Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-15 / 243. szám
1977. október 15., szombat iZHUUlTiTcl Bemutatjuk a KÖJÁL új központját A KÖJÁL új épülete a park felől Békéscsabán, az iskolacentrum közelében impozáns épület hívja fel magára a figyelmet. Ebben van a Békés megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás. Szemre is tetszetős a modern épület, de még több az, amit az itt dolgozók kaptak: a munkakörülmény. Kényelmes, tágas helyiségekben, korszerű laboratóriumokban folytathatják munkájukat. Sok az új felszerelés, műszer, amivel korábban nem dolgozhattak, mert nem volt hová tenni. Hogy érzékletesebb legyen a két — a régi és az új — épület közötti különbség, arra, elég csupán egy számadat: az új az előzőnek többszöröse, 3000 négyzetméter alapterületű. Vízkémiai vizsgálat Nem szólva a hatalmas három hektáros telekről, amelyet á dolgozók társadalmi munkával parkosítanak. Az elmúlt hónapokban több mint háromezer köbméter földet terítettek szét. Az 52 millió forintos költséggel épült állomást dr. Maurer József igazgató mutatta be. Eddig egy helyiségben voltak kénytelenek dolgozni a különböző munkaterületek szakemberei. Most külön- külön helyiséget kaptak, külön van a vízkémia, a levegőkémia, az élelmiszervizsgálat, a zajvizsgálat, a munkaegészségügy és így tovább. A bakteorológia egy egész emeletet kapott. S felépült egy külön fertőtlenítő állomás is, amely jelenleg Magyarországon a legkorszerűbb. Az új Közegészségügyi és Járványügyi Állomás a fel- ügyelőségi munkához korszerű környezetvédelmi és laboratóriumi hátteret nyújt. Így az alapfeladatokon kívül több munkát bővíthet- nek. A szabadfelszíni vizek és a kemizálással járó ártalmak vizsgálata is komoly, mindenre kiterjedő feladatot jelent. Például a növényvédő szerek alkalmazása, a tárolás és megsemmisítése, ezek következménye, s az ezzel kapcsolatos vizsgálatok. Az új épületben többen dolgozhatnak, új szakembeöltöző és egyéb szociális helyiség, valamint pihenőszoba is van. A földszinten ízléses étterem, tálalókonyha, ezenkívül könyvtár, klubszoba és más helyiség. Az új, hatalmas fűtött garázsban kilenc személygépkocsinak, három teherautónak és egy speciális autóbusznak van hely. Az utóbbi a mozRészlet a parazitológiai laboratóriumból reket is felvehettek. Jelenleg százan vannak, köztük nyolc orvos, valamint gyógyszerész és vegyészmérnök. Természetesen a legnagyobb létszámban a szakasszisztensek vannak. A kényelmet, a munka- körülmények javulását mutatja az is,» hogy minden szinten fehér-fekete mosdó, gószolgálathoz szükséges. Az egyes épületrészeket fedett folyosó köti össze. A kényelmesebb munka- körülmények, a korszerű laboratóriumok és műszerek biztosítékai annak, hogy a megye közegészségügyi és járványügyi helyzete tovább javuljon. K. J. A kazánház gépmonstruma Fotó: Martin Gábor Jogászok taggyűlése Békéscsabán Tegnap, október 14-én Békéscsabán, a városi tanács dísztermében a Magyar Jogász Szövetség Békés megyei szervezete taggyűlést tartott. Az elnökségben helyet foglalt dr. Szigeti Gábor, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Miklós Lajos, a Magyar Jogász Szövetség országos titkára. Dr: Haraszti Jánosnak, a megyei szervezet elnökhelyettesének ünnepélyes megnyitója után dr. Kovács Ferenc, az MJSZ megyei elnöke (képünkön) beszámolt az elmúlt két év tevékenységéről. Elmondta, hogy a megyénkben dolgozó jogászok hatékonyan hozzájárultak a törvényesség szilárdításához. Jelentős munkát végeztek a jogi ismeretterjesztésben is. Szólt az MJSZ Békés megyei szervezetének tagjai előtt álló — az MSZMP XI. kongresszus határozataiból fakadó — feladatokról. A beszámolót a taggyűlés a hozzászólások után elfogadta. Határozatot hozott a taggyűlés, hogy a megyei szervezet vezetősége kétévenként számoltassa be a szakosztályokat és a helyi csoportokat tevékenységükről, valamint a megyei szervezet gazdasági felelősét és megyei titkárát. Döntött a taggyűlés az államigazgatási jogi szakosztály megalakításáról is. A szakosztály elnökévé dr. Klimaj Jánost, a megyei tanács titkársága szervezési és jogi osztályának osztályvezető-helyettesét választotta meg. A büntetőjogi szakosztály elnöke dr. Harangi János békéscsabai városi vezető ügyész lett. Dr. Zsom- bok Andrást, a Békéscsabai Fotó: Martin Gábor Városi Bíróság elnökét pedig az MJSZ Békés megyei szervezet vezetőségének tagjává választották. —di A nyugdíj nem az út vége Intézkedések a zavartalan áruutánpétlásra A fogyasztási cikk kereskedelemben is számolni kell a rendelkezésre álló fuvar- kapacitások csökkenésével. A szállítmányok időnkénti torlódásával, késésével — figyelmeztette vállalatait a közlekedés őszi forgalmának segítését és saját év végi csúcsforgalmának előkészítését