Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-19 / 246. szám
1977. október 19., szerda o ítélet Úttörő- és ifjúsági házak vezetőinek tanácskozása Sziics Istvánná, az úttörőszövetség főtitkára előadását tartja Országos tanácskozás színhelye ezekben a napokban a békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőház. Itt rendezték meg az úttörőházak, az úttörő- és ifjúsági házak igazgatóinak értekezletét, amely október 18-án, tegnap reggel kezdődött. A tanácskozást Pataki József, az úttörőszövetség Békés megyei elnöke nyitotta meg, köszöntve a megjelenteket, közöttük Szűcs Istvánnét, az MSZMP KB tagját, az úttörőszövetség főtitkárát, Csaba Jánost, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Sasala Jánost, a békéscsabai városi pártbizottság titkárát, Nagy Jánost, a megyei tanács elnökhelyettesét, Szabó Miklóst, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkárát, Müllner Jenő- nét, az Állami Ifjúsági Bizottság osztályvezetőjét, valamint a párt-, KISZ-, állami szervek, minisztériumok képviselőit. A megnyitó után Szűcs Istvánná tartotta meg előadását. Az úttörőszövetség főtitkára szólt az úttörőházaknak a gyermekszervezet politikai nevelő munkájában betöltött szerepéről, majd foglalkozott ezen intézmények helyzetével, feladataival. Beszélt azokról a tapasztalatokról, amelyek 1973 óta — ekkor kerültek az úttörőházak tanácsi kezelésbe — jellemzik e speciális intézmények tevékenységét. Müllner Jenőné „Az ifjúsági létesítmények új irányelveinek értelmezése, alkalmazása a mindennapi munkában” címmel tartott előadást, amelyet hozzászólások, s a két előadás témájából tartott konzultáció követett. A délelőtti program az országos módszertani pályázat díjainak átadásával zárult. Délután Nemes Péter, az úttörőszövetség titkára tájékoztatta a résztvevőket az úttörőszövetség új politikai képzési rendszerének elveiről, s e rendszerben az úttörőházak feladatairól. Ma, október 19-én három csoportban, konzultációkkal folytatódik a tanácskozás, ahol a résztvevők módszertani kérdésekről mondják el véleményüket. A tanácskozás a déli órákban ér véget. A NAGYTÉTÉNYI GÁZROBBANÁS ÜGYÉBEN A Legfelsőbb Bíróságon kedden született jogerős ítélet a nagytétényi gázrobbanás ügyében. Elutasítva a vádlott és a védő enyhítési kérelmét, a bíróság jóváhagyta a Fővárosi Bíróság ítéletét. Karakas Bélát foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetésért és a társadalmi tulajdonban különösen nagy kárt okozó rongálás vétségéért négy évi szabadságvesztésre ítélte és három évre eltiltotta a vezető szerelői foglalkozástól. Mint emlékezetes, tavaly szeptember 14-én a XXII. kerületi Bartók Béla úti lakótelepen röviddel a műszaki átadás befejezése előtt' felrobbant és összedőlt egy új általános iskola. Három pedagógus esett áldozatul, öten súlyosan, hárman pedig könnyebben sérültek meg. Több mint nyolcmillió forintos kár keletkezett. Az ítélet szerint a tragédiáért gondatlan magatartásával a Budapesti Lakásépítő Vállalat vezető szerelője, Karakas Béla hibáztatható. Azért, mert súlyosan megsértve a biztonsági előírásokat, két beosztottjával megbontatta a hálózatot, annak reményében, hogy ezzel a kazánok másnapra tervezett átadását meggyorsíthatja, s tisztítást végeztetett. (A gázművek már átvette, bekapcsolta a hálózatba az épületet, s