából rendezett ün­nepségén Sütő Imréné, a Hazafias Népfront mezőko­vácsházi nagyközségi bizott­ságának titkára köszöntötte a megjelenteket, közöttük Szabó Istvánt, az MSZMP mezőkovácsházi járási . bi­zottságának első titkárát, Csulik Mihály, a Járási Hi­vatal vezetőjét, Martincsek Lászlót, az OTP megyei igaz­gatóját, Sarkadi Istvánt, a MÉSZÖV elnökét, Korcsok Andrásné országgyűlési kép­viselőt, valamint a gazdasá­gi egygségek, intézmények, társadalmi és tömegszerveze­tek, társpénztintézetek kép­viselőit. Ezután Zalai György, a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának alel- nöke méltatta a takarékos- sági mozgalmat, s ennek kapcsán országos és megyei adatokat ismertetett. El­mondta többek között, hogy a világtakarékossági nap al­kalmából rendezett megyei ünnepségnek méltó helyszíne Mezőkovácsháza; a járás jó példával jár élen a takaré­kosságban, a betétállomány megközelíti az 509 millió fo­rintot. Békés megyében pe­dig több mint 200 ezren ren­delkeznek betétkönyvvel, s a megtakarított összeg több mint 3 milliárd 684 millió forint. A betétek összege csak 1977-ben több mint 259 millió forinttal növekedett! „Takarékosság — gondtala­nabb élet” — ezzel, az egész világot átfogó jelmondattal fejezte be beszédét az elő­adó: A világtakarékossági nap alkalmából rendezett megyei ün­nepségen a résztvevők Zalai Györgyöt hallgatják fotó: Gál Edit sa, a valuták romlása a vártnál jobban érvényesül, s ez kedvezőtlenül érinti nép­gazdaságunkat főként azért, mert nemzeti jövedelmünk­nek csaknem a fele külke­reskedelmi forgalomból származik. A jövő — és el­sősorban a döntő fontossá­gú 1978-as év — feladata te­hát az, hogy a termelésben és a kereskedelemben lehe­tőleg előre _. számoljunk a kedvezőtlen tényezőkkel, a tőlünk függőket pedig kö­vetkezetesebben formáljuk. Így például nyereségesebb árpolitikát alakítsunk ki az exportban is, növeljük to­vább a hatékonyságot és mindenütt, mindenkor jól eladható termékeket állít­sunk elő. A továbbiakban az előadó beruházásaink megvalósulá­sát elemezte. Az ezzel kap­csolatos nem éppen kedvező tapasztalatok a vállalati be­ruházások megvalósulását mutatják, — az államiak vi­szont általában nem halad­nak megfelelően. Ezért is­mét szükséges a beruházá­sok viszonylagos korlátozá­sa és fokozottabb pénzügyi ellenőrzése, továbbra is ki­vételes támogatást élvez azonban a lakás- és iskola- építés, valamint az egész­ségügyi létesítmények. Gaz­dálkodásunk eredményessé­gében — fejtegette tovább — még inkább kulcskérdés lesz a jövőben a külkeres­kedelem. Ez azt jelenti, hogy jövőre tőkés exportunk még fokozottabb, növelésére, viszont az innen - származó áruk csökkentésére kell tö­rekednünk. Változatlanul igen jelen­tős kihasználatlan tartalé­kaink vannak a termelé­kenységben. A munka ter­melékenységének növekedé­si üteme bár sokat javult, továbbra .sem jó: még min­dig jobban megfizetjük a gyengébh munkát, illetve rosszabbul ismerjük el a jó munkát, mint kellene. Hogy ez megváltozzon, azt — egyebek közt — néhány jö­vőre bevezetendő új gazda­sági szabályzó is szolgálja majd gazdasági egységeink­nél, és további- szabályzók módosítására is szükség lesz, elsősorban egyes anyagok (pl. vaskohászati termékek) és. az ^lektoromos energia termelői árában. (vj)

Next

/
Oldalképek
Tartalom