szolgáló állásfoglalásában a Belkereskedelmi Minisztérium, amely egyben meghatározta a zavartalan áruutánpótlás tennivalóit is. A minisztérium, hangsúlyozva az előrelátó készletpolitika fontosságát megismételte korábbi utasítását, amely szerint minden vállalat — heti munkarendjétől függetlenül — éjszaka és munkaszüneti napokon is köteles a részére érkezett vasúti kocsikat ki-, illetve berakni, az árut folyamatosan átvenni. Ennek érdekében a vállalatok készenléti szolgálatot, rakodóbrigádokat szerveznek a raktárakban, az expedíciós részlegekben pedig nyújtott vagy több műszakot. Követelmény, hogy a kiszállítandó küldeményeket előző nap állítsák össze, a közúti távolsági járatokat pedig lehetőleg éjjel indítsák útnak. Az importáló vállalatoknak ajánlják: vegyék számításba a határállomások időszakos esetleges korlátozásait, ezért külföldi pertnereikkel korábban adassák fel a vasútra a várt küldeményeket vagy gondoskodjanak a közúti fuvarozás megszervezéséről. A minisztérium állásfoglalása hangsúlyozza, hogy az esetleges elégtelen szállítási kapacitás sem vezethet áruhiányhoz. A kereskedelmi vállalatok mindig kellő időben adják fel áru- és szállítóeszköz-megrendeléseiket, a Volánon és a tárca szállító vállalatán kívül szükségeseién vegyék igénybe a megyei szállítási bizottságok segítségét, s ha végképp nem találnak megoldást, jelezzék a minisztériumnak, amely a tárcaközi operatív bizottság útján gondoskodik a zavartalan áruellátáshoz szükséges fuvareszközökről. Már nyugdíjban van. Pihenhetne otthon, mint a hatvanöt betöltötték, közül any- nyian. Ö nem ezt teszi. Mint évtizedekig kezében aktatáskájával a munkásőrségnél, a csabai ÁFÉSZ-nál — ahonnan nyugdíjba ment —, különböző sportrendezvényeken, vagy éppen szerkesztőségünk folyosóin, lapunk régi tudósítójaként lép elénk. A nyugdíj ugyanis az ő számára nem valamiféle kétségbeesést kiváltó otthonülést, bezártságot jelent. Vele született mozgékonysága, a köz ügyei iránt felfokozott érdeklődése viszi az élet forgatagába. Nemcsak azért, mert jó egészségnek örvend. Felnőtté válásakor megszerzett szakmája, de még inkább a pártmunka, majd pedig a szövetkezeti mozgalom formálta ilyenné. Olyan munkáscsaládból származik Back Gyula, ahol vele együtt mindennap hét éhes gyerek nyújtotta kezét a kenyér után, amiből még ünnepnapokon sem jutott elég. A nyomdász apa, áz éjszakákba vesző hosszú napokon át robotoló anya azonban nemcsak kenyérből volt kénytelen szűkén porciózni. Csemetéiken a foltos, agyonmosott ruhadarabokat is csak nagy ritkán váltotta fel új. Ilyen szegénység közepette serdült felnőtté. A kiszolgáltatottságot Szolnokon tapasztalta először, ahol mezőgazdasági cseléd, majd nem sokkal később kifutólegény lett. Közben felébredt benne az a vágy, hogy szakmát szerezzen. így lett, szintén Szolnokon az egyik rövid-kötött nagykereskedőnél inas, ahol segédlevelét is megszerezte. A pult mögött azonban rövid időt tölthe- tett, 1942 novemberében katonai behívót kézbesített számára is a posta. Már szabad volt hazánk, amikor Időben hazatért. A háború után Békéscsabára került és az építőiparban segédmunkás lett. Közben felfokozódott benne szülővárosa iránti vágya. így tért vissza 1947-ben Budapestre, a zuglói papírgyárba. S miközben 1949-ben Élmunkás kitüntetést kapott, már mind a két keze tele volt pártmunkával. Itt kapta élete első nagy megbízatását: a gyár káderese lett. 1951-től az Egyetemi, illetve a Forrás Nyomdában találjuk. Ez utóbbi helyen választották párttitkárrá. Élete jelentős sorsfordulójához azonban 1953-ban érkezett el. Az MDP Központi Vezetősége ebben az időben hozott határozatot arra, hogy fővárosi munkásokkal, azok vidékre helyezésével kell megszilárdítani a községek és falvak politikai irányítását. Ilyen megbízatással került Back Gyula a bonyhádi járási pártbizottságra instruktornak. Mint politikai munkatárs Bonyhádon élte át az emlékezetes 1956-os eseményeket. Ezekben a hetekben került ismét Békéscsabára és jelentkezett a karhatalomba, hogy fegyverrel védje azt a társadalmi rendet, amely számára is a szabadságot, az igazán emberi életet hozta meg 1945- ben. Hazájához, osztályához való hűsége vezérelte akkor is, amikor 1957-ben a Békéscsabán megalakult munkás- őrszázad alapítójaként tagja lett a párt fegyveres csapatának. Azóta húsz év telt el, de a munkásőrségtől azóta sem tudott — nem is akart — megválni. Most, az utóbbi hónapokban a megyei munkásőrség törzsében tevékenykedik a tőle megszokott tett- rekészséggel. Az utóbbi tíz évben a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ személyzeti vezetője volt. Ebből a beosztásából ment nyugdíjba a közelmúltban. Munkáját, társadalmi tevékenységét sok kitüntetéssel ismerték el. Balkus Imre