a vezetékhez szakemberein kívül senki sem nyúlhatott volna.) A súlyos szerencsétlenség azért következett be, mert a csőből nem levegő, hanem több mint 20 percen át gáz áramlott ki. Eleki művelődési mozaik Október 17-én Eleken szabás-varrás tanfolyam indult. A 24 órás tanfolyamon Marosán Jánosné, a gyulai Szabó Ktsz szakoktatója mutatja be a jelentkezett csaknem negyven lánynak és asszonynak a ruhakészítés fortélyait. Ma, október 19-én, az Ifjúsági Klub meghívására kedves vendégeket várnak a községbe. Három, a szegedi József Attila Tudományegyetemen tanuló kubai keresi fel a klubot, hogy beszéljenek hazájukról, s az ott élő fiatalok életéről. A vendégeket VIT-rendezvényei alkalmából hívták meg. Október 23-án, vasárnap fél 6 órakor kezdődik az a műsor, amelyen többek között Cserháti Zsuzsa, Harangozó Teri és Zorán Sztevano- vity -szórakoztatja majd a közönséget. Október 26-án este 7 órától a szlovák anyanyelvű lakosság nemzetiségi esten vehet részt. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége szervezésében, a szlovákiai Breznó város Szakszervezeti Művelődési Házának színjátszó és folklóregyüttese mutatkozik be. Ugyanezen a napon, az ifjúsági klubban dr. Horváth Gyula járásbíró „Jog és erkölcs” címmel tart előadást. FeltalálhaQa a spanyolviaszt a Füles 1978-as évkönyve pályázatán í Ezt a mondatot bizonyára kétkedve olvassák majd sokan, de tudni kell, hogy a „feltalálni” igének több jelentése is van, és ezek egyike a „megtalálni”, „meglelni” valamit. Nos, a Füles Évkönyve nagy pályázatának résztvevőit pontosan ilyen feladat várja: meg kell lelniük a „spanyolviaszt”-t egy keresztrejtvényben. A helyes megfejtést beküldők között kisorsolásra kerülő első dij: részvétel egy spanyolországi társasutazáson! Ezenkívül külön pályázatot hirdet az évkönyv a különösen nehéz rejtvényeket kedvelőknek, egy másikat a gyerekeknek, és meglepetésként egy elrejtett pályázatot is. Hogy ez utóbbi melyik az év- ■ könyv több mint hatvan keresztrejtvénye közül, azt csak egy bizonyos rejtvény megfejtéséből tudják meg az olvasók. Persze, ezt a bizonyos rejtvényt is meg kell előbb keresni. A 272 oldalas Füles Évkönyv a keresztrejtvényeken felül számos egyéb fejtörőt is közöl, oldalain képviselve van valamennyi rejtvényfajta, a kép- és betűrejtvénytől kezdve a kvíz- és tesztjátékokig. Három teljes képregény, sok színes, érdekes olvasmány, sportfejtörő, bűvésziskola, társasjáték teszi teljessé a jó szórakozást nyújtó kötetet. A Füles 1978-as évkönyvének ismertetése nem volna teljes, ha végül nem említenénk meg a mellékletét: ez mindkét oldalán egy-egy skandináv típusú óriás ke- keresztrejtvénnyel örvendezteti meg e népszerű rejtvényforma kedvelőit. Kerámiakiállítás és esztétikai nevelés Figyelemre méltó kezdeményezés valósult meg a békéscsabai Kemény Gábor Közlekedésgépészeti Szakközép- iskolában a tegnap délután nyílt kerámiakiállítással. A szakközépiskola tantestületé a tanulók esztétikai nevelésének részeként a képzőművészeti világhét eseményeihez kapcsolódva teremtették meg a fiatal keramikusok bemutatkozó kiállításának lehetőségét. A megvalósításba az iskola „Szövetség” KISZ-alapszervezete is bekapcsolódott, mozgalmi feladatként vállalva a kiállítás megszervezését. A megnyitón Kálmán Gyula, az iskola igazgatója méltatta a képzőművészeti világhét idei feladatát, célját, valamint szólt a művészet és köFotó: Veress Erzsi zönsége egymást kölcsönösen formáló hatásáról. Ezt követően Takács Győző keramikus, a Tégla- és Cserépipari Vállalat támogatásával egy éve működő kerámia szakkör vezetője szólt a kiállításon szereplő munkákról, a szakkör tevékenységéről és bemutatta az alkotókat is. A megnyitó után a szakközépiskola nappali és esti tagozatos hallgatóival beszélgetett a képzőművészet kérdéseiről a kerámiakészítés titkairól. A találkozón részt vett két alkotó: Prekop János — aki a szak- középiskola levelező hallgatója — valamint Szeverényi Mihály, aki tűzzománc medáljaival aratott sikert. A kiállításon szerepelnek még Kemény Gyula, és Prekopné Nóránt Mária alkotásai is. Múltunk birtokbavétele Isaknem nemzedéknyi Időre volt szükség, hogy a haza teljes birtokbavétele megtörténjen. A felszabadulás után évekig tartó közvetlen, kemény küzdelem hozta meg a nép tényleges politikai hatalmát, a proletárdiktatúrát. Űjabb esztendők kellettek, hogy a hatalom birtoklása párosuljon gyakorlásának kitisztult módszereivel. Nem a szubjektív szándékokon múlott ez: a feladatokhoz fel kellett nőni, megfelelő szakismeretre, hozzáértő begyakorlottságra kellett szert tenni. Üjabb, kemény munkában eltelt esztendők után sikerült csak a hatalom bázisát, a gazdaságot teljes egészében szocialista alapokra helyezni. Mindezek során tágult látókörünk, gazdagodott műveltségünk, erősödött hozzáértésünk a folyamatok irányításában, sorsunk formálásában. Eközben új nemzedékek is felnőttek a történelmi változást elindító, az új utat tört nemzedékek társaként. Régen harminc évvel számoltak egy emberöltőt, ma már hatvan év a szorzószám. Ez is eredményeink egyike, még akkor is, ha világfolyamatról van szó. Mert az objektív viszonyítás csak a start helyzete lehet. Szóval, fél emberöltőnyi idő kellett ahhoz — és ez nem is sok történelmi helyzetünk volt mostoha viszonyai alapján —, hogy a haza teljes birtokbavétele megtörténjen. Ugyanis a jelennek már évtizedek óta urai vagyunk és ennek alapján a lényegi dolgokban a jövőt is uraljuk, szocialista céljainknak megfelelően formáljuk. A teljességhez azonban a múlt birtokbavétele sem hiányozhat. Évek óta erősödő jelenség tanúi lehetünk: egyre több és több ember figyelme fordul a ma és a holnap teendői, feladatai mellett, ezekkel együtt a közeli és a távolabbi múltra. Nemcsak az országos „történészműhelyek” tevékenysége élénkült meg, lett színesebb és gazdagabb, hanem a nem történész ezrek és tízezrek érdeklődése is feltámadt lakóhelyük múltjának megismerésére és megismertetésére. Száz és száz községben falukrónikák írásába fogtak az emberek, a tárgyi történelmi emlékek ezreit hordták és hordják ma is össze poros padlásokról, nagyapák sárgára fakult, rég elfelejtett irományaiból, a falusi irattárak eddig senkit sem érdekelt polcairól. Fiatalok népes tábora is többször indított rohamot az „élő történelem”, az öregek emlékeinek megmentésére. Az országos és helyi évfordulók, a teremtett időszerűségek, a lokálpatriotizmusból fakadó múltra-büsz- keség szinte népi mozgalommá terebélyesedett. E „fertőzés” a korosztályok egyikét sem kímélte. A legidősebbek is csatasorba álltak: reszkető kezekkel rótták és róják az emlékezés sorait, halványuló memóriájukat nem kis feladat elé állítva ezzel. Azonban az értékre figyelő, szelektálni képes, szélesen hömpölygő folyamat csak irányt szabó gátak között növelheti erejét, töltheti be tényleges hivatását és válhat még inkább hasznos, múltunkat sokrétűen feltáró, cselekvő együttműködéssé. A „gyűjtse mindenki, amit akar”, a „dolgozza fel mindenki, ami éppen megragadta a figyelmét” helyett céltudatosabb, egy irányba ható, az átfedéseket, a dupla, sőt tripla munkát megszüntető okos együttműködés megteremtése most a soron következő nagy feladat. Katonai hasonlattal élve: a felkelőkből szervezett hadsereget teremteni. Mindez ma már társadalmi szükséglet. Ezért vállalkoztak a városi és a járási pártbizottságok a megyei pártbizottság irányításával ennek megoldására. A városokban és a járásokban történelmi bizottságok alakultak, a történelmi, de elsősorban helytörténeti kérdések iránt leginkább érdeklődő és hozzáértő emberekből. Igyekeznek maguk köré tömöríteni a történelem tárgyi és személyi emlékeit, emlékezéseit gyűjtők népes táborát: fiatalokat és idősebbeket. A téma sokrétű, a feladat nagy. Ezek közül a most legfontosabbat, a legidőszerűbbet kell kiemelni, a rendelkezésre álló erőket ennek meg oldására mozgósítani. Megyénk a Viharsarok része. E találó elnevezés a táj forradalmi múltjára utal. Legnagyobb adósságunk múltunkkal szemben e forradalmi folyamat, a megye ^elnyomott népe szebb jövőre törekvésének, az osztályelnyomás ellen protestáló nemzedék tevékenységének a lehető legteljesebb feltárása, ismertté tétele. Sok évig eltartó, sokrétű kutatómunkát igénylő feladat ez. Hiszen írásos emlékek nincsenek bőven, ezek is szétszórtan vagy közvetlen formában lelhetők fel. Gyakran csak egy-egy utalás segít a tájékozódásban, a történt események felderítésében. A volt uralkodó osztálynak érdeke fűződött ahhoz, hogy minél kevesebb bizonyíték maradjon zsarnoki uralmáról, a feszült társadalmi helyzetekről. O últunk spontán birtokbavétele a tervszerűbb, az elvégzendő feladatokat rangsoroló, sok-sok embert foglalkoztató céltudatos tevékenységgel válhat és — a történelmi érdeklődés társadalmi méreteit tekintve — válik is forradalmi múltunk, küzdelmeink tudatos birtokbavételévé, a ma és a holnap nemzedékét szocialista öntudatában erősítő fontos tényezővé. Enyedi G. Sándor Újabb 45 OTP-lakás Szeghalmon A rohamosan fejlődő Szeghalomban az elmúlt évek során jelentős ipar települt s a nagyközség lakóinak száma 10 ezerről 11 200- ra növekedett. E fejlődéssel igyekszik lépést tartani a lakásépítés és kommunális ellátottság. Az ötödik ötéves tervben eredetileg tervezett 176 OTP-lakást a jelentkező igényekre ilyen módon „toldották meg” plusz 74- gyel s így 1980-ig 250 OTP- lakást adnak át, amelynek építésébe a helyi költségvetési üzem besegít az ÉP- SZER-nek. A nagyközségben új lakónegyedek alakultak már eddig is: összesen 303 új tömblakás épült. Ez évben már 56-ot átvettek az új lakók s október 26-án kerül sor az újabb 45 lakásos tömb második műszaki átadására, mely után megkezdődnek a kulcsátadások is. Ezúttal a Dózsa György úti egy-, két- és háromszobás lakásokba költözhetnek. be. A mostani OTP társas lakóház átadásával lényegében az eredeti tervet már teljesítették. Tavasszal újabb 70 lakás átadására kerül sor és az új lakótelepen már hozzákezdtek egy 80 lakásos tömb építéséhez.
